A horvát futball felemelkedése: A Jugoszlávia utáni sikerek és az Eb-selejtezők története

Horvátország, egy viszonylag fiatal nemzet, a labdarúgás révén mutatta meg a világnak, kik is ők valójában. A délszláv háború utáni éledező országban a sport, különösen a futball, rendkívül fontos szerepet játszott nemzetközi imázsának építésében és nemzeti önbizalmának erősítésében. A horvát válogatott története a függetlenség elnyerése óta tele van bravúrokkal és emlékezetes pillanatokkal, melyek közül kiemelkednek az Európa-bajnoki és világbajnoki selejtezők, valamint a nagy tornákon elért sikerek, mint az 1998-as bronzérem és a 2018-as ezüstérem. Ez a cikk részletesen bemutatja a horvát futball útját, a kulcsjátékosokat, a siker hátterét, valamint a magyar labdarúgás számára levonható tanulságokat, kitérve az egykori Jugoszlávia elleni selejtező történelmi mérkőzésére is.

A horvát labdarúgás kialakulása és felemelkedése

A kezdetektől a függetlenségig

A horvát futball a XIX. század végén született meg, szinte egy időben a magyar és az osztrák játékkal. Habár hazánk a „Duna-menti iskola” képviselője volt Jimmy Hogannek köszönhetően, délebbre ez a fajta stílus nem jutott el, mivel sok angol csapat játszott bemutató mérkőzéseket Zadarban, Szabadkán, Mariborban, Zágrábban és Belgrádban. Ezért a hagyományos jugoszláv játékosok képzése hasonlított az angolokéhoz, vagyis párharcban erős, fizikai paramétereikkel domináló játékosokat képeztek. A futball több háborút is túlélt ebben az országban, a játék intézményesült keretei hiába változtak többször, legutóbb Jugoszlávia felbomlása után. Horvátország 1991-ben vívta ki függetlenségét, azóta rendezett tizenkét eddigi próbálkozásából tízszer kijutott a világbajnokságra vagy az Európa-bajnokságra. A válogatott első hivatalos mérkőzésének a Svájc ellen 1940. április 2-án, Zágrábban rendezett találkozót tekintik, amit a horvátok 4-0-ra nyertek. Az újjáalakított horvát válogatott az első hivatalos meccsét 1990. október 17-én játszotta az Egyesült Államok ellen a zágrábi Makszimir-stadionban. 1992-ben Horvátország felvételt nyert a FIFA-ba, majd 1993 áprilisában Vlatko Marković lett az új szövetségi kapitány, júniusban pedig az UEFA tagjai lettek. Az időpont túl késő volt ahhoz, hogy az 1994-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben induljanak.

Az első nagy sikerek: 1996 és 1998

Miroslav Blažević kapitánysága idején az 1996-os Európa-bajnokság selejtezőiben indultak először nemzetközi megmérettetésen. 1994. szeptember 4-én Észtország 2-0-s legyőzésével kezdtek. A selejtezősorozat végén a csoportjuk első helyén végeztek és kijutottak az angliai Európa-bajnokságra. Goran Vlaović nevéhez fűződik a horvátok első nemzetközi tornán szerzett gólja, mellyel 1-0-ra legyőzték Törökországot. Ezután Dániát verték 3-0-ra, majd ugyanilyen arányban vereséget szenvedtek Portugáliától. A csoportból való továbbjutás után a negyeddöntőben, a későbbi győztes németekkel nem bírtak. Blažević az 1998-as világbajnokságra is sikeresen kijuttatta a válogatottat. Pótselejtezőben győzték le Ukrajnát és ezáltal helyet szereztek maguknak a tornán. A csoportkörben Jamaicát 3-1-re, Japánt 1-0-ra győzték le, Argentína ellen egy 1-0-s vereség is belefért. A nyolcaddöntőben Davor Šuker tizenegyesből szerzett góljával 1-0 arányban jutottak tovább Románia ellen. A negyeddöntőben azzal a Németországgal találkoztak, aki ekkor a világranglista második helyét foglalta el. A horvátok nem kis meglepetésre Robert Jarni, Goran Vlaović és Davor Šuker góljaival 3-0-s vereséget mértek a németekre. Az elődöntőben a házigazda franciákkal kellett megmérkőzniük a döntőbe jutásért. A gól nélküli első félidőt követően Šuker ugyan betalált, de a franciák Lilian Thuram révén fordítottak. Ezután a harmadik helyért rendezett találkozón 2-1-re legyőzték Hollandiát és megszerezték a bronzérmet. Davor Šuker a tornán szerzett 6 góljával megszerezte a gólkirályi címet, Horvátország pedig minden idők legjobb világbajnoki debütálását tudhatja magáénak. Az 1990-es években elért eredményeik által ez a válogatott volt a horvát-válogatott történetének aranygenerációja.

