Izgalmas NB III eredmények és egy szívszorító mérkőzés krónikája

A labdarúgásban az NB III bajnokság mindig tartogat meglepetéseket és felejthetetlen pillanatokat. Nem csupán a profi ligákban, de az amatőr szinten is óriási a tét, ahol a csapatok és a játékosok a sport iránti elkötelezettségből, barátságból és a közösségért küzdenek. Az elmúlt napok eredményei is ezt bizonyítják, egy-egy mérkőzés sorsokat dönthet el, örömöt vagy épp keserű csalódást okozva.

NB III forduló eredményei

Néhány fontos eredmény az NB III 2026. májusi fordulóiból:

Ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a magyar harmadosztályú labdarúgás tele van fordulatokkal és küzdelmes pillanatokkal. Azonban az igazi drámát és az amatőr sport szívét egy másik mérkőzés hozta el tegnap, amely mély nyomot hagyott a résztvevőkben.

Az Ugod SE és a Rátót közötti emlékezetes összecsapás

Egy olyan mérkőzés, ahol a bronz megnyerése ellenére is könnyek peregtek, az Ugod SE és a Rátót közötti találkozó volt. A Rátót csapatánál már nem volt tétje a mérkőzésnek, ellenben az Ugod négygólos gólkülönbség esetén az ezüstérem várományosa volt. Ebben a szellemben lépett pályára a vendég együttes, mindent egy lapra tett fel, hatalmas elánnal kezdett, teljesen beszorította vetélytársát. Szinte felborult a pálya, egy kapuzott a bakonyi kötelék.

Az első félidő: Küzdelem és kapusparádé

Az első kapura lövés a helyieké volt, de ennél többet nem lehetett feljegyezni a számlájukra az első félidőben, minden erejüket a védekezés kötötte le, minden lehetséges módon, próbálták megfékezni, az előretörő támadásokat. Szerencséje volt a hazaiaknak, mert a jó napot kifogó Fazekas lokalizálta a kapura tartó lövések jó részét, s ami már rajta is kifogott, a kapu előtt tömörülő védelemnek sikerült a gólvonalról hárítani a gólba tartó labdákat, ami csak az első félidőben háromszor fordult elő. A hatalmas erőfölény ellenére, az első periódusban nem volt eredménye a nagy akarásnak. Sárga lapot kapott Johanidesz a 42. percben, valamint Szűcs a 43. percben. Egy szép támadás végén Kun-Szabó kapott labdát, a 42. percben. Hát igen. Az a baj, hogy oltári nagy nyomás alá helyeztük őket, volt rengeteg helyzetünk, nem is azt mondom, hogy távoli lövések, hanem ziccerek. Jól véd a kapusuk, talán egy kicsit a nyomás miatt, vagy a teher miatt, nem tudunk koncentrálni. Tóth Ferenc, az Ugod SE edzője elmondta: „Gondoltuk, hogy mivel gólkényszerbe vagytok, minél előbb gólt kellene rúgnotok. Gondoltuk azt is, hogy a Kun-Szabónak, meg a Csombónak rugdossák majd fel a labdákat, de ezeket nem igazán tudjuk megoldani sajnos.”

A második félidő: Gólok, vitatott ítéletek és fordulatok

A második etap is a hálóőr brillírozásával kezdődött, látszott az elszántság az Ugod csapatán, dűlőre akarta vinni az ezüst sorsát. Szinte percenként lehetett feljegyezni a nagyobb, meghatározó történéseket. Az ötvennegyedik percben végül megtört a jég, és felpörögtek az események. Kun-Szabót vágták fel a tizenhatoson belül, a megítélt büntetőt Hipság biztosan értékesítette, ezzel megnyílt a gólcsap. A gól: Hipság 54'. Nem volt ennyire következetes a játékvezető öt perc elteltével, ekkor két perc alatt, két jogos tizenegyest sem vállalt be, a reklamálónak pedig sárgát adott. Johanidesz a felugró játékost két kézzel kilökte a labda alól, esélye sem maradt a labda megjátszására. A jogos büntető elmaradt, a felháborodott, reklamáló játékos pedig sárgát kapott. Hipság szöglete után a kipattant labdát Csombó szerezte meg, a 60. percben, kapura fordult és két csel után, egy lövő csellel el akarta vinni a labdát, amit a tizenhatoson belül, földön fekvő Jelinkó, kézzel arrébb kotort. Az esetet Németh asszisztensnő is láthatta, de a büntető mégis elmaradt.

