Kézilabda szabályok és a sportolói versenyengedély részletes útmutató

A kézilabda egy dinamikus labdajáték, amelyet két 7 tagú csapat (hat mezőnyjátékos és egy kapus) játszik egymás ellen. A sportág nem csak fedett csarnokban, hanem szabadban is népszerű, egyre kedveltebb változata az extrandkézilabda. A játékot bőr vagy műanyag borítású labdával űzik, amelyet a jobb tapadás érdekében gyakran speciális wax anyaggal vonnak be.

A Kézilabda Alapszabályai és a Játékidő

Egy kézilabda-mérkőzés két 30 perces félidőből áll, amelyet egy 10 perces szünet választ el. Hosszabbítás esetén 2x5 perc következik.

A játékidő mérése a kézilabdában sajátos: az óra a játékmegszakítások (például szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés) alatt is folyamatosan megy. Amennyiben azonban a játék várhatóan hosszabb ideig áll (például sérülést követő ápolás miatt), a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani.

A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött, és a játékvezetőknek ezt követően esetleges hosszabbítás engedélyezésére nincs módjuk. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés nem minősül érvényes találatnak, ehhez az kell, hogy a labda még a játékidő letelte előtt áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy büntetődobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy büntetődobás).

Döntetlen Eredmény Kezelése

Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha a rendes játékidő után is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor büntetőlövések következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek.

A Kézilabda Pálya és Jelölései

A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 m magas és 3 m széles.

• Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész, amelyet a kapuktól 6 méterre húznak meg. Itt csak kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás, vagy büntető is járhat.
• Büntetődobó-vonal: A kaputól 7 méterre található, innen dobják a játékosok a büntetőket.
• Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
• Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a zsűriasztal és a kispad között található.

Játékosok, Cserék és Szabálytalanságok

Egy kézilabdacsapat 14 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat, a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki eltérő mezt visel a többiektől. A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az ellenféltől világosan el kell különülnie.

Egy mérkőzésen tetszőleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Ha a becserélendő játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, akkor az szabálytalan cserének minősül, és kétperces büntetéssel büntetendő.

A mezőnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába, de a labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti. Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ez a passzív játék. A játékvezető, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél.

A Kapus Szerepe és Szabályai

A kapus az egyetlen játékos, amely a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt is. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát. Azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet.

Játékvezetők a Pályán

A kézilabda-mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. A mérkőzéseken a játékosok közül csak a csapatkapitányok szólhatnak hozzájuk. A mérkőzés megkezdésekor az egyik játékvezető, mint mezőny-játékvezető a középvonalnál helyezkedik el, ő a támadó csapat támadási iránya felé néz, míg a másik a védekező csapat mögül, az alapvonalnál figyeli az eseményeket. A két játékvezető szerepe a támadások váltakozásával felcserélődik. Ha a játékvezetők valamilyen okból nem tudják a mérkőzést folytatni, rendelkezésre állás esetén lehetőség van, hogy csere játékvezető vagy játékvezető páros vezesse tovább a meccset.

Friss Kézilabda Szabályváltozások (2024)

A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) jóváhagyta és közzétette a július 1-jétől már életbe lépett szabályváltozásokat, amelyek érvényesek már a nyári utánpótlás-versenyeken, valamint a 2025-2026-os idényben is. A Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) hivatalos honlapján jelentette be ezeket a módosításokat, amelyeket a szabályalkotó a legtöbb pontban csak kisebb helyreigazításokkal és kiegészítésekkel végzett a megfogalmazásban, elkerülve a téves értelmezéseket és félreértéseket. Emellett azonban vannak olyan módosítások is, amelyek jelentősen változtathatnak a játékon, és más játékvezetői ítéleteket eredményeznek majd a jövőben.

Az MKSZ hivatalos honlapján pontokba szedte a legfontosabb szabályváltoztatásokat:

