Imre Géza riói ezüstérme: Egy hősies küzdelem a párbajtőrpáston
A 41 éves Imre Géza hatalmas menetelés után jutott a férfi párbajtőr döntőjébe a riói olimpián. Élete legjobb olimpiai eredményét érte el, miután legyőzte a 2013-as észt világbajnokot és az aktuális világranglista első francia Gauthier Grumier-t. Rióban ő szerezte a magyar küldöttség negyedik érmét, ami egyben a vívásban a második érem Szász Emese aranya után. Imre Géza már az 1996-os atlantai olimpián is ott volt, ahol egyéniben bronzérmet szerzett, így 20 évvel később ismét dobogóra állhatott.
Az olimpiai döntőbe vezető út
Imre Géza, a negyedik helyen kiemelt magyar párbajtőröző, magabiztosan menetelt a döntőig. Az első asszók során a kolumbiai Rodriguezt verte (15-9), majd klubtársa, Boczkó Gábor került az útjába. Az elődöntőben megismétlődött a tavalyi világbajnoki döntő, amikor egy csellel vitte be az utolsó, győzelmet érő találatot. Izgult ugyan, mint minden verseny előtt, ám csak az első asszó kezdetéig, de képes volt ledobni magáról a feszültséget.
Az aranyért vívott csata: Imre Géza vs. Park Szang Joung
A döntőben a dél-koreai Park Szang Jounggal vívott az aranyért. A két vívó nagyon más stílust képviselt: a koreai egy igazi tűzgolyó volt, aki villámgyorsan ment előre, míg Imre hozzá képest a megtestesült nyugalom. A meccs első két tusát a 41 éves magyar adta, és a koreai tábor nagy-nagy csöndben figyelte az eseményeket. Imre két szép tussal indította az asszót, majd Park jó ütemű lerohanó támadása után három együttes találat következett. Megint Imre akciózott pontosan, a szünet pedig az ő 8-6-os vezetésénél következett.
Imre Géza nyugodt volt, kívülről semmi nem látszott rajta, és ismét elhúzott kettővel, így az első három perc után 7-5-ra vezetett. 20 év után újra olimpiai döntőben, óriási dolog volt ez, igazi megkoronázása egy egyébként is csodás pályafutásnak.

A drámai fordulat
A második három percben Park 9-9-nél egyenlített, de a magyar párbajtőrözőt ekkor még nem lehetett megingatni, látványos találatokkal 13-9-re meglépett. Ellenfelét hason, majd vállon szúrta, utána leguggolva ért el találatot. Imre ekkor elővette a meccs eleji forgatókönyvet, rámegy az egylámpás találatokra, kiosztott egyet, majd még egyet, és egy harmadikat is, így 12-9-re vezetett. Amikor Imre Géza két találatra került a végső győzelemtől, Fábián László csapatvezető, Szöul olimpiai bajnoka a két kezét a magasba tartva ugrott fel a helyéről. 14-10-nél már egészen közel volt a győzelem, a magyar vívó is így gondolhatta, mert aktívan be akarta fejezni az asszót.
Csakhogy mindig a dél-koreai találatát jelző zöld lámpa gyulladt fel, s csakhamar 14-14 állt az eredményjelzőn. Egy tus döntött, és Park ekkor már eksztázisban vívott, megszúrta Imrét, és ezzel ő lett az olimpiai bajnok.
Imre Géza: Valójában még nem hangzott el, hogy visszavonultunk
Imre Géza gondolatai a döntő után
Imre Géza már 14-10-re is vezetett a dél-koreai Park ellen, végül azonban 15-14-re kikapott, így ezüstérmes lett a riói olimpián. A vereség után nehezen tudta feldolgozni a történteket. „Kicsit meglazult a pengém és piciket mellészúrtam. Pontatlan voltam a végén. Azt hittem, hogy valahol meg fogom szúrni, de nem találtam el sehol” - nyilatkozta Imre Géza az M4-nek.
Később részletesebben is kifejtette érzéseit: „Volt nálam egy kis blokk. Nagyon azt akartam csinálni, amit addig, aztán megpróbáltam mást is, hátha egy kicsit megzavarom vele, abból lett a 14. találat, de utána nem sikerült többször megcsinálnom. Jól váltott be, és a végén még szerencsém sem volt, mert elszúrtam a karja alatt valahol, pedig az is jó volt akcióban.” Hozzátette: „Nyolc és fél percig én voltam az olimpiai bajnok. Úgy látszik, valaki azt akarja, hogy ne legyek csak ezüstérmes.”
„Túljártak az eszemen” - mondta Imre Géza a vegyes zónában. „Abban bíztam, hogy egy együttes találatot valahogy csak ki tudok csikarni, ezért próbáltam ugyanazt csinálni mint addig. Egyszerűen hihetetlen, hogy 14-10-ről ennyire magabiztosan fel tudott jönni, pillanatok alatt.” Azt is elismerte, hogy talán kicsit elkapkodta a végét. „Akkor átsuhant az agyamon, hogy meglehet. Nyolc és fél percig én voltam az olimpiai bajnok, de sajnos nem ott volt vége.”
A dobogón arra gondolt, milyen jó lenne bevenni valamilyen agymosót, és minél hamarabb elfelejteni, ami történt. „Eszembe jutott, hogy 2004-ben a csapattal, és most sem készültek rólam vidám képek. Próbálom megemészteni, hogy vezettem, és megvertek. Ha simán kikapok, talán egyszerűbb lenne feldolgozni, de ez így nagyon fáj. Egy pár napig biztosan nagyon keserű lesz a szám íze, ha pedig rémálmaim lesznek, valószínűleg ez az asszó fog bennük lejátszódni még sok-sok év múlva is. Ennyire közel lenni egy aranyéremhez... és tudjuk, hogy Magyarországon mekkora különbség van az arany és az ezüst között...”

A család és a jövő
Imre Gézáék otthonában ez volt a harmadik olimpiai ezüstérem: egyet ő nyert Atlantában csapatban (a szöveg ellentmondásos, előzőleg egyéni bronzot ír, ez alapján módosítva lett, hogy az atlantai egyéni bronz volt), egyet pedig a felesége, Kökény Beatrix a sydney-i játékok kézilabdatotnáján. „Nagyon szeretjük az ezüstöt, de nem így, hanem tányér és villa formájában. Az ezüstérmes az első vesztes, így nem jó szájízzel hagyja abba az ember. Harminc-negyven évnek biztosan el kell telnie, hogy értékelni tudjam” - fogalmazott Imre Géza.
A párbajtőrözők a 2004-es athéni olimpián egy arany és egy ezüstérmet szereztek, amit most Rióban megismételtek. Imre célja a csapatversenyben való minél sikeresebb szereplés volt. „Szeretném, ha a csapattársaim, főleg, akik nem voltak még olimpián, megéreznék, hogy milyen, amikor ott dobogóra állhatnak. Jó lenne egy érem, de borzasztó nehéz lesz megszerezni” - mondta.
Hogy hogyan tovább Rio után? Úgy tűnik, még nem dőlt el. „Biztosan tartok majd egy hosszabb pihenőt, aztán majd meglátjuk. Már sokszor mondtam, hogy abbahagyom, először talán két vagy három olimpiával ezelőtt, aztán mindig folytattam. Úgyhogy most nem mondok semmit.”





