Gödöllői Röplabda Club

A Debreceni Kézilabda Legendái és Játékosai

2026.05.18

A debreceni női kézilabda története számos kiemelkedő játékost és edzőt adott a magyar sportnak. A Debreceni VSC (DVSC), a Lokomotív, a Törekvés, a Debreceni Dózsa és a Debreceni Kinizsi színeiben megfordult sportolók generációkon át formálták a sportág arculatát a cívisvárosban. Ez a cikk az ő életútjukba és pályafutásukba enged betekintést, a múlt nagyjaitól egészen a jelenkor tehetségeiig.

A kezdetek és az első sikerek

A DVSC női kézilabdájának korai időszaka tele volt emlékezetes pillanatokkal és meghatározó egyéniségekkel. Közülük is kiemelkedik Oláhné Arany Éva, akit sokan a DVSC történelmének első igazi klasszisának tartanak.

Oláhné Arany Éva: Az első szupersztár

Oláhné Arany Éva 1951-től 1960-ig a DVSC (Lokomotív, Törekvés), majd később a Dózsa gólvágója volt. Szinte állandó házi gólkirálynő, 1955-ben magyar bajnok. Sokszoros városi, megyei és 14-szeres magyar válogatott, 1957-ben világbajnoki ezüstérmes. A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója. A DVSC történelmének első igazi klasszisa idén lett 90 éves.

Oláhné Arany Éva a kézilabda pályán

Horn Júlia: A bajnokcsapat jobbhátvédje

Az 1955-ös bajnokcsapat jobbhátvédje, Horn Júlia idén lett 92 éves, ezzel a DVSC történetének legidősebb játékosa. Szívesen vállalkozott egy kis múltidézésre.

További korai meghatározó játékosok

Móré Erzsébet beállós a sikeres DVSC ifiből került a felnőtt csapatba 1959-ben, majd négy szezon után a helyi rivális Dózsába igazolt. Ma már büszke nagymamaként figyeli és támogatja a szintén sportoló unokáit.

Gesztiné Fogarasi Judit 1960-ban igazolt az NB II-es DVSC-be, ahol hamar alapember, utánpótlás-válogatott, majd csapatkapitány és - nem mellesleg - négyszeres házi gólkirálynő lett.

Sarkadi Nagy Magda egykori balátlövő a DVSC-ben és a Debreceni Dózsában is játszott az '50-es évek végén, a '60-as évek elején. Általános iskolai testnevelő tanár volt, később szaktanító, torna- és kézilabdaedző végzettséget szerzett, évekig dolgozott a Közel-Keleten és Afrikában.

Krassói Ilona, becenevén Cila, a '60-as években játszott az akkor NB II-es DVSC-ben, általában beállóként. Évtizedeket dolgozott a közigazgatásban, nyugdíjasként a mai napig tornaórákra jár.

Az 1960-as és 1970-es évek kulcsjátékosai

Ebben az időszakban számos tehetség tűnt fel, akik nemcsak a pályán, hanem azon kívül is maradandót alkottak.

Mátyus Mária: Kitartás a pályán és az életben

Mátyus Mária egykori balátlövő a '60-as évek közepén volt a DVSC alapembere. Sok nehézséggel kellett megküzdenie az élet minden területén, de ha újrakezdhetné, ismét kézilabdázó lenne!

Kesztyűs Enikő: A mozgás öröme

1968-ban Kesztyűs Enikő volt a DVSC házi gólkirálynője, 45 góllal. Élsportolói pályafutása hamar véget ért, de a mozgás a mai napig életének része.

Ferenczi Irén: Gólkirálynő és pedagógus

Ferenczi Irén, becenevén Inci, 1970-től öt éven át játszott a DVSC-ben, '73-ban a Loki házi gólkirálynője volt. Tősgyökeres balmazújvárosi, a helyi gimnáziumban matematikát és fizikát tanított évtizedeken keresztül, két fia és öt unokája van.

Sándor Györgyi: A kapus, aki sokáig játszott

Sándor Györgyi, "Gyuri" becenévvel, 1971-72-73-ban állt a Loki kapujában, majd viharos körülmények között távozott. Különböző csapatokban sokáig játszott Budapesten és környékén, csapatkapitány is volt. Ma már hat unoka nagymamája, 48 éve él boldog házasságban.

Ipacs Ilona: Vészkapusból elsőszámú hálóőr

Ipacs Ilona vészkapusként ugrott be a pálya széléről, majd '71-ben már a DVSC elsőszámú hálóőreként nyert NB II-es bajnokságot. Volt olyan meccse, ahol öt hétméterest fogott meg. Az érettségi után visszavonult, ma már boldog dédnagymama, idén volt az aranylakodalma.

