Gyurcsány Ferenc „terrorista focisták” kijelentése és a diplomáciai utóhatások
Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2005 januárjában tett kijelentése a szaúdi labdarúgó-válogatottról súlyos diplomáciai bonyodalmakat és belpolitikai vitákat váltott ki. A miniszterelnök egy humorosnak szánt megjegyzésével „arab terroristáknak” nevezte a szaúdi focistákat, ami komoly feszültséget okozott Magyarország és Szaúd-Arábia, valamint az arab világ kapcsolataiban.
A „terrorista futballisták” kijelentés előzményei és tartalma
2005 januárjában Gyurcsány Ferenc egy nap alatt sértette meg Orbán Viktort és a szaúdi focicsapatot. Orbán Viktornak azt javasolta, hogy „fogja be a száját akkor, amikor a költségvetés világáról beszél”. Utólag a miniszterelnök is elismerte, hogy túlságosan keményen és szerencsétlenül fogalmazott.
A szaúdi labdarúgó-válogatottról pedig egy MSZP-s kampányrendezvényen, egy humorista, Selmeczi Tibor kérdésére válaszolva mondta el a sokat vitatott kijelentést. Selmeczi Tibor, a Heti Hetes című tévéműsort parodizáló "Heti Ötös" vezetőjeként azt kérdezte Gyurcsány Ferenctől, mint korábbi sportminisztertől, miért tekinthető a magyar labdarúgás dicsőségének a szaúdi válogatott ellen elért döntetlen.
A kormányfő válasza a következő volt:
„A szaúdi királyságot nagyon sokszor vádolják azzal, hogy igazából a világ terrorizmusának legaktívabb pénzügyi támogatói közé tartoznak bizonyos családok. És én azt gondolom, hogy a focisták között, a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt, a mi fiaink pedig halált megvető bátorsággal küzdöttek ezen terroristák ellen, és ilyen esetben a döntetlen idegenben, ez egy fantasztikus eredmény.”
Ez a kijelentés a miniszterelnök számos korábbi, félreérthető vagy vitatott megnyilvánulásának sorába illeszkedett, amelyek gyakran kerültek a média és a politikai ellenfelek kereszttüzébe. Például, miniszterelnök-jelöltként 2004 szeptemberében csúszott ki a száján az a mondat, ami miatt 12 női szervezet tiltakozott: „Akinek öregecskedő felesége van, az megérdemelne egy fiatalabbat”. Később a miniszterelnök azt mondta, bosszantja, hogy ironikus kijelentést tett. Ugyancsak 2004 szeptemberében, az országgyűlés első ülésnapján Gyurcsány Ferenc azt mondta, Magyarországon „nagy a jólét”, amit egy hét múlva elismert, hogy kijelentése pontatlan és hibás volt. Kellemetlen helyzetbe került a kormányfő a Dohány utcai zsinagógában a holokauszt-megemlékezésen elmondott beszéde miatt is, ahol tárgyi tévedések miatt bírálták.
Diplomáciai visszhang és bocsánatkérések
Gyurcsány Ferenc ezen kijelentése diplomáciai vihart kavart. Szaúd-Arábia nem volt hajlandó fogadni Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét. Szaúd-Arábia konzultációra hazarendelte budapesti nagykövetét, amit a Fidesz erőteljes diplomáciai figyelmeztetésnek minősített, és további szankciókat vetített előre.
László Boglár kormányszóvivő szombaton közölte, hogy Szaúd-Arábia nem hívta vissza budapesti nagykövetét, a diplomata konzultációra utazott hazájába. Hozzátette, hogy Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke maga mondta le Szaúd-Arábiába tervezett útját. A miniszterelnök utólag nyilvánosan bocsánatot kért szavaiért azoktól, akiket megsérthetett a „rosszul sikerült mondattal”. A kormányszóvivő hozzátette, hogy a szaúdi nagyköveten keresztül Somogyi Ferenc külügyminiszter bocsánatkérő üzenetet küldött a szaúdi kormánynak, és a szaúdi külügyminiszterrel is konzultált. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az eset kapcsán pénteken, Magyarország rijádi nagykövetén keresztül, levelet küldött a szaúdi uralkodónak.
A szólásszabadság jogos korlátai: a három részből álló teszt
Gyurcsány azzal védekezett, hogy bár lehet, hogy pontatlanul, rosszul és hibásan fogalmazott, egy ilyen kijelentést csak akkor lehet félreérteni, ha politikai intoleranciával, esetleg rosszindulattal hallgatják. Azt mondta: „Azt gondolom, hogy egy szatirikus műsorban egy pontatlanul, rosszul és talán hibásan megfogalmazott, szatirikusnak szánt válasz - hát talán csak akkor adhat okot ilyen fokú félreértésre, ha e mögött van-e némi politikai intolerancia, talán fokozott érzékenység, esetenként talán még rosszindulat is”. Kérte, hogy tettei, és ne egy rosszul elmondott poén legyen az, ami eligazítja az embereket abban, mit gondol Magyarországról, a világról. „Amit gondolok, az nem egy szatirikus válaszból, hanem tetteinkből következik” - mondta. „Akit (...) sértett ez a mondat, okkal vagy ok nélkül, annak elnézését kérem.”
