Játékos nyelvi feladatok az általános iskolában: Örömteli tanulás és kreatív fejlődés

Az általános iskolai oktatásban a tanév vége felé vagy egy-egy anyagrészt lezáró órákon gyakran adódik alkalom arra, hogy a hagyományos témazárók helyett játékos feladatokkal, vetélkedőkkel tegyük izgalmasabbá és élvezetesebbé a tanulást. A játék rendkívül fontos a gyermekek életében, hiszen azon keresztül ismerkednek a világgal, szereznek ismereteket, csiszolják élesre érzékszerveiket, gyakorolják be a készségeket. A játékon keresztül tanulják meg a kreatív gondolkodásban fontos szempontváltást, a köznapi gondolkodástól elrugaszkodó gondolkodást.

Nagyon sok tanár szereti a vetélkedő műfaját, s szeretik tanítványai is. Legfőképpen olyankor, amikor egy-egy anyagrészt nem témazáróval, hanem vetélkedővel zár le. Igenis számtalan más módja van az összegzésnek, mint a megszokott témazáró. Több osztályban is vetélkedőt csaptunk az utolsó tantárgyi órán. Az ilyen vetélkedők igazán egyszerűek - persze lehet tupírozni, szemfényvesztő, interaktív, színes-szagos effekteket bedobni, de azok nélkül is tökéletesen élvezik a gyerekek.

A játékos feladatok szervezése és keretei

A játékos nyelvi feladatok ideális formája a csoportmunka. Természetesen mindig csoportban játszunk (4-5 fős az ideális). Mivel játék, a csoportalakítást nyugodtan bízzuk a véletlenre: én például a teafilteres papírzacskócskákat használom a sorsoláshoz is. A feladatlapokon mindig számozott kérdések, feladatok vannak, lehetőleg több körre való. Ezek lehetnek írásbeliek, rajzosak, többnyire szógyűjtésesek vagy értelmezésesek. Én szándékosan a legegyszerűbbeket mutatom be, ezeket a kérdéseket akár egy 20 perces szünetben „összedobhatjuk”.

Példák egyszerű, gyorsan alkalmazható feladatokra:

• I. Írásos feladat - közismert játék: 3 perc alatt gyűjts olyan szókapcsolatokat, amelyek első tagja egy melléknév, második tagja egy ugyanolyan betűvel kezdődő állatnév: pl. kíváncsi kutya, buta béka stb. Természetesen lehetnek vicces megoldások, de nyelvtanilag helyesek legyenek!
• III. Szóbeli játék: A csapat mond egy számot, a kapott betűpárral elkezd igéket mondani. A játék addig tart, amíg a csapatból bárki tudja folytatni a gyűjtést.
• V. Önjellemzés betűkkel: Mivel eltérő számúak is lehetnek a csapattagok, és nem egyforma hosszú a keresztnevük-becenevük, itt megengedő vagyok. A játék: mindenki írja le a keresztnevét - vagy annak rövidített változatát, becézését. A név minden egyes betűjével írjatok egy-egy melléknevet, amelyik jellemzi a név viselőjét! (Lehet kissé vicces is…).
• VII. Villámkérdések - Állatismeret: Hogyan nevezzük a szarvasmarha kicsinyét? … a lovak csapatát? … a juh hímjét? … a sertés nőstényét? … a méhek csapatát? … az őz hímjét? … a kacsa hímjét? … a szarvasmarhák csoportját? … a lúd hímjét?

Nyelvtani feladatok és szókincsbővítés

A nyelvtan tanítása során is számos játékos feladat bevethető, amelyek segítenek a fogalmak mélyebb megértésében és rögzítésében. Itt nyilván nem eldöntendő kérdést teszünk fel a villámkérdések során.

Nyelvtani állítások ellenőrzése

Kiválóan alkalmas a nyelvtani ismeretek rögzítésére az alábbi feladattípus, ahol a tanulóknak állítások helyességét kell eldönteniük:

Igenév-kalandozások és szókincsbővítés

A melléknévi igenév tanításakor a következő alkotásra hívhatjuk a diákokat: készítsenek étlapot, amelyikben minden étel- és italnévben szerepeljen melléknévi igenév! A lehetőségek korlátlanok, hiszen milyen elkészítési módokat ismer a magyar konyha? Párolt, sült, főtt, rakott, rántott, habart, pirított, aszalt, sűrített, aprított, vagdalt, hűtött, fagyasztott, buggyantott, sózott, kandírozott, karamellizált, pácolt, savanyított stb. Nemcsak örömmel fogtak a feladatnak, hanem - a tapasztalatok szerint - legalább a befejezett melléknévi igenevet bombabiztosan tudják is. Néhány diákom ötletesen és nagyon igyekezve becsempészett egyéb fajtákat is: elismerésre méltó például a „brownie, a közepében lágyan olvadó töltelékkel” vagy a „csokiban úszó gyümölcsök”, a „forgó nyárson sült birka”, a „pezsgő limonádék” vagy a „helyben készülő gyümölcslevek”. További tanulsága e feladatnak: remekül megmutatkozott, melyik gyerek járatos a gasztronómiában és melyik nem.

