A magyar labdarúgó-válogatott továbbjutási esélyei és kihívásai a csoportkörben

A labdarúgó-világban gyakran előfordul, hogy a szurkolóknak és a szakértőknek egyaránt „matekozniuk” kell, amikor egy válogatott továbbjutási esélyei kerülnek terítékre. Szoboszlai Dominik szavaival élve: „Sajnos visszatértünk abba az időszakba, hogy magyarként matekoznunk kell, amit hála Istennek a selejtezőben nem kellett. Nem csak a saját kezünkben van a sorsunk, de mindenkire szükségünk lesz vasárnap, az összes játékosra és szurkolóra, mert az is egy öröm, hogy itt lehetünk. Fogjuk fel pozitívan a dolgokat, még ha nem is úgy sikerült, ahogyan akartuk.”

Magyarország a tízmillió futballszakértő, politológus és vírusszakértő országa, így a számolgatásban sem vagyunk utolsók. Cikkünkben részletesen elemezzük a magyar labdarúgó-válogatott különböző továbbjutási forgatókönyveit, mind a korábbi világbajnoki selejtezők, mind a jelenlegi Európa-bajnokság vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy milyen eredményekre van szüksége a csapatnak a sikeres szerepléshez.

Világbajnoki selejtezők: az első hely csodaszámba menne, de a pótselejtező realitás volt

A világbajnoki selejtezők során a magyar válogatott helyzete néha bonyolultabbnak tűnt, mint amilyen valójában volt. Ha a magyar labdarúgó-válogatott legyőzte volna Jerevánban a házigazda örményeket - és a portugálok nyertek volna Dublinban az írek ellen -, a mieink biztosan a pótselejtezőt jelentő második helyen végeztek volna. Egy hónappal korábban a Puskás Arénában Varga Barnabás és Sallai Roland nélkül is sikerült győzni, ráadásul az örményeknél akkor is voltak hiányzók.

Ha a magyar válogatott győz, míg az egy ponttal mögöttünk álló írek hazai pályán kikapnak a csoportból magasan kiemelkedő portugáloktól, Marco Rossi csapata biztosan másodikként végez a vb-selejtezős csoportban. A vasárnapi, írek elleni hazai találkozónak így már nem lett volna tétje. A második hely automatikusan pótselejtezőt jelentett volna, a mieinknek tavasszal további két mérkőzést kellett volna nyerni ahhoz, hogy negyven év után újra világbajnoki résztvevő lehessen.

Matematikailag még a közvetlen kijutást jelentő első hely sem volt elérhetetlen, de ez csodaszámba ment volna: nem elég a két hátralévő meccset megnyerni, a portugáloknak az írektől és az örményektől is ki kellett volna kapniuk. A Football Meets Data friss számai szerint a magyar válogatott helyzete stabil volt: több mint 80 százalék volt az esély a vb-pótselejtezőre. Jelenleg 82.7 százalék a második hely valószínűsége, ami a pótselejtezőt jelenti. A harmadik pozícióra 16.8 százalékot ad a rendszer, ezt nyilván kerülnénk.

A csoport állása két meccsel a vége előtt az alábbiak szerint alakult:

A csütörtöki játéknapon magyar-örmény és ír-portugál meccseket játszottak, míg vasárnap a magyar csapat Írországot, Portugália Örményországot fogadta. Ha a mieink csütörtökön nem tudtak volna nyerni Jerevánban, és a záró fordulóban kikaptak volna hazai pályán az írektől, biztosan visszacsúsztak volna a tabellán. A realitás azonban nem ez volt, sokkal inkább a második hely, hiszen matematikailag még a portugálok sem jutottak ki a vb-re, vagyis az írek ellen nem lazsálhatták el a meccsüket. Látva az eddigi selejtezőket, nem valószínűsíthető forgatókönyv, hogy a magyar válogatott mindkét hátralévő meccsét elveszíti, ha ez így történne, akkor mindegyik csoportriválisa elé kerülne.

