Lehoczky Gábor és Dr. Nemes József életútja Újszász szolgálatában
Elöljáróban a szerző meg kell, hogy jegyezze: ötéves adatgyűjtést követően öntötte formába alábbi cikkét. Kitartó kutatómunka után jutott el Lehoczky Gábor unokájához, akitől sok mindent megtudott az apáról és nagypapáról.
Lehoczky Gábor: Újszász főjegyzőjének viharos pályafutása
Gyermekkor és tanulmányok
Lehoczky Gábor Tápiógyörgyén született 1881. március 23-án. Szülei, Lehoczky Menyhért kovácsmester (1848. 01. 05. - 1896. 01. 16.) és Baranyi Mária (1856. 07. 22. - ????) jogi pályára szánták. Fiútestvérei - Imre kovácsmester, Menyhért gépész és Miklós asztalos - szakmákat tanultak. Róza húga Pestre ment férjhez. Középiskolái elvégzése után a közigazgatási pályára lépett. A tanfolyamot Budapesten végezte és oklevelet 1904-ben nyert. Pályáját, mint gyakornok Piricsen kezdte meg, majd onnan Tápiógyörgyére került s ott működött.
Főjegyzői kinevezés és korai évek Újszászon
Lehoczky Gábor tanulmányai elvégzése után állami szolgálatba állt. Igen fiatalon, 27 évesen nyerte el pályázat útján a megüresedett újszászi főjegyzői állást. Az 1905. évi községi szabályrendelet szerint az első jegyző éves fizetése 1000 korona volt. Lehoczky Gábor 1908. november 1-jén lett Újszász főjegyzője. Az újszászi községi szervezet hierarchiájában a bíró után második emberként szerepelt a mindenkori főjegyző. Nevével 36 éven keresztül találkozunk a képviselő-testületi jegyzőkönyvekben és községi okmányokban. Lehoczky 1918-ban a községházához épített jegyzőlakba költözött. Tagja volt az 1919. március 25-én megalakult direktóriumnak, illetve a munkástanácsnak is. Mindezek ellenére a Horthy-világban megőrizhette tisztségét.
Kihívások és ellentmondások
Az ellenségeskedés olykor pereskedésben teljesedett ki. A Tarsoly 1910-1914-ben folyamatosan támadta a főjegyző tevékenységét, aki a cikkírók szerint gyakran a törvényesség határait is átlépve gyakorolta a hatalmat. 1911-ben például Lehoczky Gábort a ceglédi járásbíróság elmarasztalta egy szőlőárus asszony arcul ütése miatt - állítja a Tarsoly, ti. a sértett nem fogadott el egy sérült papírpénzt. 1913-ban hűtlen kezelés miatt a járási főszolgabíró dorgálásra ítélte. Ugyanebben az esztendőben becsületsértés miatt pénzbírsággal büntették. Volt rá példa, hogy a bíróság rágalmazás miatt a feljelentőt marasztalta el.
Befolyás és tisztségek
Lehoczky Gábor jegyzősége mellett számos befolyásos tisztséget látott el Újszászon. A felsorolásból is látható, hogy befolyásos, nagy hatalmú embere volt Újszásznak. Az emlékezésekből kitűnik, hogy jó kapcsolatot tartott fenn az Orczy- és Dessewffy családokkal, Dr. Kossuth Lászlóval, Schader Edével, a község kisbirtokosaival és iparosaival. A község fejlesztésében nagy érdemei voltak.
| Tisztség | Szervezet |
|---|---|
| Elnök | Hangya Szövetkezet |
| Elnök | Újszászi Hitelszövetkezet |
| Elnök | Legeltetési társulat |
| Elnök | Községi Iskolaszék |
| Elnök | Állami Óvoda és Iskola Felügyelő Bizottsága |
| Alelnök | Gazdakör |
| Díszelnök | Iparoskör |
| Tiszteletbeli elnök | Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete és Vasutaskör |
| Alelnök | Járási Jegyző Egyesület |
| Vezető, dísztag | MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) |
| Vezető, dísztag | Több kulturális és hazafias egyesület |
Működése alatt épült a katolikus iskola, járdát, ártézi kutat építtetett, részt vett az állami iskola és óvoda szervezésében és építésében, a római katolikus iskola telkének nagyobbításában. A Hitelszövetkezet részére házakat vásárolt. Részt vett a község minden hazafias és társadalmi megmozdulásában, és lelkes vezetője volt az általa vezetett egyesületeknek.
