A Hanghullám Tehetségkutató és a Teremakusztika Világa Ajkán

Musical, jelelés, börtön-rock és örömzene egyszerre? Igen! A Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ színháztermében mindez megvalósult. A művészet határai összemosódtak a hétvégén, az élményt a meglepetések és a jóleső lúdbőrözés tette teljessé. A Hanghullám II. tehetségkutató nagyszabású show-ja Ajkán egyedülálló módon ötvözte a szórakoztatást a jótékonysággal, bemutatva a helyi és országos tehetségeket.

A Hanghullám Tehetségkutató Fényei

Harminckét induló várta izgalommal a show kezdetét. Megtelt az előtér, sorok kígyóztak a színpad felé. Elfoglalta a helyét a közönség. Ezúttal közel teltház jött össze, hogy izguljon a tehetségesebbnél tehetségesebb szólóénekesekért és zenekarokért. Végre megmozdult a város, sőt mint kiderült, az ország számos pontjáról is érkeztek családok, csakhogy élőben élvezhessék a produkciókat. Kettő után nem sokkal kezdetét vette a varázslat, ugyanis az előadók és a szervezők is mindent megtettek annak érdekében, hogy levegyék a lábukról a közönséget, illetve a zsűrit.

Az energiák felszabadítását a második középdöntőhöz hasonlóan ismét a Hangadók kezdték. Az ajkaiak körében jól ismert csapat, egy LGT klasszikussal, a Ringasd el magaddal rakta magasra a lécet, vastapsra ösztönözve a közönséget. Kutasi Lili Christina Aguilera számával, Hirschl Laura pedig egy Rúzsa Magdi feldolgozással hengerelte le a teremben ülőket. Mindketten vibráló, szinte megismételhetetlen atmoszférát teremtettek, hangjukkal betöltve a teret. A tíz éves Dávid Eszter pedig igazi dívaként énekelte Máté Péter Most élsz című számát, méghozzá olyan könnyedén, amit még a világsztárok is megirigyelhetnének tőle.

Az érzelmeket tovább húzta Majercsik Lili komplex produkciója, aki franciául énekelt, a dalt pedig ezzel egy időben jelelve is bemutatta a közönségnek. A zsűri - Abaházi Csaba műsorvezető, Beck Zoltán énekes, Szücs Krisztián dalszerző, Kiss Kamilka énektanár és Szászik Melinda helyett ezúttal Borvári László dalszövegíró - szerint a zene egyetemes nyelvét használta a budapesti tini, hogy olyanokhoz is szóljon, akik máskülönben nem érezhetnék a dallamok lüktetését, mondanivalóját.

Különleges pillanat volt, amikor Ignácz Péter kölcsönzakóban lépett fel, mert félúton jutott eszébe, hogy otthon felejtette a fellépő ruháját. Még jó, hogy a hangját nem hagyta a Mecsek tövében, azzal ugyanis tarolt a pécsi fiú. Zab Johanna kissé flegmán énekelte a Történhet bármi című dalt egy vadóc csajszi bőrébe bújva. A szertelenségnek ára is volt, börtön került a rivaldafénybe: csíkos ruhában, rabszámmal érkezett Iván Anna és Szűcs Tamás. A duó Elvis Jailhouse Rock-ját dolgozta fel. Karcos hang és ultramodern szintetizátor akkordok, azaz igazi ambivalencia töltötte be a teret.

Ismét mindenkit meglepett a múltkor nagyot robbantó BadIsOn nevű tapolcai formáció. Ezúttal Rag’n’Bone Man Human című számával érkeztek. A hangzás most a punk-rock helyett inkább egy kissé az ír kocsmazene és az akusztikus hangzás felé hajlott, de nem vett el a produkció értékéből. Sőt. Némi őrültségre Mihálydeák Annamária is kapható volt. Igaz általa egy sajátos lelki utazás mélyére nyerhetett betekintést a közönség a Crazy-vel. A Rajbizli forradalmárai egy korai Kispál nótával vágták fejbe a jelenlévőket. Felszabadultan játszottak. Ég és föld volt az elődöntőben és most a csapat. Pedig már ott is mindenkit megvettek kilóra… Egy hónap alatt úgy tűnik hihetetlen színpadi rutint szereztek, ami szerencsére azért továbbra is hordozza a kezdő garázs feeling báját.