Az arab országok Budapesten delegált diplomáciai képviselői rendkívüli tanácskozást tartottak, ám úgy nyilatkoztak, hogy az eset nem fog kárt tenni Magyarország és az arab világ kapcsolataiban. Ennek ellenére a szaúdi nagykövetség írásos jegyzékkel fordult a Külügyminisztériumhoz. Diplomáciában jártas szakemberek szerint a nagykövet visszahívása páratlanul kemény lépés lett volna.
Politikai reakciók és médiavisszhang
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség közleményben kérte fel Gyurcsány Ferencet, hogy a „nemzetközi és sportdiplomáciai bonyodalmak elkerülése érdekében” sürgősen cáfolja azokat a sajtóhíreket, miszerint a szaúd-arábiai futballválogatottat arab terroristáknak nevezte volna. A párt szerint: „Gyurcsány Ferenctől már megszokhattuk az elmúlt hónapokban, hogy felelőtlenül össze-vissza beszél az "öregecskedő feleségektől" a "nagy jólétig" mindenről. Azt azonban még Gyurcsány Ferencről sem feltételezzük, hogy többezer ember előtt, egy népcsoportot és egy országot megalázó, rasszista kijelentésre ragadtatja magát”. Hozzáteszik: nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy egy volt sportminiszter gyalázza minősíthetetlen szavakkal egy sportellenfél nemzeti válogatottját.
A Fidesz bepanaszolta az MTI-t az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT), mert a hírügynökség a párt szerint minden alapvető etikai és szakmai szabályt megszegve, minden pártatlanságot félretéve próbált segíteni Gyurcsány Ferenc elhíresült kijelentésének eltussolásában. A Fidesz Kulturális Tagozatának Sportszekciója nyilatkozatot juttatott el a kijelentéssel kapcsolatban az MTI-hez, amit aznap nem adtak ki. A Fidesz tiltakozására a belpolitikai főszerkesztő közölte, ez azért történt így, mert nem tudták, miről van szó. A nemzeti hírügynökség a Fidesz szerint azonban a párt megkeresését követően is órákon át visszatartotta a párt közleményét, megvárva Gyurcsány Ferenc rendkívül kínos és vérszegény magyarázkodását.
A terrorfenyegetés kérdése a magyar közéletben
Érdekes módon, miközben Gyurcsány Ferenc egy „terrorista” megjegyzése diplomáciai bonyodalmakat okozott, akkortájt a kormány is a terrorfenyegetéssel indokolta bizonyos biztonsági intézkedések bevezetését. A kormány a szélsőségesekre hivatkozva tartotta elkerítve az Országházat, riogattak szlovák robbantókkal és a választások megzavarására készülő radikálisokkal. Például, a növekvő terrorfenyegetéssel indokolta a kormány Gyurcsány Ferenc új, több mint 40 milliós Audijának beszerzését.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-os évkönyvében az olvasható, hogy „a terrorizmus elleni küzdelem változatlanul a nemzetbiztonsági tevékenység egyik központi eleme”, és Magyarországon „a fenyegetés lehetőségét továbbra sem lehet kizárni”, bár egy tényleges támadásnál sokkal valószínűbbnek tartotta, hogy „egyes, a terrorszervezetek számára logisztikai segítséget nyújtó (...) szervezetekhez tartozó személyek, csoportok jelennek meg az országban”.
Az [origo] által megkérdezett biztonságpolitikai szakemberek azonban valószínűtlennek nevezték, hogy Magyarországot közvetlen terrortámadás érné. Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója szerint a fenyegetettség azért sem jelentős, mivel a terroristák hírverést akarnak, Magyarország pedig szinte észrevehetetlen a nemzetközi médiában. Gazdag Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint fontos szempont, hogy Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, tehát meg kell felelnie a nemzetközi elvárásoknak, és működnek is az ellenőrző rendszerek.
Az efféle riogatások mögött Gazdag Ferenc szerint „otromba belpolitikai dolgok” húzódnak meg, ami rendkívül veszélyes lehet. Egyrészt a politikusok olyan sokszor kiáltanak farkast, hogy ha tényleg veszélyes lesz a helyzet, az emberek már nem fognak hinni nekik. Másrészt - mondta Gazdag - az ilyen fenyegetéseket el kell hárítani, nem pedig beszélni róluk. Az NBH 2006-os évkönyvéből az is kiderül, hogy a választási kampányban felmerült, hazai szélsőségesek által tervezett erőszakos cselekmények kapcsán a Hivatal széles körű adatgyűjtése „egyik esetben sem erősítette meg a szándék komolyságát”.
tags: #gyurcsany #labdarugas #terrorista