Nem bírta a hatalmas nyomást a Rátóti alakulat, két perc alatt két gólt kaptak, először Takács lőtte a 63. percben, majd Kun-Szabó fejjel vette be Fazekas hálóját a 65. percben, és ezzel három nulla lett az állás, ami azt jelentette, hogy egy gól elegendő az óhajtott cél eléréséért. De a szerencse nem hagyta el a házigazdákat, és ehhez még külső segítséget is kaptak, amikor nagyvonalúan, egy újabb jogos tizenegyes merült a feledés homályába, ami azután el is dönthette volna a mérkőzés végkimenetelét. Nem így történt. A mindent egy lapra feltevő, és minden erővel támadó Ugod fellazult védelmével szemben, egy ellentámadás során a honiak bevették Simon hálóját Kovács révén a 74. percben, és ezzel a találattal köddé foszlottak az ezüstérmes remények. A vendégeket azonban a szívük vitte tovább, és még innét is tudtak volna fordítani, csak a Rátótnál, mint már előbbre is írtam ma, a szerencse hatványozottan a pártjukat fogta. Még ezek után is volt több olyan lehetősége a vendégeknek, mint az első félidőben is háromszor, a másodikban is három olyan eset, amikor a kapus verve volt, és a gólvonalról lett kivágva a játékszer. És a foci örök aranyszabálya! Ami egyik oldalon nem megy be, az a másik oldalon kegyetlenül. Ez történt Rátóton is Miskei találatánál a 79. percben, aki beállította vele a kettő-hármas végeredményt.

Gólok: Kovács 74', Miskei 79', ill. Hipság 54', Takács 63', Kun-Szabó 65'

Sárga lap: Johanidesz 42', Szűcs 43', Varga 90'

A lefújás után: Könnyek és büszkeség

Soha nem láttam Megyei első osztályban olyan történéseket, mint amilyeneket a mérkőzés hármas sípszava után itt, Gyulafirátóton! Mintha egy világbajnoki döntő után, vagy egy Bajnokok Ligája döntő után, a vesztes csapat tagjai, ahol éppen vannak a lefújás pillanatában, összerogynak a füvön, és zokognak! Egy teljesen amatőr csapat, akiknek semmi anyagi érdekeltségük, csak a futball szeretete, a csapat, és egymás iránt érzett elkötelezettség! És zokogtak! Ők is zokogtak! Egymás nyakába borulva, egy elvesztett remény miatt sírtak! Nehezen lehetett őket megvigasztalni! Megnyerték a bronzot, de elvesztették az álmot. Elvesztették az ezüstöt, de nyertek egy CSAPATOT! Nyertek egy CSAPATOT, ami csupa nagybetűvel van írva, ahol otthon van mindenki, barátok között van mindenki, a saját családjában van mindenki, az UGOD SE családjában. Ahol jó lenni. Felemelő érzés volt közéjük tartozni, velük érezni, a szívünknek együtt dobbanni. Gratulálunk fiúk a bronzéremhez!

Edzői nyilatkozatok

Tóth Ferenc, az Ugod SE edzője:

„Azzal szeretném kezdeni, amit te is hallottál, amikor együtt bent voltunk, az öltözőben, amit mondtam a játékosoknak, hogy nem tudom elégszer hangsúlyozni, rendkívül büszke vagyok rájuk. Úgy gondolom, hogy ez a társaság abszolút mértékben megérdemli ezt a bronzérmet, hogyha csak az lesz. Ha ezüst lesz, az még szebb, de úgy gondolom, hogy akkor sem kell elkeserednünk, hogyha nem sikerül az ezüstérem, mert azért ez egy nagyon komoly feladat, négy gólt rúgni idegenben, hogy ne kapjunk egyet sem. Különböző okok miatt sok a hiányzó, Győri, Váradi, Horváth, Róka, Zsenya. Ez így van! De a szezon vége felé mindig így szokott lenni, minden csapatnál több a sérült, ilyenkor jönnek az eltiltások. Mi is megpróbáljuk rendezni a dolgainkat. Azt beszéltük, hogy történjen bármi, meg kell nekünk próbálni ezt a szinte lehetetlen feladatot megoldani. Túl sok variálási lehetőségünk nincsen, mert mivel, épp az előbb említettük, túl sok a hiányzónk, de megpróbálunk mindent. Megpróbálunk mindent, amennyien vagyunk. A négy-négy-kettőbe tudunk csak játszani, jó lett volna három csatárral, de most nincs is három csatárunk, mivel a Rudi elment nyaralni, de nem baj, mert kimondott két csatárunk van, megpróbálunk felzárkózni mögéjük, és gólt, gólokat kell rúgnunk.”

