A kézilabda forradalma: a 7 a 6 elleni játék és Németh András megközelítése
A sportágakban, mint a vízilabdában vagy a jégkorongban, a csapatok gyakran alapozzák stratégiájukat az emberelőnyös-hátrányos helyzetek hatékony kihasználására vagy elhárítására. A kézilabdában is előállhat ez az állapot, immár játékvezetői ítélet nélkül is, amióta elterjedt a kapus mezőnyjátékosra cserélésével a hét a hat elleni támadás. Ez a taktikai újítás, amely Németh András szakmai pályafutása során is kiemelten nagy szerepet kapott, folyamatosan vita tárgyát képezi, mégis egyre elterjedtebbé válik a modern kézilabdában.
A taktikai újítás születése és kezdeti megítélése
A kapus mezőnyjátékosra cserélésével kialakult hét a hat elleni támadás minden idők talán legjelentősebb taktikai újítása a kézilabdában. Azonban nem volt ez mindig így. Azoknak, akik az egyenlő pályák, egyenlő esélyek elvén alapuló kézilabdán nevelkedtek, idő kellett, mire megszokták az új stílust. Zsiga Gyula, aki 1999-ben a Dunaferrel Bajnokok Ligáját nyert, rávilágított, hogy ez alapvetően változtatja meg a lehetőségeket. Elgondolkodtató, hogy ha valakit kiállítanak, és a támadó csapat lehozza a kapusát, akkor az emberelőny elvész a vétlen fél számára, ahogyan a vétkesnek is a büntetés jellege.
Korábban is volt példa arra, hogy a kapus egyszer-egyszer felment a támadással, de az, hogy folyamatosan a mezőnyben játsszon, igazságtalannak, szinte szabályellenesnek tűnt. A gyors középkezdés 1997-es bevezetése előtt sokkal kisebb kockázattal lehetett volna üresen hagyni a kaput, mégsem fejlesztették ki vagy vetették be előbb ezt a fegyvert. Évekig, évtizedekig inkább egy-egy végletes szituációban rohamoztak hét fővel a csapatok.
Az első dokumentált esetben, az 1956-os magyar férfibajnoki döntőben, a Vörös Meteor edzője még egy játékosát a pályára lökte a döntetlen állásnál, és a szabálytalan fél gólt lőtt. Később, az 1999-es egyiptomi világbajnokság nyolcaddöntőjében, a magyar férfiválogatott az utolsó másodpercben középkezdésből kapott üres kapus góllal búcsúzott, mert a fiúk az egyenlítést ünnepelték ahelyett, hogy cseréltek volna. A 2000-es sydney-i olimpia negyeddöntőjében is hasonló helyzet állt elő a női válogatottal szemben, ám a játékvezetők érvénytelenítették az osztrák találatot.
Hogy valaki folyamatosan hét emberrel támadjon, az még tíz évvel később is eszementségnek tűnt. A 2009-es horvátországi férfi-világbajnokságon, amikor egy "pofozógép" alakulat ezt tette, a magyar szakemberek "idióta" edzőnek nevezték az ötletet.
A dán áttörés és Németh András reakciója
A „7:6” taktika világjelenséggé válásában a dán kézilabda, a skandináv edzőexport játszott kulcsszerepet. A 2014-es női Európa-bajnokság debreceni középdöntőjében egészen szokatlanul hatott Jan Pytlick dán szövetségi kapitány szakadatlan hetes északi rohama. Németh András, a magyar szövetségi kapitány szóhasználata is ezt jelezte, amint időkérésnél arra intette játékosait: „ne hagyják már, hogy szórakozzon az ellenfél”. Németh ezért és a 23-20-as vereségért is „kapott” a fórumozóktól, akik mintha nem észlelték volna, hogy az emberhátrány kiszolgáltatott helyzet, ha a másik fél pontosan játssza, alig van mit tenni ellene.
A szakvezető az európai szövetség honlapjának adott hosszú interjúban kifejtette, hogy a magyar válogatott elsősorban gyorsaságban tud ellenfelei fölé nőni, mert nincsenek nagy erejű átlövői és nagy fizikumú játékosai. Ugyanakkor érezte a nagy nyomást, ami rájuk, mint házigazdákra nehezedett, különösen Görbicz Anita hiányában.
