Ganbold Ganbajar: Egy mongol labdarúgó útja a Puskás Akadémián keresztül és az utánpótlás-nevelés kihívásai
Miközben ömlik a közpénz a magyar fociba, az eredmények sokszor elmaradnak, ami felveti a kérdést az utánpótlás-nevelés hatékonyságáról. Pedig lehetne piaci alapon is sikeres akadémiát létrehozni, és a jó példáért nem is kell messzire menni. Ebben a környezetben különösen figyelemre méltó az a történet, ahogyan a mongol Ganbold Ganbajar, a Puskás Akadémia játékosa, az európai profi labdarúgásba került.
Ganbold Ganbajar: Az első lépések Mongóliában és a nemzetközi ismertség
Ganbold Ganbayar (mongol nyelven: Ганболд Ганбаяр, Sükhbaatar, 2000. szeptember 3. -) mongol válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Komáromi FC játékosa kölcsönben a Puskás Akadémia csapatától.
A labdarúgást 7 évesen kezdte. 2014-ben került a Horomhon korosztályos csapataiba, majd felkerült a felnőttek közé a következő évben. A 2014-es szezonban tagja volt a bajnoki címet szerző csapatnak. A 2015-ös mongol Premier League szezonban 11 mérkőzésen 15 gólt szerzett. 2014 májusában Ganbayart az U15-ös kategória legjobb játékosának választották a Sensation-2020 elnevezésű éves nemzeti középiskolai labdarúgó-tornán, amelyet Mongólia elnökének égisze alatt rendeztek.
Ganbayar tehetségére már korán felfigyeltek nemzetközi szinten is. 2011-ben részt vett az olasz Serie A klub, az AC Milan Ulánbátorban tartott ifjúsági edzőtáboraiban. 2016 márciusában Ganbayar, mongol társával, Soyol-Erdene Gal-Erdene-nel és Zorigtyn Battulga mongol válogatott edzővel Angliába utazott, hogy egy hónapig edzen a League Two-ban szereplő Barnet FC csapatával a The Hive Stadionban.
Ázsia első játékosa a Puskás Akadémián: Az út Felcsútra
2016 szeptemberében a Puskás Akadémia szerződtette a korosztályos csapataiba. Őt és három másik mongol társát egy 2014-ben kezdeményezett, a Mongol Labdarúgó-szövetség és a Magyar Labdarúgó-szövetség közötti partnerség keretében választották ki. Ganbayar és három honfitársa lettek az akadémia első ázsiai játékosai. Első évében csak barátságos mérkőzéseken szerepelhetett a klubnál.
2017 májusában bejelentették, hogy a négy mongol közül hárman visszatérnek Mongóliába, de Ganbayar volt az egyetlen játékos, aki maradt, és ekkor az U17-es keret tagjaként részt vehetett a közelgő 2017-es Puskás-kupán. A torna nyitómérkőzésén, a német óriás FC Bayern München elleni 1-0-s győzelem alkalmával csereként lépett pályára a második félidőben. Hét perc elteltével született a mérkőzés egyetlen gólja, miután Ganbayar pályára lépett.
Ganbajar profi karrierje Magyarországon és Szlovákiában
Miután 2018 áprilisában bejelentették, hogy kölcsönben a mongol Ulánbátor csapatába kerül októberig, Ganbayar augusztusban visszatért Magyarországra. Ekkor profi szerződést kötött a Puskás Akadémiával, így az első hivatásos mongol labdarúgó lett Európában.
A Puskás Akadémia csapatában 2020. augusztus 30-án mutatkozott be egy Újpest elleni bajnoki mérkőzésen. A szezon nagy részét kölcsönben a másodosztályú Csákvári TK-ban töltötte, ahol 26 mérkőzésen két gólt szerzett. 2021 júliusában Ganbayart kölcsönadták a szlovák 2. Ligában szereplő KFC Komárnónak a 2021-22-es szezonra.
Nemzetközi szereplés: A mongol válogatottban
A korosztályos válogatottak tagjaként Ganbayar már korán megmérettethette magát a nemzetközi színtéren. Részt vett a 2014-es U14-es Ázsia-bajnokságon és a 2016-os U16-os Ázsia-bajnokságon is. 2019 májusában meghívót kapott a mongol felnőtt válogatott Brunei elleni júniusi világbajnoki selejtező mérkőzésekre készülő keretébe. A mongol válogatottban 2021-ben debütált.