A főnévi igenevet alsó tagozatból „hozzák” a gyerekek, itt a személyragozással akad egy kis nehézség sajnos később is. Hogy micsoda stílusértéke is lehet e szófajnak, azt Kosztolányi Akarsz-e játszani című versével illusztrálhatjuk. A melléknévi igenevek kapcsán az említett étlapkészítés mellett szeretünk még főnevesült melléknévi igeneveket gyűjteni, témák szerint, csoportokban. Például a háztartásban: vasaló, (haj)szárító, hűtő, fagyasztó, terítő, fedő, szűrő, tároló, törülköző, takaró stb. Iskolában, tantárgyakhoz kapcsolódva: ellenőrző/tájékoztató, körző, vonalzó, hegyező, szögmérő, kisebbítendő, kivonandó, szorzó, szorzandó, osztó, osztandó, érintő, szelő, felező. Foglalkozásnevek: szerelő, festő-mázoló, író, költő, tanító, sportoló, bíró, eladó, szabó stb.

Hangok és szavak világa

Az 5. osztály év végére olyan anyagrészhez érünk, amely végre élvezetes, játékra hív, szórakoztató. Már alsó tagozatban is folynak a szógyűjtések a rokon értelmű szavak példáira, mennyiségi versenyek formájában is, ezt is nagyon szeretik a gyerekek. Egy fokkal nehezebb az ellentétpárok pontos megkeresése, megállapítása. A téma bevezető óráján szeretek eljátszadozni a puszta hangalak, hangzás tényével; ötödikben még elég nehéz elvonatkoztatni a jelentéstől!

A hanghatások elemzésére, hangulatfestő szavak gyűjtésére is kiváló lehetőségek kínálkoznak. Egy-két gyerekkel előre megbeszélhetünk a következő jelenetet: egyikük kint van, az ajtón kívül. A bent lévő a táblán (vagy ablaküvegen!) csikorgatja a körmét. Ekkor kintről erős dörömbölés, és azonnal be is lép rajta az eddig kint lévő gyerek egy labdával. Miután jól bevágja az ajtót, elkezdi idegesítően, hangosan pattogtatni a labdát. Közben a másik elővesz egy papírzacskót, néhány szem chipsfélét jó hangosan csámcsogva elropogtathat belőle, majd hirtelen felfújva a zacskót társa füle mellett eldurranthatja, mire az élesen felsikít ijedelmében… (Lehet még köhögéssel, krákogással, trombitáló orrfújással, fütyüléssel, dúdolással színesíteni a hangpalettát, a lényeg, hogy szavak ne hangozzanak el.) Mielőtt elkezdik a jelenetet, természetesen kiadjuk a többieknek a feladatot: próbálják meg szavakkal leírni, amit hallanak! Végül a hangulatfestő szavakról: mivel ezek nagy része csúfolódó kifejezés, ezért nagyon közel áll hozzájuk. Ajánlom, hogy ne csak ezen az egy-két előírt órán foglalkozzunk velük, hanem vezessünk gyűjteményt - akár a falra kitett csomagolópapíron is -, és oda jegyezzük be az újabb és újabb darabokat.

A külföldi nyelvet is bevonhatjuk a játékba: Hogyan ugat az angol kutya, hogyan röfög a francia kismalac, hogyan bimbammoznak a finn harangok? Jó móka elénekelni például az Old McDonald had a farm kezdetű dalt: találják ki, milyen állathangokat utánoz a dal? Elénekelhetjük a János bácsi, János bácsi, keljen fel… kezdetű gyerekdalt annyiféle nyelven, ahányfélét tanulnak az osztályban. Hozzátehetünk még mi egyet-kettőt, például a finnek harangja így szól: Pium paum poum, Pium paum poum! Képzeljük el, hogy egy nem magyar anyanyelvűnek bemutatkozunk - komolyan, kezet nyújtva - állatnéven! Nézzük csak: a magyar női nevek igen nagy hányada a-ra végződik: Mária, Ibolya, Tekla. A férfinevek jó esetben keményebb, markánsabb hangzásúak: Tibor, Gáspár, Péter. Keressünk olyan állatneveket, amelyek „megfelelnének” fiú- vagy lánynévnek! Nagyon szeretik ezt játszani a gyerekek! Játékból hozzá is teszik valamelyiket a saját vezetéknevükhöz, és kezet rázva, elegánsan bemutatkoznak egymásnak: „Jó napot kívánok! Dr. Horváth Gepárd vagyok.” - „Üdvözlöm!”

