A kosárlabda története a kezdetektől a Csata DSE sikereiig
A kosárlabda őse már ezer éve is népszerű játék volt Közép-Amerikában. Azóta rengeteget változott ez a sport, de a lényeg ugyanaz: egy gömb alakú golyót kell beledobni egy gyűrűbe.
A kosárlabda ősi gyökerei
Annak idején a Yucatán félszigeten élő tolték indiánok nehéz gumigolyóval játszottak és a mai palánknak nevezett tárgy akkor egy súlyos kőgyűrű volt, amit hét méter magasra helyeztek. Az igazság az, hogy nem volt könnyű beletalálni a gyűrűbe, így a játék az első "kosárig", első találatig ment, de így is gyakran előfordult, hogy órákig eltartott egy-egy mérkőzés.
Az indiánok nagyon komolyan vették ezt a sportot. Úgy gondolták, hogy a játékkal az isteneknek tisztelegnek, így, ha valaki rosszul játszik, súlyos bűnt követ el, ezért halállal kell fizetnie. Később enyhültek a szabályok. Elmaradt az áldozatbemutatás, de egy furcsa szabály évszázadokig fennmaradt.
A modern kosárlabda születése
Bár az ősi játékok nyomán a sportág mai formája más körülmények között született meg. James Naismith a kanadai YMCA iskolában volt testnevelő tanár - Young Men's Christian Association (Fiatalok Keresztény Egyesülése) - és itt találta ki a sport alapjait. Ez az úriember ugyanis 1891-ben a massachusettsi Springfieldben gyümölcsöskosarat erősített az iskola falára és tanítványait arra biztatta, hogy ebbe próbálják beledobni a labdát.
A gyerekek, akik a téli hónapokban nagyon unalmasnak tartották az állandó tornagyakorlatokat egy új játék után vágyakoztak, amely legalább annyira érdekes, mint a foci. Ezért nagy izgalommal fogadták Naismith tanár úr ötletét és hamar megszerették a játékot. A kosárlabda elnevezés onnan származik, hogy a tanár úr gyűrű gyanánt két dobozt rendelt az iskolának, de a dobozok helyett sárgabarack kosarak érkeztek.
Heritage Minutes: Basketball
A szabályok és eszközök fejlődése
Volt azonban, aki nem annyira örült az új játéknak és ő nem volt más mint az iskolaszolga, neki ugyanis minden "kosár" után a létrán felmászva kellett lehoznia a labdát. Más leírások alapján a szolga a mérkőzésen egész végig a létra tetején ült és úgy várta, mikor áll meg a labda a kosárban. Biztosan ő találta ki, hogy ki kellene vágni a kosár fenekét. Mekkora találmány és minő igazságtalanság, hogy az iskolaszolga neve feledésbe merült... bizony a zsenik néha kipottyannak a történelem alul kivágott kosarából.
Az első bemutató mérkőzést 1891. december 21-én játszották le. Azóta sok dolog változott. Eltűnt a nehéz kőgyűrű, a nehéz gumilabda. Minden eszköz könnyebbé vált. A játék sem vérre megy és nem is az első kosárig, hanem a 4x10 perc, vagy 4x12 perc (az NBA-ben) játékidő végére minél többször kell beletalálni a gyűrűbe. Ha igazak a legendák, akkor a gyűrű magassága azért éppen 3,05m mert az iskolán az erkély éppen ilyen magasságban volt, ahová felszerelték a gyűrűt a játékhoz. Az erkélyen álló, és ellenfélnek szurkoló nézők, azonban volt, hogy lábbal elrúgták a gyűrűbe tartó labdát, ezért került kialakításra a palánk, hogy a nézők ne férjenek hozzá a labdához.
A játékot már nem az istenek vigyázzák, hanem két, vagy három bíró, akik sípolnak és eszeveszetten mutogatnak különböző dolgokat, amit a legkisebb kosarasok is hamar megértenek. A szabályok 4 évenként változnak, de a lényeget játék közben könnyen el lehet sajátítani.
