A Kiskorú Veszélyeztetésének Bűntette: Fogalom, Jogi Értelmezések és Gyakorlati Példák
A kiskorú veszélyeztetésének bűntette komplex jogi kérdéskör, amely a gyermekek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének védelmét szolgálja. Ennek a bűncselekménynek a megítélése során számos tényezőt figyelembe kell venni, különösen a kötelességszegés jellegét, a cselekmények folyamatosságát és a halmazati kérdéseket.
A Bűncselekmény Fogalma és Rendszertani Megítélése
A kiskorú veszélyeztetésének bűntette annyi rendbeli bűncselekmény, ahány kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését az elkövető veszélyeztette. Ez azt jelenti, hogy több gyermek veszélyeztetése esetén a bűncselekmények száma a sértettek számához igazodik. Ha az elkövetési magatartás folyamatos jellegű, a kötelességszegések számára és eltérő jellegére tekintettel is egyrendbeli bűncselekmény valósul meg és a folytatólagosság megállapítására nem kerülhet sor, a cselekmény természetes egység. Ezért ugyanazon gyermek sérelmére - különböző cselekményekkel - elkövetett kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indult eljárásokat egyesíteni kell. Ennek elmaradása esetén, ha az azonos időszakban elkövetett cselekmény miatt jogerősen elítélték az elkövetőt, a második eljárást - ha az együttes elbírálás esetén nem várható lényegesen súlyosabb büntetés - ítélt dolog miatt meg kell szüntetni.
A kiskorú veszélyeztetésének bűntette egy komplex tényállás, amely a fokozott felelősségű személy - speciális alany - kötelezettségszegéseinek igen széles körét rendeli büntetni, ha azzal okozati összefüggésben a testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi veszélyeztetés megállapítható. Ez a tényállás nem egy általános kisegítő jellegű bűncselekményt szabályoz, hanem a speciális alany személyén keresztül egy többletismérvet tartalmaz.
Folyamatos Magatartás és Halmazati Kérdések
A joggyakorlat szerint a folyamatos cselekménysorból nem lehet kiragadni egy részcselekményt. Például, ha a terhelt éveken keresztül ismétlődően, ittasan, agresszíven bántalmazza családját, őket otthonról rendszeresen elüldözi, úgy a tényállás része az utolsó cselekmény akkor is, ha akkor fizikai erőszakot nem alkalmaz, de ittasan hazaérkezve szidalmazza családtagjait, akik félve a következményektől otthonról elmenekülnek.
Anyagi és Alaki Halmazat
Nem okoz különösebb problémát a heterogén anyagi halmazat megállapítása akkor sem, ha az elkövetett cselekmények részben a gyermek sérelmét, részben veszélyeztetését okozzák, tekintettel arra, hogy ezek a cselekmények időben elkülönülten jelentkeznek. Ezekben az ügyekben tipikusan hosszabb időn keresztül az elkövető veszélyeztető magatartást tanúsít, a gyermek gondozását elhanyagolja, rendszeresen testileg, lelkileg bántalmazza, "és akkor bekövetkezik egy nagy tragédia". Az egyik vagy több gyermek sérelmére élet vagy testi épség elleni súlyos bűncselekményt követ el a fokozott felelősségű személy. A terheltnek a kiskorú sérelmét eredményező magatartásai - melyekkel egyrészt a kiskorú testi, értelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztette, másrészt a kisgyermeket gondatlan magatartásával életveszélyes állapotba hozta - elkülönülten jelentkeztek, s ekként nem alaki, hanem anyagi halmazatban állnak.
Az alaki halmazat esetében az elkövető egy cselekményével több bűncselekményt valósít meg. Az alaki halmazat megítélésében a gyakorlat nem egységes és nem következetes, azokban az esetekben különösen, ahol veszélyeztető és sértő eredményű bűncselekményeket kell elbírálni. Tény, hogy az azonos sértett vonatkozásában a veszélyeztető és a sértő eredményű bűncselekmények valódi alaki halmazatának megállapítása kizárt. Ott ugyanis, ahol a sértő szándék fennáll, a veszélyeztetési bűncselekmény már nem állapítható meg.
