Győri ETO Fizetések: Per Johanssontól a Világklasszis Játékosokig és a Magyar Sport Pénzügyi Háttere

A Győri Audi ETO KC, a magyar és nemzetközi női kézilabda egyik meghatározó alakulata, rendszeresen a figyelem középpontjában áll, nemcsak sportsikerei, hanem a játékosok és edzők fizetései miatt is. Az átláthatóság hiánya ellenére, egy svéd lap, a Sportbladet és az Aftonbladet megszellőztette Per Johansson vezetőedző fizetésének részleteit, rávilágítva a klub és tágabb értelemben a magyar sport finanszírozásának különleges helyzetére.

Per Johansson, az ETO Svéd Edzőjének Fizetése és Körülményei

Per Johansson márciusban lett a Győri Audi ETO KC vezetőedzője, miután a zöld-fehérek a kézilabda Magyar Kupa-döntő elveszítése után menesztették Ulrik Kirkelyt. A svéd szakember pályafutása során nem először vállal tűzoltást, rutinja van ebben. Győrbe március közepén érkezett meg, és rögtön pályafutása első Bajnokok Ligája-döntőjére készült a csapat élén.

Johansson eredetileg három hónapra, a szezon végéig írt alá, de idő közben kiderült, jövőre is ő lesz a szakmai munka első számú irányítója az ETO-nál: 1+1 éves szerződéshosszabbítást írt alá Győrben, nem sokkal a Final Four előtt. A svéd lapok érdekes cikket közöltek a Győri Audi ETO női kézilabdacsapatának ugyancsak svéd edzőjéről, Per Johanssonról, felfedve azokat a részleteket, amelyeket szinte sosem kötnek a magyar sajtó orrára.

Még a négyes döntő megkezdése előtt az Aftonbladet című újság közölt érdekes cikket Johanssonról. Már a bevezetőben szó esett a svéd mester fizetéséről, mert a lapnak elárulta, hogy olyan bért kap, amely harmonizál a klubnál lévő nagyon magas követelményekkel is. Az 53 éves svéd szakember manapság a legjobban fizetett kézilabdaedzők közé tartozik. Az Aftonbladet azt nyomozta ki, hogy Johansson havonta nettó 17 ezer eurós fizetést kap, amely 6 és fél millió forintnál is több. Legalábbis ennyit kapott az első szerződésében az első három hónap alatt.

Ezen felül bónuszként használhat egy Audi Q7-es személygépkocsit és egy 180 négyzetméteres luxuslakásban élhet Győrben. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a holland szövetségtől sem két fillért kap az ottani szövetségi kapitányi munkája miatt, Johansson tényleg a világ egyik legjobban fizetett kézilabdaedzője manapság. Johanssonnak most nagyon sűrű napjai lesznek, hiszen másodállásban a holland női válogatott szövetségi kapitánya is, amellyel a párizsi olimpiára készülnek.

Johansson nem kívánt részletekbe bocsátkozni a fizetési összegről, de kommentálta a Sportbladet és az Aftonbladet információit: „Igaz, hogy van egy szép autóm, egy túlméretezett lakásom, de van egy remek csapatom is, amellyel nap mint nap dolgozhatok.” Hozzátette: „Amikor idejöttem Győrbe, nagyon kedves fogadtatásban részesültem. Tudtam, hogy Győr a kézilabdázás fővárosa és azt is tudtam, hogy ennél a klubnál nagyon magasak a követelmények.”

A svéd edző kiemelte, hogy „a skandináv befolyás nagyon erős Győrben, ez tőlem nem áll távol.” Úgy érzi, mintha hazajött volna, és a csapatban erős a skandináv és holland behatás, így a rájuk jellemző munkamorál is. Johansson elmondása szerint a fizetése arányban van a munkaköri leírásában szereplő követelményrendszerrel. „Hosszú utat tettem meg az életben, hogy eddig eljussak, de még mindig meglep, amikor nagy klubok akarnak engem. Ritkán gondolom, hogy különösen jó vagyok, de talán ez a legnagyobb motiváció arra, hogy megpróbáljak jobb lenni, fejlődni.”

A Győri Audi ETO KC Játékosfizetései és a Klub Titoktartása

Nem csupán Per Johansson, de a játékoskeret is megerősíti a Győri Audi ETO KC kiemelkedő pénzügyi erejét. Morten Mörk, Nora Mörk édesapja és menedzsere egyszer azt mondta, lánya olyan csapatban akar játszani, amelyik minden sorozatban a csúcsra érhet, és végül Nora Mörk, a világ egyik legjobb játékosa a norvég Larvikból érkezett a kisalföldi világválogatottba, elfogadva a Győr ajánlatát.

