Testi sértés és büntetőjogi felelősség a futballban és a sportban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkíró-pályázat keretében született, és 40. helyezést ért el.
A testi sértéssel kapcsolatban általánosan elfogadott tény, hogy aki más testi épségét vagy egészségét sérti, bűntettet követ el. Ennek megállapításához nem kell jogásznak lenni.
Sok esetben fordul elő, hogy valaki önként vállalja, más személy „testi sértést kövessen el rajta”, például egy műtéti beavatkozás, tetoválás készítése során vagy ide sorolhatóak azok a sportsérülések, melyeket a cikkben kifejtek. Szórakozásból, szórakoztatásból, társadalmilag elfogadottan vetjük alá magunkat olykor-olykor az egészségünk és testi épségünk kockáztatásával járó sportoknak. Mi különbözteti meg az itt elszenvedett pofonokat - lásd: ökölvívás - azoktól, melyeket esetleg az utcán egy idegentől kapunk? Az emberi testet érő külső behatás, mely a testen vagy annak egy részén nyomokat hagy és sérülést eredményez. Röviden így tudnánk meghatározni a testi sértés tartalmát.
A sértetti beleegyezés szerepe a sportban
„Volenti non fit iniuria” - Mikor rendelkezik az áldozat a bűncselekmény elkövetésével megsértett társadalmi viszony felett? A sértetti beleegyezés büntethetőséget kizáró okának tartalmát minden esetben a jogalkalmazó állapítja meg. A magyar joggyakorlat nem szabályozza a sértetti beleegyezést jogszabályi szinten, azt a bírói gyakorlatra bízza. A magyar szakirodalom is épphogy csak megemlíti a sértetti beleegyezést. Általánosan elfogadott álláspont, hogy azon cselekmények felett nem rendelkezik az egyén, melyek az életét sértik. Kérdés azonban az, hogy a beleegyezés mely sérülésekre vonatkozik?
Ahogy Földvári József írja, a szabályszegés következményeit a játékszabályok határozzák meg. A szabályok betartásával okozott sérülésbe a játékos, a sportoló beleegyezik. Ez a beleegyezés nem feltétlenül kinyilatkoztatás.
E tételt továbbfejlesztve kimondhatjuk, hogy az elfogadás nem csak a játékszabályok betartásával okozott sérülésekre terjed ki, hanem azokra is, amelyek a szabályok szokványos és előre látható megszegésével szenvednek el. Nem lenne életszerű, ha minden focista az őt ért szabálytalanság miatti sérülés folytán büntetőfeljelentést tenne. Ezek az úgynevezett ésszerűen előrelátható szabályszegéssel okozott sérülések.
A beleegyezés nem csak a versenyeken okozott sérülésbe való beleegyezést jelenti, hanem az edzéseken való részvétel is ráutaló magatartás.
Fontos megjegyezni, hogy nem csak arra kell különös figyelmet fordítani, mikor történt a testi sértés, hanem, hogy a beleegyezés milyen jellegű sérülésekre terjed ki. Tehát, ha a testi sértést okozó fél magatartása túllépte a beleegyezési akaratot, akkor már beszélhetünk büntetőjogi felelősségre vonásról. Továbbá kiemelendő az is, hogy csak olyan joggal kapcsolatban élhet a sértett fél joglemondással, mely felett ő rendelkezik.
A bűnösség megítélésénél az okozott sérülés és a szabályok megszegésének összefüggését kell vizsgálnunk. A sportszabályok megszegése sportfelelősséget von maga után és nem zárja ki a büntetőjogi felelősség megállapítását, de nem is jár automatikusan együtt a kettő.
Testi sértés a futballban: a becsúszó-szerelés esete
A futballban teljesen megszokott a becsúszó-szerelés. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint abban a becsúszó-szerelésben, mely során a játék hevében és a testhelyzetek váratlan alakulása folytán vagy azért, mert az adott versenyző nem elég rutinos és rosszul alkalmazza a szerelést, az ellenfél sérülést szerez. Ekkor a becsúszó fél lába az övét találja el a labda helyett. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a becsúszó-szerelés szándéka mire irányul. Amennyiben nem a labda megszerzésére, hanem a testi sértés okozására, akkor a helyzet egészen más. Itt már lehet szó büntetőeljárásról. Tehát a szándék megítélése a sportjogi felelősségnél rendkívül fontos. Hiszen a példában szereplő becsúszó játékos szándéka a sérülést okozó eredményre is kiterjed.
