Gödöllői Röplabda Club

A Magyar Kézilabda Válogatott Kiemelkedő Alakjai és Fiatal Tehetségei

2026.06.05

A magyar kézilabda gazdag múlttal és fényes jövővel rendelkezik, melyet számos tehetséges sportoló alakít és épít. Cikkünkben két generáció kiemelkedő képviselőit, Bordás Józsefet, az 1986-os világbajnoki ezüstérmes csapat oszlopos tagját, valamint lányát, Bordás Rékát, a DVSC fiatal játékosát, továbbá a magyar egyetemi sportélet kézilabdás reménységeit mutatjuk be.

Bordás József: Egy Pályafutás a Nemzeti Csapat Színeiben

A kenderesi származású sportember oszlopos tagja volt az 1986-ban világbajnoki ezüstérmes, majd két évvel később a szöuli olimpián negyedik helyezett nemzeti csapatunknak. A testnevelő tanárként dolgozó, egykori kiváló jobbátlövőt telefonon értük el. Miután gratuláltunk a születésnapja alkalmából, a hogyléte felől érdeklődtünk. Bordás József elmondása szerint nemrégiben a jobb térdét műtötték, de már jobban van, és hamarosan minden rendben lesz. Nem ez volt az első műtéte, az Achilles-inát és a gerincét is rendbe kellett már rakni. A lényeg, hogy egészség legyen.

A világbajnoki érmét a szobában a vitrinben, kiemelt helyen, nagy becsben tartja. Óriási siker volt a magyar kézilabdázás számára, és ő is egy picit hozzátett az eredményhez. Arra emlékezett, hogy mindenki esélytelennek tartotta bennünket, hiszen az előző vb-n kilencedik helyen végzett a csapatunk. Mi azonban alaposan felborítottuk a papírformát, sorra arattuk a győzelmeket, így már középdöntőbeli meccseinket elkezdte közvetíteni a magyar televízió is, kézilabdaláz volt idehaza. Szerencsére a Svájcban élő magyarok hazai hangulatot varázsoltak számunkra.

Bordás József, az 1986-os kézilabda világbajnokságon

A döntőben nem jutott lehetőséghez, és sajnos nem igazán sikerült, a jugoszlávok végig vezettek, mi csak futottunk az eredmény után. Az igazság az, hogy azon a meccsen azzal a két góllal jobbak voltak nálunk. Én azt mondom, hogy szépen csillog az ezüstérem is.

Úgy tűnik, hogy a jugoszláv csapat mumusuknak számított, hiszen két évvel később a szöuli olimpia bronzcsatájában is kikaptak tőlük. Balszerencsénkre szenzációs csapatuk volt a jugóknak, hiszen 1984-ben, Los Angelesben olimpiát nyertek, majd két év múlva vb-t, és 88-ban is közel álltak a címvédéshez, de a középdöntőben megelőzték őket a későbbi győztes szovjetek. Mi is nagyot játszottunk az olimpián is. Örökké felejthetetlen élmény volt az NDK elleni meccs, amelyet többgólos hátrányból nyertünk meg egy góllal, és így csoportmásodikként játszhattunk a bronzéremért. Ekkor négy góllal maradtunk alul a jugoszláv válogatottal szemben. Magán az ötkarikás játékokon szerepelni pedig óriási élmény és megtiszteltetés volt, amíg él, nem fogja elfelejteni.

Két év múlva is kerettag volt a csehszlovákiai vb-n, de ott már kevesebb lehetőséget kapott a hatodik helyezett csapatban, mint előtte. A svájci vb-n és az olimpián Mocsai Lajosnál valóban több lehetőséghez jutott, mint később Csík Jánosnál, de tegyük hozzá, kitűnő játékosok alkották akkor is a magyar válogatottat, nagyon nehéz volt bekerülni, mindkét edző leginkább védekezésben számított rá. Arról nem beszélve, jobbátlövő poszton Gyurka Jani és Fodor Jani voltak a vetélytársai. Óriási dolognak tartja, hogy 110 alkalommal játszhatott a magyar nemzeti csapatban, és olyan klubcsapatokban is évekig szerepelhetett, mint a Honvéd és a Debrecen. A fővárosiakkal kétszeres magyar bajnok és kupagyőztes is volt.

A jó szereplés jutalma pedig az lett, hogy egy spanyol csapattól, a Valladolidtól kapott szerződést. Remek két évet töltött a családjával a csodás spanyol városban. Kedvelték a klubnál, és szeretettel gondol vissza az ott eltöltött két évadra. Marasztalták a spanyolok, de sajnos a dereka nem bírta a terhelést, ezért hazatértek. Elkezdett tanulni, elvégezte a Testnevelési Főiskolán az edző szakot, majd a szegedi tanárképző főiskolán szerzett diplomát. Alsóbb osztályban folytatta a játékot, az Orosházával előbb a harmad-, majd a másodosztályt is megnyerték, de ő már az NB I.-es szereplést nem vállalta. Utána Mezőtúron is szép és felejthetetlen éveket töltött.

