A stadionvilágítás fejlődése és a magyar futballlétesítmények infrastruktúrája
A nemzetközi futballmérkőzések és a hazai bajnokságok sorozata előtt mindig felmerül a kérdés, hogy klubcsapataink milyen infrastruktúrával rendelkeznek. Miután a mérkőzések zömét este rendezik, sok múlik a kifogástalan stadionvilágításokon is. Amióta azonban kinyílt a világ, nemcsak a nemzetközi mérkőzések jönnek otthonainkba, hanem a legszínvonalasabb külföldi bajnokságok fordulóit is nyomon követhetjük.
A felejthetetlen küzdelmek során szinte fel sem tűnik - hiszen megszokottá, természetessé vált -, milyen ragyogó körülmények között bonyolódnak ezek az összecsapások. Miközben a kamerák száz méteren felüli távolságból is olyan közel hozzák a játékosok arcát, hogy minden fintor kivehető, azon tűnődhetünk, vajon itthon is lebonyolítható lenne-e egy ilyen rendezvény, vajon itt is ilyen világítás mellett játszhatnak a játékosok? Tényleg, nálunk vajon milyen színvonalú világításokkal rendelkeznek a stadionok?
A stadionvilágítás története és szabványai Magyarországon
Aki nem igazán tájékozott ebben a témában, az is találkozhat néha olyan hírrel, mely a stadionok világításával foglalkozik. Korábban is épültek stadionvilágítások, és ennek kapcsán büszkén említhetjük, hogy Közép-Európa első esti mérkőzésekre alkalmas stadionja a Népfürdő utcai ELMŰ pálya volt, ahol 1939 júniusában avatták fel a pályavilágítást.
A modern sportvilágításban többféle ajánlás, előírás, szabvány létezik. Van a Nemzetközi Világítási Bizottság (CIE) által kiadott ajánlás, a sportági szövetségek (itt FIFA, UEFA) is előírnak követelményeket a különböző szintű rendezvények lebonyolításához, sőt létezik európai szabvány (CEN) is, mely megfogalmazza a világításokkal szembeni elvárásokat. Ezek sokszor nem mindenben illeszkednek egymáshoz, de főbb vonalakban kiindulást jelentenek.
A televíziós közvetítések forradalma és a világítási igények
A sportvilágítás tulajdonképpen a televíziózás elterjedésével vált nagykorúvá. A korábbi világítások minősége, kialakításának koncepciója teljesen alkalmatlan volt a tv számára, mai értelemben edzőpálya szintű világítással rendelkeztek. A televíziós közvetítések ugyanis alapvetően más világítási igényeket követelnek meg. Egy tv-kamera egy pontból legyezőszerűen pásztázza végig a pályát. Amíg korábban a világítás megítélésénél azt vették figyelembe, hogy a játéktéren milyen szintű, mennyire egyenletes megvilágítás mérhető, most fontossá vált a játékosok jól láthatósága, a játéktér bármely pontján tartózkodnak is.
A követelmény-különbség akkor válik szemléletessé, amikor először egy üres pályát látunk, melyen a világítást jó színvonalúnak véljük, majd benépesítik a gyepet a játékosok, akik távolabb világosabbnak, közelebb esetleg sötétebbnek látszanak. Miközben a pálya maga továbbra is jól megvilágított, sorozatban árnyak jelenhetnek meg rajta. Egy sportvilágítást, és ezen belül a stadionvilágítást többféle nézőpontnak megfelelően kell kialakítani.
A magyar stadionok világítási problémái a múltban
Legutóbb, a tavaszi idény előtt, a Fradi stadionjáról olvashattunk egy cikket, melyben az MLSZ nem találta alkalmasnak a világítást másodosztályú mérkőzések lejátszására. Állítólag 600 lux helyett csak 200 lux átlagos megvilágítás mérhető. Korábban az első osztályból való kizárással fenyegettek meg több csapatot azért, mert a pályájuk nem rendelkezett esti mérkőzések megrendezésére alkalmas világítással. Hosszas huzavona után azután mindenütt megépült a világítás, így jelenleg minden első osztályú csapat ilyen szempontból kvalifikálta magát az NB I-re.