Földvári József szerint a mérkőzés lefújása után vagy az edzés befejeztével okozott sérülésre a beleegyezés hatálya nem terjed ki, azok szolgálhatnak egy büntetőeljárás alapjául. A sportsérülések elszenvedésénél a beleegyezés a sporttevékenység közben elszenvedett sérülésekre vonatkozik. Ha valaki már a mérkőzés lefújása után követ el szabálytalanságot, akkor a büntetőjogi következmények alól nem mentesíti a sporttevékenységre való hivatkozás.
Eredmény és előreláthatóság a sportbeli sérüléseknél
A másik fontos kérdés az eredmény tekintetében vizsgálandó. A bokszoló tisztában van azzal, hogy a sportág, melyet választott veszélyes és sérülésekkel járhat. Ebből arra következtethetünk, hogy az esetleges sérülésekbe is beleegyezik. Kivételt jelentenek az olyan sérülések, amelyek nem a sportág velejárói. Tehát a játékot úgy kell játszani, ahogy az a szabályokban le van fektetve, azt a társadalom úgy fogadta el.
Híres esetek a sportjogban: amikor a beleegyezés határai átlépésre kerülnek
1. Mike Tyson és Evander Holyfield harapása
1997. június 28-án Tyson és Holyfield megvívta második mérkőzését. Egészen a harmadik menetig. Ekkor Tyson egy összeakaszkodás alkalmával megharapta ellenfele fülét és abból egy darabot sikerült is kiszakítania. Ekkor a mérkőzés tovább folytatódott, de Holyfieldet újabb harapás érte. Ekkor a mérkőzésvezető a mérkőzést beszüntette, Tysont pedig kizárta a szándékos sérülés okozása miatt. A mérkőzést a bíró döntése szerint így Holyfield nyerte.
Ha a magyar jog szabályozása alapján kellene megítélnünk a történteket, amennyiben Holyfield nem kívánna élni a büntetőjog eszközével, valószínű, hogy hivatalból indulna eljárás a Magyar Ökölvívó Szövetség előtt. A szövetség alapszabályzatában olvashatjuk - mely összhangban van a sporttörvény és a kormányrendelet rendelkezéseivel -, hogy a szövetség sportfegyelmi bizottsága járna el első fokon. Valószínű, hogy hasonló büntetés várna Tysonra, mint amit a nevadai szövetség szabott ki rá.
Ha a megsérült sportoló nem elégszik meg az ökölvívás berkein belüli intézkedéssel, akkor feljelentést tehetne Tyson ellen, testi sértés okozása miatt. Itt felmerülhet a kérdés, hogy miért súlyos testi sértés? A könnyű, illetve a súlyos testi sértés elhatárolása csak orvosszakértői vizsgálat, a tényleges gyógytartamra vonatkozó pontos szakértői vélemény kiállítása után lehetséges. Nem tudjuk teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy mindenképp súlyos testi sértésről lehet csak szó. Azonban az előre látható gyógytartam miatt, mivel egy darab kiszakadt a sértett füléből, valószínűsíthető, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Tekintettel arra, hogy a sértettet nem a bokszolókat a bokszra jellemző és általában bekövetkező sérülés érte, nem látom akadályát annak, hogy büntetőeljárás induljon az ügyben.
Azt semmiképp sem lehetne állítani, hogy azzal, hogy a sértett részt vett a mérkőzésen, beleegyezett a sérülésekbe. Ahogy a mérkőzés utáni nyilatkozatokból kiderül, Tyson az őt ért sérelmek miatt - melyeket a bíró nem büntetett - harapta meg ellenfele fülét, ebből egyértelműen következik, hogy a sérülés okozása nem a mérkőzés megnyerésére irányult. Tyson később azt az információt adta, azon túl, hogy sérülést akart okozni, tovább is ment volna, meg akarta ölni ellenfelét. Így joggal állíthatjuk, hogy a sérülés okozása szándékos volt, a szándéka pedig kiterjedt a maradandó sérülés okozására is. A sértetti beleegyezés jogellenességet kizáró hatása jelen esetben nem érvényesülhet.
