A magyar foci őrülete: Szájhagyománytól a 3D-ig és a nemzeti katarzisig

A focit mindenki szereti! Na jó, nem, de az tény, hogy az, hogy 22 ember futkos egy labda után, végül az győz, aki többször talál a kapuba, nagyon régóta érdekli az embereket. A meccsek - eleinte akár meglehetősen barbár módon történő lebonyolításának - eredményére mindig kíváncsiak voltak az emberek: kit érdekel, hogy épp pestis van a faluban, ha a település csapata 8 góllal veri a szomszéd faluét, akik csak azért tudtak győzni a múltkor is, mert több malacuk volt? Az embereknek nagyjából a sport megjelenése óta volt igénye arra, hogy ha épp nem tudott a csapatával tartani, megtudja, az hány gólt rúgott be, esetleg hányat kapott az ellenféltől. Hogy mióta létezik a klasszikus foci, arra ezerféle teória létezik, és a cikkünk nem is kíván ennek utánamenni.

A labdarúgás ősi gyökerei és a kezdeti szabályok

A mai focihoz hasonló játékról szóló legelső feljegyzések Kínából valók az i. e. 2000 körüli időkből. A császár állítólag a katonái kiképzéséhez használta fel ezt a labdajátékot, ezzel fejlesztette a harcosok állóképességét, ügyességét. A játék lényege a következő volt: a pálya közepére felállítottak egy négy méter magas, bambuszrudakból álló kaput, közéjük hálót feszítettek, aminek a tetején volt egy lyuk. Ezen kellett átjuttatni a labdát, melyet nyolc bőrdarabból varrtak össze és tollal tömtek ki. A játékosok lábbal, fejjel, mellel, ököllel érhettek hozzá a labdához, nyitott tenyérrel azonban nem. Valószínűleg a kínaiaktól vették át a japánok a labdarúgás ötletét.

Az ókori görögök és rómaiak is ismerték a labdajátékokat, de nem volt annyira fontos számukra mint mondjuk az atlétika. A római légionáriusokról tudjuk, hogy gyakran játszottak szőrrel bélelt felfújt hólyaggal. A foci feltalálásáért komoly eséllyel szállnak ringbe a közép-amerikai guaraní indiánok, akik két törzsi háború között boldogan fociztak a prérin. Ők egyenesen azt állítják, hogy az angolok tőlük vették át a foci ötletét. Jezsuita hittérítők feljegyzéseiből tudjuk, hogy az indián férfiak a mise után gyakran játszottak egy kaucsukból készült gumigömbbel.

Mielőtt rátérünk az angolokra, akik maguknak tulajdonítják a foci feltalálását, nézzünk szét egy kicsit a reneszánsz Firenzében. Míg Michelangelo a freskóin ügyködött, kevésbé tehetséges kortársai a bőrt rúgták a város terein. Itt már komoly szabályai voltak a játéknak, sőt játékvezető gondoskodott azok betartásáról. A cél az volt, hogy a labdát az ellenség sátrába jutassák lábbal vagy ököllel. Csak a sátrat védő kapus érhetett kézzel a bőrgolyóhoz. Ja, és a lényeg: az egész játék zeneszó mellett zajlott, ugyanis egy komplett zenekar játszott a meccs alatt.

Az angol foci születése és szabályainak fejlődése

Az angol foci kezdetén nem a játék öröme, inkább a rontás elűzése játszotta a legnagyobb szerepet. Az első tavaszi napon minden bajt, betegséget szimbolikusan belegyömöszöltek egy labdaszerű bőrdarabba, és a falu apraja nagyja nekigyürkőzött, és elkezdték kirugdosni a rontást a faluból. A cél az volt, hogy minél messzebb legyen a labda a településtől, amikor kiszakad, és kiszabadul belőle a veszedelem. Úgy hitték, hogy aki a legnagyobbat tudja rúgni az ártó gömböcbe, az lesz a leginkább ellenálló mindenféle bajjal, betegséggel szemben. Éppen ezért aztán beleadtak apait-anyait.

Idővel annyira népszerű lett ez a játék, hogy már nem csak a jeles napon rúgták a bőrt, hanem hétköznapokon is, sőt falvak közti mérkőzéseket is rendeztek, ahol előfordult, hogy több százan játszottak egyszerre, és a falu túloldalán lévő kapuba kellett eljuttatni a labdát. Ezek a „meccsek” egyáltalán nem voltak kedélyes versenyek, inkább durva tömegverekedések kerekedtek belőlük - gyakorta halálos áldozatokkal. Az igazi foci fanatikusokat még a börtönbüntetés sem tántoríthatta el a játék örömétől.