Az örmény válogatott ereje és a magyar játékosok formája

Az örmény csapat a FIFA világranglistáján a 104. helyen állt (Magyarország a 37.), olyan válogatottak is megelőzték, mint Mozambik, Trinidad és Tobago vagy éppen Egyenlítői-Guinea. Nem képviselt nagy játékerőt, ráadásul a toronymagasan legjobb örmény játékos, Henrih Mhitarjan évekkel ezelőtt lemondta a válogatottságot, és a keretből más kulcsemberek is hiányoztak. Az örmények az utóbbi egy évben tíz meccset játszottak, ebből hetet elveszítettek (Feröer is győzni tudott Jerevánban), mindössze kétszer nyertek, a harmatgyenge lettek ellen, illetve nagy meglepetésre Írország ellen ebben a vb-selejtezős sorozatban.

Szoboszlai Dominikék októberben úgy nyertek 2-0-ra Budapesten, hogy a támadósorból Varga Barnabás és Sallai Roland is hiányzott, a gólokat Lukács Dániel és Gruber Zsombor szerezték. A játék képe alapján egyértelmű volt, hogy a magyar a jobb csapat, még ha az örmények sokáig jól is védekeztek, és a hajrához közeledve (még 1-0-ás állásnál) többször is veszélyeztették Tóth Balázs kapuját. Az örmények akkor is a biztos védekezésre alapoztak, és a magyar csapat esetleges védelmi megingásait szerették volna kihasználni.

Marco Rossi szövetségi kapitánynak egy komolyabb hiányzója volt Tóth Balázs személyében, de hiánya remélhetőleg nem befolyásolta az eredményt. Tóth az elmúlt időszakban óriási fejlődésen ment keresztül, klubjában október legjobbja lett. A válogatott kapuját így szinte biztosan a sérüléséből már felépült Dibusz Dénes őrizte, aki eddig a Ferencvárosban és a nemzeti csapatban is megbízható teljesítményt nyújtott. A mezőnyjátékosok közül mindenki játékban volt, igaz, például Kerkez Milos kikerült a Liverpool kezdőjéből, de csereként rendszeresen lehetőséget kapott. A védelemben Loic Nego és Willy Orbán alapember volt klubcsapatában, mint ahogy Szalai Attila is, nem az ő hibája volt, hogy a török Kasimpasa jó másfél hónapja képtelen volt mérkőzést nyerni.

A középpályás sor is jó formában volt, Schäfer András kezdő volt a Bayern ellen döntetlent játszó Union Berlinben, Callum Styles érezhetően kezdte megtalálni korábbi önmagát, és Bolla Bendegúz is kihagyhatatlan volt a bécsi Rapidban. A támadó szekció bombaerősnek tűnt, Szoboszlai Dominik az egész idényben a Liverpool húzóembere volt, Sallai Roland a Galatasarayban legutóbb végre csatárt játszott (és nem jobbhátvédet…), Varga Barnabás pedig továbbra is ontotta a gólokat, fejjel Európában szinte verhetetlen volt. Ha a magyar csapat hátul nem követ el nagy hibát, jó eséllyel győzhet Örményországban.

Az Európa-bajnokság: Továbbjutás a csoportharmadikok közül

Az Európa-bajnokságon a magyar labdarúgó-válogatott a Svájctól elszenvedett 3-1-es vereség után a házigazda Németország ellen is két góllal maradt alul (2-0), így két forduló után nulla ponttal állt az A csoportban. A magyar csapat a legjobb esetben is már csak harmadik lehetett az A csoportban, tehát a négy továbbjutó csoportharmadik helyére pályázhatott. Férfi A-válogatottunk óriási küzdelemben 1-0-s győzelmet aratott Skócia ellen az Európa-bajnokság csoportkörének harmadik fordulójában. Az utolsó mérkőzésen szerzett három pont azt jelentette, hogy a nemzeti tizenegynek esélye volt arra, hogy ott legyen a kontinenstorna nyolcaddöntőjében.