Nem csupán Mörk, de Görbicz Anita, a brazil Amorim, a norvég Grimsbö és Oftedal, a holland Broch és Groot, a dán Hansen, a német Althaus alkalmazása egyaránt azt mutatja, a Győr a földkerekség legjobban fizető klubjai közé tartozik, hiszen másként nem tudná idehozni a világklasszisokat. A Győr azzal a válaszoló nyilatkozattal élt a fizetésekre vonatkozó kérdésekre, hogy „a játékosok között fennálló munkaszerződésekben foglalt titoktartási kötelezettség miatt” nem áll módjukban tájékoztatást adni a legjobban és legrosszabbul kereső játékosok fizetéséről, illetve az átlagfizetésről.

Azonban a külső forrásokból származó adatok irányadóak lehetnek: a norvég TV2 korábban Katrine Lunde győri bérét évi 1,5 millió norvég koronára, azaz évi majd 50 millió forintra tette. A román Gazeta Sporturilor cikkéből pedig tudhatjuk, mennyit keres a világ legjobban kereső női kézilabdázója: Cristina Neagu, a háromszor is a világ legjobb játékosának választott balátlövő szezononként 300 ezer eurót, azaz több mint 90 millió forintot kasszíroz a BL-esélyes CSM Bucurestiben.

Fizetések Összehasonlítása

Az alábbi táblázatban néhány említett fizetési adatot hasonlíthatunk össze a kézilabda és labdarúgás világából:

A Magyar Sportfinanszírozás Sajátosságai és az Átláthatóság Hiánya

A magyar bajnokság a világ egyik legjobban fizető ligája, ami annyiban meglepő, hogy ez a gazdasági teljesítmény nem következik a csarnokok telítettségéből, a sportszervezetek kereskedelmi bevételeiből, az átlagos televíziós nézettségből, azaz a piacból. Ugyanakkor a magyar liga aktuális helyzetéről talán nem is világ legjobb csapatának kifizetései mondják el a legtöbbet, hiszen az papírforma, hogy a Győr csak nemzetközi szinten is kiemelkedően versenyképes bérekkel hozhatja ide a sztárokat.

Beszédesebb a vidéki városok klubjainak financiális helyzete: az Érd Párizsból a francia Coralie Lassource-ot, a svéd válogatott Jamina Robertset pedig hazájából, a Savehof csapatától csábította el. A Debrecen az utóbbi években Oroszországból, Rosztovból és Franciaországból, Nizzából tudott igazolni. Nem csak a nőknél vannak a magyar klubok a fizetési lista élén: a Veszprém férficsapata például 3,1 milliárd forintot költött el 2016-ban.

A kézilabda ugyanis kiemelkedő közvetett állami támogatást kap. Míg a futball 2012 óta évi 30-40 milliárd forint bevételhez jut a társasági adóból, a kézilabda támogatására tavaly már 26,4 milliárd forintot adtak a cégek, ez a két évvel korábbi összeg duplája. Ezt egészítik ki az olyan állami dotációk, mint a legutóbbi évadban a Szerencsejáték Zrt.

Ekkora állami támogatás mellett is hiába számítunk legalább minimális átláthatóságra, a klubok hallgatnak az adatokról. Körkérdést küldtünk a tizenkét női NB I-es csapatnak, és összesen öt klubtól kaptunk választ, és mindössze kettő olyan volt, amelyik hajlandó volt számokat is mondani. E két klubon kívül válaszolt még az MTK, amely jelezte, hogy 19 tagú a kerete, egyetlen idegenlégióst alkalmaz, játékosai fizetése pedig az NB I-es átlag alatt van.

Válaszok hiányában megvizsgáltuk, mi olvasható ki a csapatokat működtető cégek és egyesületek mérlegeiből, beszámolóiból. Az egyes játékosfizetésekre nem tudunk következtetni a számokból, de az látszik, hogy a munkavállalók száma és a ráfordítások nagysága is kiugróan nagy: a budaörsi elszámolásban 2015-ről 2016-ra csaknem 50 százalékos növekedést látunk, Debrecenben 43 százalék, az FTC-nél 45 százalék, a Békéscsabánál 125 százalék az emelkedés. Ezt támasztják alá a sportfejlesztési programokban látható adatok is.