A 15. századból még egy latin nyelvű feljegyzést is őriznek a foci leírásáról. A feljegyzés szerint már kijelölt pályán játszanak a játékosok, és csak lábbal érhetnek a labdához. A meccsek durvasága azonban továbbra sem szelídült, gyakoriak voltak a komoly sérülések és halálesetek a pályán. A játékosok gyakran megkéselték egymást meccs közben. Ahogy teltek az évszázadok, kezdtek kialakulni a mai foci játékszabályai. A 19. században már inkább a munkásosztály körében volt népszerű szórakozás, de gyakran vetélkedtek egymással az iskolák csapatai is. Problémát jelentett azonban, hogy az egyes iskolák eltérő szabályok szerint játszottak, ezért a képviselőik összeültek, és kidolgoztak egy közös szabályrendszert. Történt mindez 1848-ban Cambridge-ben.

Az információ áramlása: Szájhagyománytól a nyomtatott sajtóig

Hogy a modern technika elterjedése előtt a mérkőzések eredménye hogyan jutott el az emberekhez, az nagyjából egyértelmű: egy-egy adott faluból valaki ballagott a csapattal, megnézte magának, aztán alaposan kiszínezve elmesélte.

Hogy ha pontosabb és realisztikusabb képet akarunk kapni arról, hogy a „klasszikus” közvetítési - vagy legalábbis információközlési - szcéna mikortól indult, akkor az írás-olvasás elterjedéséig, illetve a klasszikus nyomtatott sajtó megjelenése előtti időkbe kell visszaugranunk. Velencében már az 1530-as években lehetett vásárolni kéziratot, kvázi hírleveleket, állítólag már ezekben is volt szó a „nemes sportról”.

Hatalmas ugrás, de a klasszikus tömegsajtó („Penny press”) megjelenése 1833-ra tehető: ez volt a legendás New York Sun, amit fillérekért - pennykért - árultak, és rikkancsok értékesítettek. Miután az Egyesült Államokban járunk, sokan gondolhatnák, hogy ez már túl van a klasszikus futballon, európai focin, de nem: a Sunban sokáig ment a klasszikus futball („soccer”) események leközlése, igaz, általában csak az eredményekre szorítkozva, gyakran ráadásul rosszul.

Az írott sajtó virágkorának az 1878-tól 1918-ig tartó időszakot tartják, ekkor már egyértelmű volt, hogy a sporteredmények tényszerű közlésére szükség van. Az USA-ban, Angliában, a szocializmusban mindig másként működött egy kicsit a sajtó, de volt, ami közös volt: a tényszerű focieredmények közlésének fontossága.

A technikai forradalom és a közvetítések korszaka

A szóból, illetve írott szóból tehát már jó régóta tájékozódhattak a népek, de az tény, hogy a 19. század volt az, ami elhozta azt a fajta technikai forradalmat, amelyre a focidrukkerek igazán vágytak.

A film és a rádió megjelenése

A helyi Alumni és British-Argentino csapatok csörtéjét 1902-ben teljes egészében - vagy nagy részben - rögzítették filmre egy komplett technikai és logisztikai bravúrral. Bár hozzá kell tenni, hogy nem voltak adottak a lehetőségek arra, hogy mindez mozgalmas is legyen, a kameraszög (felülről - egy, esetünkben több állványról - az egész pályát mutatva) a mai napig a futballközvetítések alapját képezi, legalábbis a legenda szerint, mert erről a bizonyos felvételről nem nagyon találni nyomokat. Sokan úgy gondolják, a dolog nem lehetett kivitelezhető és a már említett technikai bravúr nem történt meg.