Az 1933-as fegyelmi eljárás
1933-ban hosszan tartó fegyelmi eljárás folyt Lehoczky ellen sorozatos szabálytalanságok, visszaélések gyanúja miatt. Ezért állásából felfüggesztették, fizetésének 1/3 részét kapta kézhez. A botrány a Hírlap leleplező cikke miatt robbant ki, híre hangos zajt keltve a parlamentbe is eljutott. 1933. május 24-én Gróf Somssich Antal országgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez. Június 28-án hangzott el a belügyminiszter válasza, melyet szó szerint érdemes idézni:
„Még az interpelláció benyújtása előtt. f. évi május hó 22-én felhívtam a vármegye alispánját, hogy a Hírlapban Lehoczky Gábor újszászi községi jegyző ellen megjelent hírlapi közleményben foglaltakat haladéktalanul vizsgálja meg és az ügyre nézve tegyen kimerítő jelentést. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye hozzám intézett jelentése szerint a vármegye alispánja a 26.180/1933. szám alatt hozott véghatározatával Lehoczky Gábor újszászi jegyző ellen az 1929. évi XXX. tcikk 76. §-ának 1. és 2. pontjába ütköző többrendbeli fegyelmi vétség gyanúja miatt a fegyelmi eljárást megindította és egyidejűleg nevezettet hivatali állásától felfüggesztette.”
A belügyminiszter bejelentését megelőző héten az újszászi képviselő-testület 1933. június 24-i rendkívüli közgyűlési jegyzőkönyvében Soós János így szólalt fel:
„Lehoczky Gábor… 25 éve a községnek irányítója és vezetője, ezen idő alatt a lakosság és a község érdekét igazán képviselte, a hivatalának élt, igazságos és pártatlan volt, de sok ellensége akadt, akik folyton áskálódtak ellene, és többször feljelentették hol a felsőbb hatóságnál, hol a bíróságnál, de az igazság mindig a főjegyző mellett volt. Hogy így ellenségei nem értek el eredményt, újabban és legutóbb a "Hírlap" útján intéztek ellene nagy támadást, felsorakoztatva a régi eseteket, amelyek régen elintézést nyertek részben fegyelmi, részben bírói úton. Régi eseteket a Hírlapba’ úgy állítottak be, mintha azok új keletűek lettek volna, ez alkalmas volt arra, hogy az ügyet nem ismerőket tévedésbe ejtse.”
Az elhangzottak alapján a képviselő-testület 17-13 arányban fellebbezést nyújtott be a Belügyminisztérium illetékes bizottságánál Lehoczky hivatalban maradásáért. 70 év távlatából is látható, hogy a főjegyző tevékenysége, magatartása megosztotta az újszásziakat.
Krasznahorkai László felolvasása | Seiobo járt odalent
Kényszerű távozás és nyugdíjba vonulás
1944. április 24-én - vitéz Baky László országgyűlési képviselővel való rossz viszonya miatt és az ő kezdeményezésére - Lehoczky Gábort felmentették újszászi állásából, és Hencidára helyezték főjegyzőnek. Új hivatalát nem foglalta el, mert Újszász választott jegyzőjének tartotta magát. Elmondása szerint 1944. május 2-ig volt hivatalban, amikor is nyugállományba helyezték.
A háború utáni megpróbáltatások
1945 tavaszán újszásziak feljelentést tettek Lehoczky Gábor ellen. A vád: két személy internálásában történő részvétel és hűtlen kezelés. Ennek következtében március 28. és július 20. között az abonyi és ceglédi internálótáborban tartották fogva. A hatósági levelezés szerint 1945. december 13-i, majd 1946. szeptember 30-án kelt határozat alapján rendőri felügyelet alá helyezték. Utolsó ismert újszászi címe 1946-ban az Orczy utca 907/a volt. Lehoczky Gáborral kapcsolatban ez volt az utolsó híradás. Újszásziak szerint még az év őszén a Hosszúháton elindult Abony felé, és többet nem hallottak róla.
