Kántor Anikó kézilabda életútja: Egy bajnok pályafutása és a magyar női kézilabda aranykora

A magyar sport, és azon belül a kézilabda, különösen annak női ága, mindig is kiemelt helyet foglalt el a szurkolók szívében. A Fradi szakosztályai közül a futball után ma is az egyik legnépszerűbb a kézilabda, különösen annak női ága, amelynek mérkőzéseit sok fradista látogatja. Ebben a népszerűségben kulcsszerepet játszottak olyan kiemelkedő játékosok, mint Kántor Anikó, akinek pályafutása szorosan összefonódott a magyar női kézilabda legsikeresebb időszakával.

A kezdetektől a Vasas sikereiig

Kántor Anikó 1968-ban, Budapesten született, és sportolói útját a Postás SE-ben kezdte el kézilabdázni. Ifjúsági korában rövid időre a Ferencvároshoz igazolt, majd a Szekszárdon megszerzett ifjúsági bajnoki címét követően továbbállt és a Spartacus játékosa lett. Döntésében nagy szerepet játszott a volt válogatott játékosból lett edző - és a magyar válogatott egykori másodedzője, majd szövetségi kapitánya -, Szabó „Patyi” István személye és a tőle remélt új impulzusok.

1989-ben igazolt a Vasashoz, ahol kisvártatva a csúcson is találta magát. Ebben az időszakban két bajnoki címet is szerzett csapatával, 1992-ben és 1993-ban. Emellett a Magyar Kupában is megvillantak, 1992-ben, 1993-ban és 1995-ben az FTC mögött ezüstéremmel zárt együttesével. A nemzetközi porondon is bizonyított a Vasas, hiszen a Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BEK) 1993-ban és 1994-ben is döntőt játszottak, melyek Kántor Anikó pályafutásának kiemelkedő klubszintű eredményei közé tartoznak.

Visszatérés a Ferencvároshoz és a nemzeti válogatottban elért sikerek

A sikerek folytatása az FTC-ben következett 1995-ben, amikor a női mezőnyben akkor szinte egyeduralkodónak számító Ferencvároshoz igazolt. Itt Németh András kezei alatt edződött, a felnőtt női válogatott gerincét adó játékosokkal együtt. Bár sérülések miatt nem lehetett tagja az 1995-ben és 1996-ban magyar bajnok csapatoknak, a következő évben ismét rendelkézésre állt. A Dunaferr menetelése miatt csupán egy bajnoki cím jutott neki 1997-ben zöld-fehér színekben, illetve egy harmadik és egy második hely, valamint két MK-ezüst az 1999-ig tartó időszakban.

A válogatott aranykora és Anikó szerepe

Kántor Anikó a nemzeti válogatottban is meghatározó szerepet játszott. A címeres mezt 121 alkalommal öltötte magára, ezzel is bizonyítva állandóságát és tehetségét. Részese volt a magyar női kézilabda egyik legfényesebb időszakának:

• 1995-ös világbajnokság: Részt vett a részben hazai rendezésű világbajnokságon, ahol a nemzeti együttes ezüstéremmel zárt.
• 1996-os atlantai olimpia: Az utazó keret tagjaként a Laurencz László vezette magyar csapat a dobogó harmadik fokára állhatott fel.
• 1998-as Európa-bajnokság: Bár az 1997-es világbajnokságon csupán a 9. helyre ért oda a magyar csapattal, a hollandiai Európa-bajnokságon mutatta meg először az oroszlánkörmeit az a csapat, amely Mocsai Lajos vezetésével aztán ezüstöt hozott Sydneyből és aranyat Bukarestből. Nem lehetett előre számítani az éremre, de szerencsés volt a csoportbeosztás, hiszen a két legjobb, Dánia és Norvégia a másik ágon szerepelt. Az elődöntőben a norvégok 14 góllal nyertek, viszont a harmadik helyért a megsérülő Farkas Andreát helyettesítő Pálinger Katalin, valamint Farkas Ágnes és Siti Bea vezérletével megverték az osztrákokat, és megszerezték a magyar kézilabda első Európa-bajnoki érmét. Kiderült, hogy ez a csapat igen nagyra hivatott a jövőben. Kántor Anikó is tagja volt a bronzérmet szerző válogatottnak.
• 2000-es Európa-bajnokság: A magyar válogatott 2000-ben aranyérmet szerzett az Európa-bajnokságon Bukarestben. Valószínűleg már az Európa-bajnoki cím is képzeletbeli rangsorunk élére repítené ezt a válogatottat, de a csapat is bombaerős volt. Az olimpiai ezüst után tudott nyerni a csapat, úgy, hogy nem számolgatott, az elődöntőben rettenetesen ellenséges légkörben verte meg Romániát, majd a döntőben Ukrajnát utasította maga mögé Mocsai Lajos válogatottja. 35 évvel a legutóbbi világverseny-győzelem után nyert kézilabdában Magyarország. Kántor Anikó a magyar keret tagjaként ünnepelhetett.
• 2000-es sydney-i olimpia: Ugyanebben az évben, a sydney-i olimpián, bár sérüléssel bajlódott, amikor pályára került, remek teljesítményével segítette a magyar válogatottat a történelmi olimpiai ezüstéremhez. Deli Rita elmondása szerint a Sydneyben, 2000-ben szerzett olimpiai ezüstöt akkoriban csalódásként élte meg, ugyanúgy, ahogy mindenki az akkori csapatban. Ma már másként tekint az ötkarikás játékokra. "Nem sok sportoló életében adatik meg, hogy olimpiai döntőben szerepelhet, nekem sikerült. Más kérdés, hogy nyertnek hitt meccset buktunk el pár perc alatt, a mérkőzés derekán hat góllal vezettünk, ám a dánok gyorsan fordítottak, a maguk javára döntötték el a találkozót."

