Futball Szabadrúgások: Részletes Szabályok és Gyakori Tévhitek

A labdarúgás, mint a világ legnépszerűbb sportága, komplex szabályrendszerrel rendelkezik, amely biztosítja a játék fair és dinamikus lebonyolítását. Ezen szabályok alapos ismerete elengedhetetlen mind a játékosok, mind a játékvezetők, mind pedig a szurkolók számára. Különösen fontosak a szabadrúgásokra és büntetőrúgásokra vonatkozó előírások, melyek gyakran döntenek egy-egy mérkőzés sorsáról. Ez a cikk részletesen bemutatja a futball alapvető szabályait, kitérve a szabadrúgások, büntetők és a les témakörére, valamint eloszlatja a leggyakoribb tévhiteket.

A Játéktér és Felszerelés

A Játéktér Méretei és Jelölései

A futballpálya méretei szigorúan meghatározottak. Nemzetközi mérkőzésen a pálya hossza 110-100 méter, szélessége 75-64 méter lehet. A büntetőpont 11 méterre található a gólvonaltól. A büntetőterületet, amelynek szélessége 40,32 méter, a gólvonaltól 16,50 méterre kezdődő vonal határolja. Az "öt és feles" terület a gólvonaltól 5,50 méterre kezdődik. A 16-os előtti körszeletet, valamint a büntetőpontot fehér mészporral jelölik meg.

A szögletzászlók magassága 1,5 méter. A szögletzászlóknál a negyedkör átmérője 1 méter. A technikai zóna stadiononként változó lehet, de 1-1 méterre terjedhet ki a kispad mindkét oldalától és 1 m közelítheti meg az oldalvonalat. A FIFA alapvetően a füvet, illetve gyeptéglával beültetett pályát fogadja el, de ma már elfogadottak a műfüves pályák is. Ritka esetekben a stadionok teljesen fedettek, mint például a detroiti stadion, amelyet az 1994-es vb-n használtak, ahol a nézők szinte óriás sportcsarnokban érezhetik magukat, és száraz talaj várhatja a játékosokat.

A Kapu

A kapu belső szélessége 7,32 méter, magassága pedig 2,44 méter. A kapufákat és a felső lécet háló fogja össze. A kapufa és a keresztléc fehér színű kell, hogy legyen, és maximum 12 cm széles. Fontos, hogy a kapuk megerősítése szükséges, hogy a nézők és a játékosok életét ne veszélyeztesse.

A Labda

A labda 5 méretű, gömbölyű, bőrből vagy más alkalmas anyagból készült. Kerülete 70 cm-nél nem több és 68 cm-nél nem kevesebb. A mérkőzés kezdetén a súlya nem több 450 g-nál és nem kevesebb 410 g-nál. A tartaléklabdákat a pálya szélén kell elhelyezni, mivel tartaléklabdák nélkül nem szabad mérkőzést elkezdeni.

Játékosok Száma és Felszerelés

Egy csapatban 1 kapus és 10 mezőnyjátékos szerepel. A mérkőzés nem kezdhető el csapatonként 7 játékosnál kevesebbel. Ha egy csapatban 7 játékos alá csökken a létszám, kiállítással sújtható a vétkező csapat. Összesen 16, illetve nemzetközi szinten 22 játékos nevezhető.

A játékos kötelező alapfelszerelése: mez vagy ing, rövidnadrág (ha termonadrágot visel, akkor annak alapszíne megegyezik a rövidnadrágéval), sportszár (alatta sípcsontvédő), és futballcipő. A mez és a sportszár színének el kell térnie az ellenfél és a játékvezető mezétől. A kapusok viselhetnek sapkát is. A mez hátán a számokat jól láthatóan kell feltüntetni. A mérkőzés folyamán nem lehet órát, nyakláncot, gyűrűt, fülbevalót stb. viselni.

A Játék Menete és Eredménye

Játékidő

A játékidő 2x45 perc (ifjúsági korúaknál 2x40 perc). A hosszabbítás a szabadrúgások, 11-esek, cserék miatt álló játék esetén történik. A mérkőzéseken ma már szinte mindennapos, hogy egy félidő 48-50 percig is eltart. Mérvadó csakis a játékvezető órája, más hiteles időmérés nem elfogadható. Az időt a mérkőzés alatt lehet elindítani. Döntetlen esetén, ha döntés születik, 2x15 perces hosszabbítás következik, utána 11-esek.