A világítás elkészülte azonban még nem jelenti azt, hogy minden ez irányú probléma megoldódott. Talán arra is sokan emlékeznek, hogy néhány éve milyen kellemetlen helyzetbe került a debreceni csapat - amikor még tovább tudott evickélni a nemzetközi kupa selejtezőkből -, mivel egy UEFA minősítés több szempontból alkalmatlannak ítélte az Oláh utcai stadiont nemzetközi mérkőzések lejátszására, többek között a világítás sem volt megfelelő. A város ekkor a világítás átépítése mellett döntött, mivel nem akarta elvinni Debrecenből a kupamérkőzést. Vagyis lehet, hogy ami itthon megfelelő, nem üti meg a nemzetközi mércét, még a világításban sem.
A Fradi stadion régi világításának tanulságai
A már említett Fradi-stadion 1974-es építésekor még arra törekedtek, hogy a játékteret minél egyenletesebben világítsák meg. Úgy gondolták, hogy miután a napfény is felülről jön, a világítás is akkor a legjobb, ha minél magasabbról, lehetőleg a pályához minél közelebbről világítanak a fényvetők. Ezt a pozíciót úgy próbálták elérni, hogy az 50 m magas oszlopok törzseit a pálya felé döntötték, miközben a világító tablókat függőlegesen helyezték el rajtuk.
Ha a közeli szögletponttól felnézünk az oszloptablóra, meglehetősen kusza kép tárul elénk; mintha nem tudták volna eldönteni, mit is kívánnak tenni az oszloponkénti 60 fényvetővel. A dilemma részben indokolt. A minél jobb hatásfokú világítás azt követelné, hogy minél közelebbire, az oszlop közeli térnegyedre irányítsuk a lámpatesteket. Az eredeti szándék nyilván ez is volt. Menet közben azonban kiderült, hogy a lámpatestekbe szerelt 2 kW teljesítményű fémhalogénlámpák működése helyzetfüggő, vagyis ha a vízszintes pozíciótól 30 fokkal elmozgatjuk a fényvetőket, a fényforrások nem kötelesek stabilan működni, 45 fokos szögállításnál pedig be sem gyújtanak.
Így az eredeti célt nem teljesíti a világítás, mivel a fényvetőket nem lehet lefelé irányítani. Ha ez mégis megtörténik, a bizonytalan gyújtáskészség mellett a szögletek környékén imbolygó fényeket látunk. A távolabbra irányított lámpatestekkel viszont hatásfokvesztés jár, és akkor még nem beszéltünk az oldal irányú megvilágításról, amiről itt szó sem lehet. Bárhogy is értékeljük azonban e világítást, a híradásokban megjelent alacsony megvilágítási szint nem reális. Egy 1988-as fénymérés szerint 1100 lux, 2001-ben 1360 lux átlagos horizontális megvilágítást produkált a berendezés.
A berendezést minősíti a rendszeres karbantartás, mely a kiégett fényforrások cseréjén kívül, a fényvető védőüvegek tisztítását, az elmozdult fényvetők terv szerinti beállítását, az elosztók szerelvényeinek kezelését egyaránt jelenti. Ezen kívül igen fontos az előírt feszültségszint megléte, stabilitása. A névleges feszültségnél kisebb értékeknél ugyanis a fémhalogénlámpák fényárama exponenciálisan csökken. Mindent egybevetve a 240 fényvető túlnyomó többsége üzemképtelen lehetett a mostani felméréskor.
Modern stadionvilágítási koncepciók és példák
A stadionok újjáépítésekor a világítások is megújulnak, átalakulnak. A nemzetközi labdarúgó szövetség ma már csak olyan stadionokban engedélyez nívósabb mérkőzéseket megrendezni, amelyek fedett lelátós ülőhelyekkel rendelkeznek. Még az ülőhelyek száma is kvalifikálja a létesítményeket. A lelátótetők építése világítási szempontból is más feltételeket támaszt.
Oszlopos és tetőre szerelt világítási rendszerek
Az oszlopos pályavilágítások oszlopmagasságának megválasztása, az oszloppozíciók megtalálása bizonyos ökölszabályok mentén történik. Ha a nagyságrendileg öt és tíz közötti feltétel teljesülhet, a stadionvilágítás megfelel a különböző irányú megvilágítási követelményeknek (a főkamerán kívül az alapvonalak mögött is elhelyeznek úgynevezett hátsó kamerákat). Az oszlopok optimális helye a játéktér-sarkok közelében lenne, ahol - egy káprázási okok miatt kizárt területen kívül - viszonylag szabadon lehet az oszloppozíciókat kijelölni. Az oszlopmagasságot a pálya középpontjából mért 25 fokos szög által megadott függőleges érték adja, ami egyben a világító tabló közepét határozza meg.
