Amikor a játékos távozni akar: Okok, szabályozások és a magyar futball helyzete
A professzionális labdarúgás világában nem ritka, hogy egy játékos új kihívásokat keres, vagy elégedetlen a jelenlegi helyzetével, és ezért nem kíván tovább focizni addigi klubjában. Számos tényező befolyásolhatja ezt a döntést, legyen szó játéklehetőségről, szakmai fejlődésről vagy pénzügyi szempontokról. Barcola például a saját potenciáljának teljes kihasználása érdekében szeretne folyamatosan a kezdőcsapatban szerepelni. Ezzel a szándékkal világszerte számtalan játékos azonosulhat, akik a karrierjük előmozdítására törekednek.
A magyar labdarúgás kihívásai és a játékosok helyzete
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) kritikusan szemléli a hazai klubok működését, ami közvetlenül befolyásolhatja a játékosok döntését a maradásról vagy a távozásról. Az MLSZ 2025-2030 közötti stratégiájának elfogadása című dokumentumból kiderül, számos területen további feladatok, kihívások előtt áll a labdarúgás. „Az utánpótlásképzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket, nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól.” Továbbá az is olvasható a dokumentumban, hogy „Az akadémiák száma indokolatlanul magas, miközben szakmai munkájukra az MLSZ-nek csak közvetett ráhatása van, finanszírozásuk a szövetség hatókörén kívül történik.”
Emellett az élvonalbeli klubok működésével sem elégedett az MLSZ. „Az NB I-es klubok finanszírozási szerkezete sérülékeny, játékos-bérinflációs hatás érvényesül, gyakran átgondolatlan, ad hoc a játékoskeret kialakítása, a klubmenedzsmentből sokszor továbbra is hiányzik a stratégiai szemlélet.” Ez a helyzet ahhoz vezet, hogy „A játékostranszferek nettó egyenlege - a régióban egyedülálló módon - negatív, miközben a képzést jelentős mértékben az állam finanszírozza.” Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, nyílt kritikát fogalmazott meg a klubok gazdálkodásával kapcsolatban. Az általa említett helyzet nemcsak az elmúlt 5 évre, hanem az elmúlt 15 évre vonatkozva is megállja a helyét. „A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat.”
Ennek gátját jelenti, hogy ebben a pillanatban olcsóbban, könnyebben tudnak a klubok külföldieket igazolni, akik kiszorítják a saját nevelésű fiatalokat. „A fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban.” Hajnal Tamás, az FTC sportigazgatója szerint „a magyar futballt magasabb szintre kell helyezni, hogy könnyebb legyen az európai sorozatokba kvalifikálni.” A valóságban azonban nem ez történt. A klubok vezetői és tulajdonosai rákaptak a tét és felelősség nélküli gazdálkodás könnyedségére, mintha a pénzbőségért cserébe gyors sikereket akartak volna felmutatni, az utánpótlás-nevelés fejlesztése helyett sokkal inkább idehaza NB I-es szinten még talán működő, sokszor teljesen ismeretlen vagy levezetni vágyó külföldi játékosokat igazoltak. Évek óta Orbán Viktor dédelgetett és sokszor is megfogalmazott vágyával ellentétben egyedül csak a Fradi az, amely képes stabil résztvevője lenni valamelyik nemzetközi kupasorozatnak. Az így a „nemzet csapatává” avanzsáló zöld-fehéreknél hosszú ideig alig-alig futott ki magyar játékos pályára, a jelenlegi 30 fős keretnek is egyébként 73 százaléka külföldi játékos (22 fő).
Az MLSZ céljai a változásra
A szövetség több célt is megfogalmaz a következő, ötéves időszakra, melynek egyértelműen a minőségről kell szólnia.
- Cél: a magyar és a fiatal labdarúgók számának növelése az NB I-ben és az NB II-ben.
- Cselekvési terv: az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie.
- Cél: a fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása.
- Cselekvési terv: az utánpótlásközpontok számának csökkentése, a tehetségek koncentrálása, a támogatás minőségi munkához való igazítása minden szinten. Az egységes mérések, protokollok szigorúbb ellenőrzése.
- Cél: a magyar labdarúgásban dolgozó vezetők fejlesztése.
- Cselekvési terv: a sportszakmai vezetői licencek bevezetése, tanulmányutak, nemzetközi tapasztalatok biztosítása.
- Cél: a magyar edzők presztízsének javítása.
- Cselekvési terv: az NB II-ben a támogatáshoz kötött előírás, hogy kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok.
