A Kispesti Labdarúgás Története: A kezdetektől a Honvéd legendájáig
A magyar labdarúgás egyik legpatinásabb klubjának története Kispesten gyökerezik, ahol már a 20. század elején felbukkantak az első kezdeményezések a sportág meghonosítására. Ez a cikk a Kispesti Atlétikai Club (KAC), majd a Budapesti Honvéd legendás útját mutatja be, a kezdeti nehézségektől az Aranycsapat dicsőséges időszakán át a modern kori kihívásokig.
A Kispesti Atlétikai Club születése és az első lépések (1904-1913)
Már 1904. elején felbukkant egy-egy kezdeményezés Kispesten a labdarúgás meghonosítására. A Kispesti Sport Club néven megalakult sportegyesület diákokból álló csapatát benevezték az Ifjúsági Labdarúgó Szövetségnél, ennél többet azonban nem tudni a klub sorsáról.
A megalakulás nehézségei és a hivatalos kezdet
Egy lelkes tanár, dr. Varga Bálint kezdeményezésére az Éder vendéglőben alakította meg társaival a Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. Az atlétika, torna és a vívás mellett kisebb vita után a labdarúgást is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint, a klub intézője Bede István a vívók, és Mayer Béla a labdarúgók részéről lett.
Az alapszabályt azonban a tagok nem fogadták el, Varga Bálint megsértődött és lemondott. Az egyesület ügyeit egy évig Bede István intézte, aki elsősorban a teremsportokat favorizálta. A vita egyre élesedett a két párt között, ráadásul az anyagi nehézségek is gyötörték a klubot. Ennek enyhítésére 1909. február elsején KAC bált rendeztek, melynek bevételének (100 korona) elosztása újabb vitát kavart.
1909. tavaszán beindult a labdarúgó élet a Katona réten (a Fő u. és a Batthyány u. közötti grund). Az első nem hivatalos mérkőzések Erzsébetfalva, Lőrinc, Rákosliget és Rákoscsaba csapatai ellen voltak. A két párt közötti ellentéteket a két mecénás, Schmoch Károly és Szűcs László próbálta elsimítani, nem sok sikerrel. 1909. júliusában a felbomlás veszélye fenyegette a KAC-ot. A sok belső vita miatt elhagyta az egyesületet Szűcs László alelnök és Krausz Jenő, a labdarúgó szakosztály vezetője is.
1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az első kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyűlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, vívás és labdarúgás). A közgyűlésen a régi emberek kerültek a vezetőségbe, az elnöki hely pedig betöltetlen maradt.
Az első hivatalos mérkőzések és bajnoki cím
1909. december 10-én az MLSZ felveszi tagjai közé a KAC-ot. Az első barátságos mérkőzést a MAC tartalék ellen játszotta a Kispest, melyet 5:0-ra elvesztett. Az MLSZ a csapatot a Pestvidéki Bajnokságba sorolta be, amely 1909. szeptember közepén indult és két fordulós volt. Ez volt a Kispest első hivatalos bajnoksága. Az első mérkőzés győzelemmel végződött, 1909. szeptember 19-én Monoron 3:1-re nyert a csapat.
1910. őszén az MLSZ létre hozta a IV. osztályú bajnokságot. Miután Kispestet a budapesti kerülethez csatolták, benevezett a bajnokságba. A nevezés késve érkezett, mivel a Kispest addig a vidékhez tartozott. A KAC nem tehetett a késésről és a többi egyesület sem ellenezte az indulását, így a labdarúgó szövetség elfogadta a jelentkezést. Az 1910-11. évi bajnokságban meglepetésre a 2. helyen végzett a csapat.
Az 1911-es év komoly változásokat hozott az egyesület életében. Kispest egyik leggazdagabb polgára, Csimár Károly építész lett a KAC elnöke és rögtön 1000 koronát adományozott a klubnak. Ez akkoriban rendkívüli segítség volt a szegény KAC számára. Az 1911-12. évi III. osztályú bajnokságban a 8. helyen végzett a Kispest. 1913-ban ünnepli a csapat az első bajnoki címét a III. osztályban.