Ahol az optimális oszloppozíciók nem állnak rendelkezésre, ott egy ötödik fényvetőcsoporttal tehető kompletté a világítás. Ezt a fényvetőcsoportot egy oszlopra is telepíthetjük, amint az a BVSC stadion esetében is történt, de kisebb lelátók teteje is számításba jöhet (MTK stadion).
Amennyiben azonban önállóan csak a lelátótetőkről kívánjuk a pályát megvilágítani, két feltételnek minimálisan teljesülnie kell. Az egyik a fényvetők szerelési magasságára vonatkozik. Ha káprázásmentes világítást kívánunk építeni, akkor a lámpatesteket a pálya szintjéhez képest, a játéktér hosszanti tengelyétől mért 30 fokos szög feletti magasságban kell telepíteni. Ez természetesen pályánként változhat.
A győri stadion és a vegyes megoldások
A győri stadion átépítés közbeni állapotában a régi világítást az FTC stadionéhoz hasonlóan építették meg. Az új világítás kialakítása lényegesen eltér ettől a szemlélettől. Mivel a pályát fedett lelátók szegélyezik, a fényvetőket is a lelátókon kívánták elhelyezni. Megnézve a győri stadion adottságait, itt a fényvetőket 26 m magasban kellett elhelyezni. Az építésnél ezt a követelményt betartották.
A másik feltétel a több irányú világítás megteremtésére vonatkozik. Ahhoz, hogy hátsó kamera irányú világításról is beszéljünk, az alapvonalak mögötti lámpatest pozícióknak is rendelkezésre kell állniuk. Ha a pályát minden irányból fedett lelátók szegélyezik, ez az adottság automatikusan rendelkezésre áll, Győrben azonban egyelőre csak az oldal lelátókat fedték be. Ezeknek tehát túl kellett nyúlniuk annyival a pálya hosszán, hogy a szöglet körüli - káprázás miatt - kizárt szakaszon kívül lehessen még fényvetőket felszerelni. Itt ez a lehetőség rendelkezésre áll, érthetetlen okból mégsem helyeztek el ezekben a pozíciókban fényvetőket.
Több stadionunkban elkezdődött a lelátók befedése. Ezekben az esetekben azonban nem lehet a meglévő oszlopos világítást lecserélni, mivel a lelátótetők magassága szokásosan 12-15 m között váltakozik, így önálló világítás kialakítására alkalmatlanok. Sok esetben tehát vegyes megoldás születik. Erre példa az UTE stadion is, ahol korábban egy Magyarországon szokatlan oszlopkonstrukciós világítást építettek. A belül mászható sokszög oszloptörzs 10 fokkal előre dőlő, fordított trapéz alakú fejszerkezetet tart. A világító tablóra eredetileg 60 db 2 kW-os fényvetőt szereltek fel.
Időközben a lelátókat lefedték, és a tetőzetek erős árnyékot vetettek volna az oldalvonalak melletti pályaszakaszokra. A világítás átépítése két teendővel járt: egyrészt leszerelték az oszlopokról azokat a felesleges fényvetőket, amelyek az oldalvonal melletti területeket világították meg, másrészt a tetőzetekre új, más karakterisztikájú fényvetőket szereltek fel. Miután itt a hátsó lelátók is fedettek, oda is kerültek fényvetők, kiszolgálva az alapvonalak mögüli világítási igényeket.
Jelenleg ez a stadion számít itthon a legkomfortosabbnak, így szívesen rendeznek itt nemzetközi eseményeket, válogatott mérkőzéseket, koncerteket is. A világítás is minden szempontból kielégíti az igényeket, teljesíti az előírt követelményeket.
A Puskás Aréna - Magyarország nemzeti stadionja
A Puskás Ferenc Stadion története és fejlesztései
Ha már a válogatott mérkőzéseknél tartunk, megkerülhetetlen a Puskás Ferenc Stadion, a hajdani Népstadion kérdése. Sokáig evidensnek számított az, hogy válogatott meccset csak a Népstadionban lehet rendezni. Nemcsak azért, mert százezer nézőt is be tudott fogadni, amikor még állóhelyen is követhették az eseményeket a szurkolók, hanem nemzeti szentélynek számított, ahol csodálatos győzelmek mellett emlékezetes atlétikai versenyek zajlottak nem egyszer világ- vagy Európa csúcsot hozó küzdelmekkel.