Irodalmi játékok és a versek ereje

Az irodalomórán is érdemes játékos elemeket beépíteni. A versek - pici gyermekként a mondókázás - a maga ritmusával hihetetlenül „feldob”, megemeli a lelket: valami őserő lüktet benne, olyasmi, ami a hajdani sámánok varázsigéiben lehetett. Minél többen mondjuk, annál erőteljesebben pulzál ez a valami. Gyermekké válunk, kiesünk térből és időből. „A gyerek versigénye ősi jellegű, kissé úgy fogja fel a képet, a zenét, a ritmust, mint az ősember. És ugyanő tanított meg arra is, hogy pusztán a hangzás, a ritmus is verssé avathat egy szöveget, értelem nélkül is. Elvonatkoztatni az értelmétől, ráhagyatkozni a lendületre - remek móka lehet, számos játék alapja. A vers gyúrható-formálható, mondókázható, lehet felelgetősen mondani, lehet kánonozni, lehet rapelni, osztinátókat tapsolni hozzá - vagy éppen a versből egy-egy szót kiemelve, azt ritmikusan mondogatva alkalmazni kíséretként. Lehet hozzá csettintgetni, szájdobolni, semmi nem tilos! Nem csak kicsiknek! Nincs kitiltva a vers az énekóráról sem! Ha másért nem, gondoljunk azokra, akik „botfülűnek” mondják magukat. A zenének csak egyik alkotóeleme a dallam, a másik a ritmus. A harmadik pedig a lélek. Az utóbbi kettő már elég egy komplett zenei élményhez - a versek segítségével.

Ha az igeneveknek már mindhárom fajtáját tanultuk, jöhet Ady Sírni, sírni, sírni című verse. Én úgy tapasztalom, nem kell félteni ettől a verstől a gyerekeket, ha jól vezetjük be. Lehet válogató tollbamondással kezdeni: lassú mondással hallgatva írják le csak az igeneveket. Például: várni, közeledő, kérdeni, csengettyűzni, lóbálni, állni, fuldokolni, kelni, énekelni, hallgatni, lépni, remegve, bújva, lesve, lopva, nézni, fázni, lihegve, tagadni, verve, megbabonázva, térdepelve, megbánni, törve, gyónva, borulni, írni, sírni. Nem baj, ha nem írják le mindet.

A közös olvasmányok esetében különösen fontos a játékos feldolgozás. Hiszen ezek - jó esetben - élményt nyújtanak, gyönyörködtetnek, döntések megvitatásának a lehetőségét kínálják fel, követendő vagy elvetendő példákat állítanak elénk; és nem utolsósorban a képzeletünk szárnyán (lehetőleg) jó messzire repítenek minket. Igencsak tűzbe hozta a gyerekeket, amit felkínáltunk nekik: alkossanak csapatokat, és szervezzenek egymásnak játékos feladatokat. Külön kell szólnom a kvízjátékokról. Minden műfaj jó, kivéve az unalmas műfajt.

Kreatív és logikai feladványok

A nyelvi játékok birodalma áttekinthetetlen. Játszhatunk a hangokkal, betűkkel, a szavakkal, szótagokkal, rímekkel, szinonimákkal, ellentétekkel, mondatokkal, szövegekkel, nyelvi rendszerünk minden egyes részével. Ezt köszönhetjük Kazinczynak, követőinek, a költőknek, íróknak, nyelvészeknek, a játékos kedvű (homo ludens) embereknek.