A Mérkőzés Kezdete és a Gól

A kezdést az a csapat végzi, amelyik az előzetes sorsolást megnyerte (a két csapatkapitány választ kezdést vagy térfelet). A második félidőt a másik csapat kezdi. A játék gól után a gólt elszenvedő csapat részéről folytatódik. A labda akkor van játékban, ha már 70 centiméteres távolságot megtett. Ezt megelőzően a kezdő játékos nem játszhatja hátra a labdát. Minden játékosnak a labdától, vagyis a kezdő körön kívül kell állnia a kezdés pillanatáig. Ugyanez a helyzet akkor, ha díszvendég végzi el a kezdőrúgást.

Gól akkor születik, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon, nem kézzel vagy karral, hanem lábbal vagy fejjel juttatva a hálóba. A játékvezető kettős sípjellel és középre mutatással érvényesíti a gólt. Nem érvényes a találat, ha a gólszerzést a támadó részéről szabálytalanság - pl. les, a kapus akadályozása - előzi meg. Az a csapat nyer, amelyik a mérkőzésen több gólt lő. A 11-eseket végrehajtók nem számítanak be a góllövők közé.

A Les Szabálya

A leshelyzet önmagában nem szabálytalanság. Lesnek minősül, ha a játékvezető véleménye szerint a támadásban aktívan részt vevő játékos csapattársától úgy kapja meg a labdát, hogy az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához, mint a labda és az utolsó előtti védőjátékos. Fontos tudni, hogy a kapus is védőjátékosnak számít.

Mikor nincs leshelyzet?

Játékos nincs leshelyzetben, ha:

• saját térfelén van,
• azonos szintben van az utolsó előtti ellenféllel (+kapus),
• azonos szintben van az utolsó két ellenféllel,
• ha a játékos közvetlenül: kirúgásból, bedobásból, szögletrúgásból kapja a labdát,
• ellenféltől kapott labda esetén.

Szabadrúgások

A szabadrúgások a futball egyik leggyakoribb játékhelyzetei, melyek egy szabálytalanság után adják vissza a labdát a játékba. Két fő típusa van: a közvetlen és a közvetett szabadrúgás.

Közvetlen Szabadrúgás

Közvetlen szabadrúgás akkor jár, ha egy játékos olyan súlyos szabálytalanságot követ el az ellenfelével szemben, mint például rúgás, gáncsolás, ütés, lökés, megragadás, köpés, vagy ha szándékosan kézzel érinti a labdát. Közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába jutva is gól érvényes. Azonban, ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára.

Közvetett Szabadrúgás

Közvetett szabadrúgás jár, ha a szabálytalanság enyhébb jellegű, vagy ha a kapus speciális szabályokat sért meg. Közvetett szabadrúgást a kapuson belül történő veszélyes játék, a labda játékvezetõ engedélye nélküli pályára juttatása, valamint a reklamálás miatt is ítélhetnek. Kapusokra vonatkozó esetek:

• hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát,
• a labda korábbi birtoklása után azt ismét kézzel érinti, mielőtt más játékos érintette volna,
• kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott (fejjel, mellel, combbal kivéve),
• kézzel érinti a labdát, amit közvetlenül egyik csapattársa által elvégzett bedobásból kapott.

A játékvezető karjának feje fölé emelésével jelzi a közvetett szabadrúgást. Karját addig tartja felemelve, amíg a szabadrúgást el nem végezték és a labda egy másik játékost nem érintett vagy játékon kívülre nem került. Csak akkor ítélhető gól, ha a labda másik játékost érint, mielőtt a kapuba kerül. Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába kerül, kirúgás következik. Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára.

A Szabadrúgás Elvégzése

Mind a közvetlen, mind a közvetett szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia. A szabadrúgást végző játékos addig nem érintheti ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. Az ellenfél minden játékosának legalább 9,15 méterre kell lennie a labdától. Ha a védekező csapat kap a saját 16-osán belül szabadrúgást, a labdának el kell hagynia a büntetőterületet.