A kosárlabda világméretű elterjedése és sztárjai
Ez a játékot több millió gyerek gyakorolja naponta szerte a világon. A fiúk után a lányok, az egyetemisták után a fiatalabbak is kedvet kaptak a játékhoz. Gomba módra szaporodtak a csapatok. A vetélkedés vágya létrehozta a különböző bajnokságokat. A nemeket és a korcsoportokat szétválasztották, és nemzetközileg egységes szabályokkal tették versenyzésre alkalmassá a kosárlabdát.
A játék hamarosan az egész világon elterjedt. Egymás után alakultak a nemzeti szövetségek, rendszeressé váltak az olimpiai, kontinens- és világversenyek. A korai időkben is voltak sztárok, jó példa erre a 195,5 cm-es magasságával akkoriban óriásnak számító Joe Lapchick. Volt olyan nap, hogy négy meccset játszott, négy különböző ligában, s így akár egy nap alatt is megkereshette évi bérleti díját. Ha valakit részletesebben érdekel az Ő története, angol nyelven elérhető.
Heritage Minutes: Basketball
Az 1936-os berlini olimpiára négy világrész 22 csapata nevezett. Magyarország kezdettől fogva a sportág élvonalában szerepelt, mind a férfi-, mind a női versenyeken. Napjainkban majdnem minden iskolában van kosárcsapat és sokszor a lányok és a fiúk is kedvelik ezt a sportot. Szerencsére a játszótereken is egyre több palánkot látni és a foci helyett is egyre gyakoribbak a kosárlabda közvetítések.
A Csata DSE kiemelkedő szerepe a magyar kosárlabdában
A magyar kosárlabda világában kiemelkedő eredményeket ért el a Csata DSE. A fináléban sima győzelmet aratva, a Csata DSE szerezte meg a bajnoki címet a junior leány kosárlabda-bajnokság országos döntőjében. Mint arról beszámoltunk, magabiztos győzelmet aratott a Csata DSE csapata az UNI Győr ellen a junior leány kosárlabdázók bajnoki döntőjében a Gabányi László Sportcsarnokban.
„Azt gondolom, most a Győr ellen hoztuk a szezonbeli legjobb teljesítményünket” - mondta a döntő legértékesebb játékosának (MVP) választott és az All Star-ötösbe is bekerülő Halasy Enikő az Utánpótlássportnak. „Mindenki roppant mód akarta ezt a sikert, ami igazi csapatmunka eredménye volt!” - nyilatkozta Biczó Panna, akit szintén beválasztottak az országos döntő All Star-csapatába.
Bajnoki címvédőként még mindig veretlen ebben az évadban a Csata DSE kadét leány kosárlabdacsapata a korosztályos bajnokságban. Azok után, hogy az előző évadban Tursics Krisztián vezetésével kadétbajnoki címet ünnepelhettek a Csata DSE leány kosarasai, a múlt nyáron edzőváltáson esett át az aranyérmes együttes. A 13. kerületiekhez újonnan érkező Kárpáti Dániel vette át vezetőedzőként a gárdát, miközben Tursics az NB I/B-s felnőttcsapat trénereként folytatta.
Ugyanakkor az eredményességre az új szakemberrel az élen sem lehet panasz a kadétoknál, hiszen regnáló bajnokként magabiztosan vezetik a tabellát a rájátszásban. A tavalyi bajnokcsapatból többen még most is a kadétkorosztályt erősítik, így például az a Halasy Enikő (13) is, aki egy évvel ezelőtt elsőéves serdülőként a kadét országos döntő legértékesebb játékosa (MVP-je) lett.
„Nagyon örültem neki, amikor a múlt nyáron kiderült, hogy Kriszta lesz az egyik edzőnk” - mondta Enikő. „Aztán be is igazolódtak ezek a várakozásaim, mert például az egyéni edzéseken rengeteg hasznos dolgot tudunk tanulni tőle, amelyeket aztán igyekszünk be is építeni a játékunkba. Továbbá, ha bármi problémánk adódik, bátran kereshetjük őt, mindenben számíthatunk rá.”
tags: #halmi #csata #kosarlabda