Példák és Esetek a Bírói Gyakorlatból
A bírói gyakorlat számos esetet mutat be, amelyek a kiskorú veszélyeztetésének bűntette alá esnek, gyakran más bűncselekményekkel együtt:
- A bíróság életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletét állapította meg halmazatban kiskorú veszélyeztetésének bűntettével, amikor a terhelt hosszabb időn keresztül a gyermekeket bántalmazta, ütlegelte őket kézzel, korbáccsal, de beléjük is rugdosott. Egyik gyermeket fenyítésként a kutyaólba is bezárta. Ezt meghaladóan a gyermekek jelenlétében feleségét többször bántalmazta, sőt egy késsel a kezében megöléssel is fenyegette. Amikor felesége hosszabb időre kórházba került, a gyermekek ellátását is elhanyagolta. Egyik nap a terhelt ittas állapotban a hétéves kislányát egy kalapáccsal kis-közepes erővel fejbe ütötte, amitől a gyermek a koponyacsont külső lemezének törését szenvedte el.
- Egy másik esetben a terhelt több mint öt hónapos együttélés során rendszerint veszélyeztetési szándékkal - a gyermekek testi, értelmi, erkölcsi veszélyeztetése iránt közömbösen - szegte meg a nevelési, felügyeleti, illetve gondozási kötelezettségét. E cselekményei az egységes eredmény függvényében - a sértettek számához igazodóan minősülnek - kétrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntetteként. Ezen az időszakon belül azonban külön büntetőjogi értékelést igényelnek azok az esetek, amikor a terhelt már testi épség sértésére irányuló szándékkal, az esetleges sérülések bekövetkezése iránt legalábbis közömbösen szegte meg a gyermekek nevelésével, felügyeletével, illetve gondozásával kapcsolatos kötelezettségeit, illetőleg őket kifejezetten tettlegesen is bántalmazta. Figyelemmel a csecsemők életkorából adódó védekezésre képtelen állapotára, a kiskorú veszélyeztetésének bűntettével (valódi) anyagi halmazatban védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntette állapítható meg.
A testi fenyítés és szexuális visszaélés esetei
A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a terhelt egy alkalommal szíjjal bántalmazta gyermekét, akit nem indulatból, hanem kiszámított, kitervelt módon fenyített. Az elkövetés eszköze, a férfi nadrágszíj rendkívül fájdalmas és félelmetes dolog egy hatéves gyermek számára, a bántalmazás tehát kétséget kizáróan kiemelkedően súlyos. A kisfiú nemcsak testi fájdalmat élt át, hanem félelmet is. A terhelt nyilvánvalóan súlyos kötelességsértő szülői magatartást tanúsított, ami semmiképpen nem szolgálja a gyermek mindenekfelett való érdekét, akkor sem, ha a szülő a gyermek megtörését, nevelését is annak gondolja. Az eszközös testi fenyítés alkalmazásával - ezáltal veszélyeztetve a gyermek testi egészségét és lelki fejlődését - az is megállapítható volt, hogy a veszélyhelyzet realizálódott: a kisfiúnak teste és lelke is sérült a durva, kíméletlen apai bántalmazás következtében. Az egy alkalommal megvalósított kirívóan súlyos testi bántalmazás, amelyet a fokozott felelősségű személy a hozzá tartozó gyermek sérelmére követ el, a lelki és erkölcsi sérülés reális esélyét mindig magában hordozza. Az érzelmi fejlődés veszélybe kerül, mert a fizikai bántalmazás együtt jár a megalázással, a fizikai fájdalomtól, a szeretett személytől való félelem kialakulásával, a megszégyenítéssel.