Háborúk, professzionalizmus és a Magyar Kupa (1914-1944)
Az 1913-14-es bajnoki évben a labdarúgás népszerűségének nagymérvű növekedése, a sportág rohamos térhódítása a budapesti egyesületek létszámát 55-ről 71-re gyarapította. Ezért az MLSZ kénytelen volt átszervezni a bajnokságot. 1914. őszén kitört világháború és emiatt nem volt bajnokság. Helyette a legjobb csapatoknak az MLSZ kiírta az "Auguszta Serleget". Az ekkor lejátszott mérkőzéseken a KAC a 4. helyet szerezte meg.
A világháború hatása és az NB I-es debütálás
Az MLSZ - a sok bevonulás, és nem utolsósorban az egyesületek között is kitört kisebbfajta háborúskodások miatt is - kénytelen volt a bajnokságokat ideiglenesen szüneteltetni és a különböző díjmérkőzések megrendezését és lebonyolítását az egyesületekre bízta. A mozgósításkor a KAC teljes első csapatát elvesztette. Katonai szolgálatra vonult be Novák, Kollarik, Simon, Szabó, Kincs, Kiliti, Boldog, Jurcsó II., Schiller II., Kónya és Papek.
1915 tavaszán - a két tábor megbékélése után - az egyfordulós Amatőr Liga bajnokságot írták ki, 14 résztvevővel. A Kispestnek a II. osztály következett volna, de érthetetlen módon a "Pestkörnyéki Serleg" bajnokságba osztotta be a szövetség, ahol a 2. helyet szerezte meg. Végre 1916. szeptember 13.-án lejátszotta első NB I-es bajnoki mérkőzését a KAC Kispesten, a Sárkány utcában.
A "Profi per" és az első Magyar Kupa siker
Az 1919-20-as szezon szenzációs kezdést hozott: a 7. fordulóig 100%-os teljesítményt nyújtott a KAC, a bajnok azonban megállította a menetelést és 5:2-re megverte a csapatot. A következő fordulóban már újra bravúrosan szerepelt a Kispest és pontot rabolt az Üllői útról. A bajnokság végén nagy meglepetésre 2. helyen végzett a gárda.
1921. végén kirobban a kispesti „profi per”. A nagy szegénység miatt a játékosok ruhákat, cipőket és egyéb dolgokat fogadtak el, és ez bűn volt akkor. Feljelentés következtében - habár minden csapat ugyanezt cselekedte - megindul az a bizonyos "profi per", amely aztán tönkretette ezt a sokra hivatott csapatot. Legjobb játékosainkat eltiltják, majd a nagy egyesületek elviszik őket.
1926. decembere arany betűkkel íratik be az egyesület történelemkönyvébe. Megismételt mérkőzésen - 1:1 volt az első derbi - a kispesti fiúk 160 perces ádáz küzdelemben legyőzték a BEAC-ot 3:2-re, és elnyerték a Magyar Kupát.
A professzionalizmus bevezetése és új kihívások
Az 1926-os bajnoki szezon végével lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében. Véget ért az amatőr, vagy inkább ál-amatőr korszak. A harmincas évek eleji gazdasági válság tovább súlyosbította a magyar labdarúgás helyzetét is, amely egyrészt újabb adókban, másrészt az ál-amatőrizmus veszélyes formájában mutatkozott meg. Siettette ezt a folyamatot az a tény is, hogy a szomszédos osztrákok - Európában elsőkén! - már 1925 őszén bevezették a professzionizmust. Az MLSZ - tanulmányozva az osztrák labdarúgás helyzetét - kimondta: átszervezik a magyar labdarúgást és ők is bevezetik a professzionalizmust. 1926. nyarán megtörtént a szétválasztás, s ezzel labdarúgásunk szervezetének átalakítása is.
1938-ban először indul a Kispest a Közép-európai Kupában. Az 1944-ben a Nagyvárad és a Gamma legyőzése után, a Szent László kupa döntőjében még a Fradi sem tudta megállítani a Kispestet! A győzelem értékét növeli, hogy az Üllői úton győztük le a zöldeket! A kupagyőztes csapat: Mindszenti, Olajkár I., Perjési, Bozsik, Gazdag, Zalai, Egresi, Béres, Nemes, Mészáros, Puskás. Edző: id. Rumbold Gyula.
Az Aranycsapat korszaka: A Budapesti Honvéd felemelkedése (1946-1956)
1946-47-ben kialakul a jövő nagy Honvéd-csapatának gerince: a Kiss Mihály - Szalay István (Sipos I), Herédi (Rákóczi) - Bozsik, Patyi, Bányai (Simonyi) - Béres (Cserjés), Budai I, Mészáros, Puskás, Babolcsay összeállítású csapat a 2. helyen végzett.