A horvát válogatott útja a csúcsra és az azóta elért eredmények

Konszolidáció és további sikerek a 2000-es években

A nagy sikert követően a 2000-es Európa-bajnokságra nem sikerült kijutniuk. A 2000-es Európa-bajnokságot követően Blažević folytatta a munkát és az első két világbajnoki selejtezőn egyaránt döntetlent értek el Belgium, illetve Skócia ellen. Blažević lemondott és helyét az a Mirko Jozić vette át, akivel a jugoszláv U20-as válogatott világbajnoki címet szerzett 1987-ben. Annak ellenére, hogy az aranygeneráció több tagja visszavonult a válogatottságtól veretlenül kijutottak a 2002-es világbajnokságra. A tornát Mexikó ellen kezdték 1-0-s vereséggel. Olaszország ellen hátrányba kerültek, de Ivica Olić és Milan Rapaić góljaival 2-1-re sikerült fordítaniuk és végül győztek. Ecuador ellen a továbbjutás reményében léptek pályára, de 1-0 arányban kikaptak. Az Európa-bajnoki-selejtezőkre a keret nagy része kicserélődött, az arany generáció utolsó tagjai is kiöregedtek, helyüket fiatal játékosok vették át. Horvátország a Szlovénia elleni pótselejtezőkön, 2-1-es összesítéssel jutott ki a Portugáliában rendezett 2004-es Európa-bajnokságra. Az első mérkőzésen Zágrábban 1-1-es végeredmény született, ami az idegenben szerzett gól miatt a szlovénoknak kedvezett. A Ljubljanában rendezett visszavágón Dado Pršo góljával a horvátok végül bebiztosították részvételüket. Svájc ellen 0-0-s döntetlennel kezdték a tornát. Franciaország ellen 2-2-es döntetlent értek el, Angliától pedig 4-2-re kikaptak. A 2008-as Európa-bajnokságon a házigazda Ausztriát és Lengyelországot 1-0, míg Németországot 2-1 arányban győzték le a csoportban. A negyeddöntőben Törökország ellen drámai körülmények után tizenegyesrúgásokkal estek ki. A 2010-es Dél-afrikai világbajnokságra nem kvalifikálták magukat. A 2012-es Európa-bajnokság selejtezősorozatát sikeresen vette a horvát válogatott, miután a pótselejtezőben összesítésben 3-0-ra legyőzte Törökországot. A tornán 3-1-es győzelemmel kezdtek Írország ellen, Olaszországgal 1-1-es döntetlent játszottak, Spanyolországtól 1-0 arányban kikaptak.