Népbírósági per és a közvélemény
Szerencsés véletlen folytán került sor Lehoczky Gábor életének következő negyed századának feltárására. Ügyvédje által írott és általa elmondott életrajz töredékekből újabb eseményeket sikerült megismerni. Ezek szerint Lehoczky Gábor 1946-tól Margit lányánál Székesfehérváron élt. Folyamatban lévő népbírósági ügye kapcsán elvesztette vagyonát, állását és nyugdíját. Fejér megyében lánya munkáját segítve vállalt különböző megbízásokat. Velence és Baracs községek földadó kataszterét, aztán Székesfehérvár adó- és állatösszeírását végezte el. 1950-ben az Általános Lakásépítő Nemzeti Vállalatnál dolgozott segédmunkásként, majd éjjeliőrként. Ekkor - 69 évesen és betegen - kérte peres ügyének semmisségét és nyugdíjának visszaállítását. Lehoczky Gábor két évtizeden át kitartó levelezést folytatott a hatóságokkal. Az 5 éven át húzódó népbírósági perben több ítélet született. A bíróság előtt a meghallgatott tanúk egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak. Borzák Lajos szolnoki újságíró 1957-ben újszászi embereket szólaltatott meg a Tiszavidékben és a Szolnok Megyei Hírlapban. A cikkekben a rágalmazás határait súrolva sorolják a szegény emberek vélt és valós sérelmeit. Helyi pletyka, tájékozatlanság, némi irigység keveredtek a sorokban, amikor az Orczy családot és az érdekeiket kiszolgáló Lehoczky Gábort vádolták a Horthy-világ nyomorúságáért. Például állítják, hogy a főjegyző válogatta össze a képviselő-testületet, ő döntött a segélyek sorsáról és mértékéről. A szerző nem szólaltatta meg az ügyben Lehoczky Gábort.
„…Lehoczky főjegyző irodájába parasztember nem mehetett be akárki, s akárhogyan. Reggelenként még az újságot olvasta a “tisztességes úriember", 20-30 ember várakozhatott a szobája előtt csak egy aláírásért is…”
„…hogy nem szívbajos a főjegyző úr, azt bebizonyította nem régen, a 10. sz. földrendezési törvény jogán visszakövetelte földjét a községi tanácshoz intézett beadványában, sőt a járáshoz küldött fellebbezésében”.
A családtagok emlékeiben még él az a fél siker, amikor az említett földtörvény alapján - tízévnyi levelezés után - 2 kh szántót visszakapott, mely végül mégis a szövetkezet tulajdonában maradt.
Családi élet és személyes jellemvonások
Akik még személyesen ismerhették Újszász főjegyzőjét, elmondták, hogy fontos volt számára a rend, szigorú emberként magát mindig is a törvény emberének tartotta. A politikától távol maradt, munkájának és családjának élt. Lehoczky Gábor és Gábor Veronika Budapesten kötött házasságot 1910. január 22-én. Két gyermekük született: Lehoczky Endre (Újszász, 1910. november 7. - ????), akinek utolsó ismert tartózkodási helye 1969-ben Miskolc volt. Lehoczky Margit Mária Újszászon született 1914. június 7-én. Eöry Sándor felesége lett, és ma Fejér megyében él. Házasságkötése után Székesfehérvárra költözött. Két gyermekük született: Edit és Judit, ők ma is itt élnek. Nagyapjukról elmondták, hogy a világ legjobb nagypapájának ismerték, aki szegénységben és tisztességben élte napjait. A fehérvári ház idős lakójával - Lehoczky Gábor egykori szomszédja - is beszéltem, aki emlékezett a főjegyző úr mindig barátságos alakjára, családszeretetére, délutáni sétáira és szerény életvitelére. Hatan éltek együtt a Jókai utcai bérházban. Juditnál láttam a jegyző úr bútorainak szép darabjait, családi okmányokat és a nagyszülők emlékét őrző fényképeket.
„Szegény családba született, sok nélkülözést kellett megélnie már gyermekkorában is, majd amikor 15 éves korában az édesapja meghalt, még többet. Embert próbáló erőfeszítéseket tett, hogy ne csak magának és a körülötte élőknek próbáljon egy jobb világot teremteni, hanem az újszásziaknak is. És hogy sikerei láttán bőséggel támadtak irigyei, talán nem is lehet csodálni.... Egyben azonban biztos vagyok: egyenes gerincű, becsületes, jó szándékú, önmagához is nagyon szigorú ember volt mindig. Minden őt ért hálátlanság és igazságtalanság ellenére emelt fővel tudta vállalni sorsát, az idős korára visszatérő szegénységet és nélkülözést is.”
Lehoczky Gábor 1972. szeptember 5-én hunyt el. Adatokat soroltunk, melyekből egy jobb oldali érzelmű, állami hivatalnok portréja és élete tárul fel.