Az este végén igazi örömzenélésben lehetett része a közönségnek. Gráncsa Ferencről már messziről látszott, hogy a kisfiús mosolyt nem lehet letörölni az arcáról és élvezi, amit csinál. Ja és nemcsak élvezi, de tudja is mikor, hogyan érdemes a lábáról levenni a hallgatóságot. Egyedinek, elképesztőnek, mégis rendkívül alázatosnak bizonyult.

Az Eredményhirdetés és a Jótékonyság

Újdonság volt a verseny alatt, hogy a nézők világító karkötőket kaptak, amivel a fellépőknek jelezhették tetszett-e, amit hallottak, vagy kevésbé. Természetesen a produkciók többségében a kezek a magasba lendültek. Az eredményhirdetés a megszokott módon zajlott. A kiesettek csomagot kaptak, a továbbjutókkal közös fotó készült. Kiderült, hogy az lll. Hanghullám tehetségkutató verseny zsűritagjai döntése alapján Ajka hangja a 16 éves Csordás Máté lett. Csordás Mátét már nemcsak az ajkai közönség, hanem a megye színházbarátai is ismerik, jelenleg a veszprémi Petőfi Színház gyermekszínésze, két darabban is játszik. Ajka táncosa Kökényessy Dominik lett. A díjat, egy egész nyárra szóló strandbérletet dr. Horváth József alpolgármester adta át az eredményhirdetésen. A Hanghullám tehetségkutató ötletgazdája, Kaszap István egyik felajánlását, a klipforgatást az ajkai Hidasi Réka kapta. Az eredményhirdetésről mindenki ajándékkal tért haza.

A szervezők nem csupán a tehetségeknek akartak bemutatkozási lehetőséget biztosítani, hanem a helyi Magyar Imre Kórház gyermekosztályának is segíteni, tudtuk meg Rejtő Anettől, a szervezők egyikétől. Az ajándékokat dr. Kovács Ilona, a gyermekosztály főorvosa és Sümegi Józsefné ápolási igazgató vette át. A gyermekosztály többek között mérleget, ágyneműt, lázmérőt kapott, amellyel a közösségi felelősségvállalás fontos üzenetét közvetítették.

A Teremakusztika: A Hangzás Tudománya és Jelentősége

A Hanghullám tehetségkutató során megtapasztalt különleges hangélmény apropóján érdemes mélyebben is megismerkedni a hangzás tudományával, az akusztikával, amely alapvetően befolyásolja, hogyan érzékeljük a zenét, a beszédet és a környezeti zajokat egy adott térben. A zeneszerzők mindig is felismerték egy adott előadótér akusztikájának fontosságát, és többen az általuk komponált zenét az adott terekhez igazították. Például a gregorián énekek jól teljesítenek a középkori katedrálisokban, amelyek hosszú zengésükről ismertek; hasonlóan az orgonazenéhez, mint például Bach „D-moll Toccata” c. műve. Ezzel szemben Mozart és Haydn olyan zenét komponáltak, melyek igényesen berendezett kamrákban, kisebb, meghitt közönség számára szólaltattak meg. Az ilyen darabok elveszítik tiszta hangzásukat, ha erősen visszhangos terekben játsszák őket.

Az Akusztika Alapjai és Sabine munkássága

A teremakusztika, melyet gyakran „Megfoghatatlan tudománynak” is felfognak, eléggé elrettentő lehet annak a számára, aki kevés tudással vagy egyáltalán nem ismeri ezt a szakmai területet. Bár valóban vannak összetett tudományos és matematikai vonatkozásai, néhány alapelv is van annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan működik a hang, és miért lehet probléma egy adott térben. Az akusztika a 16 Hz-től 20 kHz-ig terjedő hangokkal foglalkozik, vizsgálva a hang terjedését különböző anyagokban.