2018: A világbajnoki ezüstérem

Zlatko Dalić nagyon kényes szituációban vette át a válogatott irányítását, amikor egy mérkőzéssel a selejtező vége előtt a távozó Ante Čačićot váltotta. Legyőzték Ukrajnát, majd Görögország kiejtésével túlélték a pótselejtezőket is, és kijutottak a 2018-as világbajnokságra. Dalić nem csak a mérkőzéseket menedzselte kiválóan, hanem olyan váratlan problémákat is jól kezelt, mint Nikola Kalinić esete, aki Nigéria ellen nem volt hajlandó beállni csereként, ezért hazaküldték. A horvát válogatott lett a második legkisebb népességgel bíró ország a világbajnokságok történetében, amely világbajnoki döntőbe jutott. A Vb-n a D csoportba kerültek Argentína, Izland és Nigéria mellé. Első mérkőzésüket Nigéria ellen egy öngól és Modrić büntetője döntött el, a végeredmény 2-0 lett. Argentína 3-0-s legyőzése utána a csapat bebiztosította helyét a legjobb 16 között. Az utolsó csoportmeccsüket Perišić 90. percben szerzett góljával 2-1 arányban nyerték meg Izland ellen és veretlenül, csoportelsőként léptek tovább a nyolcaddöntőbe. A legjobb 16 között Dániával találkoztak, amit büntetőpárbajban nyertek meg 3-2-re. A negyeddöntőben a házigazda és a spanyolokat legyőző Oroszországgal kellett játszaniuk Szocsiban az elődöntőbe jutásért, szintén tizenegyespárbajban győzve. Az elődöntőben az angolok Trippier szabadrúgásából már az 5. percben megszerezték a vezetést, a második félidőben Perišić tudott egyenlíteni. A horvátok a harmadik hosszabbításukat játszották, ahol végül Mandžukić megszerezte a vezetést, amire az angolok már nem tudtak válaszolni, a végeredmény 2-1 lett, Horvátország történetében először játszhatott világbajnoki döntőt. A moszkvai döntőben ismét a franciák jelentették a horvátok számára a végállomást, Mandžukić öngóljával a franciák kerültek előnybe, amire Ivan Perišić tudott válaszolni, majd Griezmann, Pogba és Mbappé 3 gólos előnyhöz juttatta a franciákat, az eredmény 4-2 lett. Rengeteg közös vonása volt az 1998-as és a 2018-as bravúrnak: a csapategységtől kezdve a szövetségi kapitány felkészültségén keresztül a technikai és taktikai rátermettségig bezárólag számos hasonlóságot látunk. Mindkét együttesben hemzsegtek, illetve hemzsegnek a világ legjobb klubjaiban szereplő, kimagasló eredményeket elérő játékosok.

A legutóbbi eredmények és kihívások

A nagy magasságból aztán igen mélyre zuhant a horvát válogatott: szeptemberi Nemzetek Ligája-mérkőzésén hat nullára kikapott Spanyolországtól, ami a válogatott eddigi legnagyobb veresége volt. Később hazai pályán Anglia ellen egy 0-0-s eredmény született, majd megverték a spanyolokat 3-2-re. A világbajnoki ezüstérmes alakulat a legutóbbi öt mérkőzéséből kettőt elvesztett, s bár a komoly játékerőt képviselő Anglia és Spanyolország ellen kapitulált a Nemzetek Ligájában, a hispánoktól elszenvedett 6-0-s zakó azért méretesnek mondható, nem is csoda, hogy Horvátország végül utolsóként zárt az NL-ben, így a 2020/21-es idényben a B ligában lesz érdekelt. A 2020-as Európa-bajnokság selejtezőiben Wales, Szlovákia, Magyarország és Azerbajdzsán voltak az ellenfeleik. A csoportjukat végül Wales és Szlovákia előtt 17 ponttal megnyerték és kijutottak az 2020-as Európa-bajnokságra, amit a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztottak. A tornán 1-0-ra elveszítették első meccsüket Anglia ellen, Csehország ellen 1-1-es döntetlent értek el, Skóciát pedig sikerült 3-1-re legyőzniük. A 2022-es világbajnokságon az F csoportban szerepeltek Belgium, Kanada és Marokkó társaságában. Marokkó ellen 0-0-s döntetlennel kezdték a tornát. Kanada ellen gyorsan hátrányba kerültek, de sikerült fordítaniuk és 4-1-es győzelmet arattak. A harmadik csoportmérkőzésen Belgiummal 0-0-s döntetlent játszottak. A Japán elleni nyolcaddöntőben 1-0-s hátrányba kerültek, de a horvátoknak Ivan Perišić révén sikerült egyenlíteniük, végül büntetőrúgásokban 3-1-re nyertek. A negyeddöntőben Brazíliával találkoztak és a rendes játékidőben nem született gól, amit a horvátok büntetőpárbajban nyertek meg. Az elődöntőben Argentínától szenvedtek 3-0-ás vereséget, majd a bronzmérkőzésen Marokkót győzték le 2-1-re, ezzel megszerezve történetük második világbajnoki bronzérmét. A horvát válogatott tizenkét eddigi próbálkozásából tízszer kijutott a világbajnokságra vagy az Európa-bajnokságra. Nem egyszeri csodáról van szó tehát, hanem következetes szakmai programról.