„Sajnos nem jött össze, amit szerettünk volna, nagyon közel álltunk az ezüstéremhez, de ma egy olyan mérkőzést játszottunk, ahol nem nekünk volt szerencsénk. Öt-hat olyan helyzetünk volt, amikor a kapuson túljutott a labda, és a védők vagdosták ki a gólvonalról. Úgy gondolom, hogy a második félidőben felvállaltunk egy olyan öngyilkos taktikát, ami elsülhetett volna így is, úgy is. Meg is lett az eredménye, mert három-nullra vezettünk, és már csak húsz perc volt vissza. Csak ez egyszerűen, annyi energiánkat felőrölt, és annyira kinyíltunk, hogy bár tudtuk és a félidőben is beszéltünk róla, hogy benne van a veszély, hogy gólt rúg az ellenfél, és ez sajnos be is jött. Meg volt már a három-null, és már csak egy pici gól kellett volna hozzá, és sajnos az ellenfél betalált. De ettől függetlenül én nem emlékszem ilyen meccsre, hogy ennyiszer rúgja ki a gólvonalról egy csapat a labdát, ekkora védései vannak egy kapusnak, ennyi helyzetünk van, és egyszerűen nem sikerült annyi gólt rúgni, amennyi kellett volna. Nagyon sajnálom a fiúkat, mert egyszerűen nem találok szavakat amilyen teljesítményt ma nyújtottak. Kilencven percen keresztül nyomás alatt tartottuk az ellenfelet, lehet ezt bírni? Volt már, amikor egy-két mérkőzés után azt mondtuk, hogy ez volt a legjobb, de ez a mai megkoronázása volt az egész évi teljesítményünknek. Ezt az iramot, amit diktáltunk, úgy gondolom, kilencven percig nem lehet bírni. Egy ilyen abszolút amatőr szinten ahol mi vagyunk, nem lehet bírni.”

A Rátót edzője:

„Először is gratulálni szeretnék az Ugod csapatának a harmadik helyezéséhez! Egy olyan megyei első osztályban, ahol minden csapat azért küzd, hogy életben maradjon, nagyon szép dolog ez a bronzérem, úgy hogy gratulálok nektek. Úgy éltem meg a második félidőt, hogy számítottam rá, hogy nekünk jöttök, nyilván való, és nyílt titok volt, hogy négy góllal kellene nyernetek a második helyhez, és erre is számítottunk. Meg is szerveztük a védekezést, úgy ahogy tudtuk, de egy Kun-Szabóval nem igazán tudunk mit kezdeni, hogyha pontosan ívelik a fejére a labdát. Ha azt a tizenegyest nem kapjuk, akkor én szerintem ez egy-null nullás meccs, de így utólag jót tett, jót tett a meccsnek. Egy nagyon jó mérkőzés lett belőle, mert egy félidő alatt, öt gól, az nem semmi, kiszolgáltuk a közönséget, ti is mi is. Én úgy látom, hogy a szélén kellett volna, hogy megnyerjük. Ott voltak is lehetőségek, hát abból nem sikerült. Az első félidőben is volt egy ziccerünk, a másodikban is voltak ebből helyzeteink, tehát én azt mondom, a szélén kellett volna megnyernünk a meccset. Az az igazság, hogy majdnem minden meccsen tudunk tizenöt, húsz percig nagyon jól játszani, te is láttad, ment a visszapassz, a mélységből indulások, de rutintalan még a csapat, igazából sokat kell még dolgozni, és képességbeli hiányosságok is vannak egyes játékosoknál, de ők meg próbálják hozzáállással, és akarattal pótolni. Tehát tudja ezt a játékot az együttes, de nem tudja kilencven percig még sajnos. Három-null után, amit te is említettél kitámadtatok, nyilvánvaló, nagyobb területünk lett, és ezt kihasználtuk. A végén még akár x is lehetett volna, de a helyzeteitek alapján teljesen megérdemelten nyertétek meg a mérkőzést. Meg vagyok elégedve saját csapatommal. Jó volt a védekezésünk, de egy csapat védekezése, nem a védősorból áll, hanem az egész csapat védekezik. Sajnos voltak lyukak, és a tizenegyes után valahogy gyorsan jött a második, gyorsan jött a harmadik, és attól féltem, mert már volt már rá példa, hogy szétesünk, hál Istennek nem így történt.”

tags: #kernem #as #tegnapi #nb3 #eredmenyeit

Népszerű bejegyzések:

• Cserisev esete: kizárás a Király-kupából
• A Japán-Omán rangadó az Ázsia-kupán
• A dorogi kézilabda áttekintése
• A rögbi teljes világa egy helyen
• Ismerje meg a Balatonfüredi Kézilabda férfi csapatát