A Jégkorong Kapusjátékának Részletes Szabályai és Alapjai

A jégkorong, ez a dinamikus és összetett sport, két csapat közötti versengés arról, hogy a korongot az ellenfél hálójába juttatva gólokat szerezzenek. Minden jégkorongcsapat hat játékosból áll a jégen: egy kapus, két védő és három csatár. A kapus szerepe a legkülönlegesebb, hiszen ő az utolsó védelmi vonal, feladata a kapura lövések megállítása. A játék a küzdést, a csapatban történő kooperálást, a fizikai képességek magas szintjét és a megfelelő döntési képességet követeli meg, ezáltal felkészít az élet kihívásaira.

A Jégpálya és a Játékosok Felszerelése

A jégpálya néven ismert játékfelület téglalap alakú, lekerekített sarkokkal, és palánknak nevezett falakkal van körülvéve. A palánkkal körbekerített jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter. A pályát egy piros vonal osztja ketté, két kék vonal pedig további három zónára osztja: a védekező zónára, a semleges zónára és a támadó zónára. A pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal, egy 5 cm széles piros vonalat kell húzni. Ez a vonal a kapuvonal. A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5, a kapu magassága 122, szélessége 183 cm. A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb pontjáig nem lehet több, mint 100, és nem lehet kevesebb, mint 60 cm. A pályán 9 bedobópont található, mindegyik egy körrel körbevéve. Az A, B, C, D, E bedobópontokat körrel jelölik. Átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter. A bedobópontok és a körök piros színűek, csak a pálya közepén levő kék színű.

A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak, amelynek a nyéllel szöget alkotva egy úgynevezett toll része is van. Ezzel a tollal igyekeznek a vulkanizált gumiból készült (2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű) korongot az ellenfél kapujába beütni. Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütőnek kiálló részei nem lehetnek. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet. A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő. A korcsolya és az ütő kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét szolgálhatja.

A Jégkorongmérkőzés Menete és Alapvető Szabályai

A mérkőzések tartama 3 X 20 perc tiszta játékidő. A hokimeccs menetét jégkorong szabályok határozzák meg, amelyek a folyamatos játékot segítik elő, és csak a szabálysértések, gólok vagy a korongnak a játéktér elhagyása miatt bekövetkező megszakítások szakítják meg. A mérkőzés megkezdésekor egy csapatnak 17 beöltözött játékosa lehet, akik közül kettő kapus. A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők. A sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti. Kapus sérülése esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia. A játékmenet egyik kulcsfontosságú eleme a sorcsere. Ellentétben sok sportággal, ahol a cserék a szünetekben történnek, a hokisok gyakran "menet közben" cserélődnek. Egy másik jellegzetesség a szétlövés, amelyet egyes ligákban a győztes eldöntésére használnak, miután a hosszabbítás döntetlennel végződött. A játékosok felváltva próbálnak gólt lőni az ellenfél kapusa ellen, ami drámai hangulatot kölcsönöz a játék végének.

A korongot a játékvezető hozza játékba a következőképpen: bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe, egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. Az ütő teljes tollát a jégre kell fektetni úgy, hogy a toll hegye a bedobó középponti kör szélén legyen. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután az a jeget érintette, kezdődik a játék. A játékvezetőnek minden bedobásnál sípolnia kell. Ha szabálysértés történt a támadóharmadban a támadócsapat részéről, akkor a bedobás a semleges harmad bedobópontján történik. Ha a védekező csapat okoz a védőzónában játékmegszakítást, akkor a bedobás ott történik, ahol a megszakítás bekövetkezett. Ha a megszakítás a semleges harmadban történik, akkor a bedobást ott hajtják végre. A bedobást az oldalpalánkhoz 6 méternél közelebb nem lehet elvégezni.

A jégkorong nyelvében való elmélyülés olyan, mintha egy új dialektust tanulnál meg. Az offsides akkor következik be, amikor egy támadó játékos belép az ellenfél védekező zónájába, mielőtt a korong átlépné a kék vonalat. Ez a szabály arra ösztönzi a csapatokat, hogy egységesen vonuljanak be a támadó zónába. Lesen van egy játékos, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van. A harmadik lesszabály a kapu előterében előforduló leshelyzet. Ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen. A jegelés viszont az, amikor egy játékos úgy lövi át a korongot a piros vonalon és az ellenfél gólvonalán is, hogy az nem ér hozzá. Ez a szabály megakadályozza, hogy a csapatok a korongot egyszerűen a pálya másik végébe dobják, hogy elkerüljék a nyomást. Ha valamelyik csapat egyik játékosa a korongot a piros vonal mögül az ellenfél csapatának gólvonalán túl lövi, a játékot meg kell szakítani és a korongot a hibázó csapat közelében levő alapbedobó pontok valamelyikéről kell bedobni. Ha a korong az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes. Ha a korong az ellenfél valamelyik játékosát érinti, mielőtt a kapuvonalat elérné, tilos felszabadítás nem történt. Ezt a szabálytalanságot a csapatok időhúzás érdekében követik el. Szorongatott helyzetből kivágják a korongot a védekező harmadból, és ezzel - igaz, hogy csak pillanatokra - felszabadul a kapu a közvetlen veszélytől.

