A francia kártya világa és a belőle merítő játékok
A világon a legismertebb és a legelterjedtebb kártya a francia kártya. Lapjai jól átgondolt rendszerben, logikusan és áttekinthetően jelennek meg. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában olyan széles körben elterjedt, hogy ott egy átlagember számára a kártya egyet jelent a francia kártyával. Ezt köszönheti egyszerűségének, széles körben ismert megjelenésének és annak a számos játéknak, amivel élvezetessé teszi a vele eltöltött időt.
A francia kártya pontos eredete nem ismert. Kínában, Indiában, Perzsiában egyaránt fellelhetőek voltak kártyajátékok, különböző időkben. A kártyákon lévő alakok és fő szín fajai az európai ország történetében éppúgy mutatnak különbségeket mint kapcsolódásra utaló hasonlóságot. Olaszországban a Tarokk és a velencei trappola jelent meg, utóbbiban már fellelhető négy szín melyek a négy társadalmi osztályra is utalhatnak: spada (kard, nemesség), coppe (kehely vagy serleg, papság), denari (pénz, kereskedők) és bastoni (bot - a spanyolban dorong - parasztság). A francia kártya ismertető jelei 1480 körül érkezhettek német kártyákról. A németek függetlenítették magukat az olasz befolyástól, és a XV. század közepén új sorozatjelekkel megteremtették a saját kártyájukat: az egyes társadalmi osztályokat a fenti sorrendben a - nálunk töknek nevezett - csengő, a szív, a levél és a makk jelképezte. A színek megjelenése és elnevezésére is számos variáció létrejött, bizonyos pontok hasonlóságot mutat a német és a magyar kártyával. Egyes formákban a színek természeti formák fedezhetőek fel, de például Zolnay Vilmos hadi színezettel ruházza fel őket: a kőr (franciául hasonló kiejtésű cœur) - vagyis a szív - a bátorság jelképe volt. Ráth-Végh István kártyatörténeti könyvében azt olvashatjuk, hogy a kártyajáték feltalálása Gringonneur, 15. századbeli francia festő nevéhez fűződik. Úgy hírlik, hogy ő eszelte ki a figurákat is, mégpedig azzal a céllal, hogy elszórakoztassa VI. Károly francia királyt. Ám a király köztudottan elmebeteg volt, és hogy az ő használatára készült volna az első pakli, az csupán történelmi anekdota. Igaz viszont, hogy VI. Károly szeretett kártyázni.
Egy pakli négyféle, egyenként tizenhárom lapból álló sorozatból áll, így egy pakliban 52 (4×13) különböző lap található. A 4 szín: a fekete pikk, a piros káró, a fekete treff és a piros szív, avagy kőr. A sorok: 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, bubi (J), dáma (Q), király (K), és ász (A) lapokból állnak. A négy szín: treff (fekete háromlevelű lóhere), káró (piros rombusz), kőr (piros szív), pikk (fekete lándzsahegy). Tehát nem valódi színekről van szó, hanem a lapok sarkában található jelről. Bizonyos játékokban a színek erősorrendje is számít, az előbbi felsorolás szerint: a treff a leggyengébb, a pikk a legerősebb. Egyes játékokban (például pasziánsz) lehet jelentősége annak, hogy a káró és a kőr piros, illetve a treff és a pikk fekete. Az 52 lap mellett egy pakli tartalmaz két vagy három, ritkábban négy dzsókert (általában udvari bolondot ábrázoló lap), amelyek bármely más lapot helyettesíthetnek (ha egy lap elveszett vagy megsérült).
Bár árusítanak francia kártyát egypaklis kiszerelésben is, egy teljes csomag francia kártya két pakliból áll. Ezeket a hátoldaluk színe különbözteti meg: az egyiknek piros, a másiknak fekete vagy szürkéskék. A bridzsben például csak egy paklira van szükség.
Népszerű kártyajátékok francia kártyával
A francia kártya a legismertebb és legelterjedtebb játékkártyatípus, a legtöbb ismert kártyajátékot francia kártyával játsszák. Ezek a játékok remek kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak otthoni időtöltéshez, családi és baráti összejövetelekhez vagy utazáshoz egyaránt.
Römi
A römi egy klasszikus, tipikusan két csomag francia kártyával játszott kártyajáték. Ebben különböző színű, ugyanolyan értékű hármas vagy négyes kombinációkat, valamint ugyanolyan színű, növekvő értékű, legalább 3 hosszú sorozatokat kell képeznünk a kártyákból. Akinek legelőször fogyott el a lapja, az nyert.