A támadó csapat játékosa takarhatja a labdát, és beállhat a védősorfalba is, zavarni (ezt a 70-es évektől a brazilok alkalmazták mesterien). A szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálysértés történt, vagy arról a helyről, ahol a labda volt, amikor a szabálysértést elkövették (a szabálysértésnek megfelelően).

A szabadrúgás úgy is elvégezhető, hogy a labdát egy lábbal vagy két lábbal egyszerre felemelik. A szabadrúgás elvégzése közben az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés a labdarúgás részeként megengedett. Azonban, ha a játékvezető véleménye szerint a cselezés egy sportszerűtlen magatartásnak tekinthető, akkor a játékost figyelmeztetni kell. Ha egy játékos úgy határoz, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és a labdához 9,15 m-nél közelebb lévő ellenfél közbeavatkozik, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.

Büntetőrúgások (11-esek)

A Büntetőrúgás Ítélése

Büntetőrúgás jár, ha egy játékos a saját büntetőterületén belül követ el olyan szabálytalanságot, amelyért egyébként közvetlen szabadrúgás járna. Ezt pontrúgásnak nevezik.

A Büntetőrúgás Végrehajtása

A büntetőt rúgó játékos a 11-es pontra helyezi a labdát. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat, integethet, hogy zavarja a rúgó játékost. Ellenkező esetben, amennyiben a büntetőrúgásból nem születik gól, a 11-est meg kell ismételtetni. A többi játékosnak a büntetőterületen és a büntetőköríven kívül, a labda (a büntetőpont) vonala mögött, a játéktéren kell tartózkodnia, de a labda elrúgásának pillanatától már bemozdulhatnak az esetlegesen hárított labdára, támadók és védők egyaránt indulhatnak.

Cselezés Tizenegyesnél

Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. Egy büntetőrúgásnál a nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés megengedett, a bíróknak csak abban az esetben kell közbeavatkozniuk, ha a cselezés a nekifutás befejezését követően történik. Ebben az esetben a sportszerűtlenül cselező játékosnak sárga lap jár. A szabály módosításához nagy mértékben hozzájárult Luis Figo, világhírű portugál labdarúgó, aki a rúgás végrehajtása közben rendszeresen cselezett, azaz mozgását megtörte egy pillanatra, remélve, hogy ezzel a kapust megtéveszti. Mivel egyre több neves játékos kezdte alkalmazni ezt a taktikát, a nemzetközi szabályalkotó, a Board jónak látta módosítani a szabálypontot.

Büntetőpárbaj

A büntetőpárbajban csak olyan játékos vehet részt, aki a mérkőzés lefújása pillanatában a játéktéren tartózkodott, tehát akit lecseréltek, vagy még nem cseréltek be, nem állhat be 11-est rúgni. Ilyenkor a két kapuson és a 11-est lövő játékoson kívül minden játékos a kezdőkörben várakozik az egyik asszisztens felügyeletével. A másik asszisztens a gólvonalnál figyeli, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon. Mindkét csapat először 5-5 büntetőt rúg, majd ha ez alatt nincs meg a döntés, felváltva addig folytatják a büntetőrúgást, amíg valaki be nem rúgja és a másik csapat ki nem hagyja. A büntetőpárbajban a 11-es elrúgására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha a mérkőzésen a rendes játékidőben vagy a hosszabbításban lenne 11-es, de a kipattanó lövéshez már nem lehet még egyszer hozzáérni.

Egyéb Játékelemek

Bedobás

Bedobást akkor kell ítélni, ha a labda teljes terjedelmével elhagyta az oldalvonalat. A bedobást az a csapat dobja be, mint amelyik kirúgta. A bedobás szabályos végrehajtásához a játékosnak arccal a játéktér fel kell fordulnia, mindkét lábának egy részével érintenie kell vagy az oldalvonalat, vagy a játéktéren kívül a talajt, mindkét kezét használnia kell, a labdát feje mögött és felett előrehozva kell bedobnia. Az ellenfeleknek legalább 2 méterre kell lenniük a bedobó játékostól.

