A Puskás Aréna története: A Népstadiontól a XXI. századi sportfellegvárig
A gazdag történelemmel büszkélkedő Puskás Aréna egy kultikus létesítmény, amely korszerű, multifunkciós rendezvényközpontként működik a magyar sport és kulturális életben, legyen szó labdarúgó-mérkőzésről vagy nagyszabású koncertről. Ez a hely Magyarország történelmének szerves részévé vált. A stadion eredeti neve Népstadion volt, és a felépítésének ötlete még az első világháború előtt felmerült. A történelmi események azonban úgy alakultak, hogy a Népstadion csak 1949-1953-ban épült fel, és ezen a néven működött 2002-ig, amikor is a legendás Aranycsapat kapitányának, Puskás Ferencnek a tiszteletére nevezték át. A stadion azonban elavult, és 2016-ban lebontották, hogy helyére épülhessen a 2019-ben átadott Aréna.
A Nemzeti Stadion gondolata - Korai tervek és meghiúsult álmok
Egy nagy méretű központi sportaréna megépítésének gondolata már a XX. század elejétől foglalkoztatta a magyar építészet mestereit. A Budapesten létesítendő stadion ügyéhez már 1913-ban elnyerte Ferenc József király elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula, de a megvalósítást az első világháború meghiúsította. Magyarország jelentős szerepet játszott az újkori olimpiák történetében, és az 50.000 férőhelyes, modern atlétikai stadionra Budapest rendezési képességének növelése érdekében volt szükség. A tervezés 1911-ben kezdődött meg a 1920-as nyári olimpiai játékokra való pályázattal, de a világháborúk és gazdasági válságok miatt a projekt késleltetve lett. Az 1920-as években Hajós Alfréd, aki az első magyar olimpiai aranyérmes volt, elkészítette a nemzeti stadion építési terveit. Az első magyar olimpiai bajnok, az építész Hajós Alfréd 1924-ben a párizsi szellemi olimpián ezüstérmet nyert (úgy, hogy aranyérmet nem adtak ki), de elképzelései papíron maradtak több évtizeden keresztül, bár 1921-ben törvény is született a nemzeti stadion felépítéséről.
A Népstadion építése és megnyitása (1948-1953)
A II. világháború során a fővárosi sportlétesítmények jelentős része súlyosan megrongálódott, így szükségessé vált az országos jelentőségű stadion megvalósítása. A második világháború után, 1945-ben az Országgyűlés megszavazta a stadion költségeit. A hatalom nagyszabású beruházásokkal igyekezett legitimációját erősíteni, így a Népstadion építésére is sor került. Számtalan építész közül az európai modern építészet jó ismerője, a legkorszerűbb architektonikus felfogás képviselője, ifj. Dávid Károly irányíthatta a tervezést. Elkészültek az első vázlattervek, amelyek a létesítményt a XIV. kerületi Régi Lóversenytér területére álmodták meg. Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. A korábbi lóversenypálya helyére épülő stadion részletes kiviteli tervei még el sem készültek, de 1948. június 12-én megtették az első kapavágást. A munkálatok öt évig folytak részben a sportolók és a lakosság társadalmi munkájának igénybe vételével. A kivitelezési feladatokkal a 23-as számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói birkóztak meg. A Népstadion építésének időszakában Papp László olimpiai bajnok ökölvívó is segédkezett, 1948-ban.
Az építkezés során a helyszínen készült, előre gyártott elemekkel dolgoztak, 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 45 ezer köbméter betont, két és félezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el és 150 ezer folyóméter vezetéket fektettek le. Az ovális középtengelyben elhelyezett sportteret félkörben átkaroló 400 méter hosszú, 50 méter széles, 30 méter magas, két végén lejtős vasbeton tartószerkezetű lelátóegyüttes 18 ferde pilonokon nyugodott. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki. A Népstadion építési folyamata nem ment zökkenőmentesen, mivel a Szabad Európa Rádió felfedezte, hogy az épület tartógerendáinak egy része megrepedt, ami késleltette a tervezett 1953. augusztus 20-i átadást. A határidőre történő befejezéshez a Magyar Néphadsereg ezer katonáját mozgósították. Végül az avatásra - többször módosított befejezési határidők után - 1953. augusztus 20-án került sor. Még nem készült el ugyan teljesen, de káprázatos pompával adták át az első ötéves terv "nagy vívmányát" a "győzelmes szocializmus" nevében a "dolgozó népnek". A pompás külsőségek voltak hivatottak feledtetni, hogy hátra volt még 24 szektor, azaz mintegy 22 ezer ülőhely kiépítése, s a pályavilágítás sem volt készen.