A játék menete: mindenkinek a kezében alapból 14 lap van. A soron következő játékos húz egy lapot, opcionálisan "lepakolhat", majd dob egy lapot. A következő játékos eldönthette, hogy húz egy lapot, vagy felveszi az eldobottat. A felvett lapot azonnal le kell tenni, az kézben nem maradhat. Viszont kipakolni csak akkor lehetséges, ha a lapok összege eléri az 51-et. Utána bármennyit le lehet tenni, akár új terc formájában, vagy folytatva már megkezdett sorozatokat. A joker bármit helyettesít, és letett lappal azt fel lehet venni, de azonnal le is kell tenni. A 2 értéket + 1 jokert tartalmazó tercből csak úgy lehet a jokert felvenni, ha mindkettő hiányzó lapot odahelyezzük. A játék takarással végződik, azaz a legvégére pontosan egy lapot kell kézben hagyni. Pontszámítás: a nyertes kap valamennyi jó pontot (pl. 25), a többiek pedig a kezükben maradt lapértékek összegét kapják meg rossz pontként (a joker értékét meg kell határozni, célszerűen valamilyen nagy értékben, pl. 25).
Sajnos ennek a játéknak van pár jelentős hátránya. Pl. a hossza kiszámíthatatlan. A szerencse faktor túlzottan magas, a taktikázási lehetőségek száma alacsony. Ezeket a hibákat igyekszik orvosolni az ún. rabló römi (más néven Machiavelli), melynek mechanizmusa nagyon hasonlít az igazi römiéhez, itt viszont - ahogyan a neve is mondja - el lehet rabolni más által kirakott kártyákat. A játékos vagy lapot húz (dobás nincs), vagy "átrendezi a terepet". A lényeg az, hogy az átrendezés után a kezéből is legalább egy lap az asztalra kerüljön, és szabályos legyen a vége. Itt is az nyer, akinek legelőször fogy el a lapja, de itt nincs takarás. Ez a játék így a vége felé rendkívül sok kombinációs lehetőséget rejt magában, ami megnöveli a taktikázási lehetőségeket.
Póker
A póker a világ legnépszerűbb kártyajátéka. Játsszák élőben és online, kedvtelésből és pénzdíjas versenyeken, élvezik fiatalok és idősebbek a világ minden táján. Több verziója is létezik, szabályrendszere összetett, de az alapok bárki számára elsajátíthatók. Sokan úgy vélik, puszta szerencsejáték a póker, azonban a valóság az, hogy ettől sokkal több. A játék során ki lehet számolni a kezünkben lévő lapok esélyét, meg lehet és meg is kell figyelni az ellenfelek viselkedését. Az asztalon lévő lapokat és az ellenfél játékát összevetve és mérlegelve meg lehet becsülni kezünkben lévő lapok erősségét.
A pókernek is több variánsát ismerem (értsd: ahogy mi játszottuk gyerekkoromban, az némileg eltért a ma elfogadott változattól), de mindegyik lényege a következő: mindenkinek a kezében van valamennyi lap, amiről az ellenfelek keveset tudnak, és ennek tudatában kell a tétet emelni, megadni, vagy kilépni. Ez a játék a világ legnépszerűbb játékai közé tartozik, viszont nagyon veszélyes! Igazából csak társasjáték zsetonokban nem érdemes játszani, mert úgy nagyon könnyen kockáztatunk nagyot, ami megöli a játék finom mechanikáját. Érdemes tehát igazi pénzt beletenni, ezzel viszont veszélyes vizekre evezünk. Talán az egy vállalható mezsgye, hogy 5-10 Ft-os egységekben folyjon a játék, lehetőleg olyan játékosokkal, akiknek van akkora bevételük, hogy esténként 1-2 ezer Ft-os veszteség még bőven kibírható.
Bridge
A bridzset 4 játékos játssza egy pakli francia kártyával, azonban a jokerek nélkül. Mind az 52 lapot kiosztjuk a játékosoknak, egyesével. Kötelező színre színt tenni, de nincs felülütési rendszer, ha nincs lapunk a hívott színhez, bármely lapunkat tehetjük az ütéshez. Rengetegen játszanak bridzset, akár hobbiként akár versenyszerűen.