A hajdani Népstadion helyzete mintha párhuzamos pályán futna a magyar futballal. A legdicsőbb focikorszakban (1953-ban) épült, rövidesen világítást is kapott (1958-ban). Habár ma megmosolyogjuk az akkori 60 luxot, Európában élenjárónak számított a megvilágított stadion. Ez még olyan világhírű cégeknek is fontos volt, mint a Philips, amely 1971-ben referenciateremtés céljából ingyen adta a Népstadionba felszerelt 280 db 2 kW fényvetőjét. Ez a korszerűsített berendezés már mai értelemben is elfogadható világítást produkált, hiszen új korában 1200 lux átlagos horizontális megvilágítást nyújtott.
Egy világítási berendezés azonban 20-30 év alatt korszerűtlenné válik, elavul, érdemes lecserélni. A Népstadionba kerülő nívós rendezvények már nehezen viselték el a hajdani halogénizzólámpás berendezés lehetőségeihez igazodó egyre nehezebben érzett fémhalogénlámpás világítást, melynek kisméretű világítótablóin szinte egymást világították az eredetinél jóval nagyobb fényvetők, és a túlterhelt kábelhálózat sem volt képes az esetleges világításbővítést elviselni. Hosszas előkészületek után, 1992-ben teljesen új berendezés született a kor akkori legjobb világítási anyagaival.
A tablókat megnagyobbították, az oszloptörzseket megerősítették, a teljes elektromos rendszert átépítették. Minden oszlopra 72 db fémhalogénlámpás fényvető került. Azonban amíg a magasabb lelátó két 65 m magas oszlopára 3,5 kW, az alacsonyabb lelátó 49 m magas oszlopaira 2 kW teljesítményű fényvetőket szereltek.
Amint arról már szó esett, ma a stadionoknál követelmény a fedett lelátó megléte is, enélkül közepes szintű nemzetközi mérkőzéseket sem engedélyeznek. És itt érkeztünk egy tíz évvel ezelőtti dilemmához, melynek megoldása azóta sem körvonalazódott: érdemes-e átépíteni a Puskás stadiont egy minden szempontból versenyképes helyszínné, vagy le kell mondani róla és újat kell építeni helyette. A döntésképtelenséget az okozza, hogy mindkét megoldás rengeteg pénzbe kerülne és nem olyan jó jelenleg a magyar futball, hogy képes lenne sorozatban zsúfolásig megtölteni a nézőteret. Viszont, ha nincs megfelelő színvonalú létesítményünk, továbbra is televízión nézhetjük a nagy nemzetközi eseményeket, például a BL döntőt, vagy az atlétikai Grand Prixeket, és a rossz létesítményhelyzet nem jelent húzóerőt a sportágnak.
Egyelőre köztes megoldás született, mely néhány szempontból korrigálta a korábbi hiányosságokat, így középszintű rendezvények lebonyolíthatóak, de a végleges döntés még várat magára. 2001-ben az alacsonyabb lelátó középső szakaszát befedték, ezzel fogadóképessé vált a stadion a VIP vendégek, az igényesebb nézők és az élenjáró európai tv-társaságok számára. A korszerűsítés a világítás kibővítésével is járt. A lelátótetőre 24 db legújabb fejlesztésű rövidívű fémhalogénlámpás fényvető került, ezzel ebből az irányból is igen jó színvonalú, 1400 lux függőleges, kamerairányú átlagos megvilágítás létesült.
Az új Puskás Aréna bemutatása
Az új létesítmény teljes alapterülete 208 010 négyzetméter, amelyből a beépített alapterület 60 703 négyzetméter. A stadion legmagasabb pontja 50,7 méter magas, a legnagyobb szélessége 261,3, legnagyobb hosszúsága pedig 316,5 méter. A küzdőtér - amely köré nem építettek futópályát - teljes területe 11 150 négyzetméter, amiből a focipálya mérete 105-ször 68 méter. A lelátót, amely nem fűthető, három karéjban helyezték el a játéktér körül, az alapterülete 36 347 négyzetméter. 57 142 négyzetméteres tető fedi, amely nem borítja be a teljes arénát, ezért az alsó karéjban ülőknek, ha esik az eső és feltámad a szél, bizony, fel kell készülniük arra, hogy eláznak.