A hangversenytermek akusztikáját csak a XX. század óta tervezik tudományos módszerekkel. Az korábban épített terek hangzását tapasztalati úton alakították. A 19. században Wallace Clement Sabine fizikusként dolgozott, többek között a Harvard Egyetemen, Bostonban. 1895-ben az egyetem Fogg Art Múzeumának előadótermét tanulmányozva jutott el oda, hogy kijelenthesse, egy terem jellegét annak mérete mellett visszaverődései és elnyelési tulajdonságai határozzák meg. Sabine arra a következtetésre jutott, hogy a Fogg Lecture Hall utózengési ideje túl hosszú volt - a kimondott szó 5,5 másodpercig marad hallható, szemben az optimális 2,25 másodperces utózengési idővel -, tehát túl sok volt a rezonancia és a visszhang. A problémát úgy oldotta meg, hogy a teret hangelnyelő anyagokkal szerelte fel, hogy csökkentse a „visszhanghatást”.

Az 1900. október 15-én felavatott bostoni Symphony Hall koncertterem volt az első olyan tér, melyet akusztikai előszámítások segítségével terveztek, és máig a legjobb akusztikájú termek tartott számon. Munkája elismeréséül róla nevezték el Sabinnak a hangelnyelés mértékegységét. Manapság a speciális célokra (pl. hangverseny, konferencia) használt épületeket kizárólag akusztikusok bevonásával tervezik, és a terem funkciója szerint alakítják ki az akusztikai körülményeket.

Teremakusztika vs. Épületakusztika

Mielőtt részletesebben elmélyednénk a témában, először is válasszuk szét a teremakusztikát az épületakusztikától:

• Épületakusztika: Gyakorlatilag hangszigetelést (hanggátlást) értünk alatta, pl.: két fal vagy födém elem között, tehát egy adott térbe (helyiségbe) kívülről érkező hang terjedését próbáljuk meggátolni.
• Teremakusztika: Esetén az adott térben (helyiségben) keletkező hangnak a lecsengési (utózengési) idejét (nagyon leegyszerűsítve a visszhangját) csökkentjük le egy optimális szintre, az adott helyiség funkciójának megfelelően. A legalacsonyabb lecsengési idő, amit meg szoktunk célozni az 0,5 másodperc, de funkciótól függően ez lehet valamivel magasabb érték is attól függően, hogy milyen célra szeretnénk használni a helyiséget. Mások az elvárások például egy oktatási célú vagy például egy koncertteremmel kapcsolatosan.

A Teremakusztikát Befolyásoló Tényezők és Megoldások

Minden helyiségnek megvan a sajátos akusztikája. Ezt a sajátos akusztikát alapvetően meghatározza az adott tér mérete, formája (négyzetes, téglalap, több szögű, kör alakú vagy ezen formák variációja) és az ehhez párosuló belmagasság. Röviden a méret - forma - belmagasság aránya. Meghatározó még mennyi kemény koppanó felülettel (kemény padlóburkolat, nagy üvegfelület, minimalista vonalvezetésű kialakítás) és mennyi hangelnyelő felülettel (szőnyeg, kárpitozott bútor, hagyományos függöny vagy modern szövetes szalagfüggöny) rendelkezik. A fentebb felsorolt paraméterek egyéni választása által biztosított akusztika az esetek többségében nem megfelelő vagy nem megfelelően párosul a helyiség funkciójához.

A modern belsőépítészetben egy olyan trend érvényesül, hogy egyre több „kemény”, hangvisszaverő anyagot, mint például beton, fém, üveg, kerámia, használunk, és ennek következtében előre tudatosan meg kell terveznünk az adott helyiség akusztikáját. Megfelelő teremakusztikát lágy-puha anyagok használatával, valamint kimondottan erre a célra gyártott (irányított tulajdonságú) akusztikai panelekkel, vagy ezek kombinációjával lehet elérni. A panelek beépítésénél nagyon fontos az előírt beépítési mennyiség és a technikai rétegrend betartása, mert egyébként nem tudjuk teljesen kihasználni a bennük rejlő teremakusztika jótékony hatású „csodát”!

