Kassa címere: Egy városi jelkép történelme és heraldikai részletei
Kassa (szlovákul: Košice, németül: Kaschau, latinul: Cassovia) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt. Egykor Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely.
Kassa középkori városfejlődése során már a 13. században hospesek telepedtek le itt, a város első említése 1230-ból származik. Az 1241-es tatárjárás után kezdett fejlődni, majd a 14. században szabad királyi városi rangot kapott. Ekkor épült első temploma és fejlődtek ki céhei, például a szűcsöké. Kassa 1369-ben elsőként kapott címert Európában, ami önmagában is kiemelkedő történelmi jelentőséggel bír.
A nagytörténelmi címereslevél: II. Ulászló adománya 1502-ből
II. Ulászló Kassa számára Budán 1502. december 8-án adott ki újabb címereslevelet. Ez az adomány mérföldkőnek számított a magyar heraldikában, hiszen Magyarországon először tartalmazott sisakot (kettőt is), sisakdíszt és sisaktakarót, azaz teljes címert egy városi címerben. Az eredeti angyal pajzstartó is megmaradt, ami folytonosságot biztosított a korábbi címerhez képest.
A pajzsmező az 1423-as címerhez képest is nagymértékben megváltozott. A korábbi, három aranyliliommal díszített pajzsfő alatt a hétszer ezüsttel és vörössel vágott mező hasított lett. A baloldali mezőbe hasított (lengyel) sast helyeztek a király családi címeréből. A pajzstalpban felesége, Anna királyné családi címerének egy része látható. A pajzsforma alul hegyes. A címert az oklevélben részletesen leírták, mely következetes módon ügyel a heraldikai udvariasságra és elvekre. Ez főleg a sas leírásában nyilvánul meg. Külön megadják a sas arany fegyverzetét, kornáját és lóherében végződő pántját. Mivel a bal mezőbe helyezett hasított sas az eredetivel ellentétben balra néz, és az egész sas kétfejű lenne, mindjárt a leírása elején külön megadják, hogy egyfejű sasról van szó.
A címer részletes leírása az oklevél alapján
A leírás sajátosságai közé tartozik, hogy nem a pajzzsal kezdik, hanem a pajzstartóval és a többi címerrésszel. Az angyal teljes alakos lett, a feje körül dicsfénnyel. Az angyal öltözéke arannyal szövött ametisztszínű, a haja világos, göndör, drágakövekkel összefogva, a fején aranykereszttel díszített koszorú van. A szárnya égszínkék, arany rögöcskékkel átszőve. Kezeivel a pajzsot tartja, mely alul kihegyezett.
A pajzson két ezüst, arannyal koronázott sisak van, arany csatokkal. A sisakdíszek, a felül sárga, alul arannyal pontozott kék szárnyak közepén egy-egy aranyliliom van. A sisaktakarókat „sokszínű, mintha a szél által szétszórt hulló virágok”-ként írják le.
A magyar heraldikában itt jelenik meg először az ezüst sávok magyarázata az ország négy fő folyójával, a Dunával, Tiszával, Drávával és Szávával, ami tovább növeli a címer történelmi és heraldikai értékét.
A címeradomány háttere és jelentősége
Az oklevél részletesen kifejti a város érdemeit, melyek a címer kiadását eredményezték. Ezek közé tartozott például II. Ulászló testvére, János Albert trónkövetelő magyarországi hadjárata a király koronázása után, valamint Kassa egyhónapos ostroma, amely során a város hűségét és ellenállását bizonyította.
A város 1504-ben az 1502-es címeradomány alapján új pecsétnyomót vésetett. Ez a pecsétnyomó a magyarországi reneszánsz városi pecsétnyomók egyik legszebb példája. Az ezüst pecsétnyomót, SIGIL LUM CIVITA TIS. CASSA. körirattal Antonius, kassai mester készítette. A város későbbi pecsétjeinek is ez szolgált mintaként, mert az eredeti címereslevelet a város Titkos levéltárában őrizték, a nyilvánosságtól elzárva.
Kassa nevének eredete és földrajzi elhelyezkedése
Kassa nevének eredete valószínűleg a Kasa vagy más Ka- kezdetű személynévből származik. A szlovák Košice (= Kosáék) párhuzamos szlovák névadás eredménye. A város neve más nyelveken: németül Kaschau, latinul Cassovia vagy Cassoviae, horvátul Kašava, lengyelül Koszyce, oroszul Кошицы / Košicy.
A város a Hernád partján, a róla elnevezett medence szélén, a Kojsói-havasok lábánál fekszik ott, ahol a hegyek közül kilépő folyó meglassúdik és lerakja hordalékát. Emiatt ártere sokáig vízjárta hely volt, és a rendszeres elöntésekkel lerakott iszap újította meg a talaj termőképességét. Az Árpád-korban az akkori város északi határán egy Blathan nevű mocsár terült el.
A völgyben vezet a legfontosabb, Magyarországot Lengyelországgal összekötő kereskedő útvonal, aminek Kassa gyorsan egyik csomópontjává vált, mivel:
- az Alföldről jövő szekeresek tovább, a hegyi utakra már nem merészkedtek be nehézkes járműveikkel,
- a hegyvidékiek pedig itt érhették el legkönnyebben a Tisza mellől jövő, gabonát és bort hozó vásárosokat.
Gömör vármegye felé is innen vezetett út, mert délebbre nagy mocsarak tették járhatatlanná a terepet.
Kassa történetének főbb állomásai
A város történetében számos fontos esemény zajlott, amelyek alakították arculatát és szerepét. A 14-17. század között a várost többször ostromolták királyi, erdélyi és török hadak is. Kassa fontos politikai és egyházi központtá vált: itt halt meg Bocskai István, és itt tartotta esküvőjét Bethlen Gábor. 1644-ben I. Rákóczi Györgyöt itt választották magyar fejedelemmé.
Az újkori változások során, a 18-19. században Kassa kulturális és közigazgatási központ volt. 1802-től püspöki székhely lett. 1849-ben rövid időre magyar kézre került, majd orosz megszállás alá került.
A 20. századi történelem sem kímélte a várost. Az első világháború után Csehszlovákiához került, majd 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz. 1941-ben bombatámadás érte, ami ürügyül szolgált a Szovjetunió elleni hadüzenethez. 1944-ben több ezer zsidót deportáltak innen. 1945-ben a szovjet csapatok elfoglalták, és újra Csehszlovákia része lett.
Kassa és a modern labdarúgás
Kassa ma is élénk város, ahol a sportélet is fontos szerepet játszik. A városnak saját labdarúgócsapata is van, az FC Kassa, amely a szlovákiai élvonalbeli bajnokságban (Niké Liga) szerepel. A klub aktív részese a város modern életének, és a helyi közösség számára fontos identitásképző tényező.