Kirúgás

Kirúgást akkor kell ítélni, amikor a labda utoljára támadójátékost érintett, majd teljes terjedelmével, akár a földön akár a levegőben áthalad a kapuvonalon, de nem esik gól a 10. szabály értelmében. Kirúgásból közvetlenül gól érhető el az ellenféllel szemben. A kirúgást a védőcsapat bármelyik játékosa a kapuelőtér bármelyik pontjáról elvégezheti. Az ellenfél játékosai a büntetőterületen kívül helyezkednek el, amíg a labda játékba nem kerül. A rúgó játékosnak nem szabad megjátszania ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. A labda akkor van játékban, ha elrúgták, és közvetlenül kikerül a büntetőterületről.

Szögletrúgás

Szögletrúgás akkor következik, ha egy védőről megy ki az alapvonalnál a labda. A szögletrúgást a saroknál lévő negyedkörből kell elvégezni. Az ellenfelek, mint a szabadrúgásnál, itt is csak 9,15 méterre állhatnak a labdától.

Játékvezető és Fegyelmezés

A Játékvezető Feladatai

A játékvezető feladata a szabályok betartása, a játék irányítása és a mérkőzés folyamatosságának biztosítása. Játékvezető döntése szerinti a játék megszakításának ideje is. A játékvezető munkáját szövetségi ellenőr is értékeli. A játékvezetõnek joga van lefújni a mérkőzést, ha bedobálások esetén veszélyben vannak a játékosok testi épsége, vagy az idõjárási viszonyokat alkalmatlannak találja. A játékvezető a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt.

Sárga és Piros Lap

Ha valamelyik játékos az alábbiak közül valamelyik szabálytalanságot követi el, a játékvezető a sárga színű kártyát mutatja fel neki, illetve szabad kezével rámutat. A sárga lapok gyűjtése bizonyos számú mérkőzésre szóló eltiltást von maga után. Ha valamelyik játékos egy szabálytalanság után már a második sárga lapját kapja, vagy súlyos szabálytalanságot követ el, piros lappal, azaz kiállítással büntetendő. A kiállított játékosnak el kell hagynia a játékteret, a kispadot, majd be kell vonulniuk az öltözőbe. A játékvezető felmutatja a piros kártyát a vétkező játékosnak, majd szabad kezével először a vétkesre, majd az öltözők felé mutat.

Nem mutatható fel sárga kártya a kispadon hivatalosan tartózkodó, de sportszerűtlenül viselkedő személyeknek, például edzőnek, orvosnak, gyúrónak, technikai vezetőnek. A sérült játékosokat most már alapvonalon túlra, és ott kezelni, miközben a játék megy tovább. Hordágy mindenütt kötelező. Visszatérésre a játékvezető ad engedélyt.

Előnyszabály és Időhúzás

A játékvezető a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Az időhúzásért sárga lap jár. Sárga lappal sújtható az a játékos, aki túl közel áll a labdához a szabadrúgásoknál. A játékvezető ilyenkor a labda elrúgása végeztével sárga, vagy piros lappal büntetheti a vétkest, ha az továbbmegy, esetleg a hálóba lő, vagy messzire elrúgja a labdát.

Gyakori Tévhitek a Futball Szabályairól

1. Tévhit: Pálya alkalmassága és a labda felpattanása

Tévhit, hogy a pálya minőségét a labda leejtésével és felpattanásának magasságával kell tesztelni.

A játéktér alkalmasságának vizsgálatára nincs olyan szabály, amely megmondja, meddig kell felpattannia a labdának. A játéktér ellenőrzését a bíró saját belátása szerint végzi, sárba dobálással ma már senki sem operál. Az őskorban, ha egy játékvezető azt akarta, hogy ne legyen meccs, megkereste a legnagyobb pocsolyát és fél méterről beleejtette a labdát. Ha pedig éppen azt akarta bizonyítani, hogy a pálya alkalmas a játékra, akkor egy száraz helyen vállmagasságból tesztelte a talajt.

2. Tévhit: Két labda a pályán

Tévhit, hogy azonnal meg kell szakítani a játékot, ha egy még egy labda kerül a pályára.