Gyermekbántalmazás és agyi következményei
A Legfelsőbb Bíróság (jelenleg Kúria) azonban figyelmen kívül hagyott egy szempontot, amikor azt állapította meg, hogy életveszélyt okozó testi sértés bűntettével halmazatban nem állapítható meg a kiskorú veszélyeztetésének bűntette, amikor a gyermekotthoni felügyelő a csoportjába tartozó 17 éves gyermekkel vitába keveredik, őt súlyosan bántalmazza, hasát többször megrúgja, majd a rosszul lévő sértettnek segítséget nem nyújt. A Legfelsőbb Bíróság a két cselekmény látszólagos heterogén alaki halmazatát állapította meg. Azzal, hogy a terhelt cselekménye a kiskorú sértett testi épségét, egészségét egyrészről sértette, másrészről veszélyeztette, az elkövető büntetőjogi felelőssége kizárólag a sértő eredmény alapján állapítható meg. A bíróság szerint nem vonható felelősségre az okozott sérülés nem megfelelő ellátásáért sem a terhelt, mivel a sértettet a testi sértésre irányuló szándékkal bántalmazta, a gyógykezelése iránti esetleges intézkedése értelemszerűen önfeljelentést eredményezett volna. Az orvos előtt ugyanis szükségképpen elő kellett volna adni, hogy a sértett sérülése miként keletkezett, tehát szükségképpen fel kellett volna tárnia, hogy bűncselekményt követett el, amire azonban senki sem kötelezhető. Látszólagos alaki halmazat esetében az elkövető egyetlen cselekménye illik bele két vagy több olyan tényállás keretei közé, amelyek közül egyik megvalósulása kizárja a többi megállapítását.
Különleges esetek és halmazati kérdések
Több olyan bűncselekményt tartalmaznak a büntető jogszabályok, melyek egyben illenek a kiskorú veszélyeztetése bűntettének törvényi tényállásába is. A specialitás kérdésében a gyakorlat nem egységes és nem következetes. Így a kiskorú veszélyeztetése bűntettének első alapesete nem állapítható meg alaki halmazatban olyan bűncselekménnyel, amelynek a jogi tárgya azonos vagy hasonló, de a büntetési tétele súlyosabb, így a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények azon minősített esetei, amelyeket a hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló személy sérelmére követnek el.
Szintén csak kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt felel az a fokozott felelősségű személy, aki a gyermek előtt szeméremsértő cselekményt végez, mivel a súlyosabb bűncselekmény valósul meg. Álláspontom szerint valamely tényállási elem alapján speciálisnak minősülő bűncselekmény akkor állapítható meg kiskorú veszélyeztetésének bűntette helyett, ha a büntetési tétele azonos, vagy súlyosabb.
Az a fokozott felelősségű személy, aki nem nyújt megfelelő segítséget a gyermeknek, akiért felelősséggel tartozik, nem segítségnyújtás elmulasztásáért, hanem kiskorú veszélyeztetéséért kell, hogy feleljen, mivel elsődlegesen gondozási, de nem kizárható nevelési, felügyeleti kötelezettségét is megszegi ezzel a magatartásával. Ezzel szemben - hibásan - a bíróság kiskorú veszélyeztetésének bűntettével halmazatban segítségnyújtás elmulasztása a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettében is megállapította a felelősségét azoknak a szülőknek, akik gyermekeik gondozását súlyosan elhanyagolták, erdőben szedett - gyilkos galócát is tartalmazó - gombából készült ételt ettek. Miután az egész család rosszul lett, a mentő először csak az anyát vitte kórházba, aki nem szólt, hogy gombamérgezéstől lehet rosszul, és gyermekei is fogyasztottak a gombából. Az öt kisgyermekből hárman meghaltak, ketten életveszélyes állapotba kerültek. A bíróság a szülők bűnösségét háromrendbeli gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében, kétrendbeli gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségében, ötrendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntettében, valamint ötrendbeli segítségnyújtás elmulasztása bűntettében állapította meg. A bíróság a döntését azzal is indokolta, hogy az anya nemcsak a tőle általánosságban elvárt, hanem a szülői - főként anyai - minőségében elengedhetetlenül megkövetelt és csupán egy egyszerű bejelentésben megnyilvánuló legelemibb segítségnyújtási kötelezettségének sem tett eleget, bár a gyermekeket érintő veszélyhelyzetet gondatlan magatartásával részben ő hozta létre.