A hetvenezer nézőt befogadni képes stadiont 1953. augusztus 20-án valódi sportünnepély keretében avatták fel. A megnyitón 12 000 tornász mutatott be programot, és több mint 2000 sportoló vett részt a felvonuláson. Az eseményen - melyre a Szent István napjából az alkotmány ünnepévé változott augusztus 20-án került sor - jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, bár egy kínos félreértés folytán nem jutott hely számára a díszpáholyban: a városi legenda szerint ennek nem kis szerepe volt abban, hogy az 1960-as olimpia rendezési jogát nem Budapest, hanem Róma kapta. Az ünnepség fénypontja a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva közötti barátságos labdarúgó mérkőzés volt, amely a magyar csapat 3-2-es győzelmével végződött. Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az átadó kapcsán így írt A magyar labdarúgás című könyvében: „A magyar sport évtizedes álma valóra vált. Felejthetetlen ünnepséggel megnyílt a Népstadion. Az élményszámba menő ünnepség után a Budapesti Honvéd 3-2 arányban legyőzte a moszkvai Szpárták együttesét.”
A lelátókon 78 ezer néző foglalhatott helyet, a tervek szerint százezerre bővítették volna a befogadóképességet, de erre nem került sor. Az eredetileg 78 ezer férőhellyel átadott stadiont 1959-ben 83 ezerre bővítették. Az 1955-ös kosárlabda-Európa-bajnokság idején egy mérkőzésen mégis 104.000 néző volt jelen. A stadionhoz vezető bevonulási útvonalon, a Magyar Ifjúság Útján 1958-ig 16, többségében a sportból vett jeleneteket ábrázoló szobrot is elhelyeztek. A szocialista realista stílusú szoborcsoportok a szocialista népköztársaság dicséretét hirdették, a sport mellett a mindennapi életet is bemutatták. A stadionnak volt egy híres-hírhedt földalatti létesítménye, amit máig Rákosi-alagútként emlegetnek. "Kialakításánál speciális, az Államvédelmi Hatóság előírta biztonsági szempontokat is érvényesíteni kellett: a Nemzeti Sportcsarnokból föld alatti alagúton érkezhettek a helyükre a notabilitások."
A Népstadion befogadóképessége és költségei
| Létesítmény | Időszak | Kezdeti kapacitás | Bővített kapacitás | Max. nézőszám egy mérkőzésen | Nettó Költség (akkori áron) |
|---|---|---|---|---|---|
| Népstadion | 1953-2002 | 78 000 fő | 83 000 fő (1959-től) | 104 000 fő (1955-ben) | 160 millió HUF |
A Népstadion évtizedei: Felejthetetlen pillanatok
A Népstadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. A labdarúgás mellett a hosszútávfutás érdekelte a legtöbb nézőt az 1950-es években a Népstadionban. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, "Bütyök" legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket. Az atlétika mellett a kosárlabda is sok kíváncsi érdeklődőt vonzott. Az 1955-ös kosárlabda-Európa-bajnokságot Budapesten a Népstadionban, a gyepszőnyegre helyezett, vörösfenyőből megépített pályán játszották.