Gerendai Károly: "Meghatározó emlékem, hogy hogy álltam a feldobott pénzesőben gyerekként"
A Puskás Akadémia és az utánpótlás-nevelés kihívásai
A Puskás Akadémia, mint utánpótlás-nevelést célul tűző felcsúti klub, jelentős közpénz-támogatásban részesül. Az Átlátszó júliusi cikke szerint a legtöbb taotámogatást az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Akadémia kapta, az adókedvezmény 2011-es bevezetése óta összesen 16,29 milliárd forintot. Ehhez képest a riport megírásának idején, hét forduló után győzelem nélkül, két döntetlennel az utolsó helyen állt a magyar labdarúgás legmagasabb osztályában a Puskás Akadémia FC.
Az utánpótlásból egyetlen játékos került fel a profik közé: a mongol Ganbold Ganbajar. Ennek ellenére a klub grúz, nigériai, ecuadori, szlovák és horvát játékosokat igazolt a nyáron, miközben -többek között - megvált a háromszoros magyar válogatott középpályástól, a 23 éves Márkvárt Dávidtól.
Az intézmény alapítója, Orbán Viktor miniszterelnök 2013 nyarán azt mondta: „Itt a Puskás Akadémiánál az NB I-es csapat létezésének egyetlenegy oka van, ez pedig az, hogy minél több fiatal játékost - a megfelelő arányban kiegészítve őket rutinos futballistákkal - szoktassunk hozzá a nagyobb terheléshez.” Ehhez képest 2016-ban volt olyan mérkőzés (a Diósgyőr ellen), amikor az addigra már legalább 11 milliárd forintos taotámogatásból működő egyesület egyetlen saját nevelésű játékost (Sallai Roland) nevezett a kezdőcsapatba. Őt is lecserélték a 63. percben, helyére egy légiós állt be. Abban az idényben egyébként a Puskás Akadémia FC kiesett az első osztályból. A 2017-18-as szezonban már ennyi sem jutott a saját nevelésű fiataloknak: a fent említett Sallai (aki azóta a Bundesligába igazolt) léphetett egyedül pályára, de ő is összesen csak 23 percet kapott. A helyzet idén sem változott radikálisan: márciusban egy hétvégi bajnokin a Puskás Akadémia FC tíz külföldi labdarúgóval a pályán harcolt ki hazai döntetlent a nem éppen világhírű DVSC ellen.
A magyar akadémiai rendszerben annyi (köz-) pénz van, hogy 13-14 éves fiatalok időnként jelentős összeget kapnak ajándék gyanánt. Volt olyan karácsonyi ünnepség Felcsúton, ahol a gyerek lényegesen többet kapott az akadémiától borítékban, mint amennyit a közmunkás szülő egy egész hónapnyi munkájáért hazavihetett!
A Hagi Akadémia: Példa a piaci alapú utánpótlás-nevelésre
Mi a Fekete-tenger partjánál néztük meg egy korábbi román klasszis lassan világhírűvé váló intézményét. Kicsivel több mint 1100 kilométerre Felcsúttól, Konstanca közvetlen szomszédságában, Ovidiu település határában, az egykori kukoricaföldek helyén csoda született. Románia legismertebb labdarúgója, Gheorghe Hagi ugyanis itt építette fel az ország legmodernebb fociakadémiáját.
Hagi terve egyszerű: profi rendszert létrehozni, ahol játékosokat képeznek a román első osztályú bajnokság és a világ nagy focicsapatai számára. Az 53 éves tulajdonosról csak pár mondat, ha valaki nem ismerné: Románia legismertebb labdarúgója 125-szörös válogatott. Az aranygeneráció tagja, az 1994-es, Egyesült Államokban megszervezett világbajnokságon a negyeddöntőig jutottak. Az akadémia alapítása óta eltelt kilenc évben egyetlen lejt sem kapott közpénzből, ahogy uniós forrásokat sem pályáztak sikerrel. Minden befektetést - eddig legalább tízmillió eurót, vagyis 3,2 milliárd forintot - a Kárpátok Maradonájának is becézett világhírű román labdarúgó magánvagyonából fedeztek.