A horvát futball sikerének titka

Utánpótlás-nevelés és akadémiák

A horvát válogatott alapemberei Európa legerősebb bajnokságaiban szerepelnek. Kivételesen jó futballakadémiák működnek Horvátországban - mind közül kiemelkedik a Dinamo Zagreb iskolája -, ezekben a műhelyekben évről évre bukkannak fel az újabb és újabb válogatott szintű labdarúgók. A horvát akadémiai bajnokság három korosztályban zajlik: U-15, U-17, U-19. A legnevesebb akadémiák a Dinamo Zagreb, a Hajduk Split, az NK Eszék, és a HNK Rijeka klubok akadémiái. A jelenlegi keretből 10 játékos járt a Dinamo akadémiáján, 5 pedig a Hajdukén, további 5 válogatott játékosként játszott valamelyik klubban e kettő közül. A Dinamo Zagreb utánpótlás csapatai rendszeresen játszanak Magyarországon nemzetközi tornákon, így testközelből is láthatjuk őket. Ami nekünk, magyaroknak tanulságként szolgálhat, az az, hogy az ország bármely pontján is tűnjön fel egy tehetség, azt azonnal küldik valamelyik akadémiára, amelyeken magas szakmai színvonalon képeznek játékosokat. Amikor pedig a felnőtt csapatok küszöbére érnek, kiválóan tudják kiközvetíteni a játékosokat Európába. Nem egyszer megteszik csapatkapitánynak, hogy hamar megtanulja elviselni a kívülről érkező nyomást, valamint könnyebben az európia nagy csapatok figyelmébe kerülhessen. Ezt a technikát alkalmazták Luka Modrić esetében is. Kis országként Horvátországnak fokozottan kell ügyelnie arra, hogy megtalálja valamennyi tehetséges játékosát, és ha megtalálta, fiatal korától fogva megfelelően képezze.

Kulcsjátékosok és a "horvát futballiskola"

Vitatatlan, hogy a horvát gyerekek a futball szempontjából technikailag és erőnlétileg is különleges adottsággal vannak megáldva, ahogyan egyébként a horvátok általában is jó sportolói alkatok, kiváltképpen csapatsportokban. Elismerése az oroszországi eredmény futballtehetségünknek, rátermett edzőinknek, kiválasztási módszereinknek, fejlesztési stratégiánknak. A kulcsjátékosaink jellemzően tizennégy-tizenöt éves koruktól kezdve ismerik egymást, így már igen fiatalon kialakul köztük az erős kötelék. Ha a hazafias érzelmek fontos szerepet játszottak a válogatott győzelmeiben, nem vitás. Mint már említettük, kis ország vagyunk, amelyet gazdasági szempontból, a technikai fejlettséget nézve és sok egyéb tekintetben sem lehet összehasonlítani nagyobb országokkal. Amikor azonban pályára lép a válogatott, ezek a különbségek megszűnnek, tizenegy ember áll szemben tizenegy emberrel, bárkit legyőzhetünk, és hatalmas örömet szerezhetünk azáltal, hogy Angliát, Németországot vagy Olaszországot is képesek vagyunk felülmúlni. Számtalanszor láttuk, mennyire fontosak ezek az élmények a nemzetünknek. A Duna-menti futballiskola, Európa egyik legtöbbre becsült futballirányzata bizonyosan erős befolyással volt a horvát labdarúgás fejlődésére, és azt gondolom, nagyszerű alapot kínál a továbblépésre a magyaroknak is. Ha valamelyest a Duna-menti futballiskolából eredt is, mi az - idézőjeles - horvát futballiskolában hiszünk. Manapság azonban nem járhatsz csukott szemmel, muszáj ellesned más országok praktikáit és használni közülük azokat, amelyek a saját képességeidhez, a fizikai tulajdonságaidhoz, a tehetségedhez a leginkább illeszkednek. A horvát válogatott játékerejét jelzi, hogy legismertebb játékosai európai topklubokban szerepelnek, Ivan Rakitić a Barcelona, Luka Modrić és Mateo Kovačić a Real Madrid, Dejan Lovren a Liverpool, Ivan Perišić és Marcelo Brozović az Inter, Mario Mandžukić a Juventus labdarúgója. Akik megnyerik a Bajnokok Ligáját, olyan magabiztosságra tesznek szert, amely a válogatottban is űzi előre. Ráadásul még a kispadról is BL-győztes játékos (Kovačić) szállhatott be, ez pedig komoly előnyt jelentett az angolok ellen.