2. NFL-botrány: a New Orleans Saints fejvadász botránya
Az amerikai futballbajnokságban részvevő New Orleans Saints csapatából pár játékosról, akik a védelemben foglaltak helyet és a segédedzőről kiderült, hogy a bajnoki mérkőzéseken pénzdíjakat kaptak azért, ha az ellenfélnek sérülést okoztak. Sokat kerestek tehát azon, ha sikeresen hajtották végre a feladatot és olyan mértékű sérülést okoztak, mely miatt az ellenfél nem tudta folytatni a játékot.
Az ügyben megszólalt szakemberek szerint ez nem kirívó dolog, mármint az NFL-ben az olyan sérülés okozása, amely szándékos. Egyszerűen azért lett az ügyből hatalmas botrány, mert a játékosok pénzt fogadtak el, sőt erről az illegális tevékenységről az eszmei szerzők könyvelést vezettek. Az ügyben az NFL pénzbüntetést szabott ki, a játékosokat, illetve a részt vevő segédedzőt eltiltással büntette.
3. Todd Bertuzzi-Steve Moore-eset
Ez a jogesetek közül az egyetlen olyan, melyben büntetőeljárást is kezdeményeztek. Ez még a mai napig nem zárult le. A Vancouver Canucks és a Colorado Avalanche jégkorongmérkőzés első negyedében Matt Cooke és Steve Moore összeütközésbe keveredett, mely után Moore ötperces büntetést kapott. Mindezek után Bertuzzi és Moore keveredett verekedésbe, Bertuzzi hátulról visszarántotta, majd fejbe vágta Moore-t, aki ennek következtében tíz percig a jégen feküdt mozdulatlanul, majd hordágyon elszállították. Az ütés következtében a sértett gerincsérülést és agyrázkódást szenvedett.
Miután az ügyben az NHL büntetést szabott ki, Moore feljelentést tett több bíróságon - mivel Bertuzzi kanadai állampolgár, ezért az ontarioi bíróságon is. Négy hónapig tartó nyomozás után az ügyészség bejelentette, hogy vádat emelnek testi sértés miatt. Bertuzzinak szembe kellett néznie másfél év börtönbüntetéssel. Pár hónappal később az elkövető bűnösnek vallotta magát és vádalkut kötött az ügyészséggel.
Nem egyértelmű, hogy a sérülés okozásának lehetőségéhez ez esetben a mérkőzésen való részvétellel a sértett hozzájárult-e, avagy sem. Gyakori eset, hogy az ilyen meccseken a játékosok összeverekednek és így sérülnek meg. Az is elfogadható, hogy ezekbe a sérülésekbe a játékos a pályára lépéssel gyakorlatilag beleegyezik. Azonban az eset körülményeit megvizsgálva nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez szokványos sportsérülés. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az ütések véghezvitele a játék hevében kialakult - gyakorlatilag már-már természetes - durvaságok miatt történt meg.
Szurkolói rendbontások a futballban: okok és következmények
Sokan használják a hétvégi futballmérkőzéseket az egész heti, munkában és otthon felgyülemlett fáradt gőz kiengedésére, ami sokszor átszakítja a határokat. De hol is van ez a határ?
A mérkőzéseken való szurkolásnak, főleg a hazánkban legnépszerűbb sportág vonatkozásában, a nemzeti labdarúgó válogatott mérkőzéseken való szurkolásnak külön kultusza van. Az egész nemzetnek sokat jelent a sport, mivel a közös cél iránti érzelmekből első kézből élhetjük át a katartikus érzelmeket, mintha mi lennénk az új Puskások, Détárik és mi lőnénk a győzelmet érő gólt a rivális ország ellen, aminek sokszor történelmi előzményekből adódóan külön revansot jelentenek. Elmondhatjuk tehát, hogy egy futballmérkőzés könnyen válhat érzelmileg túlfűtötté és itt kezdődnek a problémák.