Rizmayer Mária: Az örökmozgó jobbszélső

Rizmayer Mária, "Rizi", az 1972-73-as Loki jobbszélsője Ózdon is szerepelt, de mégis Medicor-játékosnak vallja magát. A mai napig komoly zarándoklatokon, gyalogtúrákon vesz részt nyugdíjasként, valamint egyensúly-tréning és gerinctorna foglalkozásokat is vezet.

Vad Mária és Bordásné Rácz Mária: Kinizsitől a Lokiba

Vad Mária, a furcsa becenevű szélső, "Szivar", hosszú évekig játszott a Debreceni Kinizsi csapatában, majd egy szezont a DVSC-ben is szerepelt 1978-ban. Évtizedekig dolgozott a Dohánygyárban, ma is Debrecenben él.

Bordásné Rácz Mária, "Borda" a Debreceni Kinizsi irányítója volt, majd 1978-ban a feljutásra pályázó DVSC-hez igazolt. Majdnem 50 tétmeccsen erősítette a Lokit, az NB I-ben 8. helyet elérő csapatban 10 bajnoki mérkőzésen szerepelt.

Puskásné Puskás Ibolya és Szabóné Filep Anikó: A '70-es évek végi sikerek

Puskásné Puskás Ibolya, "Pusi" 1977 és 1979 között volt az NB II-t megnyerő, majd NB I/B-s DVSC jobbszélsője. Ma már nyugdíjas, három unokája van, akik szintén sportolnak. Férje a Loki (és a Kinizsi) nagyszerű focistája, Puskás Gyula volt.

Szabóné Filep Anikó 1976 és 1980 között volt a DVSC (majd DMVSC) egyik fontos cserejátékosa, szinte bármelyik poszton be lehetett vetni szükség esetén. Majdnem 100 tétmérkőzésen lépett pályára, az NB II-től egészen az NB I-ig.

A DVSC női kézilabda csapata a 70-es évekből

Bata Erzsébet: Bajnok és KEK-győztes

Bata Erzsébet volt válogatott jobbszélső magyar bajnok, kupagyőztes és KEK-győztes is volt. Nagy sikereit a Spartacusban és a Vasasban érte el, de Debrecenben is játszott, előbb a DVSC-ben, majd a DMVSC-ben. Régóta Olaszországban él, de most éppen Amerikában "csíptem el" egy beszélgetésre.

Kokovay Ágnes: Sportoló és kutató

Kokovay Ágnes, "Kokó" a TF-ről junior válogatottként érkezett Debrecenbe 1978-ban, a DSI-ben edzősködött, testnevelő tanár volt és a DVSC-ben is játszott egy szezont. Családot alapított, később ledoktorált, szakedző és kutató lett. Ma már büszke nagymama, de nyugdíj mellett is dolgozik még kicsit.

Az új évezred tehetségei és a jelen

A DVSC a mai napig meghatározó szereplője a magyar kézilabda életnek, folyamatosan neveli ki az újabb és újabb tehetségeket.

Füzi-Tóvizi Petra: Debreceni szívvel

Füzi-Tóvizi Petra esetében mégis igaz: hosszú út vezetett Debrecentől Debrecenig. A 25 éves beálló 2018-ban a cívisvárosban lett junior-világbajnok, majd bekerült a felnőttválogatottba. A saját nevelésű játékos szerint a remek csapategység sikerük egyik titka. Nagy tervei vannak még Debrecenben.

Hámori Konszuéla: Új környezetben

Hámori Konszuélát teljes élvonalbeli pályafutása a Vác csapatához kötötte, amíg Debrecenbe nem igazolt. Nehéz szívvel búcsúzott, de már tudja, jó döntést hozott. A gólok, kutyák és a BL-teherautó: nem szeret semmit a sorsra bízni a Loki szerződést hosszabbító átlövője.

Borók Rita: A Hódos Dicsőségfalán

Püspökladányból vezetett a DVSC-hez Borók Rita útja. Az idén ötvenedik életévét betöltő egykori válogatott jobbátlövő több mint kétszázszor lépett pályára a debreceni klub színeiben. Más kiválóságokkal együtt immár az ő neve is olvasható a helyi "halhatatlanok" dicsőségfalán, a Hódosban.

Slakta Petra: Tapasztalt átlövő

Slakta Petra átlövőként, majd szélsőként is szerény, szimpatikus, szorgalmas játékos hírében állt. Majdnem 300 mérkőzést játszott az NB I-ben, a Dunaújváros, a Debrecen és az MTK színeiben. Évekig élt Svájcban, jelenleg az államvizsgájára készül.