Abból kiindulva, hogy a korai filmek 1895-ben 17 méteresek voltak (mármint a nyersanyag, amire rögzítették őket, ekkora hosszt tett ki) és nagyjából 50 másodpercnyi anyag kerülhetett fel rájuk, valószínűleg a kétkedőknek van igazuk abban, hogy nem a teljes meccs került felvételre. Mégis, ezt az 1902-es próbálkozást tekintik sok szempontból a „kezdetek kezdetének”, még úgy is, hogy már korábbról is maradtak fenn nyomok hasonló, bár kevésbé ambiciózus bravúrokból. Írországban már 1897-ben egy Glentoran-Cliftonville csörtét is megpróbáltak rögzíteni (mármint felvenni, ha valami érdekesebb történt), de persze az angolok is élen jártak: 1898-ban Londonban követtek el mindent annak érdekében, hogy a Blackburn Rovers kontra West Bromwich Albion mérkőzés izgalmasabb pillanatait megmutathassák a nagyközönségnek, majd 1899-ban is volt egy emlékezetes St.

Nem véletlenül nem teljes mérkőzésekről van szó az esetek zömében: a nyersanyag, amire dolgoztak konkrétan életveszélyes volt, nem léteztek se drónok, se kézikamerák, csak igen nehéz felvevők: az első bemutatott kamera nagyjából 8 kiló volt és nem lehetett mozgatni. Mondanunk sem kell, hogy a korai huszadik század amúgy hatalmas ugrást jelentett a sport, és főleg a futballközvetítések számára: megjelentek és egyre elérhetőbbek lettek a rádiók, ezzel pedig teljesen új dimenzió kezdődött el. Írott anyagok helyett végre élőben hallhattuk, hogy ki, mit, miért csinál a labdával, ez pedig komplett családokat szögelt a vevődoboz elé. Természetesen az angol BBC (akik az első, később a második világháború során rengeteget fejlesztettek a technológiájukon) élen jártak ebben is, a britek ugyanis nem meglepő módon szeretik a focit, szóval, ha épp nem hírek mentek, akkor megpróbálkoztak a futballal.

A televíziózás diadalmenete és a 3D tévút

A „videó kinyírta a rádiós sztárokat” elv alapján azonban hatalmas fejlődés történt igen rövid idő alatt: az ötvenes években indult a nagyobb közönség által fogható televíziós csatornák térnyerése, a fekete-fehér mérkőzések gyakran élő közvetítését pedig mérhetetlen mennyiségű ember nézte. Azért mérhetetlen, mert akár csak itthon, úgy külföldön, Angliában is divat volt, hogy ha egy utcában valakinek volt tévéje és valami fontos adás ment, azt a teljes utca a nappaliból nézte.

A legnagyobb mérföldkőig 1966-ba kell ugranunk: ekkor már igen sokan megengedhették maguknak a televíziót, így egyes mérések szerint csak a briteknél az Anglia-Németország világbajnoki döntőt 32.3 millió néző követte végig. A kapitalizmus természetesen, mint az élet a Jurassic Parkban, utat tört magának: amikor az emberek rájöttek, hogy ez egy népszerű sport, mindenki megpróbálta megsütögetni a maga pecsenyéjét: a '60-as években a népszerűbb eseményeket (mint a vb-k, Eb-k) megpróbálták minden országhoz eljuttatni, akár valós időben, akár késéssel.

Természetesen muszáj átugranunk pár érát (például a hagyományos, vagyis standard, illetve a nagyobb, vagyis HD-felbontások megjelenését), csak azért, hogy egy tévútról is beszéljünk. 2010-ben járunk, amikor minden tévégyártó és mozi azt hitte, hogy a 3D a jövő: ekkor történt meg, hogy az Arsenal és a Manchaster United meccsét élőben, mi több, 3D-ben közvetítették. Valamiért senki nem érezte, hogy ez a dolog nem fog elterjedni, így az volt az elképzelés, hogy majd mindenki szemüvegben ül a nappaliban és hajol el a labda elől. Érthetetlen volt, hogy ezt komolyan gondolták, és nem is járt be nagy utat.

Magyarországi sajátosságok és legendák

Érdemes azt is megnézni, hogy itthon, mindkét világháború kvázi veszteseként hogyan alakult a technológia fejlődése, de nagy különbségek nincsenek. Néha csak pár évnyi lemaradással követtük a „nyugatot”, néha kicsit még előztük is, rádió, tévés és színes közvetítések terén is.