A Népstadion számos jelentős sportesemény helyszíneként került be a történelembe. Itt játszották a labdarúgó-bajnokság kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével. A Népstadionban rendezett első válogatott labdarúgó-mérkőzést - éppen hatvanhat évvel ezelőtt - 1953. november 15-én játszotta Magyarország Svédország nemzeti csapatával, 2-2-es döntetlennel. Különösen emlékezetes az Aranycsapat 1954-es, angol válogatott elleni győzelmének eseménye. A londoni Wembley-stadion gyepén 1953. november 25-én elért 6:3-as magyar győzelem visszavágóján a Népstadionban, 1954. május 23-án a magyarok 7:1 arányban verték meg az angolokat. Itt győzött 1954-ben a labdarúgó Aranycsapat 7-1-re az angolok elleni legendás 6-3 visszavágóján. A Sebes Gusztáv szövetségi kapitány által irányított csapat ebben a stadionban közel három éven keresztül nem talált legyőzőre. A válogatott mérkőzések között nagy hagyományokkal rendelkező magyar-osztrák párharc 100. találkozójára, 1955. október 16-án szintén a Népstadionban került sor. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a következő kezdőcsapatot küldte a pályára, melyben hat „klasszikus” Aranycsapat-tag is játszott még: Fazekas - Buzánszky, Kárpáti, Lantos - Bozsik, Szojka, Kertész - Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. A 104.000 néző előtt a kezdőrúgást a legendás Schlosser Imre végezte el. Tichy már az 5. percben vezetést szerzett nekünk. A második játékrészben jött az egyenlítés, azután pedig a magyar henger: a következő öt gólt sorrendben Kocsis, Czibor, Tóth II (aki csereként állt be), Czibor és Puskás szerezte, így a végeredmény 6-1 lett a javunkra. Az Austria elnöke, Schwartz dr. így vélekedett a mérkőzés után: „Ez a meccs futballálom volt…” A Népstadion játéktere 1959-ben kapott villanyvilágítást.
A legikonikusabb sportpillanatok valaha
A stadion kulturális rendezvényeknek is otthont adott. A Népstadionban az első nagyszabású zenei esemény Louis Armstrong énekes-trombitaművész fellépése volt 1965-ben. Fellépett többek között a szovjet Mojszejev-együttes, az amerikai dzsessz-trombitás Louis Armstrong. Ezt követve olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen (1986), a Rolling Stones (1995), a Genesis (1987), a U2, Michael Jackson (1996), Tina Turner vagy Placido Domingo. A hazaiak közül az Omega, az Illés és a Hungária. A vallási események közül 1989-ben Billy Graham amerikai baptista prédikátor evangelizációját, Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásának Népstadionban megszervezett alkalmát szükséges kiemelni. Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa. A rendszerváltást követően a stadion részleges felújításon esett át, amely során megerősítették a felső lelátó szerkezetét, biztosítva ezzel a látogatók biztonságát és a létesítmény hosszú távú fenntarthatóságát. Ezek a fejlesztések segítettek abban, hogy a Népstadion a modern kor igényeihez igazodva továbbra is központi szerepet tölthessen be az ország sport- és kulturális életében.
Puskás Ferenc - A legenda, akinek nevét viseli
Puskás Ferenc, becenevén "Öcsi", a magyar labdarúgás egyik legnagyobb alakja és a nemzetközi foci egyik ikonja volt. A csodacsatár eredeti neve Purczeld Ferenc volt, 1927. április 1-jén született Budapesten. Már gyermekkorában felcsillant kivételes tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB I.-es kispesti csapatban. Pályafutása során a Budapest Honvéd és a Real Madrid csapataiban játszott. A Kispest AC és a Budapest Honvéd balösszekötője 1945 és 1956 között 85 válogatottmérkőzésen szerepelt, és 84 gólt szerzett. Tagja és csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. Egyes kiemelhető tényekhez tartoznak: a 20. század legeredményesebb góllövőjeként tartják számon; 84 gólt szerzett a magyar válogatottnak, amivel egészen 2019-ig minden idők legeredményesebb európai válogatott játékosa volt (akkor előzte meg Cristiano Ronaldo); pályafutása során 793 hivatalos mérkőzésen 806 gólt szerzett, ezzel minden idők legjobb góllövője. Játékát rendkívüli mozgékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, a helyzetek gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte. 1956-ban külföldre távozott. Spanyolországban, a világhírű Real Madrid csapatban egy évtizeden át szerepelt sikeresen. A Népstadion gyepén 1981-ben játszott újra öregfiúk-mérkőzés keretében. Puskás hatása a magyarokra túlmutat a sporteredményeken. Ő volt az a személy, aki a magyar nép büszkeségének és nemzeti identitásának megerősítésében fontos szerepet játszott az 1950-es években, egy politikailag és gazdaságilag nehéz időszakban. Pályafutása alatt és azon túl is inspirációként szolgált a fiatal sportolóknak és a labdarúgás szerelmeseinek. Emellett az ő nevével fémjelzett sportszellemiség és elszántság a mai napig hat a magyar sportéletre.