Az építtetők mindenképpen meg akarták őrizni a Népstadion emlékét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az új arénát a régibe ágyazva építik fel. A tervező, Skardelli György 2013-ban arról beszélt, hogy az új minden gond nélkül megszerkeszthető a régi kontúrján belül, ez a megoldás olcsóbb, nincs a telken szorongás, minden kényelmesen elfér, és jobb a kihasználtság. Ezt az ötletet végül elvetették, de így is számos részlet emlékeztet majd az elődre. A kezdőkört például nem mozdították el a korábbi helyéről, megmaradt a toronyépület a szoborpark felőli oldalon, amelyben majd a Puskás Múzeumot alakítják ki, és a tetőszerkezetet tartó 38 pilon is hasonlít a korábbiakra. Állítólag - a környezettudatosság jegyében - az elbontott Népstadion betonját sem lerakóba hordták, hanem a helyszínen újrahasznosították, és száz százalékban beépítették az új aréna alapjába és falaiba.
Az építkezés és a költségek
Az építkezéshez, amelyen három év alatt összesen 15 ezer ember dolgozott, a kivitelező felhasznált 19 ezer tonna betonacélt, ami elég lenne 75 darab tízemeletes lakótelepi házhoz, 150 ezer tonna betont, 12 ezer tonna gyártott acélszerkezetet, amelyből kétszer kijönne az Erzsébet híd és 1700 kilométer kábelt. Ez utóbbi nagyjából annyi, mint a Budapest-Ankara-távolság. A kivitelezők szerint az építkezésnél a legnagyobb kihívást a tetőszerkezet összeállítása jelentette, amelyhez egy speciális darut kellett Budapestre hozni. Ahhoz pedig, hogy a 650 tonnás lánctalpas eszköz elvégezhesse a munkáját, a stadion körül egy 30 méter széles, különleges teherbírású utat kellett előbb megépíteni. A daru három részletben, kívülről befelé haladva emelte helyére a részelemeket, előbb egy 130-140 tonnás, majd egy 80-90 tonnás, végül pedig egy 30-40 tonnás darab került a helyére.
Puskás Aréna | beruházási film
Fürjes Balázs, a stadion építését felügyelő, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szerint a beruházás összesen nettó 150 milliárd forintból valósult meg, ami közepes, átlagos árszínvonalúvá teszi az új Puskást. „A legdrágább szint felesleges lett volna, és Magyarország nem is engedhette volna meg magának” - mondta az M4Sportnak. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja szerint ebből az összegből 142,85 milliárd ment el az arénára, 7,15 milliárd az ötszázaléknyi tartalék, és 40,5 milliárd az áfa. Más számítások szerint azonban ennél legalább 10 milliárddal került többe az építkezés. Ez azt jelenti - ha a hivatalos adatokkal számolunk -, hogy székenként 2 millió 233 ezer 640 forintot költöttek rá. Összehasonlításképpen: a Wanda Metropolitano mai árfolyamon alig valamivel több mint 1,5 millióba került.
Helye Európában és a világban
Az új Puskás 67 155 ülőhelyével Európa 19. legnagyobb befogadóképességű stadionja lesz, amelyben futballmeccseket is rendeznek. A budapestihez hasonló méretű az Atlético Madrid stadionja, a Wanda Metropolitano (67 703), a Stade Vélodrome (67 400), az Olympique Marseille arénája és a szentpétervári Zenit otthona, a Kresztovszkij (67 000). Világszinten nem fér oda az első ötven legnagyobb létesítmény közé: az 56. helyre furakodik be.
A környező országokban ennél egyetlen kivétellel csak kisebb központi stadionok vannak. Csak az ukrán Olimpiai Stadion mérete haladja meg az új budapestiét, ott 70 ezer ember nézheti a meccseket.