Muszáj megemlíteni a közvetítések történelmében olyan legendákat, mint Fridedlander György, vagy ahogy a világ megismerte, Szepesi György. Gyuri bácsi élőben közvetítette, amikor 1953-ban a Wembley Stadionban az angoloknak hatot vertünk be, amíg ők csak hármat a miénkbe, miután pedig egy ország megszerette a lényegre törő, mégis sokat mondó közvetítéseit, legendává vált. Hiába voltak televíziós készülékek, gyakran sokan azt tették, hogy bekapcsolták a tévét, levették a hangot és a tetejére tették a rádiót, amiben Szepesi kommentárjával élvezhették a mérkőzéseket. Gyuri bácsi végül 96 éves korában hunyt el, munkássága pedig szinte minden nagyobb kommentátorra hatással volt Knézy Jenőtől Faragó Richárdon keresztül Hajdú B.

A foci társadalmi hatása és a magyar szurkolói kultúra

Ha belegondolsz, elég agyament dolog ez a foci. Felnőtt férfiak kergetnek egy bőrlabdát, ami frenetikus őrületet vált ki nézők százezreiből. A szurkolók egyik fele odaszegeződik a képernyőhöz, a másik fele viszont mindent elkövet, hogy őrjöngve szétverje a másik tábor szurkolóit és az utcákat. Honnan ez az őrület?

Látványos, nagy felbuzdulás, nemzeti összeborulás, eufória - valahogy így lehet jellemezni a hazai közhangulatot a foci Eb-n elért sikerek nyomán. Magyarország az utcán ünnepelt, nem tompította az örömöt sem a 4:0-ás vereség, sem az, hogy az éjjel mégiscsak véget ért. Ennek a hatalmas és tömeges eufóriának van egy univerzális alapja, és egy sajátosan magyar összetevője.

Az elsőt tudományosan úgy nevezzük: sütkérezés a dicsőség tükröződésében - önmagában szinte mindent kifejez. A csapatom, a csoportom sikerének hatására öntudatlanul, önkéntelenül kihúzom magam, boldogságot, büszkeséget érzek. Kicsiben és nagyban is érvényes ugyanez. Sajátos és sajnálatos magyar tulajdonság a társadalmunkban tapasztalható óriási frusztráció. Nem az elit köreiben, de a magyarok több mint 90 százalékában. Katartikus élmény volt már maga a kijutás is, főleg egy olyan terepen, ahol mint mondtuk, szimbólummá vált a kudarc. Kitört a magyarokból a szolidaritás, amiben egyébként jókora deficittel küzdünk. De csak átmenetileg. Ha nincs más forrása, hullámzás az egész - jegyzi meg Síklaki István.

Érdekes kérdés, hogy a számtalan sport közül miért éppen a focinak van ilyen megdöbbentően erős hatása. A szakember szerint a választ valahol a XVIII. századi Angliában, a sportág bölcsőjénél kell keresnünk. A tömeglélektan szabályai szerint az együttérzés életben tartásához szükséges számú kritikus tömeg pedig csak egy futballpályán tud rendszeresen és gyakran összejönni. Utolsóként pedig meg kell említeni azt is, „nemzeti sport” csak abból lehet, ami le tud menni a gyerekek spontán szintjére.

Síklaki István szerint a „Vesszen Trianon!” Magyarországon belefér a normális kategóriába. „Cristiano homosexual, homosexual, homosexual.” Ez már más kérdés, de tudományosan közelítve „belefér” a magyar tömegkultúrába. A Barcának és a Reálnak itthon is sok rajongója van, nyilván utálni is divat az „ellenfél” sztárját, és mivel Cristiano Ronaldóba nehéz belekötni, hát nagyon erősen kell fogalmazni. „Ki nem ugrál, büdös román, hej, hej!” Hasonló, mint a trianonozás, de mélyebbről jön. Minden csoportban tetten érhető, hogy a saját öntudatuk erősítése érdekében más csoportokat lenéznek. Óriási trauma lenne, ha nem sikerülne.

A magyar labdarúgás aktuális kihívásai és sikerei

Kubatov Gábor legújabb videójában arról fejtette ki a véleményét, hogy mi a legnagyobb problémája a magyar futballnak. A kérdező két választási lehetőséget is felajánlott neki: a pénz vagy a mentalitás. Kubatov szerint ezeknél is van azonban egy még nagyobb problémája a magyar focinak: a jólét. Az, hogy Magyarországon jólét van. Mindenesetre Kubatov szerint a jólét miatt nincs a gyerekekben megfelelő ambíció. Annak a csapatnak az elnöke szerint, ahol bődületes focistafizetések lehetnek.