Bordás Réka: A Kézilabda Családi Öröksége

Bordás József 32 éve él házasságban feleségével, Eszterrel, aki egykoron NB II.-es kézilabdás volt. Két leányuk született. Barbara inkább humán beállítottságú, húga, a 23 esztendős Réka azonban édesapja nyomdokaiba lépve kézilabdázik, a Debrecen játékosa - és már a válogatott edzőtáborába is meghívták. Amiben különböznek, míg apukája átlövő volt, addig Rékának beálló a posztja.

A DVSC női kézilabdacsapatának fiatal játékosa, Bordás Réka kézilabdás szülők gyermekeként kezdte bontogatni szárnyait a debreceni utánpótlásban. Jól ment neki a játék, ám azt talán még ő maga sem gondolta, hogy az idei szezonra mekkorát fordul vele a világ. 2018 tavaszán ugyanis a debreceni vezetés úgy látta jónak, hogy a junior-világbajnok Tóvizi Petra párjaként Rékával pótolja a beállós poszton keletkezett űrt. Ő pedig köszönte szépen a bizalmat, s nekivágott eddigi pályája legnagyobb kihívásának. Hogy jó úton jár, aligha kérdéses, elvégre túl azon, hogy meghatározó játékossá vált klubjában, nemrég a B-válogatott márciusi összetartására is meghívót kapott Kim Rasmussentől.

Amikor arról kérdezték, törvényszerű és elkerülhetetlen választás volt-e számára a kézilabda, így válaszolt: „Természetesen apukámnak hatalmas szerepe volt abban, hogy én is a sportágban kötöttem ki. Szinte minden téren ráütöttem, és mivel már egészen kiskoromban „lelőhetetlen” voltam, teljesen természetes volt, hogy megpróbálkozom a kézilabdával. Amikor még apa edzősködött, rendre elkísértem, és miközben a csapat melegített, mi labdáztunk. Egyébként nem csak ő, hanem anyukám is játszott annak idején, ő NB2-ig jutott irányítóként.”

A szülei soha nem voltak elfogultak vele, mindig őszintén elmondták a véleményüket, és azt, hogy mit csinált jól, vagy épp rosszul. Támogatásuk nagyon sokat jelent számára, nélkülük egészen biztosan nem tartana ott. Fontosnak tartja megemlíteni a nővérét is, akinek szintén rengeteget köszönhet. Talán nem túlzás, ha azt mondja, ő a legnagyobb szurkolója! Tizenegy évig játszott átlövőként, majd a korosztályos csapatunk beálló nélkül maradt.

Bordás Réka kézilabda mérkőzés közben

A Jövő Reménységei: Kézilabda a Magyar Egyetemi Sportban

A Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség Kiemelkedő Sportteljesítményért az „Év Egyetemi sportolója” Díj olyan személyek számára osztható ki, akik az adott év nemzetközi egyetemi versenyein érmes helyezést értek el, illetve olimpián vagy felnőtt világbajnokságon hallgatóként aranyérmet szereztek. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a kézilabda és strandkézilabda sportágban kitüntetett egyetemi sportolókat, akik a magyar sport jövőjét képviselhetik.

Teljes név Egyetem Sportág
Béres Eszter MTSE Kézilabda
Bréda Borbála MTSE Kézilabda
Konkoly Kata MTSE Kézilabda
Kocsis Luca MTSE Kézilabda
Leitner Luca Mária MTSE Kézilabda
Marik Dalma Zsuzsanna MTSE Kézilabda
Merő Dóra Lili MTSE Kézilabda
Nagy Zsuzsanna Piroska MTSE Kézilabda
Fehér Virág MTSE Kézilabda
Franka Ramóna MTSE Kézilabda
Doszpoth Zsuzsanna KRE Strandkézilabda
Gaál Dorina Réka KRE Strandkézilabda
Horti Liliána KRE Strandkézilabda
Kreutz Kitti KRE Strandkézilabda
Lovász Brigitta KRE Strandkézilabda
Lovász Dóra Lilla KRE Strandkézilabda
Papp Dóra Lujza KRE Strandkézilabda
Ludvig Benedek Dezső MTSE Strandkézilabda
Bohuniczky Bátor László MTSE Strandkézilabda
Fidel Dominik MTSE Strandkézilabda
Jávor Sebestyén MTSE Strandkézilabda
Nemes Bence MTSE Strandkézilabda
Neukum Csanád MTSE Strandkézilabda
Panák Máté MTSE Strandkézilabda
Barabás Zsolt MTSE Strandkézilabda
Magyar egyetemi sportolók a díjátadó ceremónián

tags: #jenei #domonkos #kezilabda #valogatott

Népszerű bejegyzések:

GRC