Fiatal játékosok szerepeltetése: Hazai és nemzetközi szabályozások a futballban

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) folyamatosan vizsgálja a magyar futball jövőjét és a játékosok fejlődésének, szerepeltetésének kérdéseit. A szövetség május 9-én tartja éves rendes közgyűlését, amelyen a szervezet 2025-2030 közötti stratégiájáról is szavaznak majd. Az MLSZ új, 2025-2030 közötti stratégiájában számos fontos, az NB I-es és NB II-es klubokat, a szurkolókat, vagy éppen az utánpótlásközpontokat érintő tervet találunk.

Az MLSZ stratégiája és a hazai játékosok kiemelt szerepe

Az MLSZ ezért szeretné növelni a szerepét a teljes preakadémiai és akadémiai képzésben. „Ez ugyan segítheti topcsapataink nemzetközi eredményességét, de ki is szorítja a hazai tehetségeket.” Az MLSZ a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja, hogy a fiatal és hazai játékosok megfelelő mennyiségű játéklehetőséget kapjanak a felnőtt futballban.

Az MLSZ szerint azt már sikerült megteremteni, hogy stabil anyagi háttérrel rendelkező klubok versenyezzenek a legfelsőbb osztályokban, és ezt a jelenlegi létszámok megtartásával és a pénzügyi-gazdasági kontrollok alkalmazásával fenn is lehet tartani. Emellett azonban gazdasági és sportszakmai szempontból is vizsgálja az MLSZ, hogy milyen hatásai lehetnének olyan lebonyolításbeli változásoknak, mint például a rájátszás bevezetése vagy éppen a kiesők számának megváltoztatása.

A finanszírozási kihívások és a stratégiai szemlélet hiánya továbbra is jelentős problémát jelent. „Az NB I-es klubok finanszírozási szerkezete sérülékeny, játékos-bérinflációs hatás érvényesül, gyakran átgondolatlan, ad hoc a játékoskeret kialakítása, a klubmenedzsmentből sokszor továbbra is hiányzik a stratégiai szemlélet.”

A „fiatalszabály” Magyarországon: Elvárások és ösztönzők

A hazai futballéletben az elmúlt hetek, hónapok legforróbb témája az úgynevezett fiatalszabály volt. A Magyar Labdarúgó Szövetség korábban is fiatalpercekhez kötötte a szponzori bevételek (eddig 325 millió forint) visszaosztását az NB I-ben, ám a 2025/26-os évadtól emelt az elvárásokon.

Míg azelőtt elegendő volt, ha mérkőzésenként egy csapatban átlagosan 45 percet játszottak az U21-esek, a júliusban rajtolt bajnokságban már egy 2005. január 1-je után született futballistának folyamatosan a pályán kell lennie. Igaz, a szabály nem helyes kifejezés, ugyanis nem kötelező - például az Újpest az első fordulótól kezdve nem veszi figyelembe, és nem sújtotta pontlevonással, pénzbírsággal a szövetség. Az ajánlás be nem tartásának ódiuma, hogy a klub nem kapja meg az évi 500 millió forintos támogatást (szponzori visszaosztásból).

Természetesen a támogatás mértéke függ attól, hogy mennyi játékidőt kapnak a korosztályos futballisták - az összesítésbe nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupákban (a BL-ben és az EL-ben kettes, az EKL-ben másfeles szorzóval), illetve a negyeddöntőtől a Magyar-kupában szerzett játékpercet is beszámíthatók. A magyarországi élvonalban tehát a 4+1-es ajánlásra érdemes koncentrálnunk.

Nemzetközi kitekintés: Fiatalszabályok a környező országokban

Kíváncsiak voltunk, a környező országokban milyen fiatalszabályokat, szövetségi előírásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy helyzetbe hozzák az ifjú ígéreteket.

Ausztria

Az elv egyszerű: a szövetség az új kiírásban is támogatja a klubokat, ha azok játszatnak osztrákokat, illetve U22-es futballistákat. A tizennyolc fős meccskeretbe legalább tizenkét osztrák állampolgárságú labdarúgót kell nevezni, de megfelelnek azok a külföldiek is, akik 18 éves koruk előtt lettek regisztrálva a rendszerbe, és nem régebben születtek, mint 2004. január 1. Amennyiben egy csapat tizenkilenc vagy húsz fős kerettel szeretne kiállni, a tizenkettő helyett tizenhárom Österreicher-Topfos játékost kell felmutatnia.

Szlovákia és Ukrajna

Kelet felé haladva, sem Szlovákiában, sem Ukrajnában nincs érvényben fiatalszabály, viszont Romániában igen.

Románia

A 2025/26-évadra azt írta elő a szövetség, hogy az élvonalbeli bajnokik 75 százalékán legalább öt román labdarúgónak kell játszania csapatonként. Ha év végén ez nem teljesül, akkor 150 000 eurós pénzbírság vár a klubra. A már lejátszott fordulók jegyzőkönyveit böngészve a csapatok tartják is az előírást - arra vonatkozóan nem találtunk információt, hogy ellenkező esetben milyen szankciók sújtják a klubot.

Horvátország

Az elmúlt évtizedekben kiemelkedő utánpótlásnevelő-munkát végzett horvátok 2026. július 1-jétől vezetik be azt, hogy minden élvonalbeli csapatban legalább egy U21-es játékosnak a pályán kell lennie a mérkőzés teljes időtartama alatt.

Svájc

A szomszédos országoktól kicsit elszakadva a svájci rendszert is megvizsgáltuk, ugyanis kifejezetten részletes és érdekes a szabályozás. Az idén a fiatalok első és másodosztálybeli szerepeltetését összesen 1,6 millió svájci frankkal támogatja a szövetség. Az élvonalban a három legtöbb fiatalpercet teljesítő csapat között arányosan 500 ezer frankot oszt szét. A második ligában azok az együttesek kapnak 60 ezer frankot, amelyekben legalább 6000 percet játszanak a 2004. január 1-je után születettek.

Összefoglaló táblázat a fiatalszabályokról

Ahogyan az a fenti példákból látszik, nincs két egyforma szabályozás vagy ajánlás, országonként eltérő, hogy a szövetségek mit várnak el az első- vagy másodosztályú kluboktól a fiatalok beépítése terén.

A különböző szabályzatokat böngészve számos véleménnyel is lehet találkozni, amelyek zöme amellett érvel, hogy ha nem megfelelő mértékű a pénzügyi ösztönző a gazdagabb, sikeresebb csapatok egyszerűen nem tartják azt be, hiszen piaci alapon, játékosok értékesítéséből élnek, és nem a szövetségi támogatásra alapozzák a működésüket.

tags: #jatekosok #nemzeti #es #nemzetkozi #igazolasanak #kerdesei

Népszerű bejegyzések:

• Budapest címerének történelmi háttere
• Fedezd fel jéghoki felszereléseinket
• Magyar női jégkorong-válogatott A csoportos szereplése
• Kosárlabda fejlődési lehetőségek Magyarországon
• Ismerje meg a labdarúgóedzői sikerek titkait