A Honvéd dominanciája és az Aranycsapat alapjai
1949-50. Az aranycsapat kialakulásának éve volt. A Honvéd nagy fölénnyel nyerte fennállásának első bajnokságát. Szinte ugyanazzal a tizeneggyel nyerte a bajnokságot a csapat, hiszen mindössze 15 játékos jutott szóhoz a bajnokság során. A gólkirály Puskás Öcsi lett.
1950. ősze. A politikai változások miatt ekkor már Bp. Honvéd néven tarolt a csapat (bajnoki cím, Puskás ismét gólkirály 25 góllal, valamint az év játékosa ki más lenne, mint Öcsi). 1951-ben is jól szerepeltek, majd 1952-ben ezt a bravúrt ismételte meg a Bp. Honvéd, mindössze öt döntetlennel zárta a bajnokságot! Lendületes csapatjátékával és küzdeni tudásával múlta felül a Bástyát. A második félidőben mindig tudott újítani a csapat, hiszen többször is vesztes állásból tudott fordítani. Kalmár Jenő 18 játékost szerepeltetett. A gólkirály Kocsis Sándor lett.
1953. Ismét "csak" ezüst, viszont Puskás megint gólkirály. Egy újabb diadal is születik ebben az évben, a Húsvéti Torna győztese is a Honvéd lett, legyőzve az Austriát és a Rapidot is. A magyar bajnokság kicsit háttérbe szorult a sok portya és válogatott mérkőzések (VB) miatt. Így fordulhatott elő, hogy az 1954-es bajnokság 1955-ben ért véget. A kispesti pályát építették ebben az évben, ezért a Honvéd hol a népligeti Vasas pályán, hol az Üllői úton, hol pedig a Népstadionban játszotta hazai mérkőzéseit. A legendás 9:7-es rangadó áthúzódott a következő évre. A kispesti csapat először rúgott 100 gólt egy bajnokságon belül, és természetesen megnyerte azt. 1955-ben a bajnoki cím mellé két gólkirályunk is lett (Czibor és Machos egyaránt 20-20 gólt szerzett).
A Bp. Honvéd bajnoki eredményei és gólkirályai (1949-1955)
| Szezon | Bajnoki helyezés | Gólkirály(ok) |
|---|---|---|
| 1949-50 | Bajnok | Puskás Öcsi |
| 1950 ősz | Bajnok | Puskás Öcsi (25 gól) |
| 1952 | Bajnok | Kocsis Sándor |
| 1953 | Ezüstérmes | Puskás Öcsi |
| 1955 | Bajnok | Czibor és Machos (20-20 gól) |
1956 és a csapat széthullása
1956. A forradalom éve, a bajnokság félbeszakad. Bár csapatunk az élen áll és valószínűleg meg is nyerte volna, nem hirdetnek bajnokot. A Húsvéti Tornát ismét megnyertük. A BEK azonban nem hoz sikert, a Bilbao kiveri a Honvédot, de ekkor már a csapat a széthullás felé tart. A spanyolok ellen mindkétszer idegenben játszottunk (Bilbao 2:3, Brüsszel 3:3).
Ezután a csapat portyázni megy Brazíliába, ahol több mérkőzést is játszanak. Tichy, Machos, Solti és Palicskó nem ment Dél-Amerikába, így ők mentesültek a büntetés alól. Törőcsik I. és Dudás előbb hazatért, őket április 7-ig tiltották el, a később hazatért Bozsikot, Bányait, Rákóczit, Faragót, Budai II-t és Kotászt június 7-ig. Május 1-én azonban elengedték mindenkinek a büntetését. Az eltiltások és a távol maradott játékosok hiánya demoralizálta a csapatot és a 11. helyen végzett a bajnokság végén.
Újraépítés és a második aranykor (1957-1993)
Az 1957-58-as bajnokságban a Népstadionban továbbra is sok néző előtt játszottak (Vasas ellen tavasszal 45, ősszel 80, az MTK ellen 65 ezren voltak jelen). A Honvéd összeszedte magát és mindössze egy ponttal maradt el a bajnok MTK mögött. 1959-ben az új gólkirály neve Tichy Lajos, aki ezt a címet még négyszer begyűjti magának. 1962-ben búcsúzott az aktív játéktól minden idők egyik legjobb magyar játékosa, Bozsik József. "Nem búcsúzom el végleg, engem minden Kispesthez köt."