A hat kvartettből a csoportelsők és a csoportmásodikak automatikusan kvalifikálják magukat a legjobb tizenhat közé, hozzájuk csatlakozik a négy legjobb csoportharmadik. Ahhoz, hogy a magyar válogatott az utóbbi kategóriába essen, legalább két csoportharmadiknál jobb eredménnyel kellett zárnia a csoportkört. A 2016-os, franciaországi kontinenstorna óta már nem 16, hanem 24 csapat szerepel az Európa-bajnokságokon, ami azt jelenti, hogy a csoportok első két helyezettjei mellett a 4 legjobb csoportharmadik is továbbjut az egyenes kieséses szakaszba. Az ezt megelőző két Eb-n láthattuk, hogy egyetlen győzelemnek (vagy három döntetlennek) mekkora jelentősége lehet.

2016-ban Portugália éppen a mieinkkel volt egy csoportban és 3 döntetlennel jutott tovább az F jelű négyesből, majd később megnyerte a tornát a házigazda Franciaország ellen, de Észak-Írország is egy Ukrajna elleni győzelemmel harcolta ki a továbbjutást. Három évvel ezelőtt pedig arra is láttunk példát, hogy 3 ponttal és negatív gólkülönbséggel is túl lehet élni a csoportkört, Ukrajna ugyanis az első meccsén 3-2-re kikapott Hollandiától, majd 2-1-re legyőzte Észak-Macedóniát, végül Ausztria ellen egy 1-0-s vereséggel és mínusz egyes gólkülönbséggel zárta a csoportot. A 16 között Svédországot ütötték ki egy 2-1-es győzelemmel, a végállomást azonban az Anglia elleni 4-0-s zakó jelentette.

Az A-csoport végeredménye és a továbbjutási szabályok

Mint ismert, a magyar válogatott a skótok 1-0-s legyőzésével a labdarúgó Európa-bajnokság A-csoportjának 3. helyén végzett. A hat csoportharmadik közül a legjobb négy lép tovább a 16 közé. Mutatjuk, hogyan juthatott tovább a nemzeti csapatunk.

Az A-csoport végeredménye:

Ami már biztos volt: az A jelű négyesben a házigazda Németország végzett az élen hét ponttal, mögötte az ötpontos Svájc, majd a harmadik helyen Magyarország végzett három ponttal.

A rangsorolás szabályai azonos pontszám esetén csoporton belül:

1. egymás ellen szerzett több pont
2. egymás elleni jobb gólkülönbség
3. egymás ellen több szerzett gól
4. ha az 1-3. pontok alapján nem dönthető el a sorrend, akkor azokat újra kell alkalmazni a továbbra is azonosan állók között játszott mérkőzésekre.
5. az összes csoportmeccsen elért jobb gólkülönbség
6. az összes csoportmeccsen szerzett több gól
7. ha két csapat áll azonos pontszámmal és az utolsó mérkőzést egymás ellen játszották, akkor a mérkőzés után tizenegyespárbajt rendeznek
8. alacsonyabb fair play pontszám (sárga lap: 1 pont, piros lap második sárga után/azonnali piros: 3 p.)
9. az Eb-selejtező összesített rangsorában elért jobb helyezés

A csoportharmadikok rangsora és a szükséges eredmények

Az Eb-n minden csoport első két helyezettje mellett a hat csoportharmadik közül a legjobb négy jut a nyolcaddöntőbe. A mieink a 3 pontjukkal és -3-as gólkülönbségükkel a harmadik helyen álltak a csoportharmadikok rangsorában. Ausztriának és Szlovákiának is három pontja volt, de mindkét válogatottnak jobb volt a gólkülönbsége, mint a mieinknek. Mögöttünk állt Szlovénia két ponttal, illetve Albánia és Csehország 1-1 ponttal.

