Egy 60 ezer fős stadion építésének költségei és a beruházás összetevői

A stadion építése monumentális feladat. Ez egy olyan befektetés, amely anyagi forrásokat és gondos tervezést igényel. A stadion ára számos tényezőtől függ, például elhelyezkedésétől, méretétől, a felhasznált anyagoktól és a felszereltségtől. Egy jó stadion építése 1 milliárd dollár körül mozog. Ez magában foglalja az építési költségeket, a munkaerőköltségeket, a földvásárlást és az egyéb kapcsolódó költségeket. Ez a becslés azonban a projekt méretétől és helyétől függően változik.

A költségeket befolyásoló tényezők

A költségekben a stadion kialakítása is jelentős szerepet játszik. Például egy visszahúzható tető több millió dollárral növelheti a projekt összköltségét. A stadion elhelyezkedése egy másik létfontosságú tényező, amely befolyásolhatja a projekt költségeit. Stadion építése korlátozott helyekkel rendelkező városi területen növelheti a költségeket a telekszerzési igény és egyéb kapcsolódó költségek miatt. A munkaerőköltség egy másik tényező, amely jelentősen befolyásolhatja a stadionépítés összköltségét. Az építőmunkások, mérnökök és építészek fizetést és juttatásokat igényelnek.

A Puskás Aréna: Egy magyar példa a nagyszabású beruházásra

A legnagyobb volumenű projekt kétségkívül az új Puskás Ferenc stadion. A korábbi Népstadion hatvan esztendő alatt elöregedett, az állapota leromlott, az elmúlt években a tribün felső karéját már meg sem nyitották, mert balesetveszélyessé vált, ezért mindenképpen szükséges volt egy új aréna megépítése. A bontás 2016-ban kezdődött el, s mostanra a toronyépület kivételével teljesen eltűnt a régi legendás létesítmény. Az építkezés is hamarosan beindul, hiszen a 2020-as labdarúgó-Eb-n a tervek szerint 67 ezer főt befogadni képes arénában rendezhetnek három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt.

A több mint 67 ezer férőhelyes aréna bruttó 190, nettó kb. 160 milliárd forintba került. A 67 155 fő befogadására képes Puskás Aréna messze Magyarország legnagyobb stadionja, a válogatott meccsek mellett koncertek rendezésére is kiválóan alkalmas, ilyenkor akár 80 ezer fő is bezsúfolódhat a 190 milliárd forintból épített létesítménybe. A 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt, a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. közleménye szerint. Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az ÁFA összege 40,5 milliárd forint.

Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2,1 millió forint, ami tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is. A hétszintes, összesen bruttó 213 700 négyzetméter alapterületet kitevő épület tervei már elkészültek, továbbá a stadionnak jogerős és végrehajtható építési engedélye van. Az építés költségei 190 milliárd forintot tettek ki, de azt már az átadáskor is lehetett tudni, hogy a fenntartás is milliárdos nagyságrend lesz: 2020-ban a kormány 1,87 milliárd forintot szánt a célra. A Puskás Aréna építését 2016-ban kezdték, a nyitómérkőzést 2019-ben játszotta a magyar válogatott Uruguay ellen.

„Olyan világszínvonalú infrastruktúrát építünk ki, amely új lendületet ad a magyar versenysport számára, egyszersmind alkalmassá teszi hazánkat a legrangosabb nemzetközi sportesemények befogadására - fejtette ki korábban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont. 2026-ban pedig már BL-döntőt is rendeznek a Puskásban.

A régi Népstadion és az új Puskás összehasonlítása

A Népstadion építéséről 1945-ben döntött az Országgyűlés, az építkezés évekkel később, 1948 nyarán kezdődött el. A munkálatok majdnem pontosan 5 évig tartottak, a megnyitót 1953-ban tartották. A helyén épült új Puskás kapcsán általános a hüledezés, hogy mennyire elszálltak a költségei, a több mint 67 ezer férőhelyes aréna bruttó 190, nettó kb. 160 milliárd forintba került. A Nemzeti Sportközpontok régi oldalán található információk szerint az első ötéves terv büszkeségeként létrejött Népstadion összköltsége 160 millió forintot tett ki. Az Ártörténet szakportál számai alapján 1948 és 1953 között 1 forint nagyjából 174 forintot ért mai árakon számolva, ami az új Puskás költségének még nettóban is kevesebb mint az ötöde.

Persze a két számot csak erős korlátozásokkal érdemes összevetni: a Rákosi-rendszerben jóval olcsóbb volt a munkaerő, nem voltak olyan költséges, fejlett építőipari technikák (az építkezés jóval tovább is tartott, az új Puskást 2 év alatt elkészült), valószínűleg az építőanyagok is sokkal olcsóbbak voltak, a stadion pedig nem szolgált ki semmilyen luxusigényt (pl. nem voltak több ezres befogadóképességű VIP-szekciók), a férőhelyek nagy része álló volt. A Bástya futballistái téglát hordanak. De az 1949-es, Budapesten tartott Világifjúsági Találkozó résztvevői közül is besegítettek 4 ezren. Vagyis nincs mit csodálkozni a két stadion ára közötti szakadékon.