Az MLSZ szerint elvárás, hogy a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, hazánk az 55 UEFA-tagország rangsorának felső harmadába tartozzon, a felnőttválogatott újabb világversenyekre kvalifikálja magát. Az utánpótlás-válogatottaknál az U17-es és U19-es válogatottakkal szemben elvárás legalább egy-egy kijutás Európa-bajnokságra.
Zsinórban 4. éve rendeznek Final4-t magyar csapat nélkül | KéziLab | S01E23 | SportMix
Fiatal játékosok külföldi karrierlehetőségei
Abban talán mindenki egyetért, hogy a magyar futball fejlődésének egyik kulcsa az lenne, ha a környező országokhoz hasonlóan egyre több magyar játékos futballozna és fejlődne a legerősebb európai bajnokságokban. Sokéves tapasztalat mutatja, nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy fiatal labdarúgók 16-17 évesen nekivágjanak-e a kvázi profi karrierjüknek egy másik országban. Ahhoz a szakmai szempontok mellett mentálisan, pszichésen és fizikailag olyan szinten kell lenniük, hogy reális lehetőségként vetődjön fel, éveket el tudnak tölteni külföldön, ahol jó eséllyel profi szerződést is kaphatnak. A FIFA által meghatározott nemzetközi átigazolási szabályok szerint ugyanis egy sportszervezet jogi eszközzel nem tudja visszatartani a külföldi bajnokságba vágyódó játékost.
A külföldi fogadó klubnak is beruházást jelent egy másik országból érkező fiatal átigazolása, hiszen az iskoláztatását, étkeztetését és a szállását biztosítani kell. A nevelő klubnak fizetendő eurószázezres nagyságrendű nevelési költségtérítésről sem szabad megfeledkezni. Sok esetben ezeket a fiatalokat nem is a korosztályukban, hanem egy évvel idősebbek között próbálják ki, ahonnan szintén ki kell, hogy emelkedjenek annak érdekében, hogy érdemes legyen velük foglalkozni hosszabb távon. Ezért, illetve az említett nagy versenyhelyzet miatt külföldön nagyon nehéz a ranglétrákat végigjárva, az utánpótlásból eljutni a felnőttcsapatokba. A felsorolásból jól látszik, hogy ha az idén nyáron váltó Bobál Gergelyt és Varga Kevint nem számoljuk, már csak öten játszanak külföldön, tehát a nemcsak az utánpótlás-játékosokra, hanem a felnőttként külföldre szerződőkre is igaz, hogy a többség nem tud hosszú távú külföldi karriert építeni a legerősebb európai bajnokságokban.
Jogi reformok és a játékosok alkupozíciója
A játékosok jogainak erősödését mutatja a 2026. január 1-jén hatályba lépő brit munkajogi reform, mely jelentős változásokat hoz a profi futball világában. Az új munkajogi törvény (Employment Rights Act, ERA) értelmében a munkavállalók már hat hónap munkaviszony után védelmet élveznek a jogellenes felmondással szemben. Eddig ehhez két évre volt szükség. Ráadásul eltörlik a munkaügyi bíróságok által megítélhető kártérítés eddigi, mintegy 118 ezer fontos felső határát. Joe McMorrow, a Pinsent Masons nemzetközi ügyvédi iroda munkajogi partnere szerint ez alapvető fordulatot hozhat.
Eddig a vitatott edzői vagy játékosi távozásokat szinte kivétel nélkül választottbírósági eljárással vagy közös megegyezéssel rendezték. A változás nem csupán a menesztett edzőket érinti. McMorrow szerint a kártérítési plafon eltörlése a szerződésük lejártakor elengedett játékosok számára is új lehetőségeket nyit. Az új törvény szerint ugyanis a munkáltatónak még a határozott idejű szerződés lejártakor is megalapozott indokot kell felmutatnia, emellett szabályos eljárást kell követnie. A Premier League-ben jelenleg alkalmazott sztenderd szerződések szerint a klub a kontraktus lejártakor a jogellenes felmondásért megítélhető maximális összeget, azaz mintegy 120 ezer fontot fizet ki a játékosnak. A plafon eltörlésével ezt a záradékot át kell majd írni, így a futballisták alkupozíciója jelentősen megerősödik. McMorrow arra számít, hogy a klubok a nyilvánosság elkerülése érdekében igyekeznek majd peren kívül megegyezni az érintettekkel.
Minden szempontot figyelembe véve érdemes mérlegelni a témát, és a futball szereplőinek közösen, konszenzusra jutva kell megtalálniuk a válaszokat a feltett kérdésekre.
tags: #jatekos #nem #kivan #tovabb #focini #addigi