Eredmények és filozófia
Az eredménysoruk viszont irigylésre méltó: különböző korosztályos csapataik eddig huszonegy országos bajnoki címet szereztek, nyolc második és tizenkét harmadik hely mellett. Volt olyan év (a 2012-2013-as szezon), amikor bajnokok lettek az U19, az U17 és az U15 korosztályokban is. Ilyen korábban egyszer sem fordult elő a román labdarúgás történetében. A legfontosabb, U19-es korosztályban egymás után ötször lettek román bajnokok. A Hagi Akadémia évente átlagosan harmincöt játékost ad a különféle korosztályú román válogatottakba.
Az akadémiához tartozik egy felnőttcsapat is, az FC Viitorul. Az elnevezés magyarul jövőt jelent. Az akadémia alapítása évében Hagi átvette a harmadosztályú CSO Ovidiu csapatának játékjogát, és már az első évben feljutott a gyerekekkel a másodosztályba (a román közvélemény a csapatra a „Hagi srácai” nevet ragasztotta). A másodosztályból két év után jutottak fel a legmagasabb ligába, hogy aztán két évvel ezelőtt óriási meglepetésre megnyerjék a román bajnokságot! Akkor egész Európa legfiatalabb bajnokcsapata voltak, hiszen a játékosaik átlagéletkora alig 21 év és 7 hónap volt.
Egy angol elemzőcég statisztikái szerint az elmúlt tíz évben Európa két leghatékonyabb futballistaképzője az FC Barcelona intézménye, a La Masia és a Hagi Akadémia voltak. A katalánok a 2012-2013-as idényben, a románok pedig a 2016-2017-es szezonban úgy játszottak, hogy a pályára lépő játékosok 57,7 százaléka saját nevelés volt! Hagi adta a legfiatalabb román felnőttválogatottat (Cristian Maneát, aki 16 évesen és 9 hónaposan mutatkozott be a román nemzeti tizenegyben), és a legfiatalabb NB I-es csapatkapitányt is (Ianis Hagi - a világsztár fia - szintén 16 éves és 9 hónapos).
Ovidiuban nem a pénzzel motiválják a gyerekeket, hanem megtanítják őket harcolni és győzni. Az első pillanattól fogva ugyanabban a játékrendszerben, 4-3-3-as felállásban játszanak, mint a nagyok, és megszokják a nyomást, hiszen minden korosztályban a bajnoki cím a cél. Itt nincs lazsálás, és a sztárallűröket sem tűrik: mindenkinek fel kell szántania a pályát a kilencven perc alatt.
A Hagi Akadémia játékára minden szinten az a jellemző, hogy vert helyzetből is fel tudnak állni, soha nem adják fel, és az utolsó sípszóig hajtanak kényelmes előny birtokában is. Ovidiuban a fejlesztések nem álltak le: éppen szálloda épül az akadémisták és a felnőttcsapat játékosai számára. A stadiont is kezdik kinőni: a 4500 férőhely már nem elég, ha neves fővárosi csapat látogat el hozzájuk. Megmutatják az eddig megszerzett díjakkal telepakolt sajtószobát is, fő helyen a két évvel ezelőtt elnyert felnőtt bajnoki trófeával. Ez csak a kezdet, mondja a sajtófőnök, megismételve az akadémia szlogenjét: campionii creeaza campioni, vagyis a bajnokok bajnokot szülnek.
Összehasonlítás és szakmai kapcsolatok
Sorin Teodoreanuval végigjárjuk a hetvenezer négyzetméteres, hét pályával rendelkező létesítményt. Minden szép és jó, de mivel van összehasonlítási alapom, tudom, hogy a Puskás technikailag jobban felszerelt. Itt a gyerekeket 13 éves korig a környékről válogatják. A diákok két csoportba kerülnek, és aki tehetsége és szorgalma alapján az első értékcsoportba jut, annak nem kell fizetnie. A nagyobb gyerekeket már az egész országból gyűjtik össze, és minden évfolyamban tizenegynek (vagyis egy teljes csapatnak, posztonként válogatva) az akadémia fizeti minden költségét. A többi gyerek szüleinek fizetnie kell.
A két intézmény összehasonlítása nem erőltetett. A Puskás és a Hagi Akadémia között jó a szakmai kapcsolat. A román világsztár együttese állandó résztvevője a felcsúti Puskás-Suzuki-kupának, és a magyarok is többször részt vettek a Hagiék által szervezett Kelet Csillagai elnevezésű nemzetközi tornán.
tags: #ganbold #ganbajar #mlsz