Nemzetközi és hazai példák szurkolói erőszakra
Az utóbbi egy évben számos olyan eset volt, amikor magyar szurkolók bizonyítottan rasszista kifejezésekkel illették az ellenfél játékosait és azokat tárgyakkal próbáltak megdobni. Ugyanakkor nemcsak hazánkban probléma ezen jelenség, Franciaországban két első osztályú mérkőzést is felfüggesztettek csak ebben a szezonban a szurkolók nem megfelelő viselkedése miatt, továbbá a legszomorúbb eset a legfrissebb, a mexikói labdarúgó bajnokságban történt a Querétaro-Atlas mérkőzésen, ahol a hazai szurkolók a pályára rohantak és válogatás nélkül, akin a rivális csapat mezét látták, ütötték-verték. Úgy vélték, hogy az Atlas szurkolóknak főbenjáró bűnük volt, hogy szeretett csapatuk jól játszott. A mérkőzésen kitört verekedésben 22 ember vesztette életét.
Hazánkban a legnagyobb port a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség rendezésében a 2022-es Világbajnoksági kvalifikációs torna küzdelmei okozták, amely keretében 2021 szeptemberében, két hónappal a szintén botrányokkal teli budapesti Európa-bajnoki mérkőzéseket követően Anglia játszott Budapesten, számos jamaikai és nigériai felmenőkkel rendelkező játékossal keretében. A kontinensviadalon történtek megismétlődtek az egyébként 4-0-s magyar vereséggel záródó mérkőzésen, amely során a magyar tábor tiltott pirotechnikai eszközöket használt és az ünneplő angol játékosokat főként műanyag söröspoharakkal és egyéb tárgyakkal dobálták meg, ezzel veszélyeztetve testi épségüket, továbbá számos angol játékost, például Jude Bellinghamet és Raheem Sterlinget illették rasszista kifejezésekkel.
A rendbontás büntetőjogi tényállása a magyar jogban
A rendbontás törvényi tényállását még az 1978. évi Btk. vezette be, melynek miniszteri indoklása meghatározta, hogy a nyilvános rendezvények biztonsága érdekében szükséges az állami beavatkozás, hogy a rendezvény biztonságos lebonyolítását, megtartását biztosítsa. A sportrendezvények biztonságának és lebonyolításának a garantálása több társadalmi érdekből is fontos: mindenekelőtt meg kell említeni, hogy a nagy tömeg nem megfelelő kontrollálása rendkívül súlyos következményekkel járhat. Az élet és a testi épség védelméhez fűződő jog talán a két leginkább védendő érték a társadalom számára, amik ezen esetekben jelentős kockázatnak vannak kitéve. További szempont a vagyonbiztonsági szempontok, továbbá a helyszíni rendbontás provokatív hatása sem, amely a két rivális szurkolótábor között a szikrát jelentheti.
A Btk. 341.§ (1) bekezdés alapján a bűncselekmény passzív alanya a nyilvános rendezvény szervezője vagy rendezője lehet. A rendbontásnak van büntetőjogi és szabálysértési alakzata is, mind a két alakzat immateriálisnak minősül. Csak és kizárólag szándékosan követhető el, kísérlete lehetséges, ugyanakkor leginkább csak elviekben, a bűncselekmény befejezetté csak az elkövetési magatartás kifejezésével válik.
A rendbontás tényállásával a Btk. 340.§ foglalkozik, amely szerint alanya olyan személy lehet, aki nyilvános rendezvényen tartózkodik, továbbá konjunktív eleme, hogy valamilyen rend fenntartásával foglalkozó szerv, feladata ellátásával szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel erőszakos magatartást tanúsítson. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, akkor vétség bűncselekménye miatt két évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni. Az új Btk. mentalitását és filozófiáját követve súlyosabb bűncselekménynek minősül a rendbontás csoportos, fegyveres, felfegyverkezett és különös visszaesőként való elkövetése is. Egy szubszidiárius tényállás, de bűnhalmazat fog létesülni, ha más nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény is megvalósul.
