Horváth Frigyes és a magyar kosárlabdasport aranykorszaka
Horváth Frigyes neve évtizedeken keresztül összeforrt a magyar sportélet élvonalával, különösen a kosárlabda szakág fejlődésével. A szakember útja Sopronból, a Széchenyi István Gimnáziumból indult, ahol Krasznai Ferenc testnevelő példája és a sport iránti elhivatottság határozta meg pályafutását. A Budapesti Honvéd Sportiskolájában szerzett tapasztalatok és az olyan események szervezése, mint az Országjáró Diákok Országos Találkozói vagy a müncheni olimpián való részvétele, megalapozták vezetői kvalitásait.
A főtitkári évek és a modernizáció
Horváth Frigyes 1979-ben lett a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) főtitkára. Ezen időszak alatt számos, ma már alapvetőnek számító újítást vezetett be. Az NB I-es létszámot tizenhatról húszra emelték a vidéki bázisok erősítése érdekében, és bevezették a play-off rendszerét is, miután az amerikai példák hatására felismerte annak népszerűségét. A szövetség számítógépes rendszerének bevezetése forradalmasította a működést, amelyet egy skóciai tornán szerzett tapasztalatok alapján honosított meg.
A forrásteremtés érdekében kiemelkedő kapcsolatokat alakított ki hirdető cégekkel, hiszen a sportág fejlesztéséhez elengedhetetlen volt a független finanszírozás. 1983-ban és 1984-ben például úgy rendezték meg a Hepp Ferenc Emléktornát, hogy központi költségvetési támogatást nem kaptak. 1986-ban a Harlem Globetrotters vendégjátékának megszervezésével olyan bevételre tettek szert, amelyből iskoláknak vásároltak mini palánkokat és csapatoknak dresszeket.
Nemzetközi diplomácia és olimpiai drámák
Horváth Frigyes munkásságának egyik legmeghatározóbb része a nemzetközi kapcsolatok kiépítése volt. Különösen emlékezetes maradt az 1984-es olimpiai selejtező, amikor a válogatott Havannába utazott. A csapatot az Egyesült Államokban érte a meghívás közös edzőtáborozásra, ami a kor politikai légkörében kivételes lehetőségnek számított. A női válogatott - minden idők egyik legjobb magyar csapata - a selejtezők során kijutott volna az olimpiára, ám a Magyar Olimpiai Bizottság bojkottja miatt végül nem utazhattak Los Angelesbe. Ez a döntés mély sebet ejtett a sportolókon és a vezetőkön egyaránt.
| Tevékenység | Évek | Jelentős eredmény/feladat |
|---|---|---|
| Asztalitenisz válogatott edzője | 1969-től | Gergely Gábor erőnléti felkészítése |
| MKOSZ főtitkár | 1979-2001 | Play-off rendszer, számítógépesítés, Harlem Globetrotters |
| MAFC Kosársuli vezető | 2001 után | Utánpótlás-nevelés és csapatépítés |
Élet a főtitkárság után: A MAFC és a vidéki tehetségek
A főtitkári munkát követően Horváth Frigyes a MAFC Kosársuli vezetését vállalta el, megalapítva a Basket MHG Kft.-t. Célja az volt, hogy a tehetséges vidéki fiatalok szakmai fejlődését támogassa, és a klubot visszajuttassa az NB I-be. Bár a pénzügyi nehézségek és az edzőváltásokkal teli időszakok sok kihívást tartogattak, a sport iránti elhivatottsága töretlen maradt. Az évek során a kosárlabda városa címek átadásával és szakmai kitüntetésekkel is igyekezett elismerni a vidéki központok (például Szombathely vagy Kaposvár) munkáját.
Ma Horváth Frigyes visszavonultan él, de intenzíven követi a hazai és külföldi kosárlabda eseményeket. Meggyőződése, hogy a magyar kosárlabda helyzete biztató, és a múltbéli tapasztalatok, valamint a sportág szeretete a mai napig erőt adnak neki. Ahogy Tamási Áron írta: „Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója.”
tags: #horvath #frigyes #kosarlabda