Ezt a taktikát 2016 novemberében, Liége-ben, Európa-bajnoki selejtezőn a férfiszakágban egyeduralkodó franciák is megszenvedték. A kézilabdában nem is jegyzett belgák rukkoltak ki ellenük a még mindig újnak számító taktikával, és 37 gólt szórva csupán 38-37-es vereséget szenvedtek. Ekkor történt meg az áttörés, és innentől senki sem merészelte volna állítani, hogy a „7:6” az idióták játéka.
A taktika elterjedése és finomítása
Napjainkra a 7 a 6 elleni játék végképp polgárjogot nyert, jobbára a mérkőzés menetét, képét átmenetileg vagy általánosan felborítani szándékozók alkalmazzák. A férfi Bajnokok Ligája aktuális kiírásában tavaly ősszel ezt tette a szinte esélytelen, csoportjában utolsó dán Aalborg is a Veszprém ellen, és nyert is 29-26-ra. A hazaiak trénere, Aron Kristjansson joggal jelentette ki, hogy „Győzelmünk kulcsa a hét a hat elleni támadójátékunk volt, aminek köszönhetően remek helyzeteket tudtunk kialakítani”, és ezzel kollégája, Ljubomir Vranjes is egyetértett: „Nagyon jól támadott ellenfelünk hét a hat ellen az egész mérkőzésen.”
A siker persze nem automatizmus. A Bundesliga emberelőnyökre berendezkedett klubja, a Rhein-Neckar Löwen 2019 februárjában már azzal tervezte meglepni a Szegedet, hogy visszatér a hagyományos 6:6-os módihoz, és szünetben vezetett is 17-15-re. A második félidőre aztán Nikolaj Jacobsen mester - ő is dán - mégis állandó hétfős rohamot vezényelt, a Szeged pedig harminc perc alatt 22 gólt vágott, és 37-35-re fordított.
Maradva a BL-nél, a női szakágra áttérve, a Ferencváros vendége, a Bietigheim bő egy hónapja az üres kapus játék öngyilkos változatát produkálta. Az első félidőben végkimerülésig és dögunalomig húzogatva a labdát mindössze nyolc gólra volt képes, a másodikban pedig hétszer repült be akadálytalanul a labda védtelenül hagyott hálójába, a természetesen dán Martin Albertsen szakvezető „dicsőségére”. Elek Gábor, az FTC mestere, úgy értékelte a látottakat, hogy ez nem kézilabda volt, hanem türelemjáték. A Győr-CSM Bucuresti rangadó 2019 február végén mozgalmasabbra sikeredett. Szünet előtt másfél percbe sűrítve mutatta be, hogy ha nem lehet kivédekezni a hátrányos szituációkat, gyors válaszcsapásokkal lelohasztható az ellenfél vállalkozó kedve. Hiába dobtak ugyanis az azóta már menesztett Helle Thomsen (kell-e mondani, dán) edző által irányított bukarestiek gyors egymásutánban három gólt fórból, Nycke Groot háromszor is rögvest az üres kapujukba ívelt. Harmadszorra az elkésve beérő Paula Ungureanu már látványosan átkozódott, egyúttal az is bebizonyosodott: nagy testű, statikus kapussal nem érdemes belemenni ebbe az utcába. Nem véletlen, hogy ha a Vardar Szkopje férfiegyüttese teszi ezt, soha nem Sterbik Árpád rohangál fel és alá.
7 against 6 — Solution against offensive defence | Video analysis | IHF Education Centre
A taktikai variációk és a védekezés kihívásai
A kézilabda 2016-os szabályváltozásai közül a legnagyobb változást a kapus lecserélésére vonatkozó szabály hozta. Ha egy csapat hét mezőnyjátékossal támad, alapvetően két fő taktikai lehetősége van: vagy négy átlövőt küld a pályára (ez a ritkább), vagy két beállóst (ez a gyakoribb). Egyik esetben sem egyértelmű azonban, hogy rögtön jobbak lesznek ezáltal a támadó csapat lehetőségei.