A szurkolói rendbontásnak minősül önmagában a sporteseményen, ugyanakkor az azt megelőzően és azt követően tanúsított nézői rendbontás is, amely provokatív célzatú, a durva verbális gyalázkodástól a gyakran agresszív, erőszakos személy elleni magatartásokig terjed.
A rendbontás egy rendkívül veszélyes, a köznyugalmat veszélyeztető tényállás, mivel félelmet generál a lakosság körében, akik egy esetleges rendbontást követően kevésbé szívesen látogatnak ismételten futballmérkőzéseket, vagy mennek egy bizonyos helyre. Ezen okokból kifolyólag szükséges, hogy lehetővé tegye a Btk., hogy a jogsértő büntetőjogi tényállást megvalósító személyeket bizonyos településekről, vagy az ország meghatározott részeikről kitiltsanak. A sportrendezvények esetében ez egy nagy kérdés volt, így az új Btk. szüleménye lett a sportrendezvényektől való eltiltás büntetése, ami akár 5 évre is el tudja tiltani az elkövetőket ezen események látogatásától.
A felelősséget tekintve felmerül a rendezvénybizottság kérdésköre is. A legfontosabb feladata a rendezvénybizottságnak a nézők személyes biztonságának a garantálása. Ezekhez feladatuknak tekinthető a létesítményi és szervezési feltételek megfelelő ellátása, melyeknek elmulasztásából büntetőjogi felelősség állapítható meg. Ezen teendők közé tartoznak a kijáratok, menekülési útvonalak megfelelő biztosításától a hazai és vendég szurkolók elkülönítéséig. Ezen teendők megsértése foglalkozásban elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének megállapításához vezethet. Ezek azonban általában súlyos következmények előidézése esetén vetődnek fel.
Nemzetközi szabályozás: A FIFA és a rend fenntartása a futballban
A FIFA alapszabályzatának 52. cikkelye értelmében fegyelmi, fellebviteli és etikai bizottságok a FIFA vizsgáló testületei. Ezt a három bírói testületet úgy kell összeállítani, hogy a tagok rendelkezzenek a feladataik megfelelő ellátáshoz szükséges ismeretekkel, képességekkel és szakmai gyakorlattal. Ezen bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak meg kell felelniük a FIFA irányítási szabályzatában meghatározott függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeinek, kritériumainak. A FIFA kongresszusa választja meg őket 4 évre, de legfeljebb 3 ciklusra.
A FIFA Fegyelmi Bizottsága és feladatai
A Fegyelmi Bizottság funkciója, hogy megállapítsa a FIFA alapszabályában és a FIFA fegyelmi Kódexében leírt szankciókat a tagszövetségekre, klubokra, hivatalos személyekre, játékosokra, közvetítőkre és engedéllyel rendelkező mérkőzésügynökökre. A fegyelmi bizottság egy elnökből, egy elnökhelyettesből és meghatározott számú további tagból áll. Elnökének és elnökhelyettesének ügyvédi képesítéssel kell rendelkeznie. A bizottság a FIFA Fegyelmi Kódexének megfelelően jár el, határozatait legalább három tag hozza meg. Különleges esetekben az elnök egyedül dönthet.
A FIFA rendelkezik magatartási kódexszel, amit minden FIFA-tagsággal rendelkező labdarúgó-szövetség köteles betartani, azon mérkőzésekkel kapcsolatos tevékenységek során, ami a FIFA szervezésében valósul meg. Így a Magyarország-Anglia szeptemberi világbajnoki kvalifikációs mérkőzés is a magatartási kódex hatálya alá tartozott. A kódex 3. cikkelye 5. pontja alapján minden labdarúgószövetség felelős a közrend és a biztonság garantálása, tervezése és fenntartása iránt a stadionokban és más releváns helyszíneken. Más releváns helyszíneken a kialakult gyakorlat alapján a kizárólag a világbajnokságra létrehozott hivatalos szurkolói zónákat kell érteni. Ezen cikkely a) pontja végezetül felállítja azt az alapelvet, mely szerint az összes labdarúgó-szövetség köteles betartani a „The FIFA Stadium Safety and Security Regulations”-t, azaz a FIFA stadionok biztonsága érdekében létrehozott szabályzatot.