A felezővonal előtt előrejátszott korongot megfoghatja a játékos egészen a kapuvonalig, ha a korong mögött korcsolyázott. Ezzel a játékot felgyorsították. Kötelező a korongot előrejátszani. Az a csapat, amelynek saját védelmi harmadában van a korong, tartozik a korongot mindenkor az ellenfél kapuja felé játszani, kivéve, ha ebben az ellenfél csapatának játékosai megakadályozzák. Ilyenkor a bedobás a hibázó csapat védelmi harmadában, az alapbedobó körnél van. Ha a korong elhagyja a pályát, vagy a pálya fölött tárgyakat, üveget vagy hálót érint, kivéve a palánkot, a bedobást ott kell elvégezni, ahol utoljára egy játékos megérintette. Meg kell szakítani a játékot, ha a korong a játékvezetőt érinti. Akkor érvényes a gól, ha a támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon túlra juttatja. Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni. Érvényes a gól, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba. Érvénytelen a gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba.

A Kapus Kiemelt Szerepe és Védelme

A kapus pozíciója egyedi védelmet és szabályokat élvez a jégkorongban. Ezt jól illusztrálta az elmúlt időszakban Sevela Peter, a Dab.Docler kapusának esete, aki kétszer is kikorcsolyázott a kapujából, ahol jégre került egy mezőnyjátékossal történő találkozás nyomán. Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy még a gyakorlott meccsre járók sem ismerik pontosan a kapusjáték alapvető szabályait. Az IIHF szabálykönyv 12. fejezete részletesen foglalkozik a kapusra vonatkozó szabályokkal, ahol 15 oldalnyi specifikus részlet található a 103-117. oldalakon.

A kapus bárhol tartózkodik a jégen, tehát akár a kapuelőtérben, akár azon kívül, nem támadható szabadon, nem szabad leütközni, bodicsekelni. Külön szabálypont foglalkozik a kapus védelmével. Nem minősül mezőnyjátékosnak sohasem (183-as szabály i., ii. pontok). A kapuelőtéren belül még plusz védelmet élvez, ott játékos nem tartózkodhat. A szabálymagyarázatok értelmében a támadó csapat játékosának egyik korcsolyája sem érhet a kapuelőtérbe. Bármilyen kapcsolat a kapussal a kapuelőtéren belül büntetést von maga után (184. ii.). A támadó játékosnak mindent el kell követnie, hogy elkerülje az ütközést, illetve érintkezést a kapussal (183. iii.). A kapus visszatérését a kapuelőtérbe nem akadályozhatja játékos, ha megteszi, büntetni kell és az ekkor szerzett gól érvénytelen.

A sárga zóna egy olyan terület, amely körülbelül egy testhosszal szélesebb a kapuelőtérnél. A hosszúság meghatározásakor a bajusz a határolópont. A korong helyzete a döntő annak megítélésekor, hogy a sárga zónán belül vagy kívül történt-e egy esemény.

A Kapus Korongkezelési Szabályai

A kapusok korongkezelési lehetőségei és korlátai szintén részletes szabályokhoz kötöttek. DEFINÍCIÓ: A kapusnak megengedett, hogy a korongot a kapuelőtérben „fagyassza”, feltéve, hogy az ellenfél támadja. Bizonyos helyzetekben nem megengedett, hogy a kapus a korongra essen azért, hogy játékmegszakítást érjen el, ha a teste a kapuelőtéren kívül van. A kapusnak megengedett, hogy fedezze a korongot. Az alapgondolat szerint, amennyiben a kapus biztonságosan meg tudja játszani a korongot, ezt a megoldást kell választani. A szabály nem korlátozódik le arra, ha a kapus a korongot az ütőjével hozza játékba.

A kapus az alapvonal és a bedobókörök szélén lévő vonalkákat összekötő képzeletbeli területen belül szabadon, bárhol megfoghatja a korongot. Az alapvonal mögött csak abban az esetben foghatja meg a korongot, ha valamilyen testrésze, praktikusan a lába, beér a kapuelőtérbe (214. szabály). A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót.

Büntetések és a Kapusok

A büntetések a jégkorong egyik központi eleme, amely a nem biztonságos vagy tisztességtelen játéktól való elrettentést szolgálja. Az előző IIHF szabálykönyvhöz képest (amelyet eddig minden részt vevő csapat használt) az EBEL-ben a régi és az új szabályok ötvözésével fogják megítélni a kétperces büntetést a kapusoknak.