Látható tehát, hogy nincs lehetetlen helyzetben a magyar csapat, de mielőtt elmerülnénk a számolgatásban, érdemes rögzíteni, hogy a zárófelvonás előtt így állt a harmadik helyezettek rangsora:

• Ausztria 3 pont, 3:2
• Szlovákia 3 pont 2:2
• Szlovénia 2 pont 2:2
• Albánia 1 pont 3:4
• Csehország 1 pont 2:3
• Skócia 1 pont 2:6

A magyar csoportot leszámítva jelenleg 3 olyan négyes van, ahol még elképzelhető, hogy a 3. helyezett három pontnál kevesebbel fejezi be a csoportkört (B, C és F csoport). Ha ebből legalább két csoportban 3 ponttal kevesebbel zárnak a harmadikok, Magyarország pedig legyőzte Skóciát, akkor biztosan meglett volna a továbbjutás Marco Rossi csapatának. Ehhez öt mérkőzésen kellett kedvezően alakuljon az eredmény:

• Albánia-Spanyolország (spanyol győzelem vagy döntetlen)
• Horvátország-Olaszország (olasz győzelem vagy döntetlen)
• Anglia-Szlovénia (angol győzelem)
• Csehország-Törökország (török győzelem, döntetlen)
• Grúzia-Portugália (portugál győzelem, döntetlen)

A csoportok részletes elemzése

B-csoport - Akiket megelőzhetünk

A B jelű csoportban a spanyolok hat ponttal álltak az élen, az olaszok három ponttal a másodikak, míg Albánia és Horvátország 1-1 ponttal rendelkezett. Az utolsó körben az albánok a spanyolokkal, míg a horvátok az olaszokkal találkoztak. Amennyiben sem Albánia, sem Horvátország nem nyer, akkor ennek a csoportnak a harmadik helyezettjét biztosan megelőzzük.

C-csoport - Kedvező forgatókönyv

A C-csoportban Anglia 4 pontos, Szlovénia és Dánia 2 ponttal állt, míg a szerbek eggyel. Ha Gareth Southgate együttese az utolsó fordulóban legyőzte Szlovéniát, akkor csoportelsőként továbbjutott. Így Szlovéniának két pontja maradt, ezzel pedig bármilyen eredmény is született volna a dán-szerb találkozón, a magyarok mindenképp megelőzték volna a C-csoport harmadik helyezettjét.

F-csoport - Egy újabb lehetőség

Előzhettünk az F-csoportban is. Itt Portugália már biztos továbbjutó volt a 6 pontjával. A hárompontos törökök is bizakodhattak, míg a cseh, grúz duó az egymás elleni döntetlen miatt került nehéz helyzetbe. Ez viszont kedvezett nekünk, hiszen ha sem a törökök (Csehország ellen), sem a portugálok (Grúzia ellen) nem szenvedtek vereséget, úgy ebben a csoportban is maximum két pontja lett volna a harmadik helyezettnek. Még az a forgatókönyv is megfelelt a magyar csapatnak, ha Csehország három góllal legyőzte Törökországot.

D-csoport - Amire kevés esély volt

A D-csoportban két 4 pontos csapat volt (Hollandia és Franciaország), míg Ausztria három ponttal és +1-es gólkülönbséggel állt. A franciák a biztosan tovább nem jutó, nulla pontos lengyelekkel játszottak, míg a hollandok Ausztriával. Amennyiben Ralf Rangnick együttese nem kapott ki legalább öt góllal, úgy biztosan megelőzte volna a mieinket.