Kupa győzelmek és bajnoki sikerek
1963. őszén hajszál híján bajnok lett a csapat, de gólaránnyal a második helyre szorult. A következő évben 1926. után ismét megnyeri a Magyar Kupát a BHSE. A kupagyőztes csapat: Takács, Dudás, Sipos, Marosi, Nógrádi, Vági, Nagy A., Komora, Tichy, Tóth K., Katona. Edző: Kispéter Mihály. Nem volt ez rossz év, hiszen a bajnokságban a 2. helyen végeztek.
1969-ben új csapat épült. A kis karmester vezérletével, na és Kozma Misi góljaival az ezüstéremig menetelt a csapat. 1980-ban eljött a rég várt bajnoki cím. 25 évet kellett várni erre a sikerre. A csapat trénere a legendás Tichy Lajos volt. A nyolcvanas évek a klub életében a második aranykorszak volt.
Európai szereplés és az utolsó bajnoki cím
Előbb Komora Imre vezérletével 3 bajnoki arany és egy kupagyőzelem gazdagította a kincsestárat. 1988-89-ben Bicskei vezetésével két bajnoki aranynak és egy kupa sikernek örülhettünk. Ezután egy hullámvölgy következett, bizony még a kiesés szele is megérintette csapatunkat, hiszen az osztályozón majdnem kipottyantunk az első osztályból.
A következő évben azonban újra a csúcson voltak, ezúttal Mezey György vezérletével. A BEK-ből a kor egyik legjobb csapata, az olasz Sampdoria búcsúztatta a csapatot. Kispesten 2-1-re legyőzték a taljánokat, a visszavágón, Genovában azonban 3-1-es vereséget szenvedtek. Ez idáig utolsó bajnoki címünket 1993-ban egy finn mesternek, Martti Kuuselának köszönhetik. A BEK-ben ismét nagy halat sikerült kifognunk, ezúttal a Manchester United állta az utunkat.
Hanyatlás és újjászületés (1996-2006)
Sajnos ezután leszálló ágba került a klub. 1996-ban még egy Magyar Kupa siker gazdagította dicsőséglistánkat, de lassan hanyatlásnak indult a Kispest. Évről-évre a kiesés ellen küzdött a csapat. A jó játékosainkat nem voltak képesek megtartani. A gondok mellett politikai nyomás is nehezedett az egyesületre, így nem volt meglepetés, hogy 2003-ban bekövetkezett a klub történetének legsötétebb éve. Megtörtént az, ami fennállásunk óta még soha, kiestünk az NB I-ből. Ebben az évben közel álltunk ahhoz, hogy a legendás kispesti csapat végleg megszűnjön.
A mélyponttól a felemelkedésig
A játékosállomány szinte teljesen kicserélődött. Gálhidi György vette át a csapat irányítását, és rövid idő alatt csodát művelt a fiúkkal. A másodosztályt rajt-cél győzelemmel nyerték, és a Magyar Kupa döntőjébe is bejutottak. A csaknem százéves történelmünk mélypontja, a másodosztályú szereplés után azonban ismét megragadtak az élvonalban - 2005-ben a 11., egy évre rá a 13. helyen végzett az immár Budapest Honvéd néven szereplő kispesti csapat.
2006 nyarán aztán földindulás-szerű változások zajlottak: a klub vidékre költöztetésével fenyegető olasz főtulajdonost, Piero Pinit a Hemingway Group váltotta 100 százalékos tulajdonrészt szerezve. George F. Hemingway döntése értelmében a kispadon Aldo Dolcettit Supka Attila követte, féléves "türelmi idő" után alapos vérfrissítésen ment keresztül a keret, mint ahogy az addig elhanyagolt, de rekord gyorsasággal teljes egészében megújult Bozsik-stadion is.
A sikeres tavasz a felújított, európai színvonalú Bozsik-stadion avatóján kezdődött egy parádés, gólzáporos mérkőzésen, melyen a vendég váciak 6 remekbe szabott gólt könyvelhettek el a hálójukba. A tavaszi nagy menetelés a nyugodt anyagi háttérnek, a rendezett körülményeknek, a jó szakmai munkának volt köszönhető. Néhány hónap alatt az addig kiesés ellen küzdő csapatból - a tavaszi eredmények alapján - élcsapat lett.