„Ahol a gyerekek nehéz körülmények között nőnek fel, ahol rossz gazdasági helyzet van, érdekes módon könnyebb labdarúgást csinálni. Ez az egyetlen kitörési lehetőség. Nehéz sorsú családoknak a gyerekei lesznek kiváló futballisták, akiknek mindent bele kell tenni. A jólét problematikájáról egyébként nemcsak az eltorgyánosodott Kubatov Gábor beszélt. „Futottunk a réten, ugrottuk az árkot, másztuk a fát - úgy éltünk, hogy kifejlődtek olyan fizikai képességek, döntéshozatali helyzetek voltak, amik miatt 13-14 éves korunkra, mire elkezdődött a középiskola, mi már komoly embereknek számítottunk.”

Eredmények és kilátások: VB-selejtezők

Nem akármilyen egy héttel zárja a 2026-os labdarúgó világbajnokság selejtezőinek első kanyarját a magyar válogatott. Az utolsó két vb-selejtezőn még a szeptemberinél és az októberinél is nagyobb kihívás vár a magyar válogatottra. De vasárnap kora este reményeink szerint egy ország ünnepelheti a sikert. Az elmúlt évtizedben márvány fényességűre koptattuk a „sorsdöntő mérkőzés” kifejezést, de, ha valamikor, akkor most tényleg helye van ennek a két szónak. November 13-án és 16-án ugyanis két vb-selejtezőt vív meg a magyar labdarúgó-válogatott, és, amennyiben sikerrel jár, azaz oda ér a csoportja második helyére, olyan közel kerülhet a világbajnoki részvételhez, amilyenre 1986 óta csak egyetlen, végül rémálommá váló alkalommal volt példa 1997-ben.

Nézzük hát, mi vár Marco Rossi csapatára a következő egy hétben! Nem lesz pihentető, az már fix. A magyar válogatott játékosai november 10-én hétfőn érkeztek meg Telkibe. A csapatnak szűk két napja van, amit felkészüléssel tud tölteni, ha hétfő délutántól szerda délelőttig szabjuk meg a keretet. Szerdán délután a küldöttség elrepül Jerevánba, az örmények elleni csütörtöki mérkőzésre. Ez egy közel 2200 kilométeres, több mint 3 órás repülőutat jelent.

Csütörtökön, magyar idő szerint 18 órakor (helyi idő szerint 21 órakor) meccs, aztán irány a repülőtér és újabb majd' 2200 kilométeres repülést követően, valamikor az éjszaka közepén landol a gép Ferihegyen.

Mit tudunk az örményekről?
A vb-selejtezőket egy kiadós vereséggel kezdték, majd egy vaskos meglepetéssel folytatták. A portugálok elleni hazai 0-5 után ugyanis teljesen váratlanul 2-1-re megverték az íreket. Ezzel tulajdonképpen óriási szívességet tettek nekünk, hiszen így az örmények ellen 6 ponttal kalkuláló írek rögtön a sorozat elején komoly lépéshátrányba kerültek Szoboszlaiékkal szemben. A keret tíz légiósa közül csak Hrant Leon-Ranos, a Mönchengladbach középpályása játszik topligában. Két ismerős szerepel a keretben: a Fraditól az orosz élvonalbeli Akron Togliattinak kölcsönadott Edgar Szevikjan, és a Puskás Akadémia védője, Georgi Harutjunjan.

Péntek délután egy laza edzést vezényelhet Marco Rossi, majd szombaton még kettőt, miközben a kapitány és egy játékos letud egy újabb sajtótájékoztatót. Hogy aztán vasárnap kora délután, 15 órától a telt házas Puskás Arénában Írország ellen tegye fel a pontot az i-re a csapat.

Legjobbjuk nélkül jönnek az írek
Az írekkel kapcsolatban a legfontosabb dolog, hogy sérülés miatt kikerült a keretből a csapat talán legjobb, de biztosan legveszélyesebb játékosa, az AS Roma 21 éves csatára, Evan Ferguson, aki betalált a mieink ellen Dublinban.