Különösen a férfiaknál figyelhető meg, hogy, ha bemegy két beállós a falba, lekötnek négy védőt, akkor olyan zsúfolt lesz a 7-9 méteres sáv, hogy ott szinte semmi hely nem marad már. Persze kilépő védő szinte biztosan nem lesz, vagy, ha mégis, akkor megjátszható lesz az egyik beállós. Ezzel a korábbiaknál nagyobb teret kapnak az átlövők. Az átlövés azonban egyértelműen a legkevésbé hatékony kapuralövési forma, még a férfi mezőnyben is. A női mezőnyben kevesebb a 9 méterről is lőni képes átlövő, de náluk nem is feltétlenül van erre szükség, ott még két beállóssal is maradhat hely a falban a betörések számára. Azonban az, hogy már mind a hét pályán lévő játékos egyenértékű, látványosan megnöveli a taktikai lehetőségeket, de ezeket jól ki kell találni, fel kell építeni, be kell gyakorolni, különben bukás lesz belőle.
Zsiga Gyula szerint védőként nem túl sok a teendő hét támadó ellen, inkább akkor, ha hibázik az ellenfél. Ha viszont egy csapat ráfekszik a hét a hat elleni támadások gyakorlására, szinte esélytelenek a védők, a döntés hetven százalékban a támadó kezében van. A védők megfelelő alkati adottságú játékosokat vethetnek be, például magas, hosszú végtagú szélsőket, akik befelé segítve, majd visszaugrva le tudják szedni a labdákat. Kettes pozícióból kilépve is lehet labdát szerezni, de nagyon nem szabad megnyitni a védelmet.
A taktika megvalósításának legfontosabb pontja a labdabiztosság, mert ilyen helyzetben egy eladott labda szinte biztosan kapott gólban végződik. A TF felvételi követelményei közé tartozik, hogy egy labdát félpályáról az üres kapuba be kell dobni, így egy profi játékosnak ez 30 méterről sem okozhat problémát. A dánok elleni mérkőzésen Kiss Éva hihetetlen formája ellenére is rengeteg ziccert alakítottak ki kapus nélkül játszva. A védekezéshez hozzátartozik a távoli lövések gyakorlása is, olyan szinten, hogy a labdát birtokló játékos ne is bizonytalanodhasson el.
Fontos érezni, meddig lehet húzni emberelőnyben az akciót, és gyors kapust kell választani. Negyvenhez közelítő és/vagy súlytöbblettel rendelkező kapusok esetében ez a taktika gyakorlatilag meg is dől. Andreas Wolff, a német válogatott kapusa, bár ideális korban van, 198 centis és 110 kilós testalkata nem sprinterre utal. Clara Woltering, a női válogatott kapusa szerint külön sprint- és labdás edzéseket is végeznek a kapusok, hogy gyorsabbak legyenek és eltalálják a kaput harmincöt méterről.
Innovatív ibériai megoldások és modern példák
A „7 a 6” továbbfejlesztésében újfent élen járt az Ibériai-félsziget, de immár spanyol, illetve katalán edzőkkel. Chema Rodríguez magyar kapitányként a három beállós játékkal is kísérletezett, de az egyre nagyobb tét súlya alatt ezt az újítást elengedte. Annál inkább hatást gyakorolt a sportágra a „7 az 5”-tel a 2024-es párizsi olimpia előtt: ha az ellenfélnél kiállítottak valakit, a kapust is lehozta, szinte megoldhatatlan helyzetbe hozva a kettős emberhátrányba kerülő védelmet. Lékai Máté legalábbis úgy fogalmazott, hogy ezt csak ők - mármint a támadó magyarok - tudják elrontani.
A katalán Xavi Pascual, Chema Rodríguezzel szemben, most nem növelte, hanem csökkentette a beállók számát a Veszprémben a kapus lehozatala után. Ha nem is ez volt az első 7 a 6 elleni egybeállós játék a kézilabda történetében, nem igazán tudott mit kezdeni vele a BL egyik legnagyobb favoritja, a Füchse Berlin. A párharc esélyese így is Berlin maradt, amelynek kapujában a szerb Dejan Miloszavljev - a volt veszprémi Dejan Perics tanítványa - közepes napi formában is kifogott 11 lövést.
Stefan Dodics, a Veszprém irányítója, elmondta: „Megleptük az ellenfelet a 7 a 6-os felállásban négy hátsó emberrel. Nagyon sokat jelent, amikor az edződ ennyire megbízik benned, engem is magabiztossá tett, hogy ilyen teljesítményt nyújthassak. Nehéz új taktikai elemeket belevinni a modern kézilabdába. A posztok felállása jó ideje változatlan, néha a két beállós játékkal próbálkoznak csapatok, de inkább csak akkor, ha a hagyományos módon nem működik a támadójáték.”
