Radnóti Miklós: Válogatott Versek – Az Ember és a Költő Kötetei

Radnóti Miklós, a modern magyar líra meghatározó alakja, nevével összeforrt az a fajta emberség, ami megmarad a legnagyobb szenvedések és a kitaszítottság közepette is. Életműve a magyar költészet Halotti Beszédtől máig vezető versútján fontos állomás.

A Válogatott versek című gyűjtemény, mely 1930-1940 közötti verseket tartalmaz, első kiadása 1940-ben jelent meg Budapesten, az Almanach kiadásában, 62 + [2] oldalon. Ez a kötet fűzve, kiadói papírborítóban látott napvilágot.

A Dedikált Kötet és a Barátság Árnyai

Az előzéklapon a szerző dedikációja olvasható: „Illés Endrének barátsággal és tisztelettel Radnóti Miklós”. Radnóti Miklós (1909-1944) becsülte és méltányolta a Nyugat második generációjához tartozó Illés Endre (1902-1986), a jó tollú író és éles szemű kritikus írásait. Illés Endre a kortárs írókkal, költőkkel jó viszonyt ápolt, és egy hosszú és viharos korszak évtizedein keresztül a hazai irodalom egyik legfőbb irányadójának számított. Baráti kapcsolatukra 1939-től vetült némi árnyék a zsidókérdés kapcsán.

Radnóti Költészetének Esszenciája és Témái

Művelt humanistaként Radnóti nem adta fel az írást akkor sem, amikor munkaszolgálatra ítélték. Verseiben ugyanaz a zsongó fény, csicsergő árnyalat és álomközi lebegés, amely régebben csupán ékesség és báj volt, ma már jelentéssé mélyült; a rokonszenv szeretetté, az ösztönös megértés próféciává komolyodott. Finoman és pontosan érzékel, mint a vadleső, időt kémlelő vadászok és pásztorok. Mohó örömmel és kitartással figyel, mint a gyerekek.

Radnóti Miklós a klasszikus, több ezer éves műfajokat is nagy kedvvel használta, alakította, amit remekül példáznak eclogái. Ezekben legtöbbször nem a tiszta, idilli pásztorvilág jelenik meg, hanem a háborúk okozta szenvedés, valamint a munkatáborok zord világa. Az Erőltetett menet című verse a mindenkori olvasó számára tűpontosan jeleníti meg a háború szörnyű valóságát. Radnóti Miklós vállalja a költői öntudat felelősségét. Ezek a versek a költészetnek azokhoz a ritka remekműveihez tartoznak, melyek a művészi tökéletességet az erkölcsi tökéletességgel párosítják.

Költői Gondolatok: Forma, Fordítás és Szabadság

Radnóti Miklós költői gondolkodását áthatotta a forma iránti elkötelezettség és a műfordítás kihívásai. Egy beszélgetés során felmerült: „A költő ne bűvészkedjék, a költő érintse meg a szívemet!” A költő úgy vélte, sok versben van „sok benne a mutatvány, a bűvészet. bűvészkedést. egy jajszó, vagy egy csuklás borozás után! épül!” A forma fontosságáról szólva elhangzott: „Mallarmé nagy formaművész, mi?” - „Az hát!”

A műfordítás nehézségeivel kapcsolatban, ahol a „Formahűség!” volt a jelszó, elgondolkodott: „Hűségesen? forma nélkül? egy formátlan vers?” Majd hozzátette: „A forma fontos fiam. Az érint sziven!” és „az alliterációt sem sikkaszthatsz el a versből. Mit? ez igaz. De az eredetivel egyenértékűt adhatsz.” Ez rávilágít arra az elhivatottságra, amellyel Radnóti a szavakat és a szerkezetet kezelte.

A külvilág és a történelem eseményei mélyen foglalkoztatták. Felmerült benne a kérdés: „Van "háború után" is?” Figyelte, ahogy „országok tünnek el. Nő a fal s elválaszt az emberektől.” S ha néha azt kiáltja valaki: „Európa!” akkor „kedvetlenül. Becsukom a könyvet.” Az utazásban „inkább a tudat, az utazás, pontosabban a szabadság tudata” érdekelte, nem csupán a „couleur locale”.

A Válogatott Kötet Tartalma

Radnóti Miklós életművéből a legismertebb huszonöt verset tartalmazza ez a kötet. Időrendben olvashatjuk a verseket, amik közül a legkorábbi 1930-ból való, míg a kötet utolsó verse 1944-ben íródott. Ki-ki megtalálhatja benne a kedvencét, vagy esetleg újra felfedezheti magának egyik-másik versét.

A kötet néhány kiemelt verse

Pintér Lajos egy előszóban írja: „Radnóti, akinek születése is halállal övezett, hisz édesanyja és ikertestvére életét kéri megváltásul, s akit 1944 telén újkori történelmünk rettentő hóhullása borít be, harmincöt évesen, az a Radnóti korának, korszakának kiemelkedő költője.” Életútja többször találkozik József Attiláéval; jelképes értelemben mintha történelmi télben, süppedős, magas hóban rendre József Attila csizmanyomában, csizmája félholdjába lépne. A védőborító elszíneződött, az előzéklapon ajándékozási bejegyzés látható. Összességében átlagos állapotú példány.

tags: #holnap #kiado #radnoti #miklos #valogatott #versei

Népszerű bejegyzések:

• MLS Keleti Főcsoport
• A jégkorong szabályok értelmezése
• A Ferencváros sikerei
• Veszprémi Végrehajtói Iroda
• A mezőberényi labdarúgás emlékezetes pillanatai