A kapusok esetében speciális szabályok vonatkoznak a büntetésekre. Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki. Kapust nem lehet kis, nagy vagy fegyelmi büntetésért kiállítani. Azonban a kapusra is vonatkozhatnak bizonyos büntetések:

• Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti. A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették.
• Ha a védekező csapatnak valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot vezető játékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie kell, hogy az akció befejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat javára büntetőlövést kell ítélnie. Ha gól esett, nem kell büntetőlövést alkalmazni.
• Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja.
• Ugyanakkor a kapusnak nem megengedett, hogy ütközzön vagy bármilyen akadályozzon mezőnyjátékost. Természetesen a kapus sem szabálytalankodhat semmiféle módon az ellenféllel, így a bottal sem.
• A kapus nem avatkozhat játékba a piros középvonalon túl, azaz az ellenfél térfelén.
• Ütő nélküli játékos részt vehet a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa.

A büntetések jégkorongban történő alkalmazása a játék tisztaságát és biztonságát szolgálja. Néhány alapvető büntetési típus:

A Jégkorong Szabályok Mélyebb Megértése és a Magyar Jégkorong

A hoki megbecsülésének fokozása nemcsak a jégkorong szabályok megértését jelenti, hanem a sportág kultúrájában való elmélyülést is. A jégkorongozás az egyik legösszetettebb csapatjáték. A jégkorong egy olyan sport, amely jutalmazza azokat, akik elmélyednek a mélységeiben. A sebesség, az ügyesség és a stratégia kombinációjával olyan játék, amely képes meghódítani azoknak a szívét, akik időt szánnak arra, hogy megtanulják a finomságait. A jégkorong fizikai tevékenységként való részvétele nemcsak az erőnlétet javítja, hanem lehetővé teszi az egyének számára, hogy saját bőrükön is megtapasztalják a sportban rejlő sebesség, ügyesség és stratégia izgalmas keverékét. Ahogy bővülnek az ismeretei, úgy fog nőni a szeretete is e dinamikus és magával ragadó sportág iránt. Hátránya, hogy nem mindenki számára elérhető sportág, mivel a tagdíjak, a felszerelések és az utazások nagy anyagi áldozatokkal járnak, illetve azokon a településeken, ahol nincs fedett jégpálya, nem lehet űzni. Általában 4-6 éves korban kell elkezdeni a korcsolyázás elsajátításával, majd fél év hoki előkészítő foglalkozást javasolt. A versenyszerű sportolás az U8 minikorosztálytól általában nagyjából 35 éves korig tart, de vannak 45 éves profi sportolók is.

Jégkorong-világbajnokságot minden évben rendeznek, de az „igazi” világbajnoki címért mindig a világ aktuálisan legjobb 16 csapata küzdhet. Ők alkotják az ún. főcsoportot. Két nyolcas (A és B) csoportban folynak a küzdelmek, a csoportutolsók kiesnek a divízió I A csoportjába, az első négy helyezett pedig egyenes kieséses rendszerben dönti el a világbajnoki cím sorsát. Igen, ez az alapvető különbség más sportágakhoz képest. A hokiban ugyanis nemcsak a legjobbaknak rendeznek világbajnokságot, hanem még három szinten, feljutási lehetőséggel. Az A-csoport első két helyezettje feljut a főcsoportba, az utolsó pedig kiesik a divízió I-es B csoportba. Magyarország 2018-ban is az A-csoportban volt érdekelt, melynek a mérkőzéseit idén Budapesten rendezték, tehát a saját szurkolótáborunk előtt vívhattuk volna ki a feljutást a főcsoportba. Az utolsó harmad utolsó 15 másodpercét kellett volna még kivédekezni (megőrizve a vezetést, azaz megszerezve a győzelmet Nagy-Britannia ellen), és akkor feljutottunk volna az elitbe. 15 másodperc! Ennyin múlt. A B-csoport első helyezettje feljut a divízió I A csoportjába, az utolsó pedig a divízió II/A csoportjában folytathatja 2019-ben. A divízió II-ben szintén 12 csapat szerepel, egymás alá-fölé rendelt hatos csoportokban. Az A csoport győztese feljut a divízió I B csoportjába, az utolsó kiesik a divízió II/B csoportba. A divízió III-ban összesen 6 csapat szerepel, ők egyetlen csoportot alkotnak.

A Magyar Jégkorong Szövetség 2017-ben ünnepelte 90 éves évfordulóját. Az amatőr egyesületek külön szövetségbe, a Magyar Amatőr Jégkorong Ligába tömörülnek. Magyarország háromszor volt főiskolai-egyetemi világbajnok, még a II. világháborút megelőző időszakban. Ma nemcsak egyre népszerűbb, de egyre eredményesebb is a magyar jégkorong, a divízió I. A jégkorongot is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25-26-án.

tags: #hoki #kapus #jatek

Népszerű bejegyzések:

• A Linamar Hungary stabilitása és innovációja
• Játékos feladatok a számszomszédokhoz
• A paksi sportélet
• A magyar vízilabdázás rangadóinak története
• Szentlőrinc az ellenfél a kupában