Virincsik Anasztázia: Az örökös játékos

Virincsik Anasztázia 321 mérkőzésen 1316 gólt szerzett az élvonalban, a Szeged, a Debrecen és a Fehérvár színeiben. 16-szoros válogatott és két és félszeres EHF-kupagyőztes. Ötven felett sem lassít, most épp másodéves egyetemista.

Soós Viktória: Debrecenből a csúcsra

Soós Viktória pályafutása Debrecenből indult. Az Európa-bajnoki bronzérmes, 37-szeres válogatott, négyszeres magyar bajnok, kétszeres BL-győztes jobbátlövő ugyan már visszavonult, boldog családanya, de még simán lehet, hogy újra láthatjuk a pályán!

Vámos Petra: A felrobbanó tehetség

Vámos Petra üstökösként robbant be a Loki játékosaként a magyar női kézilabda élvonalába. Sikerek, stresszek, babonák: bronzérmet ünnepelhetett társaival a Loki irányítója. A feladat adott: immár "állócsillaggá" kell válni.

Vámos Petra távozásának következményeként Tóth Nikolett szerződött a Lokiba. Már nem kell GPS Debrecenben, mondja a Loki kéziseinek új irányítója.

Kovács Anna: Sérülés miatti búcsú

Ha rajta múlik, még évekig magas szinten kézilabdázott volna, térdsérülése azonban arra kényszerítette Kovács Annát, hogy idő előtt búcsút intsen sportágának. A Dunaújvárossal EHF-kupát nyerő debreceni átlövő a pályán az ösztöneire hallgatott, s minél nagyobb volt a teher és a felelősség, annál jobban teljesített. A válogatottban viszont nem tudta megmutatni az igazi arcát, úgy érzi, az olimpiai szereplés jelentette volna karrierje csúcsát.

Vantara-Kelemen Éva: Csapatkapitányként vonult vissza

Vantara-Kelemen Éva a keleti rivális Békéscsabától érkezett, hét évig szolgálta a DVSC női kézilabda csapatát, ahonnan csapatkapitányként vonult vissza a tavalyi szezon végén. A profi karrierje után egyetemi tanulmányokba kezdő egykori közönségkedvenc élete hamarosan még jobban... hamarosan anyai örömök elé néz, áprilisban bővül a család.

Jelenlegi és feltörekvő játékosok

Juhász Katából nem lett igazi sakkozó. Ám a fekete-fehér tábla helyett egyre jobban átlátja a játékot a két kézilabda kapu között is, a Loki fiatal beállója.

Csernyánszki Liliána U19-es Eb-győztesként várja a hamarosan rajtoló szezont, amely során szeretne minél többet fejlődni.

Haggerty, a holland beálló, nagyon várja már, hogy csatlakozhasson a csapathoz. A Bajnokok Ligája pedig extra motivációt jelent számára. A BL teljesen más világ, elképesztő.

Petrus Mirtill, akit minden Debrecenhez köt. És azt mondja, jól is van ez így. A gyakorlásra soha nem lehet az mondani, hogy elég, véli Petrus Mirtill.

Szabó Nina, a Loki irányítója Balmazújvárostól Debrecenig tett meg nagy utat. Temperamentumos, dinamikus, van benne sebesség és akaraterő. Szabó Nina magával soha nem elégedett, de mindig ott vibrál benne a derű.

Edzők és vezetők

A játékosok mellett a sikerekhez elengedhetetlenek a kiváló edzők és a sportszakemberek is.

Bíró Imre: Válogatott kapusból vezetőedző

Bíró Imre korábbi 125-szörös válogatott, világbajnoki ezüstérmes kapus három időszakban is volt a DVSC vezetőedzője, így ezúttal piros-fehér szemüvegen keresztül tekintettük át a pályafutását.

Kapitány Ferenc: A tehetségek felfedezője

Kapitány Ferenc korábbi edző a Debreceni Dózsa csapatánál tette le a névjegyét, majd 4 évig a DVSC trénere is volt. Kiváló kézilabdázók egész sorát fedezte fel a Bethlen testnevelőjeként. Lassan már 82 éves, de lendületéből semmit nem vesztett.

Kapitány Ferenc edzőportré

Emődi Tünde: A DSI lelke

Emődi Tünde, mindenki Tündi nénije, majdnem 30 éve dolgozik a Debreceni Sportiskolában. A DVSC-ben és a Medicorban is kézilabdázott, majd tehetségek hosszú sorát nevelte ki edzőként és testnevelőként.

Szilágyi Zoltán: A csapat és a szurkolók egysége

"Egymásra talált a csapat és a szurkolótábora!" - mondta Szilágyi Zoltán a csodálatos bronzéremről és az odáig vezető útról.

tags: #kezilabda #novak #marta

Népszerű bejegyzések:

GRC