Dr. Nemes József, Újszász orvosa
Családi háttér és tanulmányok
Nemes József doktor szegény szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja Nemes József (1898-1966) vasúti fizikai munkás, édesanyja Alter Ilona (1898-1983) háztartásbeli volt. Nemes József Rákoscsabán született 1929. március 21-én. Budapesten a Lónyay Úti Református Gimnáziumban érettségizett, amely a Református Egyház második budapesti középiskolája, és olyan diákjai voltak, mint Gárdonyi Géza és Szent-Györgyi Albert. A jó tanuló, szegény sorsú diák ösztöndíjas volt. Az orvostudományi egyetemet anyagi okok miatt Pécsett kezdte 1947-ben, majd másodévtől Budapesten folytatta, ahol 1953-ban szerzett orvosi diplomát. Közben katonai kötelezettségét teljesítve, alhadnagyi rendfokozattal szerelt le.
Hivatali pályafutása Újszászon
Nemes József az orvosi diploma megszerzése után az Országos Közegészségügyi Intézetben dolgozott tanársegédként 1956-ig. 1956-1959 között Tiszaroffon körzeti orvosként működött. 1959. február 1-jén került Újszászra, az akkor már betegeskedő Mazúr Gyula doktor utódaként. Egy újonnan épült szolgálati lakást kaptak rendelővel, az egykori Erkel F. u. 9. szám alatt (ma Erkel F. u. 23.). Az 1960-as évek derekán az épületet komfortosították. Dr. Nemes József 1971-1972-ben a szemben levő üres telket megvásárolta, arra saját családi házat építtetett, és ettől az időtől 2000-ig saját fenntartású rendelőjét (Erkel Ferenc u. 44.) itt üzemeltette. A doktor úr körzeti orvosi teendői közé tartozott kezdetben - Újszász kijelölt körzetén túl - Szászberek, Alsó-Szászberek és Daruhát, majd az 1960-ban megnyílt Újszászi Szociális Otthon gondozottainak, lakóinak orvosi ellátása is. Ebben az időben naponta 150-160 beteget kellett ellátnia, látogatnia. 1969-ben javult valamit a terhelése, amikor megalakult a harmadik orvosi körzet.
Szerepe az egészségügyi ellátásban
Dr. Nemes József körzeti orvos, később körzeti főorvos, majd 1994-től, mint vállalkozó háziorvos kiemelkedő tevékenységet végzett Újszászon az egészségügyi ellátás területén. Tevékenysége eredményeként jött létre a szervezett anya- és csecsemővédelem, az iskolaorvosi-, majd a kiterjesztett beteggondozói szolgálat. Javasolta és szorgalmazta az időskorúak házi gondozásának biztosítását.
Családja
Nemes József orvosválasztása a szolnoki születésű (1930. 12. 08.), de Budapesten szakképesített óvónőként dolgozó Anka Irén személyére esett, akivel 1952-ben kötöttek életre szóló házasságot Budapesten. Életközösségük gyümölcse lett: ifjú Nemes József (Bp., 1954. 02. 21.) és Nemes Péter (Bp., 1967. 10. 05.). Mindketten Újszászon jártak óvodába, általános- és középiskolába. Mondhatni: ifjúságuk Újszászon telt. Ifjú dr. Nemes József Debrecenben végezte az Orvostudományi Egyetemet, majd Szolnokon, a Hetényi Géza Kórházban belgyógyászként dolgozott (1978-1987). Jelenleg háziorvosként működik Szolnokon. Felesége, dr. Balla Zsuzsanna (Kisvárda, 1952. 11. 27.) ugyancsak Debrecenben végzett, és háziorvos Szolnokon. Az ifjabb Nemes József gyermekei közül dr. Nemes Péter a Dunántúlon él, jelenleg a Keszthelyi Egyetem lovardájának vezetője, lovas-edző, díjlovagló versenyző. Edzőként, versenyzőként országos viszonylatban is elismert eredményei vannak. Felesége Kiss Barbara vállalkozó.
Nemes József aranydiplomás orvos türelemmel viselt, hosszú betegség után, 75 éves korában, 2004. április 03-án Szolnokon, a Hetényi Géza Kórházban hunyt el. Hamvait Budapesten, a Kozma utcai temető családi sírboltjában (102 parcella) helyezték örök nyugalomra, szűk családi körben.