Szoboszlai csúcsformában érkezik a vb-selejtezőkre
Ami pedig a magyar válogatottat illeti: szinte csak jó híreink vannak. Tóth Balázs sajnálatos sérülése miatt ki kell, hogy hagyja a két fordulót, viszont a hétvégi bajnokin meghúzódó Bárány Donát megérkezett Telkibe. A csapatkapitány, Szoboszlai Dominik ugyan a Manchester City elleni vereséggel búcsúzott Liverpooltól, de a válogatott 10-ese hetek óta bomba formában játszik. Csapattársa, Kerkez Milos kiszorult a kezdőből, de egész biztos, hogy hosszú távon számítanak rá Liverpoolban. A török bajnokságban focizó kontingensből a hétvégén Sallai Roland, Szalai Attila, Balogh Botond és Mocsi Attila is pályán volt.

Az itthon játszók közül az öt Fradi-játékos (Dibusz, Ötvös, Tóth Alex, Gruber és Varga Barnabás) kapja a legnagyobb terhelést, hiszen nekik az Európa-ligában is helyt kell állniuk, de Robbie Keane egyelőre jól forgatja a csapatot, nincsenek csapágyasra hajtva a válogatott kerettagok. Külön ki kell emelni Varga Barnabást, aki minden sorozatot figyelembe véve 25 meccsen 22 gólt lőtt az idényben.

Mennyi az elég? 3, 4 vagy 6 pont?
Jöjjön egy kis matek. A 4 csapatos F csoportban minden válogatottra 2-2 meccs vár még. A papírforma szerint az éllovas portugálok minimum 4, de inkább 6 pontot fognak még szerezni az írek és az örmények ellen. Ha Ronaldóék hozzák a kötelezőt, akkor a magyar válogatott akár már egy jereváni győzelemmel bebiztosíthatja a pótselejtezőt érő második helyet. Ettől függetlenül az utolsó meccs is fontos lesz, hiszen nem mindegy, hogy a jövő márciusi pótselejtezőre melyik kalapból sorsolják, és milyen ellenfeleket kap a magyar válogatott.

Az F csoport állása 4 forduló után:

A magyar válogatott programja:

• november 13.: Örményország - Magyarország, 18.00, Jereván
• november 16.: Magyarország - Írország, 15.00, Puskás Aréna

A magyar válogatott kerete:

• kapusok: Dibusz Dénes (Ferencvárosi TC), Szappanos Péter (Puskás Akadémia FC), Tóth Balázs (Blackburn Rovers)
• védők: Balogh Botond (Kocaelispor), Dárdai Márton (Hertha BSC), Kerkez Milos (FC Liverpool), Mocsi Attila (Rizespor), Nego Loic (Le Havre AC), Orbán Willi (RB Leipzig), Osváth Attila (Paksi FC), Szalai Attila (Kasimpasa)
• középpályások: Bolla Bendegúz (Rapid Wien), Csongvai Áron (AIK), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia FC), Ötvös Bence (Ferencvárosi TC), Schäfer András (Union Berlin), Styles Callum (West Bromwich Albion), Szoboszlai Dominik (FC Liverpool), Tóth Alex (Ferencvárosi TC), Vitális Milán (ETO FC Győr)
• támadók: Bárány Donát (DVSC), Gruber Zsombor (Ferencvárosi TC), Lukács Dániel (Puskás Akadémia FC), Redzic Damir (DAC), Sallai Roland (Galatasaray), Varga Barnabás (Ferencvárosi TC)

További hírek a magyar foci háza tájáról

• Hahn János nem akármilyen időszakon van túl: 22 találattal gólkirály lett az NB I-ben, debütált Marco Rossi válogatottjában, majd a magyar szurkolók által igencsak kedvelt, szlovákiai Dunaszerdahely csapatához szerződött. A Slovan elleni, döntetlenre végződött rangadón Németh Antal becserélte, Hahn lőtt is egy szép gólt, amelyet a VAR azonban elvett tőle.
• Dárdai Pál vezetésével több száz válogatottsággal rendelkező játékos futott ki a tápiószentmártoni labdarúgóközpont felújított gyepére, hogy egy bemutató mérkőzésen, a helyi csapat ellen felavassák az új pályát.
• Mi, magyarok ugyanúgy megsirattuk Diego Maradonát, mint az egész futballvilág. A 60 éves korában, tavaly elhunyt legenda Magyarország ellen játszotta első válogatott meccsét, 1990 október 3-án pedig - a nápolyi odavágó után - a Megyeri úton lépett pályára a Véber Györgyöt is a soraiban tudó Újpest elleni BEK-meccsen.
• A korábbi 56-szoros válogatott Kovács Kálmán a 2016-os Eb-n összebarátkozott egy önkéntessel, akkor döntötte el, hogy ő is így szeretné segíteni a Budapestre érkezőket. Több hazai válogatott esemény után a nyári Európa-bajnokságon is szeretné önkéntesként megmutatni, milyen a magyar vendégszeretet.
• 2018 májusában Nikolics Nemanja lemondta a magyar válogatottságot, egy éve azonban Marco Rossi szövetségi kapitánynak sikerült meggyőznie, hogy szüksége van rá.
• Egy belga hírlap jóvoltából újra felröppent nemrégiben, hogy igencsak rock’n’roll üzemmódban hangol Jamie Vardy a meccseire. Az angol Premier League-ben szereplő Leicester City gólgyárosa a találkozók előestéjén nagyobb mennyiségű bort és pizzát fogyaszt, a meccsnapon pedig töménytelen mennyiségű energiaitallal és kávéval hozza formába magát.
• Az ollózós gólok körül mindig nagy az őrület. Így van ez a megye I-ben szereplő százhalombattai Somogyi Tibor parádés góljával is, amelyet a legutóbbi hétvégén egy szöglet után, kapásból ollózott a rivális Veresegyház kapujába.