E-csoport - Extrém eset

A legérdekesebb csoport minden bizonnyal az E jelű négyes volt, ahol mindegyik csapat 3 ponttal állt. Szlovákia Romániával csapott össze, míg Ukrajna Belgiummal találkozott. Ha csak az egyik meccs is döntetlen lett volna, akkor a csoportharmadik biztosan megelőzte volna pontszámban Magyarországot. Ha mindkét meccsen nyert valaki, akkor a gólkülönbséget kellett figyelni. Ebben jelen állás szerint mind a négy csapat jobban állt a magyaroknál. Fél szemmel a D csoportra is érdemes figyelni, és annak szurkolni, hogy a hollandok minél nagyobb arányú győzelmet arassanak Ausztria ellen, mert a gólkülönbség abban a csoportban is fontos lehetett a mieinknek.

Sikeres csoportelsőség más sportágban: a magyar kézilabda-válogatott példája

Nem csak a labdarúgásban, hanem más sportágakban is gyakran kerülnek elő a továbbjutási forgatókönyvek. A magyar férfi kézilabda-válogatott például csoportelsőként jutott tovább az Európa-bajnoki selejtezőből, mivel házigazdaként 36-27-re legyőzte Svájcot a negyedik forduló vasárnapi játéknapján. A magyarok később Litvániában léptek pályára, majd Georgia ellen zárták a sorozatot Tatabányán, de a további eredményektől függetlenül csoportelsők lettek.

A mérkőzés eredménye, 4. forduló, 6. csoport: Magyarország-Svájc 36-27 (16-10). A lövések/gólok aránya 53/36, illetve 50/27 volt. Gólok hétméteresből: 4/2, illetve 2/1. Kiállítások: 8, illetve 6 perc. A magyar csapatból Székely Márton 2, Bóka Bendegúz 1, Szita Zoltán 4, Hanusz Egon 2, Rosta Miklós 10, Ilic Zoran 3, Rodríguez Pedro 4 gólt szerzett, míg a cserék közül Sipos Adrián, Ligetvári Patrik 3, Lékai Máté, Máthé Dominik 5, Fazekas Máté, Szöllősi Szabolcs 1, Krakovszki Bence, Krakovszki Zsolt 1 és Andó Arián is hozzátettek.

A kezdés előtt a tatabányai csarnok lelátóján és sajtótribünjén is az volt a slágertéma, létezik-e még olyan forgatókönyv a selejtezősorozatban, amellyel a magyar válogatott nem jut ki a januári, németországi Európa-bajnokságra, de a matematikai fejtegetések szerint ettől nem kellett tartani. Csakhamar kiderült, hogy nincs is szükség számolgatásra, a válogatott ugyanis felkészülten játszott, remekül védekezett, ezt könnyű gólokkal használta ki, és a 12. percben már 7-3-ra vezetett. A svájciak időkérése után sem változott a játék képe, tovább nőtt a különbség (12-5), ám az első félidő hajrájában - a magyar hibákat kihasználva - egy 3-0-s sorozattal némileg csökkentették hátrányukat a vendégek.

A második felvonás elején a jól védő Székely Márton megszerezte pályafutása második és harmadik gólját a válogatottban, amely a tatabányai kapus jó teljesítményére alapozva visszaállította a nyolcgólos különbséget, sőt a 42. percben már tíz volt közte. A meccsnek még több mint a negyede hátra volt, amikor Rosta Miklós már tíz gólnál járt, amivel a mezőny legeredményesebb játékosának bizonyult. Székely Márton 14, Andó Arián két védéssel zárt, a túloldalon Lucas Meister és Felix Aellen öt-öt gólt lőtt, Nikola Portnernek pedig tíz védése volt. A két csapat 39. egymás elleni meccsén 12 svájci siker és két döntetlen mellett 25 magyar győzelem született.

tags: #ha #csoport #elsokent #jut #tovabb #a

Népszerű bejegyzések:

• Emlékezetes fordulatok az 1995-ös Copa Américán
• A Szilver TSE Magyar Bajnokság
• Camp Nou stadion útmutató
• A futballhuliganizmus története
• Dunakeszi tehetségek szereplése az U19 korfball Európa-bajnokságon