Egy másik példában a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság megállapított tényállása szerint a terhelt edzőként foglalkozott a kiskorú lányokkal, akiket pulzusmérésre hivatkozva magához hívott edzésen, majd a sértettek mellét megfogta. A bíróság indokolásában kifejtette, hogy az a körülmény, hogy a sértettek melleinek megfogására ruhán keresztül vagy ruha alá nyúlva került sor, irreleváns. Mindkét esetben megvalósul a nemi vágy felkeltésére és kielégítésére irányuló szexuális cselekmény. A 14 éven aluli sértett esetében az elsőfokú bíróság felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett szexuális visszaélés bűntettét állapított meg, míg a két 14 éven felüli leány esetében kiskorú veszélyeztetésének bűntettét. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a minősítést megváltoztatta, kiskorú veszélyeztetése helyett hatalmi viszonnyal visszaélve elkövetett szexuális visszaélés bűntettét állapított meg, arra hivatkozva, hogy ez a bűncselekmény speciális a kiskorú veszélyeztetésének bűntetéhez képest.
Gyermekbántalmazás és agyi következményei
Szülői Kötelességszegés és a Fegyelmezési Jog Fejlődése
A kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége - korábban kiskorú veszélyeztetésének vétsége - csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Ha a szülő a gyermeket a másik szülőtől tartósan izolálja, teljesen elzárja, a kapcsolattartást ellehetetleníti, akkor szülői kötelességét súlyosan megszegi - e vonatkozásban a családjogi szabályok határozott kötelezettségeket írnak elő -, és ezzel a kiskorú gyermek érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, így a kiskorú veszélyeztetésének bűntette állapítható meg. Ennek tükrében nem tűnik pontosnak a Kúria határozatának az a megállapítása, hogy a kapcsolattartással összefüggő szülői kötelességszegés ma már önálló bűncselekménynek számít.
A házi fegyelmezési jog tartalma, terjedelme fokozatosan szűkült a történelem során, egyrészt büntetőjogi és büntetőjogon kívüli normák változásával, másrészt a társadalmilag nevelési céllal elfogadott bántalmazás körének változásával. Az 1878. évi V. törvénycikk, a Csemegi-kódex 313. §-ában úgy rendelkezett, hogy a házi fegyelemre jogosított személy által, annak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt büntetés nincs helye. A korabeli viszonyok alapján ilyen jogosultsága volt szülőnek gyermeke felett, gazdának cselédje felett, iparosnak tizennyolc év alatti tanonca felett. E körből először a testi sérülést okozó bántalmazás esett ki - a védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett cselekményt súlyosabban minősülő bűntettként rendelte büntetni a büntetőjog -, majd a pedagógusok tekintetében szűkült a kör, mivel még a tettleges becsületsértés esetén sem mentesültek.
A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság ítéletében megállapította a terheltek bűnösségét, a tényállás szerint a gyermeket a szülők rendkívül súlyosan bántalmazták, rendszeresen szigorúan büntették, bezárták a szobájába, WC-re sem engedték ki, ha emiatt bepisilt, újabb büntetést kapott. A gyermekek bántalmazásának határozottan kimondott tilalmát fogalmazza meg az 1989. november 20. napján elfogadott ENSZ Gyermekjogi Egyezmény, amely az annak kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény okán része a magyar jogrendszernek is. Az Egyezmény 19. cikkelye és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6. paragrafusa egyértelműen meghatározza a gyermekek védelmének kereteit. Magyarországon a hatályos jogszabályok alapján tehát a gyermeket fegyelmezési célból is tiltott bántalmazni, a házi fegyelmi jog nem tartalmazza a gyermek fizikai bántalmazását, testi fenyítését. A felnőttre, szülőre bízott, általa gondozott, nevelt, ugyanakkor neki kiszolgáltatott gyermekek bármilyen okból, „jogcímen” való bántalmazása nemcsak erkölcsileg súlyosan elítélendő magatartás, hanem jogilag is tiltott. Kontrasztként említhető, hogy Sally G. Goren „A fizikailag bántalmazott gyermek” című munkájában (1991) közel harminc évvel ezelőtt írta, hogy századunkban jelentős változás zajlott le a testi fenyítéssel kapcsolatos attitűd vonatkozásában. Az olyan szólások, mint a „vessző kímélése elkényezteti a gyereket”, egy korábbi etikát tükröz, amely megengedte, sőt bátorította a testi fenyítést az autoritásnak való engedelmesség érdekében.
tags: #kapus #rendszer #eu #kotelessegszeges