Szójátékok és fejtörők

• Kódolt szavak: A GHAC, BADG, GEDF betűkombinációk az ANIS, RITA és AUTÓ szavak kódolt jelei. A kódolás annyit jelent, hogy minden betűt valamilyen másik betű helyettesít.
• Keveredett betűk: Most állatnevek következnek, csak a betűk kissé összekeveredtek.
• Új szó ékezettel: Új szót kapsz, ha ékezetet teszel a magánhangzóra.
• Elrejtett földrajzi nevek: A következő szavakban földrajzi neveket találsz elrejtve.
• Összetett szavak kiegészítése: A pontok helyére ugyanazt a szót helyettesítve minden esetben értelmes, összetett szót kapunk. Pl.: tánc bér köröm ..
• Szóalkotás betűcserével: Egyszerre csak egy betűt szabad kicserélni, de úgy, hogy ismét értelmes szót kapj. Pl.: VÍZ -> JÉG.
• Ikerszók kiegészítése: Elveszett a párom! Az esőben …. a réten a kiscsikó. A feladatot ……, gyorsan elintézem. Én is járok edzeni …. Úgy …. mozog, mint egy sajtkukac. Írása csupa …… Az orra alatt csak …., mint egy medve. Úgy……, mint egy motolla. Amit róla hallunk, az csak ….. Megérkezett a ………val együtt. Olyan félénk, olyan …. a mozgása.
• Kenguruszavak: Mely szavak rejtőztek el az alábbi szavakban úgy középtájt?

Rejtett üzenetek és kódok

• Római számok a szavakban: Van 7 betű, ami római számnak is felfogható: I, V, X, L, C, D, M. A következő szavakból a bennük lévő római számok levonása után értelmes szavakat kapsz.
• Intarzia szavak: A következő mondatokban egy-egy élőlény vagy tárgy neve bújik meg intarziaként. Pl. A bátor Tamás megérkezett. = torta. Ha megtaláltad valamennyi intarziaszót az alábbi mondatokban, akkor a kezdőbetűket összeolvasva egy város nevét kapod. Pl.: A trolibusz odaért a végállomáshoz.
• Szókígyó: Az alábbi ábrában keresd meg a következő szavakat! Ha megtaláltad valamennyit, akkor az összes betűt legalább egyszer érintetted.
• Titkosírás: A szabadkőművesek titkosírásának láthatod itt a kódját. A geometrikus jelek annak a betűnek felelnek meg, ahol, ahogy a betű elhelyezkedik az ábrákban.

Nyelvi minikvíz

Egy nyelvi minikvíz is izgalmas lehet, melyben a magyar nyelv érdekességeivel foglalkozhatunk:

1. Nyelvünk beszédhang-állománya nem mindennapi érdekességgel szolgál: 39 beszédhangunk van, és ezt a 39-et 40 betűvel jelöljük. Miként lehetséges ez?
2. Hány magánhangzó és hány mássalhangzó van nyelvünkben?
3. Melyik a leggyakrabban előforduló magánhangzónk?
4. Melyik a leggyakrabban előforduló mássalhangzónk?
5. Mássalhangzóval vagy magánhangzóval végződik-e a legtöbb főnév nyelvünkben?
6. A magyar szavak végén mindig hosszú az ó. Ez alól csak két kivétel van, ezek is indulatszavak. Melyek?
7. Miért helytelen ez a mondat: „Átesett a szék másik oldalára?”
8. Ha ötödmagammal veszek részt a hétvégi kiránduláson, akkor hányan ruccanunk ki valahová?
9. Az ötödfél éves ló hány éves?
10. Melyik kisebb: a „helység” vagy a „helyiség”?
11. Két mondatot közlünk: az egyikben egybeírva és kis kezdőbetűvel látható a személynév, a másikban két szóba írtuk és nagy kezdőbetűvel. Mind a két mondat úgy helyes, ahogyan itt látható. Miért? „A háryjánosok gyakran aratnak sikert.” „A Zrínyi Miklósok küzdelme nem volt hiábavaló.”
12. A csokor és a bokréta szavunk „házasságából” keletkezett a csokréta, a csóró és a purdé szavunkból a csurdé kifejezés. Vajon a csupasz szavunk miből jött létre?
13. Melyik változat a helyes: Jancsi szíveli Juliskát, vagy Jancsi szívleli Juliskát?
14. Mit jelentenek ezek a kifejezések, melyek „aszparantában (= csupa” a”-val) hangzanak: bakarasz, fabatka, cakpakk, katlan, pamlag, tarack.
15. Hogyan orvosolnád az alábbi tudósításban megjelent stilisztikai vétséget: Négy fekvő, magatehetetlen, súlyosan sérült páciensünk különleges gondoskodást igényel, de van három tolókocsiban élő gyermekünk is.”
16. Van-e értelembeli különbség az alábbi két mondat között: „X városban minden hónap első péntekén megszervezik a magányosok találkozóját.” „X városban minden hónap első péntekén megszervezik az elhagyatottak találkozóját.”
17. Hogyan értelmezhető az alábbi két mondat? „A tanácskozás zárt ajtók között zajlik.” „A tanácskozás zárt ajtók mögött zajlik.”
18. Találsz-e kifogásolnivalót az alábbi mondatban? „Megkezdték a város egyetlen zsidó zsinagógáját renoválni.”
19. Milyen magyarázat fűzhető az alábbi kijelentéshez? „És ekkor egyik bal kezébe fogta a hatalmas kalapácsot, s azzal próbálta helyreigazítani a keletkezett kárt.”
20. Mi a véleményed az ilyen kijelentésről? „A jelenlevők a saját szemükkel láthatták, milyen szidalmazás hangzott el az elnök szájából.”
21. Mi kifogásolható az alábbi apróhirdetésben?