Németh András pályafutása és gondolatai
Németh András rendkívül kalandos karrierje során mindent kipróbált, dolgozott itthon és külföldön, nőkkel és férfiakkal. 1999-ben robbant be a nemzetközi elitbe, amikor Zsiga Gyulával a Dunaferr élén megnyerte a Bajnokok Ligáját. Később háromszor kérték fel szövetségi kapitánynak.
Németh András, mint szövetségi kapitány
Németh András harmadszor is elköszönt a női csapat szövetségi kapitányi posztjától. Elismerte: „Hibáztam. Azt hiszem, be kell végre látnom, nem vagyok szövetségi kapitánynak való. Nekem sokkal jobban fekszik, ha tíz hónapig együtt dolgozhatok folyamatosan egy klubcsapattal. Minden apró részletet kidolgozhatok, begyakoroltathatok az együttes tagjaival.”
| Szövetségi kapitányi időszak | Mérkőzések száma | Győzelem | Döntetlen | Vereség |
|---|---|---|---|---|
| Legutolsó regnálása | 33 | 23 | 3 | 7 |
„A kapitányi időszak számomra azt sugallja, hogy menyire csökönyös vagyok. Mindig azt hittem, hogy tanultam az előző korszakból, és jobb leszek, de mindig kiderült, nekem ez nem megy.” - nyilatkozta. „Már a Montenegró elleni vereség után tudtam, ha világbajnokok leszünk, akkor sem folytatom a munkát a válogatott élén.”
Tomori Zsuzsa, a magyar csapatkapitány a 2014-es Dánia elleni Eb-mérkőzés utáni nyilatkozatában utalt a védekezési felkészülés hiányosságaira a 7 a 6 ellen. „Abszolút nem így készültünk, nem is szomorú vagyok most, hanem dühös, mind védekezésben, mind támadásban amire készültünk, azt nagyon kevés százalékban tudtuk megvalósítani. (...) Azt beszéltük, hogy hosszú keresztekből, nagyon gyors mozgásokból ezt a falat messziről át lehetett volna lőni, úgyhogy megint belassultunk a támadójátékban.”
A dán televízió szakkommentátora egyenesen azt nyilatkozta az NSO-nak, hogy komoly szintkülönbség volt a két szövetségi kapitány között, miután Németh azt mondta az egyik időkérésnél: "a dánok szórakoznak" a kapus lehozatalával. Márpedig arra a taktikára, amely a vereséget okozza, azt mondani, hogy szórakozás, minimum furcsa.
Németh András a klubkézilabdában
Jelenleg a Vác szakmai igazgatója. Hatvanhét évesen élete nagy ajándékának tartja, hogy mindkét gyerekével egy klubban dolgozhat. „A nők szeretik a hangomat, de van olyan decibel, amikor már nem nagyon kedvelik. Régen a kiabálás hozzátartozott a munkámhoz. Az edzősködés színészet is: ritkán adhatjuk teljesen önmagunkat, valamikor fegyelmet kell magunkra kényszeríteni, máskor jobban fel kell háborodni, mint amennyire jogos lenne.”
Vácon a mai napig minden mérkőzés szünetében bemegy az öltözőbe, és elmondja, mit kellene másképp csinálni. Azt találták ki, hogy idegenben ő is odaül a padra, hiszen volt olyan csarnok, ahol nem egyszerű bejutni az öltözőbe.
A mérkőzések menete a 7 a 6 ellen
A Siófok KC és a Mosonmagyaróvár mérkőzésén az első félidőben Szikora Melinda egészen elképesztő napot fogott ki, a mérkőzés egyes periódusaiban az 50 százalékos védéshatékonyságot is megközelítette. A Mosonmagyaróvár az utolsó hét percben gólképtelen maradt, míg Szikora Melinda szinte végig remek védekezést kapott, így a Siófok 26-22-re győzött. Zdravko Zovko, a Siófok vezetőedzője, úgy vélte, hogy „Szikora Melinda nagyon jól védett, és az egész csapat hatalmasat harcolt.”
Alexandrina Cabral, Spanyolország átlövője, Románia ellen arról beszélt, hogy a támadójátékuk nem ment jól, és a román kapus, Paula Ungureanu, nagyon jól védett. Ungureanu saját teljesítményéről elmondta, hogy nagyon boldog, amiatt, hogy sikerült győzelemhez segítenie csapatát.
tags: #kezilabda #nemeth #andras #7 #a #6