Mocsai Lajos, a mesteredző, aki a magyar női válogatottat irányította ebben az időszakban, kiemelte, hogy élete egyik legfontosabb döntésének nevezte, hogy a nőket választotta, mert az volt a megérzése, hogy velük komoly munka végezhető, és nagy előrelépés várható. Emlékeztetett rá, hogy a következő időszakban az év végi pontértéktáblázaton a magyar női válogatott többször is az élen végzett, vagyis a világ legeredményesebbje volt. Hangsúlyozta, férfias kézilabdát, más típusú felkészítési rendszert, más típusú stratégiát vezetett be. A siker egyik összetevője az volt, hogy a vezetők megteremtették a szükséges feltételeket, ő pedig megszüntette a "hatod-hetedrendű csapatok" elleni játékot, és leggyakrabban a franciák, az oroszok, a norvégok, a dánok, vagyis a világ legjobbjai ellen készültek. Ugyancsak nagyon fontosnak nevezte, hogy évente több mint negyven napot töltött együtt a keret, és el tudta végezni azt a munkát, amit az ellenfelek. Mocsai elmondása szerint: "Saját kézilabda-filozófiával rendelkeztünk, nem majmoltuk a norvégokat, a dánokat, vagy a koreaiakat. Taktikailag, stratégiailag olyan kézilabdát játszottunk, hogy például a norvégoknak esélyük sem volt ellenünk az olimpián, pedig világ- és Európa-bajnokként érkeztek" - utalt a 2000-es sydney-i olimpia 28-23-ra megnyert elődöntőjére.

"Levezetés" Dániában és a visszavonulás

1999-ben, a Ferencvárossal való szerződésének lejárta után Kántor Anikó Dániába szerződött, a Randers HK együtteséhez, amelynek szintén hamar meghatározó játékosává vált. Profi pályafutása azonban egy súlyos sérülés miatt ért véget. 2001 januárjában keresztszalag-szakadást szenvedett. A szerződése lejárta után, 2002-ben egyébként is visszavonulni készülő jobbszélső hosszú lábadozását, és lábának nem teljes javulását követően valóban bejelentette pályafutása végét a rehabilitációs időszak lejártát követően.

Edzői karrier és a jövő sportjáért

Visszavonulását követően hazaköltözött, ettől kezdve pedig edzői karrierjére koncentrált. 2010-ben alapította meg saját kézilabda-egyesületét, melyet saját neve fémjelez: Kántor Anikó Sport Egyesület. A korábbi jobbszélső mindennapjait tehát az utánpótláskorú sportolók képzése és versenyeztetése tölti ki, ezzel is hozzájárulva a magyar kézilabda jövőjéhez és tehetségeinek felkutatásához.

Kántor Anikó egyesületei

Az alábbi táblázat Kántor Anikó klubpályafutásának állomásait mutatja be:

tags: #kantor #krisztina #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• Öregfiúk Rangadók és Hírek
• Tudáspróba futball
• Bővebben Halász Krisztiánról
• Szolgáltatások: felújítás utáni takarítás
• a Főnix-Gold FC alapítója