Módszertani tippek és tapasztalatok

Fontos pedagógiai tapasztalat, hogy mindazt, amit mi, magyartanárok annyira fontosnak tartunk, és szeretünk témazáróban kikérdezni, a gyerekek „hozták” a játékos feladatokban. Kérdésekben és pontos válaszokban is! Érdemes feladni lemezeket postán, ha valaki haragszik ránk, vagy segíteni, ha egy lejtő meredek-e. Ezek a metaforikus gondolkodásra ösztönző feladatok is hozzájárulnak a nyelvi készségek fejlődéséhez. Nevelési célokat is szolgálnak, ahogy a programozott oktatás kísérletképpen a múlt század ’70-es éveiben dívott hazánkban, s időnként „bedobhatjuk” egy-egy anyagrésznél ezt a megközelítési módot. Pontról pontra utasítjuk őket, aprólékos feladatokra lebontva a vers megfigyelését, a tudnivalók elsajátítását. Csoportban dolgoznak, mindegyikük kap feladatlapot, a válaszokat megbeszélik. A tanár természetesen jelen van, hívható; ha kell, segít. Dupla óra végén beszedi, átnézi, következő órán megbeszéljük. Tanulságos! Mindig szeretem nézni, tapasztalni, ahogy véleményt cserélnek, vitatkoznak az adott témán. És ha már annyira divatos egyfolytában fejleszteni a gyerekeket, hát ez a módszer többek között például a kreativitást is fejleszti.

A játékok ereje a tehetséggondozásban

Léteznek olyan programok, mint például a Genius Tehetséggondozó Általános Iskola programja, amely az általános iskola 3-4-5. osztályában tanuló, gyors tempójú, kiemelkedő nyelvi készségekkel bíró, kreatív gyermekek részére szól. A program célja abból indul ki, hogy a játék fontos a gyermekek életében, hiszen azon keresztül ismerkednek a világgal, szereznek ismereteket, csiszolják élesre érzékszerveiket, gyakorolják be a készségeket. Módszerei között szerepelnek ismeretszerzésre buzdító játékok, szavak hangulatával játszó, versenyzésre és kooperációra történő nyelvi játékok. A feladatokat a tanulók feladatlapon kapják meg, írásban kell azokat megoldaniuk. Szükséges eszközök: kinyomtatott feladatlap, írásvetítő és fólia, melyre fel lehet írni a figyelemfejlesztő feladatokat.

Az olvasás és az irodalom élménye

Mi hát a fontos, a megjegyzendő? Mit kérdezzünk ki? Hogy mikor élt Molnár Ferenc? Hogy milyen szerkezeti egységekből épül fel egy epikai mű? Félreértés ne essék: ezeket is megtanítjuk, sőt ki is kérdezzük. Azonban az olvasmányoknak más célja is van: élményt nyújtanak, gyönyörködtetnek, döntések megvitatásának a lehetőségét kínálják fel, követendő vagy elvetendő példákat állítanak elénk; és nem utolsósorban a képzeletünk szárnyán (lehetőleg) jó messzire repítenek minket. Igencsak tűzbe hozta a gyerekeket, amit felkínáltunk nekik: alkossanak csapatokat, és szervezzenek egymásnak játékos feladatokat. Külön kell szólnom a kvízjátékokról. Minden műfaj jó, kivéve az unalmas műfajt.

tags: #jatekos #nyelvi #feladatok #az #altalanos #iskola

Népszerű bejegyzések:

• Real Madrid sikerek
• Tehetséggondozás a magyar labdarúgásban
• A Celta Vigo vezetőedzői posztjának alakulása
• Premier League összefoglaló: Manchester United vs. Aston Villa
• FTC kerekesszék szektor