Névváltoztatás és az új Puskás Aréna születése
A létesítmény, amely 2002. április 2. óta viseli Puskás Ferenc, az Aranycsapat csatárának nevét, hosszú ideje rossz állapotban van. A Népstadion 2002-ben vette fel Puskás Ferenc nevét. A Puskás Stadion műszaki állapota folyamatosan romlott, a nyugati lelátók felső részét statikai okok miatt el kellett zárni a nézőktől. A létesítmény újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány, de a koncepció többször is változott. Eleinte a régi mellé épülő 45 ezres, de 60 ezresre bővíthető aréna volt a terv, később pedig "stadion a stadionban" koncepcióval a Puskás Ferenc Stadionon belül tervezték felépíteni az akkor már 68 ezresre tervezett létesítményt. Négy évvel ezelőtt, 2016 elején kezdődtek meg a bontási munkálatok, amelyek során a keletkező törmelék felaprítását úgy végezték, hogy alapanyagként azt a Puskás Aréna építése során fel lehessen használni. Végül 2015 márciusában budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet Fürjes Balázs, akinek vezetésével egyszerűsítették és ésszerűsítették a terveket, mivel méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható volt, emellett kockázatosnak tűnt a költségkeret és az átadási határidő betartása.
Az egykori Népstadion területén 2016 februárjában kezdődtek meg a bontási munkálatok, az új aréna építése pedig 2017 márciusában indult el. A Puskás Ferenc stadion a Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész terve alapján készült. A kivitelező Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. alkotta konzorcium nyert a közbeszerzési eljáráson. A teljes munka nettó értéke 150 milliárd forint volt, amelyből a nettó vállalási ár 142,85 milliárd forintot, míg a tartalékkeret 7,15 milliárd forintot, azaz az összeg 5 százalékát tette ki. Az új Puskás Aréna megépülésének nettó 150 milliárd forintos költsége a 2017 márciusi szerződéskötés óta nem emelkedett, a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbb nyert. A kormánybiztos fontos szempontként említette, hogy az aréna nemzetközi szinten átlagosnak mondható áron épüljön fel, és ezt sikerült is elérni.
A Puskás Aréna idén áprilisban szerkezetkész állapotban volt, akkor Csányi is már arról számolt be, hogy az UEFA illetékesei megnyugodva szemlélik az építkezést. A létesítménynek eredetileg november 25-ére, azaz a Magyar Labdarúgás Napjára kellett volna üzemkésznek lennie, azonban a kivitelező májusban vállalta a november 15-i határidőt, így kettős rangadó helyett a magyar válogatott avathatja fel a jövő évi kontinensviadal egyetlen vadonatúj stadionját. Fürjes Balázs az építés irányításáért felelős kormánybiztosként idén május végén mutatta be a magyar labdarúgó-válogatott tagjainak a létesítményt, és kiemelte, hogy az milliméterre pontosan oda épült, ahol elődje, a Népstadion állt, így a kezdőkör és annak középpontja is ugyanazon a ponton lesz, mint a régi arénában. Hozzátette: a Toronyépületet megtartották, és itt a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság idejére elkészül egy Puskás Múzeum, míg a kívülről jól látható pilonok a Népstadiont idézik, ezzel is tisztelegve a korábbi aréna előtt.
A Puskás Aréna: XXI. századi sportfellegvár
Az új Puskás Aréna több szempontból is tudatosan vállal rokonságot a régi stadionnal. A mérkőzés kezdőrúgásának helyét kijelölő kezdőpont és a körülötte lévő kezdőkör mindkét stadionban pontosan ugyanott került kijelölésre. Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a múlt tiszteletben tartása mellett igazi, ultramodern XXI. századi aréna valósult meg, amely tud mindent, amit egy ilyen létesítménynek ma a világ bármely pontján tudnia kell. Kiemelte, hogy a meredeken felfelé ívelő lelátók teljes egészében fedettek, így igazi "katlan hangulat" tud kialakulni a 67 215 férőhelyes Puskás Arénában, amely alkalmas Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is. A Puskás Aréna teljes befogadóképessége 67 215 fő, ez a maximális székszámot jelenti, amikor mindenhol, a kamerák és az újságírók helyén is nézők ülnek. Az új Puskás Aréna nagyobb lett, és 67 155 néző befogadására alkalmas, amely jelentős növekedést jelent a régi stadion kapacitásához képest. A gyepszőnyeg hibrid lesz, azaz műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb mint a hagyományos gyep. Ilyet használnak a Barcelona, a Juventus és a Manchester United stadionjában is. A gyep különleges gondoskodást igényel, beleértve az alagcsövezést, beépített öntözést és fűtést.