Nemzetközi összehasonlítások

Ha környékbeli hasonló projektekkel és projekttervekkel vetjük össze az új Puskást, akkor is óriási a különbség. A 444 gyűjtése szerint például a szerbek kb. a régi Népstadion költségeiből (100 millió euróból) terveznek egy 60 ezres stadiont építeni, az 55 ezres román stadion pedig 70 milliárd forintnak megfelelő összegből jött ki. A közleményben öt stadiont sorolnak fel (Baku, Marseille, München, London és Varsó), amihez képest az Új Puskás nem is drága. Az új Wembley legendás arról, hogy mennyivel meghaladta a végleges költség az előzetes terveket, Bakuban semmi nem állta útját a diktátor Aliyev nagyzási hóbortjának, a többi összehasonlításból annyira nem jön ki jól az Új Puskás. A varsói stadion befedhető, ehhez képest nem sokkal drágább. A két müncheni csapat stadionja, az Allianz Aréna olcsóbb volt, mint az Új Puskás, még úgy is, hogy vesztegetésen is kapták az építettő cég elnökét. Abból az összehasonlításból sem jön ki jól a 2020-as Európa-bajnokságra épülő Puskás, ha a szintén az erre a tornára készülő új stadionokkal vetjük össze.

A magyar "stadionláz" és a beruházások

„Stadionország”, „ezer stadion országa”, „Stadionland”, „stadionláz” - röpködnek a jelzők az orbáni rendszerrel kritikus sajtóban az elmúlt évek futballstadionos beruházásai kapcsán. Az átláthatatlan rendszer alapján, kétes indokoltsággal és hullámzó intenzitással megvalósuló beruházások közepette a folyamatos csúszások és halasztások miatt a felületes szemlélő hajlamos lehet azt gondolni, már stadionok tucatjai épültek meg Kozármislenytől Balmazújvárosig. Az április eleji szolnoki stadionavató apropóján tegyünk egy kis rendet: összesen hét futballstadion épült fel 2010 óta, időrendben az első Felcsúton, aztán Debrecenben, Ferencvárosban, Gyirmóton, Szolnokon, Mezőkövesden és végül Balmazújvárosban. A végső szám persze ennél sokkal nagyobb lesz, az aktuális tervek szerint összesen 32 stadionberuházás valósul meg 2020-ig.

Számításaink szerint a kész stadionok eddig összesen 42,11 milliárd forintba kerültek, ennek 95 százaléka, 40,2 milliárd forint a közpénz. A G7 összesítette, hogy 2014 óta hány stadion épült Magyarországon. Ez alapján tíz év alatt huszonhét új aréna nőtt ki a földből, amire összesen 600 milliárd forint közpénzt költött el az Orbán-kormány. A felcsúti avatót követő bő hat évben további huszonhárom stadiont adtak át, amelyekre összesen bruttó 350 milliárd forintot fordítottak. A kormány ebben az időszakban annyi pénzt szórt el stadionokra, hogy az már a teljes hazai sportköltésen is látszott. Ezek voltak azok az évek, amikor GDP-arányosan Magyarország fordította a legtöbbet sportra az egész Európai Unióban. A 2020-as évek elején aztán kicsit enyhült a stadionépítési láz: 2021-ben és 2022-ben egyetlen új arénát sem avattak, és 2023-ban is csak egy készült el, igaz ez volt a legdrágább mind közül.

Kiválasztott stadionok és költségeik Magyarországon

Néhány klub már örülhet, mert vadonatúj otthonban fogadhatja ellenfeleit. A költségek az egyes létesítmények esetében elég széles skálán mozogtak. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a nagyobb stadionok főbb adatait és költségeit:

*Megjegyzés: A Videoton és Haladás stadionok esetében a forrás 19 milliárd forintos költséget említ, mint magasabb becslést az egyébként 15,2 milliárdos tervezett költségvetéssel szemben.

Üzemeltetési költségek és fenntarthatóság

Az építési költségek mellett a stadion fenntartása költséges lehet. Az olyan közművek, mint az elektromos áram és a víz, akár több millió dolláros bevételt is elérhetnek évente. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a stadionépítés nem garantálja a jövedelmezőséget. Míg egy stadion bevételt termelhet jegyeladásokból és egyéb forrásokból, évekbe telhet, amíg a befektetés megtérül. Az eddigi nyilatkozatok és számítások alapján nem kétséges, hogy a kormányzat vagy a miniszterelnök számára fel sem merül elvárásként, hogy ezek a létesítmények eltartsák magukat. Vagyis mintha eleve úgy kalkulálnának, hogy az új - nagyobb, ebből következően drágább üzemeltetésű - stadionok fenntartása állami/önkormányzati feladat.

Egyértelmű, hogy a bekerülési költség tekintetében soha meg nem térülő beruházásokról van szó; a jelenlegi és a rövid-középtávon várható nézőszámok mellett azonban az is jól látható, hogy az új stadionok a fenntartás költségét, azaz a rezsit és az amortizációt sem képesek kitermelni. Sokakban az is kételyeket keltett, hogy lehet-e nyereségesen üzemeltetni a már kész stadionokat. Sokáig rendkívülinek számított, ha egy-egy év pluszban zárult, ma már úgy tűnik, nem ez a helyzet.

Stadionok üzemeltetési eredményei (2023)

• Puskás Aréna, Budapest: Üzemeltető: Nemzeti Sportügynökség, adózott eredmény: 16,4 millió forint.
• Groupama Aréna, Budapest: Üzemeltető: Sportfive Hungary Kft., adózott eredmény: 114,6 millió forint.
• Nagyerdei Stadion, Debrecen: Üzemeltető: Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft., adózott eredmény: 16,8 millió forint.
• DVTK Stadion, Diósgyőr: Üzemeltető: Diósgyőr Futball Club Kft., adózott eredmény: 240,4 millió forint.
• ETO Park, Győr: Üzemeltető: WHB Facility Kft., adózott eredmény: 17,8 millió forint.

tags: #hol #mennyibe #kerul #egy #60 #ezer

Népszerű bejegyzések:

• A legendás Kovács Ferenc
• a svájci szurkolók nemzetközi és hazai porondon
• A világ legszebb focipályája
• Kapustehetségek Magyarországról
• Ronaldo és a Mercurial forradalma