A whistben a szemben ülők állandó párost alkotnak. A játékosokat az égtájak nevével szokás jelölni, ennek megfelelően Észak párja Dél, Kelet társa pedig Nyugat. A játék célja: A whist ütésszerző játék. A lehetséges 13 ütésből minél többet megszerezni. Egy színsorozatban a lapok ütőrangja: Ász, király, dáma, bubi, 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2. A kártyák csak saját színükben képesek ütni. A játék menete: A játék minden mozzanata balra tartással történik. Az első osztót sorsolással választják meg. Ő a kártyacsomag megkeverése és elemeltetése után balra haladva egyesével, zártan osztja ki a kártyákat. Mindenkinek 13 lap lesz a kezében. Az osztó az utolsó lapot felüti, ez lesz az adott játékban az aduszín. A lejátszást az osztótól balra ülő játékos kezdi. Az első ütéshez kiad egy lapot, majd a többiek is egy-egy kártyát tesznek. Színre szín adása kötelező, felülütni nem kell. Hívott szín hiányában adu, ennek hiányában bármilyen lap dobható. Egy ütést a hívott színben vagy az aduszínben legerősebb kártyát rakó viheti el. Övé lesz a kihívás joga a következő ütéshez. Így játsszák végig a partit, amíg a 13. A játék végén a résztvevők közösen állapítják meg az eredményt. Az első hat ütésért nem számítanak pontokat, a hetediktől kezdve minden elvitt ütésért 1 pont jár a nyertes félnek. 10 ütésnél 4 pont jár. Kis szlemmnek nevezik a 6 (12) ütés elvitelét, melyért 30 pontot írhatnak. A nagy szlemm minden ütés elvitelét jelenti és teljesítői 50 pontot kapnak. Egy játszma (robber) három gémből áll, de szokás meghatározott számú osztást is játszani. Előbbi az angolok és amerikaiak szokása. Ennél a pontozásnál az angol verzióban egy gém 5 pont eléréséig tart, az amerikaiban 7 pont megszerzéséig. Ha az egyik páros két gémet nyer egymást követően, a harmadikat már nem játsszák le.
Blackjack (Huszonegy)
Népszerű kártyajáték, melyet 52 lapos paklival kell játszani, jokerek nélkül. A huszonegy (Blackjack) célja, hogy a játékos lapjainak összértéke minél közelebb legyen a 21-hez, de azt ne lépje túl. Egy osztó és maximum hét játékos játszhat, a kezdésnél a legtöbb esetben az osztónak van előnye.
Egyéb népszerű játékok
A kártyajátékok szabályai természetesen sokkal összetettebbek, némelyikük egészen bonyolult. Vannak játékok, amelyek rövid idő alatt elsajátíthatóak, könnyen belejön az ember, de a legtöbbjük sok-sok szabállyal rendelkezik.
Húzó-lerakó játékok: Kifejezetten izgalmas és pörgős húzó-lerakó kártyajáték. Egyszerre 2, 3, 4 vagy akár 6 játékos is részt vehet benne. A játék célja, hogy az ellenfelek legyőzésével minél több pontot gyűjts össze és tedd az asztalra a lapjaidat. A szabály nagyon egyszerű: A lejátszás végén a lerakott csoportokért és a kanasztákért járó pontokat pluszként számolják, a kézben maradt lapok értékét mínuszban.
Tippelős játékok: A Wizard egy nagyon jó, tippelős játék. Minden körben meg kell tippelni a kiosztott lapok alapján, hogy hányat viszünk. Ha eltaláljuk plusz pontokkal gazdagodunk (és minél többet tippeltünk, annál többel), ha viszont nem találjuk el, akkor pontot veszítünk. A játék során színre színt kell tenni, ha van; a magasabb érték nyer; az adu üti a többi színt (de csak akkor játszható ki, ha nincs a kezünkben adott színű lap); a mágus mindent üt, a bolond semmit. A Rikiki a Wizard francia kártyás elődje, melyben nincs mágus és a bolond sem, egyébként mindenben megegyezik a Wizarddal.
Kombinációs játékok: Ebben a játékban a játékosok párhuzamosan kiválasztják a kijátszandó lapot, majd nagyság szerint sorrendben lehelyezzük abba a sorba, ahova legjobban illik. Egy dologra kell vigyáznunk: nehogy a miénk legyen a hatodik lehelyezett lap, mert akkor elvisszük az ott található 5 lapot, melyen marhafejes büntetőpontok vannak. Remek móka, különösen ha sokan játsszuk.
Szerencsejátékok: Az egyik legegyszerűbb magyar kártyás szerencsejáték: a játékosok (a már a kezükben lévő lapok tudatában) egyesével lapot kérnek, tetszőleges számút. Bármikor dönthetnek úgy, hogy megállnak. A végén összeadják a kezükben levő lapokat (az alsó értéke 2, a felsőé 3, a királyé ("csikóé") 4, az ászé ("disznóé") 11, a többié a számértéke). Ha egy játékosnál az összeg több mint 22, az "besokallt" (ő tehát nem nyerheti meg az adott fordulót), egyébként az nyeri a fordulót, aki legközelebb van a 21-hez.
Szerezz be egy pakli minőségi francia kártyát egy kártya webáruházban, és élvezd a játékot!
tags: #jatekos #matematika #francia #kartya