A taopénzek nem fordíthatók játékosok fizetésére, elsősorban utánpótlás-nevelési feladatok finanszírozására szolgálnak, ám sokféle modell alakult ki, hogyan segítsék a felnőtt csapat működését ebből a forrásból. Például a játékosok edzői feladatokat is ellátnak, a felnőtt csapat edzője szakmai igazgató lesz, így az utánpótlásért is felel, a csarnokokat az utánpótláscsapatok bérlik és így tovább. A Békéscsaba 2017/2018-as anyagában például azt látjuk, hogy 2015-ben 78 milliót tett ki a bérkifizetés, 2017-ben 176 milliót, miközben a működési költségek nem változtak, az anyagköltség ugyanannyi, a szolgáltatásokért meg 18 millióval kevesebbet számolnak, csak a fizetések nőnek irdatlan ütemben. A Kisvárda büdzsétervezete igazi esetpélda: eszerint 2016-ban 175 millió forintos költségvetéssel terveztek, ebből 140 millió, azaz az összeg 80 százaléka a taóból származik. A váci klub pedig csak a 2017/2018-as időszakban 290 milliót hívhat le. Azaz a kézilabda a közvetett állami támogatásnak köszönhetően érdemi kiadásnövelést tud felmutatni. Így a sportolók többet visznek haza, mint egy pedagógus.

Fizetések a Magyar Labdarúgásban

Nemcsak a kézilabdában, hanem a labdarúgásban is kiemelkedőek a magyar klubok fizetései. Már második éve Európa top 20 bajnokságában szerepel a magyar NB I, legalábbis a labdarúgók átlagfizetései alapján. Míg tavaly az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) listája alapján végzett számítások szerint még csak 2,8 millió forint volt egy nálunk futballozó első osztályú játékos átlagkeresete, ez idén 3,8 millió forintra nőtt.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint ez a pozitívum hozzájárulhat az NB I erősödéséhez, illetve a klubcsapatok jobb európai kupaszerepléséhez. Szabados szerint a Ferencvárosban a kezdőjátékosok közül nincsen olyan, aki 3,8 millió forint alatt keresne havonta, sőt vannak, akik jócskán a kiszámolt átlag feletti pénzösszeget vihetik haza. Fontos kérdés lehet, hogy a listán szereplő országok fizetési listája nettó vagy bruttó összegekre vonatkozik, a magyar adatoknál azonban ennek alig van jelentősége. Az állam által támogatott EKHO-s adózás miatt az NB I-es labdarúgók ugyanis szinte a bruttó fizetésük teljes egészét kézhez kapják, szemben a külföldön futballozókkal.

„Nálunk 100 euróból 15-öt kell csak leadózni, míg külföldön 100 euróból megkap körülbelül 50 eurót a játékos. Ez azt jelenti, hogy ugyanarra a fizetésre Magyarországon jóval kisebb összeget kell fordítani egy klubnak, és így jóval kisebb költségvetésre van szükség. Az UEFA kereseti rangsorában Magyarország megelőzi például az egyik legdrágább európai országot, Norvégiát, így egy labdarúgó rögtön két indok miatt is Magyarországot választhatja. Ha figyelembe vesszük a vásárlóerő-paritást, akkor még inkább kiemelkedik Magyarország.”

A labdarúgó NB II-ben magabiztosan vezető Nyíregyháza Spartacus tulajdonosa, Révész Bálint nyíltan beszélt arról egy interjúban, hogy mennyit fizet a játékosoknak. „Jelenleg 2 millió forint a plafon, de az átlag 600 ezer és 1,3 millió között keres. Ezek az alapbérek, ha a csapat jól teljesít, akkor erre jönnek rá különböző bónuszok, és szerencsére mostanában jól szerepelünk” - mondta. A magas nettó jövedelmeknek többféle következményük lehet. A magyar nemzeti csapat szempontjából - vélekedik Szabados Gábor - hátrány lehet, hogy az NB I válogatottjai nem egy erősebb bajnokságban játszanak. Ez azzal kompenzálható, ha például a Ferencváros rendszeresen a nemzetközi porondon futballozhat, ahol megfelelő terhelést kaphatnak a játékosok a nívósabb csapatok elleni mérkőzéseken. Vannak egyébként szakértők, akik szerint egyáltalán nem pontos az UEFA-rangsorból kiszámított 3,8 milliós átlagkereset.

tags: #gyori #eto #mennyit #keresnek

Népszerű bejegyzések:

• A magyar női labdarúgás kulcsfigurája
• A Kína - Thaiföld barátságos mérkőzés összefoglalója
• Magyar Államkincstár adatainak elemzése
• A Millennium Masters torna
• Részletek az azeri női röplabda-válogatott edzői munkájáról