Az alábbi táblázatban összehasonlításképpen bemutatjuk a Puskás Aréna befogadóképességét a régió kiemelt stadionjaival:
| Stadion | Város | Ország | Befogadóképesség |
|---|---|---|---|
| Puskás Aréna | Budapest | Magyarország | 67 155 |
| Olimpiai Stadion | Kijev | Ukrajna | 70 000 |
| Crvena Zvezda Otthona (Rajko Mitić Stadion) | Belgrád | Szerbia | 55 500 |
| Román Nemzeti Stadion | Bukarest | Románia | 55 600 |
| Nemzeti Stadion | Varsó | Lengyelország | 56 800 |
| Ernst Happel Stadion | Bécs | Ausztria | 53 000 |
| Maksimir Stadion | Zágráb | Horvátország | 35 000 |
| Stozice Stadion | Ljubljana | Szlovénia | 16 000 |
| Tehelne pole (Nemzeti Aréna) | Pozsony | Szlovákia | 22 500 |
| Sparta Praha (Generali Arena) | Prága | Csehország | ~19 000 |
Műszaki részletek és szolgáltatások
A Nemzeti Sport szerint a pályát a legmodernebb eljárással készült hibrid gyepszőnyeg - műanyag szálakkal megerősített természetes fű - borítja, amely jóval ellenállóbb a hagyományos gyepnél. A stadion legtöbb pontjáról egyébként tökéletes a rálátás a küzdőtérre. Az erről készült vizsgálatban a Puskás információink szerint jobb eredményt ért el, mint a Bayern München stadionja, az Allianz Arena. Aki mégis lemaradna a gyepen zajló akciókról, az megnézheti majd őket a stadion négy, egyenként 120 négyzetméteres kivetítőjén. Az arénának egyébként a hangrendszere is korszerű, és rendkívül nagy teljesítményű - erről a környéken lakók többször is megbizonyosodhattak.
A jövő évi Európa-bajnokság egyik helyszíne is lesz az új stadion, négy meccset rendeznek majd benne. Az UEFA honlapján jó ideje olvasható a róla szóló ismertetőben, hogy megközelíteni gyalog érdemes, hiszen négy kilométerre, „csupán” 45-55 perc sétára van Budapest központjától. Az európai szövetség arra is felhívja az érkezők figyelmét, hogy a létesítmény nem biztosít privát parkolóhelyeket. A mellette kialakított parkolóban 556 autó elfér ugyan, és a jövő nyári Eb-mérkőzések alkalmával megnyitják majd a Papp László Sportaréna mélygarázsát is, ahová további 1190 kocsit lehet letenni, ezeket a helyeket a civil látogatók nem használhatják, csak azok, akik behajtási engedélyt kapnak a szervezőktől. Az UEFA egyébként nem határozza meg, hogy a 4-es, azaz legmagasabb kategóriába tartozó stadion mellé hány nézői parkolóhely kell, pusztán annyit ír elő, hogy VIP-parkolóhelyből 150-re van szükség. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ korábbi vezetője, a Közlekedési Múzeum megbízott igazgatója szerint egyébként ez így helyes. Sőt, példaértékű, hiszen, ha tízezrek indulnának egyszerre autóval a stadionhoz, a környék teljesen bedugulna.
Az új Puskás ugyanis készpénzmentes lesz. A szurkolói boltokban és a 45 büfében a helyszínen feltöltött HelloPay kártyával vagy egyérintéses Mastercard, Maestro, Visa és Amex bankkártyával lehet majd fizetni. A rendszer nagyban meggyorsítja a vásárlásokat, de - ahogy más tömegrendezvényeken már tapasztalni lehetett - kellemetlenséget is okozhat, hiszen a HelloPay-feltöltésnél alakulhatnak ki sorok.
A régi, még 1953-ban átadott Puskásban bizony gyakran előfordult, hogy a meccsekre kilátogató nők lecsúsztak a második félidő elejéről, olyan hosszan kellett sorban állniuk a mosdók előtt. Számtalanszor megesett az is, hogy - bár nekik kétszer annyi mosdóhelyiség volt kialakítva, több piszoárral és vécével - a férfiak is a női mosdókban intézték el a dolgukat, ha éppen az volt közelebb az ülőhelyükhöz. A mostanában épülő stadionokban már jóval több a női mosdó, de a helyzet még mindig nem rózsás, az UEFA előírása - amely szerint a Puskás tervezői is dolgoztak - ugyanis közel sem biztosít még csak objektív egyenlőséget sem. A szövetség azt követeli meg, hogy 250 férfi látogatóra jusson legalább egy vécécsésze, és 125-re egy piszoár, míg a másik nem számára 125 látogatónként egy vécécsészét rendel felszerelni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a nők nagyjából kétszer olyan hosszú időt töltenek el vécézéssel, mint a férfiak, biztosak lehetünk abban, hogy lesznek sorok a női mosdók előtt.