Amputált labdarúgás: A sport ereje és befogadása

Az Európa-liga budapesti döntőjének félidejében játszhatnak bemutató mérkőzést a magyar amputált labdarúgók. Igaza lett Marcin Oleksynek. Az év góljáért odaítélt Puskás-díj friss nyertese már a jelölésekor azt emelte ki lengyel újságíróknak, hogy örül az amputált futball látótérbe kerülésének, győzelmével pedig az érdeklődés meghatványozódhat. A Warta Poznan labdarúgóját a térde környékén amputált bal lába sem gátolta meg abban, hogy csodálatos gólt ollózzon (!) a kapuba a Stal Rzeszów elleni bajnok mérkőzésen, majd a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) Párizsban rendezett gálája után a sport.pl oldalának elárulta: boldog, hogy visszaadhatott valamit a sportágnak.

Az amputált labdarúgás története 1982-re nyúlik vissza, s Don Bennett nevéhez fűződik a kezdete. Az amerikai férfi hajós balesetben vesztette el az egyik lábát, a sportolást viszont nem hagyta abba, ő lett az első, aki mankókkal megmászta a 4027 méter magas hegyet, a Mount Rainiert. Az amputált futballt véletlenül „találta fel”, a fiát nézte, amint kosárlabdázik az udvaron, és amikor a labda felé gurult, mankóira támaszkodva ösztönösen belerúgott. A kosárlabdát hamar futball-labda váltotta fel, és a sportág a baráti kört kinőve hódító útra indult: 1988-ban már világbajnokságot rendeztek, amelyet a veterán katonákból álló Salvador nyert meg az Egyesült Államok és Anglia előtt. A világszövetség (WAFF) jelenleg 49 tagországot fog össze, Európából 17 nemzeti válogatott tartozik bele.

Magyarországon az amputált labdarúgás jelenleg nem működik szervezett keretek között, ám a helyzet hamarosan megváltozik. A mozgáskorlátozottnak 2005 óta sportolási lehetőségét biztosító Mozdulj Mozgáskorlátozottak Sportegyesülete néhány héten belül megalakítja az első magyar amputált labdarúgócsapatot. „Az első edzést március végén tervezzük, azt követően, hogy megjönnek az Angliából rendelt speciális, erősített mankók - válaszolta lapunk érdeklődésére Raska Gyula, a Mozdulj SE elnöke. - A hosszú távú tervünk, hogy bajnoki rendszert lehessen Magyarországon működtetni, és összeálljon a válogatott. Amíg ez nem alakul ki, klubszinten külföldön játszunk majd. Lengyelországból már van meghívásunk, szakembereket is küldenek, hogy segítsenek a sportág és az edzőképzés alapjainak az elsajátításában. Jelenleg nyolc-tíz főt toboroztunk, mind nagyon várják, hogy elkezdhessék a játékot. Jó látni, milyen támogató a közeg.”

tags: #itthon #is #foci #orulet

Népszerű bejegyzések:

• Miért üres a lelátó?
• A cseh válogatott múltja és jelene
• Afrika kézilabda bajnokai
• Tehetségek a Kaposvári Vízilabdában
• a Ferencváros korszerű otthonáról