Erre csak akkor van szükség, ha a második labda zavarja a játékot.

3. Tévhit: Leshelyzet és a labda iránya

Tévhit, hogy ha a labda hátrafelé ment, akkor nem lehet les.

Egy játékos ugyanis akkor van lesen, „ha közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda és az utolsó előtti ellenfél”. Ebből pedig az következik, hogyha hátrafelé gurul a labda, de a támadó a labda elrúgásának pillanatában a labda előtt volt, akkor lehet lesen. Ezt az ellenkező oldalról is megközelíthetjük: hiába rúgják a labdát egy beadásnál előre, ha a játékos az elrúgáskor a labda vonala mögött volt, akkor nem lehet lesen még akkor sem, ha előrefut a beadásra.

4. Tévhit: Szabálytalanság a 16-os vonalán

Ha éppen a 16-os vonalon történt a szabálytalanság, az ugyanolyan 11-es, mintha belül történt volna.

A játéktéren ugyanis a vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak. Magyarul: ha az oldalvonalon/alapvonalon történik egy szabálytalanság, akkor az még a játéktéren belül történt. Ugyanígy ha a büntetőterület vonalán történik egy szabálytalanság, akkor 11-est kell ítélni.

5. Tévhit: Kötelező lap büntetőnél

Nem igaz, hogy minden esetben, ha büntetőrúgást ítél a játékvezető, akkor sárga (vagy piros) lap is kötelezően jár - a szabályokban nincs erre való utalás.

Nem igaz az sem, hogy egy szabálysértésért nem lehet dupla büntetést (például kiállítás + büntetőrúgás) alkalmazni.

6. Tévhit: Kezezés szándékossága

Egyes esetekben a kezezésért nemhogy sárga lap nem jár, de le sem kell fújni. A bíró csak akkor avatkozik közbe, ha a játékos SZÁNDÉKOSAN kezezett.

Ha a kézzel érintés nem tekinthető szándékosnak, megy tovább a játék. A kezezés szándékosságának nem egyértelmű kritériuma, hogy a kéz megy-e a labdához, vagy a labda megy-e a kézhez. Ha a játékos például oldalsó középtartásban tartja a kezét (vagy a sorfalban egymásba karolnak), és a labda nekimegy a kezéhez, akkor az szándékos kezezés, és büntetni kell. Ha egy játékos keze futás közben természetes mozgással véletlenül hozzáér az egyenetlen talajon felpattanó labdának, akkor a kéz ment a labdához, mégsem történt szándékosság, így büntetni sem szabad. Lehet test mellé szorított kézzel is szándékosan megjátszani a labdát, például ha a testet az odaszorított kézzel együtt mozgatjuk. Ugyanígy lehet a lendülettől elmozduló kéznek és a labdának is nem szándékos találkozása.

Tévhit, hogy a labda kezezéséért mindig sárga lap jár. Nem kell például büntetni, ha a játékos egy nézőtéri sípszót hallva fogta meg a labdát, ezt ugyanis külső zavaró hatásnak kell tekinteni. Ilyenkor a bíró megszakítja a játékot és a mérkőzés labdaejtéssel folytatódik. A kamu hivatkozás viszont nem segít: a bíró ugyanis csak akkor nézi el a tévedést, ha ő maga is hallotta a sípszót a nézőtérről.

7. Tévhit: Utolsó emberként elkövetett szabálytalanság

A kiállítás kritériuma nem az, hogy a szabálysértést a védő „utolsó emberként” kövesse el, hanem hogy szabálysértésével nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozzon meg.

Ha a védő a kapuvonalnál a szögletzászló közelében szabálytalankodik, akkor ő ezt „utolsó emberként” követte el, mégsem akadályozott meg nyilvánvaló gólhelyzetet, ezért nem kell kiállítani. Azonban az is lehet, hogy egy védő úgy akadályoz meg nyilvánvaló gólhelyzetet, hogy van egy mezőnyjátékos-társa, aki közelebb van nála a kapuvonalhoz, de nincs esélye a beavatkozásra. Ilyenkor nem „utolsó emberként” szabálytalankodott, de nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozott meg, ezért ki kell állítani.