Futball és politika kapcsolata

A futball és politika kapcsolata Horvátországban egyszerre forró és hideg. Hiszünk abban, hogy a pályán elért sikerekkel Horvátország megítélését javítjuk, és tapasztaltuk azt is, a világbajnoki ezüstérem mekkora egységbe kovácsolta az országot, mennyi örömet adott az embereknek. Bízunk benne, hogy a kormány értékeli mindezt, és együttműködik velünk a futballal kapcsolatos beruházások terén. Amit biztosan kijelenthetünk: a sikerünk nem keltett megosztást, sőt, a második hely annyira összerántotta az országot, mint korábban semmi más. Ötszázezren köszöntöttek minket Zágrábban, ami egy négymilliós országban mindent elárul arról, mekkora erőt jelentett a csapat szereplése. És büszkék vagyunk rá, hogy az elnök, a miniszterelnök és a házelnök is szurkolt a válogatottnak.

Horvátország és Jugoszlávia: A selejtezők emlékezetes pillanatai

A Jugoszlávia-Horvátország Eb-selejtező 1999-ben

1999-ben augusztus 18-án játszották az Eb-selejtező nyolcadik csoportjában a nagy érdeklődéssel várt Jugoszlávia-Horvátország mérkőzést. Belgrádban a Marakana-stadionban abszolút telt ház, 55 ezer néző fogadta a csapatokat, csupa jugoszláv drukker, mivel a rendezők a vendégeknek biztonsági okokból eleve nem adtak jegyet. A jólértesültek szerint a jugoszláv kormány húszezer tikettet felvásárolt, hogy ezzel is megelőzze az esetleges mérkőzés közbeni Slobodan Milosevic-ellenes tüntetéseket, de ezen erőfeszítésük kudarcba fulladt. A második játékrészből alig telt el néhány perc, amikor sötétség borult a stadionra, és az áramszünet majd háromnegyed órán át tartott. Ez az idő éppen elegendő volt a nézők számára, hogy jól hallhatóan fejezzék ki abbéli óhajukat, miszerint Milosevicnek távoznia kellene az ország éléről. Maga a mérkőzés kevesebb izgalmat hozott, leginkább az első félidőben forogtak veszélyben a kapuk. Predrag Mijatovic mindjárt az első percben tesztelte a kapufát, majd a másik oldalon előbb Davor Suker döngette meg a lécet, majd Sinisa Mihajlovic szerzett kis híján öngólt. A játékosok a lehető legsportszerűbben viselkedtek az egész találkozó során, de a közönség soraiból minden egyes horvát labdaérintést élénk füttyszó kísért. A döntetlen inkább a jugoszlávok számára volt megfelelő, hiszen ezzel maradtak a csoport élén, a tízpontos Mihajlovicékat a kilenc pontos Írország követte, a horvátok a harmadik helyen álltak egy ponttal megelőzve Macedóniát. Az eredmény Jugoszlávia - Horvátország 0-0 volt Belgrádban, a Marakana-stadionban, 55 000 néző előtt.