Főbb Módosítások

• Belülvédekezés (hétméteresek megítélése): Ha egy védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével tiszta gólhelyzetet akadályoz meg, hétméterest kell ítélni. A szabálypont változása alapján ezentúl nem csak az számít belülvédekezésnek, amikor a védőjátékos tisztán belép a kapuelőtérbe, hanem már az is, amikor a védőjátékos csak érinti a lábával a kapuelőtér-vonalat (6-os vonalat).
• Lépésszabály: Nem számít lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi (0. lépés). A szabályváltozás értelmében ugyanez lesz igaz abban az esetben is, ha labdavezetés után a játékos a levegőben fogja meg a labdát.
• Büntetések fejlövés esetén: Ha a kapust hétméteres dobásnál, vagy a védőjátékost időntúli szabaddobásnál fejen lőtték, az eddig a vétkes játékos kizárását (piros lap) vonta maga után. Ezentúl a büntetés mindkét esetben azonnali időleges kiállítás (kétperces büntetés).
• Kezdődobás elvégzése: A kezdődobáshoz a játékvezetői sípszó akkor adható meg, ha a játékos minden testrészével és a labda is teljesen a kezdődobás körén belül helyezkedik el.
• A kapus kapuelőtér elhagyása: A kapus akkor hagyhatja el a labdával a kapuelőteret, és játszhatja tovább a labdát a mezőnyben, ha a kapuelőtérben nem volt meg a teste és/vagy a labda feletti kontrollja. Ilyenkor a játék folytatódhat, nem kell kidobást ítélni, mint korábban.
• Szabálytalan játéktérre való belépések (szabálytalan csere vagy többletjátékos) esetén: A vétlen csapat tiszta gólhelyzetének fennállásakor a játékvezetőknek vagy a versenybíróknak joga van előnyszabályt alkalmazni, így nem kell a játékot azonnal megszakítani. A gyakorlati elvárás az, hogy a versenybírók, illetve a játékvezetők kötelezően várjanak ki az akció végéig.

Egyéb Fontos Pontosítások és Változások

• Immár formálisan a szabálypontok közé került, hogy a mérkőzésre nevezhető játékosok létszáma 16 főre, a hivatalos személyeké öt főre emelkedett (ez a kispadon helyet foglaló, jegyzőkönyvben is feltüntetett edzőket, gyúrót, stb. foglalja magába).
• A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amik vágásokat vagy horzsolásokat okozhatnak, a körmöket rövidre kell vágni.
• Edzőzónát határoztak meg formálisan az érintett szabálypontban, mely a középvonaltól 3.5 méterre kezdődik és az azonos oldalon lévő alapvonaltól nyolc méterre ér véget.
• Új büntetési lehetőséget fogalmaztak meg, így azonnali időleges kiállítást von maga után minden olyan eset, ha egy hivatalos személy a játéktéren kívül állva véletlenül játékba avatkozik a labdát vagy a játékost megérintve, miközben a csapatának ad utasításokat.
• Nem megengedett úgy érinteni a labdát, hogy a test bármelyik része a játéktéren kívül a talajt érinti. A szabály elleni vétségért az ellenfélnek kell szabaddobást ítélni.
• Hétméterespárbaj esetén, ha az első öt-öt dobás végrehajtása előtt egyértelműen eldől, hogy ki a győztes, nem kell befejezni a sorozatot.
• Csapatonként egyszerre csak egy játékos szerepelhet kapusként a játéktéren, a kizárt játékosnak és hivatalos személynek (a cserehely és játéktér elhagyása után) a mérkőzés végéig a mérkőzés helyszínén kell tartózkodnia.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb, büntetéseket és létszámot érintő változásokat:

Sportolói Igazolvány és Versenyengedély a Kézilabdában

A sportban való részvétel alapfeltétele a megfelelő engedélyek megléte. Törvényi szinten először a 2001. január 1-én hatályba lépett sporttörvény tett különbséget az amatőr és hivatásos sportolók között, ezt a megkülönböztetést a 2004-ben hatályba lépett új sporttörvény is fenntartotta.

A Versenyengedély Jogi Háttere

A Nemzeti Sportszövetség által meghatározott egységes formátumú versenyengedély kötelező tartalmi elemeit a 3/2001. (IV. 5.) ISM rendelet írta elő. Azonban a sportról szóló 2004. évi I. törvény (az új sporttörvény) az első fejezetében a sportoló jogállásának szabályai között határozta meg a versenyengedélyre vonatkozó legfontosabb szabályokat, és egyben (2004-ben) a 3/2001. (IV. 5.) ISM rendeletet is hatályon kívül helyezte. A versenyzőnek az új törvény szerint is a sportszövetség által kiállított, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (versenyengedély) kell rendelkeznie.

Kiadás, Nyilvántartás és Visszavonás

A versenyengedély kiadására, nyilvántartására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A sportág jellegéhez mérten a sportszövetség szabályzatban határozza meg, hogy mely esetekben írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a sportoló sporttevékenységével összefüggő biztosítást.

Panaszkezelés és Jogorvoslat

Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választott bírósághoz fordulhat.

Díjak és Érvényesség

A versenyengedély kiállításáért és érvényesítéséért a kérelem benyújtásával egyidejűleg, a szakszövetség által megállapított díjat kell fizetni. A versenyengedély érvényességi ideje a versenyrendszer (bajnokság) időtartamára, ennek hiányában a kiadásától számított egy évig szól.

tags: #kettos #jatekengedely #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• Az MTK-tól az Európa-bajnokságig és azon túl
• Djokovic sérülései és visszatérései
• A magyar labdarúgás évszázadai
• többet a magyar öttusázóról, Marosi Ádámról
• Rainbow Six Siege tippek és trükkök