A FIFA Stadionok biztonságát garantáló szabályzat az értelmező rendelkezéseket követően 1. cikkelyében ismételten fontos alapelvet határoz meg mely szerint a szabályzat hatálya kiterjed minden FIFA által szervezett versenysorozat körében megrendezett labdarúgó mérkőzésre. A 2. cikkely kimondja, hogy a sikeres stadionbiztonság megteremti a megfelelő egyensúlyt a stadiontervezés és stadionkezelés között. A cikkely 2. pontja meghatározza, azt a biztonsági követelményt, hogy csak olyan stadion használható FIFA esemény megrendezésére, ami szerkezeti és műszaki állapota megfelel a biztonsági követelményeknek. Ez egy nagyon erős prevenció a FIFA részéről, amivel próbálja erejét venni az illetéktelen pályára való behatolásnak, támadásoknak és minősíthetetlen szurkolói magatartásnak.
Felelősség és szankciók a FIFA szabályai szerint
A mérkőzések megrendezése alatt felmerülő felelősség kérdésével a 4. cikk foglalkozik. Ez alapján minden szövetség feladata és felelőssége a megfelelő számú nemzetbiztonsági tisztet és stewardot delegálni a mérkőzésekre, továbbá ezen tiszteken keresztül biztosítani a nézők, a játékosok, a játékvezetők, a VIP vendégek és további személyek biztonságát. Ezen fentebb említett esetek egyértelműen nem valósultak meg. A szurkolói szektorok között különösebb probléma nélkül bárki szabadon mozoghatott amerre szeretett volna. A fentebb említett rendezői jelenlét kötelezettségből levezethető, hogy ezen tisztek és a rendezők bármikor megtagadhatják egy nem megfelelő állapotban levő ember stadionba való bejutását, ami szintén jelentős problémát jelentett a Magyar-Angol mérkőzés során. Számos ittas befolyás alatt álló szurkoló jutott be a stadionba a nézősereg közé. Továbbá biztosítani kell a játékosok biztonságát, ami a feléjük irányított eldobott söröspoharak egyértelműen ezen követelmény megszegését és meg nem valósulását jelentette. A bizonyítékok kétséget kizáróak, ugyanis számos kamerafelvételen látható és bizonyítható ezen súlyos kötelezettségszegés. A 8. cikkely alapján a rendező futballszövetség feladata a biztonsági előírásokat a közbiztonság és a nemzeti jogszabályokkal összhangba hozni. A stewardok feladatait a 16. cikkely foglalja össze. Ez alapján az elsődleges feladata a biztonság és a stadionok szabályzatának betartásának a garantálása. A 66. cikkelyben találjuk meg az esetleges kötelezettségszegés szankcionálásra alkalmazandó szabályt, amely ezen cikkely szerint fegyelmi intézkedést vonhat maga után a FIFA Fegyelmi kódexének megfelelően.