A rossz teremakusztika leggyakoribb okai:

1. Sok kemény felület: A kemény felületek, mint például a kemény padlók és falak, kemény felületű bútorok (fa, üveg vagy fém asztalok, székek és pultok), mind káros hatással vannak a helyiség akusztikájára. Minél több kemény felület van egy helyiségben, annál nagyobb szükség van a pattogó hangok elnyelésére alkalmas burkolatokra, mivel a hanghullámokat a kemény anyagok visszaverik. Ezek a tükröződő felületek, zajos és visszhangos környezetet hoznak létre.
2. Többféle zajforrás: Számos zajforrás együttes megjelenése jelentősen hozzájárul a helyiség rossz akusztikájához. Az egyszerre beszélő és mozgó emberek, valamint a környezeti zajok, például a telefonok, az utak, a gépek, a tevékenységek és a zene együttesen zajproblémát okozhatnak. Az úgynevezett „koktélparti probléma” jó példa erre - arra utal, hogy a beszéd nehezen érthető a zajos társadalmi környezetben.
3. Nagy belmagasság: Az átlagosnál nagyobb belmagasság növeli a hangerőt a helyiségben, ami azt jelenti, hogy a hang elveszik a fejünk feletti „holt térben”. Ez hosszabb visszhangossági időt is eredményez, mivel a hanghullámoknak hosszabb utat kell megtenniük mielőtt egy kemény felület visszaveri őket. A két ok együttesen azt jelenti, hogy a magas mennyezet negatív hatással van a helyiség akusztikájára.

A jó teremakusztika előnyei:

• Javult koncentráció: A jó teremakusztika biztosítja, hogy a zaj még azelőtt elnyelhetővé váljon, hogy elérje az emberi fület és garantálja, hogy megszűnik zavaró hatása a koncentrációra. Ha többféle hang érkezik a fülbe különböző irányból, és egy személy nem tudja meghatározni a forrást, az súlyosan károsítja a koncentrációt.
• Hatékony kommunikáció: A hatékony kommunikáció a helyiség jó akusztikáján alapul. Ha egy helyiség túlzott zajproblémával küzd, a hang elvész, ami rossz beszédérthetőséget okoz. Hasonlóképpen, ha a sok kemény felület okozta hang pattogás a helyiségben visszhangosságot okoz, a visszaverődések keresztezik egymást, és megnehezítik a beszéd hallását és megértését. Egy jó akusztikával rendelkező helyiség szabályozza a zajszintet, hogy a hang és a hang tisztasága ne vesszen el.
• Kényelmes környezet és luxus érzet: A zaj ellenőrizetlen szintre emelkedhet, ha sok ember beszél és mozog, vagy ha túl sok zajforrás szólal meg egyszerre és nincs elég hangelnyelő anyag a helyiségben. A jó akusztika biztosítja a zaj megfelelő szintű elnyelését, hogy kényelmes környezetet biztosítson a munkához, pihenéshez vagy zene hallgatáshoz. A luxus és a komfortérzet a jó akusztikai összetevője lehet.
• Egészség és termelékenység: Nem meglepő, hogy a túlzott zaj és a rossz akusztika káros hatással van az egészségünkre és káros hatással lehet a termelékenységre. Nemcsak a koncentrációra van negatív hatással, az indokolatlan rossz hangzás a hatékonyságra is negatív hatással lehet, és kisebb eredményt érnek el munkakörükben a munkavállalók. Munkavállalók 70%-a úgy gondolja, hogy hatékonyabbak lennének, ha kevéssé zajos környezetben dolgozhatnának. Az iskolákban a tanárok által kimondott mássalhangzók 70%-át nem hallják a tanulók.
• Magánélet biztosítása: A jó teremakusztika elengedhetetlen a megfelelő magánélet biztosításához. Ha nincs elegendő hangelnyelő anyag a helyiségben, az adott tér használói vagy a szomszédos helyiség intimszférája súlyosan sérülhet, mivel semmi sem akadályozza meg a hangok „utazását”.
• Audiovizuális berendezések optimális működése: Az audiovizuális, videokonferencia- és telekonferencia berendezések rendkívül érzékenyek a rossz helyiségakusztikára és különösen a nagy visszhangosság okozta problémákra. A jó helyiségakusztika elengedhetetlen a hanghullámok megfelelő elnyeléséhez a visszhang csökkentése érdekében.

A kiskereskedelmi üzletekben az akusztika javításával 10-15%-kal növekedhet az eladás.