Az új Puskás Aréna kialakítása és építészeti jellemzői a funkcionális szükségleteken és az előző formák továbbgondolásán alapulnak. Az építkezés során egy rozsdamentes acélháló borítja homogénen az egész épületet, míg a betonszerkezet látható marad egy koronázópárkány által összefogott burkolatlan sávban. A stadion jellegzetessége a kiemelkedő pilonsor, amely az építészeti megjelenés mellett a bejáratokat is jelzi. A nyugati oldalon lévő lépcsőtornyoknak a keleti oldalra történő tükrözésével létrejött két ív közé épült be a XXI. századi aréna. A toronyépület az, amely anyagában megőrzendő épületrészként meghagyva, restaurálva mutatja az 1950-es évek reprezentatív belső kiképzését is. A tervezők a közlekedési magok egységes elrendezését és az egyszerű, ismétlődő navigációt alkalmazták, amelyet egyértelmű infografika egészít ki. A stadionban a nagy területek és a közlekedési útvonalak átgondolt kialakítása teszi zökkenőmentessé a mozgást. A lelátókra való belépés lenyűgöző térhatást kelt, ahol a lelátók nagyvonalú kialakítása és az aréna katlanszerű megjelenése egyedülálló élményt nyújt. A stadion tetejének egy részén átlátszó polikarbonát fedés található, amely funkcionális okokból, például a televíziós közvetítések számára biztosít optikai átmenetet. A tervezés során hangsúlyos volt a funkcionalitás, a nagy terű összeköttetések megteremtése és a rendszerszerű összekapcsolások. Az anyaghasználatot a látszóbeton és rozsdamentes vagy horganyzott acél dominálja, a küzdőtér felé eső válaszfalakban a wc-bejáratok pirosan emelkednek ki. A stadion a szurkolók összességét szolgálja, ahol a szurkolás közben a közösségi élmény kerül előtérbe.
A legikonikusabb sportpillanatok valaha
A Puskás Aréna avatása és fontos eseményei
A Puskás Aréna 2019. november 15-én, pénteken nyitotta meg kapuit. Az aréna nyitómérkőzésén a magyar válogatott a kétszeres világbajnok Uruguay nemzeti csapatával játszott. A Puskás Aréna avatóján játszott Magyarország-Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzés 2019. november 15-én 1-2-es uruguayi győzelemmel zárult. A mérkőzés kezdőrúgását a Szpartak Moszkva egykori játékosa, Nyikita Szimonyan végezte el. Az idén kilencvenhárom esztendős egykori focista játszott és gólt is lőtt a Népstadion 1953. augusztus 20-ai avatómérkőzésén. A dél-amerikai ország 2:1 arányú győzelmével végződő találkozón a hazaiak szépítőtalálatát Szalai Ádám szerezte. A nyitómeccs iránt óriási volt a médiaérdeklődés, így múlt pénteken a nézőszám 65 114 főt tett ki. Négy évvel később, 2006 november 17-én bekövetkezett halála után a nevét viselő stadionban ravatalozták fel Puskás Ferencet, ahonnét többezres tömeg kísérte végső nyughelyére, a Szent István-bazilika altemplomába.