Rivalizáció és rendbontások

Horvátország legnagyobb riválisa Szerbia, melynek leginkább történelmi és politikai okai vannak. A két válogatott ütközeteit mindig nagy várakozás és feszültség előzi meg. Jugoszlávia felbomlását követően a 2000-es Európa-bajnokság selejtezőiben találkoztak először tétmérkőzésen, ekkor a szerbek még jugoszláv színekben léptek pályára. A 2014-es világbajnokság selejtezőiben egy csoportba sorsolták a két csapatot. Ezt megelőzően Horvátország és Szerbia nevek alatt még nem találkoztak. A horvát válogatott mérkőzésein gyakoriak a rendbontások. A 2012-es Európa-bajnokságon a horvát huligánok a lengyel rendőrséggel csaptak össze. 2014-ben a Milánóban rendezett Olaszország-Horvátország Európa-bajnoki selejtező tíz percre félbeszakadt, mert görögtüzeket és petárdákat dobáltak a pályára. A randalírozókat csak a rohamrendőrök tudták megfékezni. A visszavágó sem zajlott le zökkenőmentesen. A Splitben zárt kapuk mögött rendezett mérkőzés előtt a szervezők egy horogkeresztet találtak a gyepszőnyegbe nyírva. A Horvát labdarúgó-szövetséget több alkalommal is pénzbírsággal büntette az UEFA a huligánok botrányos viselkedése miatt.

Tanulságok a magyar labdarúgás számára

Magyar-horvát meccstörténelem

A magyar és a horvát válogatott közös története a II. világháború alatt, a negyvenes években kezdődött, két év alatt három alkalommal is megmérkőzött egymással a két csapat. Ezt követően öt évtizeden keresztül nem létezett önálló horvát válogatott, csak Jugoszlávia felbomlása után folytatódott a magyar-horvát meccsek sora. Az örökmérleg a horvátoknak kedvez, 9 mérkőzésből 1 magyar győzelem, 5 döntetlen és 3 vereség, magyar szempontból 7-14-es gólkülönbség.

1. 1940. április 2.: Horvátország - Magyarország 4-0 (barátságos)
2. 1940. december 8.: Magyarország - Horvátország 1-1 (barátságos)
3. 1942. június 14.: Magyarország - Horvátország 1-1 (barátságos)
4. 1994. május 18.: Magyarország - Horvátország 2-2 (barátságos)
5. 1996. április 10.: Horvátország - Magyarország 4-1 (barátságos)
6. 2002. május 8.: Magyarország - Horvátország 0-2 (barátságos)
7. 2004. szeptember 8.: Horvátország - Magyarország 3-0 (vb-selejtező)
8. 2005. október 8.: Magyarország - Horvátország 0-0 (vb-selejtező)
9. 2008. május 24.: Magyarország - Horvátország 1-1 (barátságos)

Mit importálhat Magyarország?

Magyarország jó ösvényre lépett azzal, hogy a futballinfrastruktúra fejlesztésébe fektet. Ha visszatekintünk a magyar labdarúgás történetére, könnyen beláthatjuk, tehetségből nincs hiány az országban, a szövetségnek folytatnia kell a kiaknázását. Annyi gyereket kell a futballpályákra csábítani, amennyit csak lehet, és aztán közülük a legígéretesebbeket megfelelően képezni. Néhány jó eredmény kell, hogy a futball megpezsdítse a közönséget és a médiát. Részt venni - ez a kulcs! Minél több gyerek kezd el játszani, annál nagyobb az esély arra, hogy kimagasló tehetséget találni közöttük. A horvát példa azt mutatja, hogy befektetésre folyamatosan szükség van, a futballszakmai fejlesztésre éppúgy áldoznunk kell, ahogyan az infrastrukturális háttérre, hiszen utóbbi téren például más országok mögött járnak. A szívünkben megkülönböztetett helyen szerepel az első egyesület, az NK Osijek, és örömmel látjuk az ott tapasztalható változásokat. Köszönettel tartozunk a magyar tulajdonosoknak, akik nehéz időszakban színre léptek. A szurkolók azóta visszatértek a stadionba, a csapat jól szerepel, a klub minden szinten fejlődik, és ami a legfontosabb, fektet az infrastruktúra javításába. Ez a mostani vezetők hosszú távú öröksége marad.

tags: #horvatorszag #jugoszlavia #selejtezo

Népszerű bejegyzések:

• A DVTK Jegesmedvék történelme
• Fradi és Paks párharcok a Magyar Kupában
• A magyar-olasz futballtörténelem érdekességei
• Minőségi Erima termékek a kézilabdához
• UEFA Bajnokok Ligája: Tottenham – Dortmund