A Hangnyomás és a Decibel Skála

Milyen hangos egy porszívó vagy az utca zaja? Mennyire pontosan mérhető a hangerő, és honnan származik károsnak a zaj az emberi fül számára? A hangerőt a hangnyomásszinttel mérjük, mértékegysége a decibel. Az összes általunk érzékelt zaj tulajdonképpen a légnyomás dobhártyánkat elérő rezgése, de csakis akkor, ha eljut az agyunkig, és ott információvá alakul át. Attól függően, hogy milyen erővel érik a dobhártyát a rezgések, azaz a hangok, halknak vagy hangosnak halljuk azokat. Minél nagyobb egy hang energiája, annál hangosabbnak tűnik. A hangerő mérésére a decibel - röviden dB - mértékegységet használjuk.

A legkisebb érzékelhető hangerő, azaz az emberi fül által hallható leghalkabb hang 0 decibel. Egy kb. 50 dB-es hangerejű hangokat találjuk kellemesnek, a kellemetlen hangerő 100 dB körül indul, és kb. 120 dB-nél érjük el a fájdalomküszöböt. Fontos tudni, hogy a 100 dB nem kétszer olyan hangos, mint az 50 dB. A hangerő érzékelése szubjektív, és az egyedi hallóképességtől függ, de alapvetően kijelenthetjük, hogy 10 dB-es hangerő-növekedést minden alkalommal olyan hangosnak érzékelünk. Ennek megfelelően a 60 dB-es hangerőt kétszer olyan hangosnak találjuk, mint az 50 dB-est.

A zajszint mérése bonyolult számításokat igénylő és összetett feladat. A mérések könnyebb érthetősége érdekében, ezért bevezették a decibel A-súlyozást (dB(A)). Ez a skála az emberi hallás azon sajátosságát veszi figyelembe, hogy a zajszinteket kiválóan megkülönböztetjük alacsony nyomástól, míg a magas decibeltartományon a nagy hangkülönbségeket sem észleljük annyira pontosan. Különböző szűrőkkel ezért érzékelésünknek megfelelően legyengítik vagy szabályozzák a különösen mély vagy magas frekvenciákat. A skálán adott érték ezért jobban megfelel az érzékelésünknek, és mérhető. A dB-értéket legtöbbször dB(A) mértékegységben adják meg - ahol az „A” az A szűrő, azaz a zajszint-A-súlyozógörbéjének felhasználását jelöli. Az úgynevezett dB(A) hangmérési skála mellett a dB(HL) skála is ismert, ez utóbbit a fül-orr-gégészek és az audiológusok használják a siketség megállapításához.

A decibelben megadott értékek tehát csak első pillantásra lineárisak, azaz 120 dB kétszer olyan hangosnak tűnik, mint 60 dB. Ez azonban nem így van, mivel a decibelskála logaritmikus alapú. A mért értékek szempontjából ez azt jelenti, hogy egy körfűrész nem kétszer olyan hangos, mint egy normál hangerejű beszélgetés, hanem annak relatív hangnyomása éppen 1000-szer nagyobb.

Nagy zajban tehát fontos a fül védelme, hogy elkerüljük a zaj által okozott halláskárosodást. A zenerajongók számára ajánlott füldugókhoz hasonló, különböző hallásvédők csak a zavaró, káros frekvenciákat szűrik ki. A termek SNR (single number rating) értéke az emberi fül számára releváns frekvenciatartomány (125-8000 Hz) átlagos szigetelési értékét jelzi. Például egy 35 dB-es SNR-érték a 100 dB-es zajszintet (például egy tipikus éjszakai klubban) 65 dB-re csökkenti. Ez a 85 dB-es küszöbérték alatt van, ami a halláskárosodás határa. Ezek a hallásvédő termékek megfelelő védelmet biztosítanak hosszabb időtartam esetén is.

Példák Zajszintekre

tags: #hanghullam #ajka #donto

Népszerű bejegyzések:

• Elmaradt mérkőzések a Real Madrid kapcsán
• a paródia mesterei
• Vándorló utópiák Budapesten
• A passzjáték evolúciója
• A Sutton United és Wayne Shaw emlékezetes FA-kupa meccse