A magyar stadionfejlesztési program
Az akkori Népstadion és az UTE stadion korszerűsítése egybeesett a stadionrekonstrukciós program kezdetével. Ennek keretében számos hazai sportlétesítmény újul meg vagy épül teljesen újjá.
Folyamatban lévő és elkészült projektek
Nyíregyházi Stadion: Szinte már csak a fű hiányzik, hamarosan elkészül a nyíregyházi Stadion. Kettős öröm: nagy eséllyel az élvonalban és új stadionját felavatva nyithatja a következő szezont a Nyíregyháza Spartacus FC. Az Épkar és a Nyír-Wetland az utolsó simításokat végzi a stadionon. Hamarosan a stadion füvét is taposhatjuk a 10 ezer négyzetméteres központi pályán. Az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. a már a rendszerváltás előtti korszakban, eredetileg is elavult technológiával elkészült eredeti komplexum helyett multifunkciós, modern stadiont épít Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeszékhelyén. A munkálatok során olyan létesítmény készül el, amely egyben kulturális és közösségi rendezvények megtartására is alkalmas lesz. Szinte teljesen elkészült a nyíregyházi labdarúgó stadion és sportközpont, helyére került a gyepszőnyeg, felszerelték a lelátón a székeket. Megtartották a Nyíregyházi Stadion első fénypróbáját, látványos felvételen mutatta be a kivitelező Épkar Zrt. a Nyíregyházi Stadion készültségét.
Nemzeti Atlétikai Központ: Elrajtolt az eddigi legnagyobb hazai sportesemény az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb építési projektjének köszönhetően. Lépésről lépésre bemutatjuk a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. generálkivitelezésében, rendkívül feszített tempóban, ugyanakkor világszínvonalon kivitelezett Nemzeti Atlétikai Központ mérföldköveit. Immár a technikai bemutatón is túl van az atlétikai világbajnokság budapesti helyszíne. A ZÁÉV és a Magyar Építő generálkivitelezésében létrejött Nemzeti Atlétikai Központban száz nap múlva kezdődik meg a világ egyik legjelentősebb sporteseménye. A Nemzeti Atlétikai Stadion tetőfedéséhez olyan kábelmembrán-szerkezetet alkalmaztak, amely jelen pillanatban egyedi és sajátos Magyarországon. Újabb jelentős állomás a világbajnokság előtt: a ZÁÉV és a Magyar Építő generálkivitelezésében elkészült Nemzeti Atlétikai Központ futópályája is várja már a sportolókat. Már egy hónapja folyik gőzerővel a Nemzeti Atlétikai Stadion építése. A ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. munkájának köszönhetően januárban már a vasbetonszerkezet építési munkái is elindulhatnak. A sportlétesítmény a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. beruházásában, illetve a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Zrt. alkotta konzorcium generálkivitelezésében jön létre a Rákóczi híd közelében.
Bozsik Aréna: Az ellenfeleknek pokol, a Honvédnak otthon - itt tart a Bozsik-stadion projektje. Az ívelt homlokzat és a vasúti híd egyaránt különleges kihívást jelentett a West Hungária Bau és a Pharos '95 alkotta konzorciumnak, amely már a gépészeti és melegburkolási munkáknál tart. Felavatták az ország egyik legkülönlegesebb stadionját, a Bozsik Arénát barátságos döntetlennel avatta fel a Budapest Honvéd.
Egri Városi Stadion: Új főépületet és új lelátót kap az egri városi stadion - keresik a tervezőt. A sportlétesítmény alkalmas lesz NB II-es mérkőzések lebonyolítására is.
Fradi fellegvára (Groupama Aréna): Korszerűsödhet a Fradi fellegvára. Az Üllői úti sportlétesítményben elvégzik a kamerarendszer átépítését, a beléptető és fizetési rendszer, valamint a pálya- és showvilágítás kiépítését.
Magyar cégek is dolgoznak az új szerb nemzeti stadion építkezésén. A mintegy 200 milliárd forintos projekt megvalósításában a Viköti és az Utiber is szerepet kap.
tags: #infrstruktura #kozvilagitas #stadion