A FIFA Fegyelmi kódexének a feladata, hogy meghatározza a fegyelmi vétségek és cselekmények körét, az ezekhez kapcsolódó megfelelő szankciókat és, hogy pontosan mely szervek jogosultak a szükséges eljárás lefolytatására. Először itt is meg kell említeni a kódex hatályát, amely mind személyi, tárgyi és területi szinten is azonos a Stadionok biztonságát garantáló szabályzatával. A kiszabható büntetéseket a kódex taxatív felsorolását a 6. cikkely sorolja fel, amelyeket három csoportba osztja a kódex:
| Büntetési csoport | Példák |
|---|---|
| Természetes és jogi személyekre vonatkozó büntetések | Figyelmeztetés, megrovás, pénzbüntetés, díj/kitüntetés visszavonása, bajnoki cím utólagos elvétele |
| Csak természetes személyekre | Eltiltás meghatározott számú mérkőzések től, az öltözőből/a kispadtól való eltiltás, labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől való eltiltás, közösségi labdarúgással kapcsolatos munka |
| Csak jogi személyekre kiszabható büntetések | Átigazolási időszakból való kizárás, zárt kapus mérkőzés, meghatározott számú nézőszám előtt lejátszott mérkőzés, semleges helyszínen játszandó mérkőzés, kitiltás meghatározott stadionból, a lejátszott mérkőzés eredményének törlése, pontlevonás, kizárás egy alsóbb osztályba, kizárás a jelenlegi versenysorozatból és eltiltás a további jövőbeli versenysorozatoktól, mérkőzés feladása, mérkőzés újrajátszása, megelőző tervezet létrehozása esetleges jövőbeli szabályszegések ellen |
A kódex alapján a kiszabható pénzbüntetés értéke legalább 100 svájci frank, de legfeljebb 1,000,000 Svájci frank lehet. A szövetségek együttesen felelősek a játékosok és az őket képviselő hivatalos személyek pénzbüntetése kapcsán. A cikkely 6. pontja meghatározza, hogy egy büntetés mellett több büntetést is ki lehet szabni, vagy ahogy a kódex fogalmaz, „kombinálni”.
Ezen szabályokat alkalmazva a FIFA a Magyar-Angol meccset követően 200,000 svájci frankra és 2 zárt kapus meccsre büntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget, abból a másodikat 2 évre felfüggesztve.
A felelősség kérdésével a kódex a 8. cikkelyében foglalkozik. Ez alapján, hacsak nincs különösen meghatározva a kódexben a szabályszegések, azok büntetendőknek minősülnek tekintet nélkül, hogy azokat szándékosan vagy gondatlanul követték el. A cikkely 1. pontja kiemeli, a szövetségek kifejezett felelősségét a tagjaik, játékosai, szurkolói vagy más a szövetség megbízásából eljáró személy magatartásáért, még akkor is, ha a klub vagy a szövetség be tudja bizonyítani, hogy megtette az elvárható magatartáshoz szükséges cselekményeket és a gondatlanság hiányát. A 2. pontja a cikkelynek kifejezetten bünteti a kísérletnek minősülő cselekményeket is, amíg a 3. pont szankcionálja a rábírást, társtettességet és felbujtás is egyaránt.
A diszkrimináció kérdésével a kódex 13. cikkelye foglalkozik. Ez alapján bármely személy ellen, aki a FIFA rendezésében játszandó labdarúgó mérkőzésen megsérti egy ország integritását, büszkeségét, egy ember vagy egy meghatározott tulajdonsággal rendelkező emberek csoportját diszkriminatív vagy becsmérlő magatartás tanúsít szavakkal vagy tettekkel, különösen a faj, bőrszín, etnikum, nemzeti vagy társadalmi származás, szexuális orientáció, nyelv, vallás, politikai vélemény, vagyon, születés vagy bármi más státusz vagy egyéb ok miatt, legalább 10 mérkőzés erejéig tartó vagy meghatározott ideig tartó, vagy egyéb fegyelmi intézkedés alkalmazható. A hazai szabályozást tekintve a Sporttörvény 71§ (2) alapján „A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító, másokban félelmet keltő, vagy másokat megbotránkoztató, nem a sportszerű szurkolással, buzdítással összefüggő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.”
A cikkely 2. pontja szerint ha egy szövetség egy vagy több szurkolója az 1. pontban említett magatartásokat tanúsít, a labdarúgó szövetség lesz felelős és a következő büntetéseket lehet kiszabni: Ha ez volt az első alkalom a stadionban kötelezően betartandó szabályok megszegése, akkor a vétkes félnek korlátozott számú nézők előtt játszhatja le a soron következő FIFA rendezésében lévő versenysorozat során lejátszott labdarúgó mérkőzését, továbbá legalább 20,000 svájci Frank pénzbüntetést is be kell fizetnie a klubnak vagy labdarúgó szövetségnek. Visszaesőket a kódex súlyosabban bünteti, ugyanis akkor a jogi személyekkel szemben kiszabható büntetések közül a súlyosabbak alkalmazhatóak.
tags: #futball #dolgozat #buncselekmeny