8. Tévhit: Hazaadás a kapusnak

Nem minden esetben tiltott a labdát a saját kapusunknak hazaadni.

Közvetett szabadrúgás csak akkor jár az ellenfél javára, ha a kapus a saját büntetőterületén belül „kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott”. A három lényeges momentum tehát, hogy 1) a kapus kézzel érinti, 2) a csapattárs szándékosan rúgja haza, 3) és rúgja (tehát például a térddel és az felett hazaadott labdát meg lehet fogni). Büntetendő azonban a fejjel, mellel, térddel való hazaadás akkor, ha ezt a játékos kizárólag azért teszi, hogy a szabályt kijátssza. Ez esetben a játékos sportszerűtlen magatartásban vétkes, amiért neki sárga lap, az ellenfélnek pedig közvetett szabadrúgás jár. Korábban a védők fejjel játszották haza a labdát a kapusnak, de azóta tilos a kapusnak kézzel hozzáérni az olyan labdához, amit csapattársa szándékosan lábbal ad haza.

9. Tévhit: Hosszabbítás időszámítása

Hibás az a felfogás, hogy a félidők végén az időbeszámítást úgy kell meghatározni, hogy játékoscserénként fél percet, hordágyas ápolásonként egy percet kell adni a bírónak a játékidőhöz.

Irányelvek ugyan vannak, de az elvesztegetett idő hosszát minden kötöttség nélkül a bíró határozza meg.

A Futball Szabályok Fejlődése és a Modern Kor

Szabálymódosítások

A futball szabályrendszere folyamatosan fejlődik és alkalmazkodik a játék igényeihez. A Sheffield Association például nem engedi a szabályok módosítását anélkül, hogy a Board rá ne mondja az áment, de a futball érdekeit hatásosan képviseli. 1901 óta lehet támadni az 5 és felesen kívül, korábban a kapus már csak a 16-oson belül foghatta meg kézzel a labdát. A 90-es években az IFAB két fontos módosítást hozott, amelyekről még viták folynak. A szabályalkotók célja a labdabirtoklás elősegítése és az időhúzásra irányuló tevékenység csökkentése. Éveken át a lesszabály eltörlésének hívei is megszólaltak, hivatkozva arra, hogy az utóbbi évtizedekben megnőtt a kapusok átlagmagassága. E szabályok változásának az is célja, hogy elválasszák a szándékos és a vétlen szabálytalanság közötti különbséget.

Profizmus a Futballban

A futball története során az amatőrizmus és a profizmus határvonala sokáig elmosódott. Ma már a nemzetközi játékvezetők is profik, de régebben mesterembereket, üzletembereket jelentett ez a státusz (például Puhl Sándor az egri Skála áruház igazgatója volt). Bár az alapszabályt nem módosították, egyre több országból kerülnek ki nemzetközi játékvezetők. Az olaszok például a 70-es évek közepén rövid ideig Magyarországon is alkalmazták a profi rendszert. A profi játékosok fizetései miatt a vesztegetésnek gyanúja is távol álljon tőlük, pedig a múltban voltak esetek, amikor luxuskörülményeket biztosítottak nekik.

Szponzoráció és Reklámok

A mai futballban a reklámok és szponzorációk hatalmas szerepet játszanak. Korábban a klubcsapatok mezükön is hirdették fő szponzorukat, vagy akár több támogatót is. A stadionokban is jól láthatóan - különböző cégek reklámozzák magukat, de például a hálókra nem kerülhetnek reklámok. Az üzleti élet kiterjeszti a sportra vonatkozó szabályokat, az is előfordul, hogy cégek megvásárolják az 1994-95-ös Bajnokok Ligája sorozat hivatalos szponzorának jogát. A futballszövetségek srófolják az árakat, sőt, egyes klubok a támogatók kedvéért a neveket is megváltoztatják.

tags: #ha #valaki #futni #mer #futball #kozben

Népszerű bejegyzések:

• A Magyar Posta kuponok és kedvezmények részletes elemzése
• Ismerje meg Kovács Pétert
• Részletes betekintés Kabat József sportéletébe
• Modernitás Liverpoolban
• Megyei szintű labdarúgó fizetések Magyarországon