A jövő évi Eb-n, melyet rendhagyó módon 12 ország egy-egy városában rendeznek, a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont. A sportlétesítményt Európa legjobbai között tartják számon, így reméljük, hogy eljön majd az az idő, amikor a magyar labdarúgás is a kontinens élvonalába tartozik újra. Emellett a 2000-es évekig a stadion fontos szerepet töltött be kulturális rendezvények és koncertek terén is, gyakran szolgált tömeges összejövetelek helyszínéül. A Puskás Aréna a nagyszabású koncertek és kulturális események színtere is. Rammstein, Depeche Mode, Guns N’ Roses és mások is léptek fel itt. A 2024. év szintén nem lesz unalmas. A Puskás Ferenc Stadion programok legközelebb a következők lesznek:
- Magyarország - Törökország felkészülési labdarúgó mérkőzés (2024.03.22.);
- Magyarország - Koszovó felkészülési mérkőzés (2024.03.26.);
- Azahriah koncertje (2024.05.24/25.);
- Coldplay koncertje (2024.06.16/18/19.);
- Ed Sheeran koncertje (2024.07.20.);
- Magyarország - Bosznia-Hercegovina Nemzetek Ligája mérkőzés (2024.09.10.).
Infrastruktúra és szolgáltatások
A Puskás Aréna modern infrastruktúrával rendelkezik, amely magában foglalja a legújabb technológiákat a nézői élmény, biztonság és multifunkcionalitás területén, beleértve korszerű világítási és hangrendszerét, valamint kényelmes, jól megközelíthető közlekedési lehetőségeket és szolgáltatásokat. Az aréna tervezése során kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra és a környezetbarát megoldásokra is. A Puskás Aréna Budapest központjában található, így kiválóan megközelíthető tömegközlekedéssel és személygépkocsival egyaránt. A közlekedési csomópontok közelében fekszik, ami lehetővé teszi a látogatók számára, hogy könnyedén elérjék a helyszínt metróval, busszal, villamossal, trolival, vonattal, autóval és kerékpárral. A Puskás Ferenc stadion címe: 1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5. Hivatalos weboldal: www.puskasarena.com. A jegyvásárlás a Puskás Ferenc Stadion honlapján végezhető. A Puskás Ferenc stadion térkép megtekinthető a stadion hivatalos honlapján.
A Puskás Arénához tartozik parkoló is, bár a kapacitása korlátozott lehet nagyobb események esetén. Érdemes előre tájékozódni a Puskás Ferenc Stadion parkolási lehetőségekről, különösen nagyszabású rendezvények, mint például nemzetközi labdarúgó-mérkőzések vagy népszerű koncertek idején. Alternatívaként sok látogató választja a közeli utcákban vagy parkolóházakban történő parkolást, illetve a közlekedést tömegközlekedési eszközökkel. A Ferenc Puskás Stadium területén találhatók: büfék; wc-k; elsősegély; babszobák; boltok. A Puskás Aréna közelében rengeteg szállási hely található azok számára, akik más városból, illetve országból érkeznek ide. Például 0,5 km távolságra az Arénától található a négy csillagos Danubius Hotel Aréna, ahol már 20.000 HUF-tól foglalhat szobát. Lion’s Garden Hotel még egy négy csillagos szálloda Puskás Aréna közelében. A booking-on pedig rengeteg hostel és apartman ajánlatot lehet találni gyakori kedvezményes ajánlatokkal. A Puskás Aréna elhelyezkedésének köszönhetően, körülötte számos étterem, kávézó és bolt található.
A látogatóközpontban, ahová ingyenes a belépés, többek között modern megoldásokkal szemléltetik a stadion történetét, és interaktív módon már most megtekinthető, hogy milyen lesz az új aréna. A látogatóközpontban 3D-t és virtuális valóságot használó technikákkal bárki kipróbálhatja és átélheti, hogy milyen akár 400 méteres magasságból megnézni a készülő létesítményt, de akár egy koncertszínpadon, képzeletbeli sztárrá változva is letekinthet a közönségre. A látogatókat egy olyan speciális 3D kép is várja, amelyen virtuálisan lehet átlépni a régi Népstadionból az új élményarénába. Aki pedig a jelenleg is zajló építkezésre szeretne benézni, egy speciális optikán keresztül láthat be a kerítések mögé. Az interaktív élményközpontban rendhagyó kiállításon mutatják be a névadó Puskás Ferenc pályafutásának meghatározó relikviáit, s egy óriási futball-labdában berendezett "Puskás-szentélyben" lehet megismerni a magyar labdarúgás legendás alakjának történetét. A Látogatóközpont a Papp László Budapest Sportaréna melletti épületben, közel 500 négyzetméteres alapterületen, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum felső szintjén várja látogatóit keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között.
