Jürgen Klopp Ligakupa győzelmei és öröksége a Liverpoolnál
Jürgen Klopp 2015 őszén vette át a Mersey-parti csapat irányítását, és elsősorban a pályán elért sikerekkel oroszlánrészt vállalt abban, hogy a klub pénzügyi és üzleti téren is jelentős előrelépést tett. A német szakember január 26-án jelentette be hivatalosan, hogy az idény végén távozik a Liverpool menedzseri posztjáról, és legalább egy évig nem vállal újabb munkát. Klopp érkezésének évében a keret értéke 375 millió euró volt, a Football Benchmark játékosértékelési platformja szerint 2024 februárjában 1018 millió euró. Keretét tekintve a jelenlegi Liverpool tehát a „milliárdosok klubjának” tagja, és a Manchester City (1384 millió euró), az Arsenal (1188) és a Real Madrid (1137) mögött a világ negyedik legértékesebbje.
A sikertelenséget megunó FSG 2015. október 8-án Jürgen Kloppot nevezte ki vezetőedzőnek, a német szakember pedig az elmúlt közel egy évtized alatt nyolc trófeát nyert a Liverpoollal. Idén például már elhódította a Ligakupát, és versenyben áll még a bajnoki, valamint az Európa-liga-címért. Klopp büszkélkedhet a klub történetének legmagasabb győzelmi arányával: 479 mérkőzésen 293 győzelem (61.17%).
A Klopp-éra sikerei és pénzügyi eredményei
A Football Benchmark elemzése alapján a Klopp-éra gazdasági eredményeit mutatjuk be. Öt évvel a Klopp-éra kezdete előtt, 2010. október 15-én a New England Sports Ventures - amelyet néhány hónappal később átneveztek Fenway Sports Groupra (FSG) - 345 millió euróért megvásárolta a Liverpool FC-t az akkori amerikai tulajdonostól, George Gillett-től és Tom Hickstől. Nem sokkal korábban ért véget a Rafa Benítez-korszak, és ugyan a spanyol trénerrel a klub 2005-ben ismét visszatért a kontinentális porond csúcsára a Bajnokok Ligája-győzelemmel, ám az utána érkező Roy Hodgson, Kenny Dalglish és Brendan Rodgers menedzseri ideje alatt egyetlen Ligakupa-serleg került az Anfield gazdag vitrinjébe.
Jürgen Klopp előtt a Liverpool legutóbb az 1989-1990-es idényben nyerte meg az angol első osztályt, amikor még nem is létezett a Premier League, ezért a szurkolók első számú vágyálma természetesen a bajnoki cím volt. A német menedzser első három évében ugyan három döntőt (Ligakupa, Európa-liga és Bajnokok Ligája) is játszott a csapat, de az első trófeára 2019-ig kellett várni, igaz, akkor egyből BL-győzelmet ünnepelhetett a város piros-fehér fele. A kinevezése előtti hét idényben a Liverpool kétszer tudott bekerülni a PL első öt csapata közé - Klopp eddigi hét teljes idényében a csapat egyszer sem végzett a bajnokságban a top ötön kívül (feltehetően az idén sem fog), 2020-ban pedig végre elhódította az áhított bajnoki címet is.
Jóllehet, Jürgen Klopp a Liverpool történetének negyedik legsikeresebb menedzsere a trófeák számát tekintve, a kritikusok szerint a dicsőségek mellé társuló nyolc ezüstérem mindenképpen jelzésértékű. Tény, hogy a Liverpool kétszer maradt le a PL-ben egy ponttal a Manchester City mögött, kétszer kapott ki tizenegyesekkel a Community Shielden, és a Real Madriddal szemben elvesztett két BL-döntő is keserű emlék.
A negyedik legnívósabb keret a világon
A címek elhódítása lehetetlen lett volna a megfelelő anyagi háttér, a megfelelő csapat és a megfelelő játékosok átigazolása nélkül. Klopp a kezdetektől fogva szorosan együttműködött az FSG elnökével, Mike Gordonnal és a sportigazgatóval, Michael Edwardsszal, megosztva a döntéshozatal felelősségét. Ez az együttműködés 2021-ig tartott, amikor is Edwards elhagyta a klubot, Klopp pedig nagyobb befolyásra tett szert a keret építése terén.
A klubnál eltöltött ideje alatt a Liverpool közel egymilliárd (!) eurót költött átigazolási díjakra, miközben ennek az összegnek valamivel több mint a felét kereste meg játékoseladásból. Ez összesen 343 millió eurós átigazolási hiányt eredményezett a Klopp-korszakban. Összehasonlításképpen: ugyanezen időszakban a Liverpool fő riválisa, a Josep Guardiola vezette Manchester City 1505 millió euróért igazolt és 694 millió euróért adott el játékost, ami 811 millió eurós deficitet jelent.
Az átigazolási piacon a Liverpool nettó költése (azaz a vétel és az eladás különbözete) mindössze kétszer haladta meg a 100 millió eurót 2016 óta, és annak ellenére, hogy nem egy eladó klubról van szó, három idényben nyereséget is termelt. Itt kell megjegyezni, hogy az egyik nettó százmilliós deficitet 2023 nyarán hozta össze a Liverpool, amikor a csapat újjáépítésének égisze alatt többek között Szoboszlai Dominik is csatlakozott a kerethez - a középpályás minden idők legdrágább magyar játékosaként 70 millió euróért érkezett az RB Leipzigtől. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Klopp-érában a „vörösök” négy alkalommal lépték túl a 100 millió eurós átigazolási költséget, ezzel szemben a Manchester City az elmúlt nyolc idényben csak egyszer költött 138 millió eurónál kevesebbet új játékosokra (2019 nyarán 79 millió eurót).
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan fejlődött a Liverpool az elmúlt közel egy évtizedben, érdemes összevetni a 2015-2016-os keret értékét a jelenlegivel. Klopp érkezésének évében a keret értéke 375 millió euró volt, a Football Benchmark játékosértékelési platformja szerint 2024 februárjában 1018 millió euró. Keretét tekintve a jelenlegi Liverpool tehát a „milliárdosok klubjának” tagja, és a Manchester City (1384 millió euró), az Arsenal (1188) és a Real Madrid (1137) mögött a világ negyedik legértékesebbje. Ebben a nem mindennapi keretben Szoboszlai Dominik a harmadik legértékesebb játékos 81.2 millió euróval.
Befektetések sikeres hozammal
Miután a Fenway Sports Group felvásárolta a Liverpoolt, a jelentős beruházások nemcsak a futballcsapat keretének megerősítésére irányultak, hanem a klub egyéb területeire is kiterjedtek. Az egyik jelentős vállalkozás az Anfield főlelátójának bővítése volt, amely magában foglalta egy új, harmadik szint hozzáadását, korszerűsített mérkőzésnapi létesítményeket és egyéb felszereltségeket. A bővítés 8500 új ülőhelyet jelentett, így a stadion befogadóképessége 54 742-re nőtt.
2016 májusában a városi önkormányzat megadta az engedélyt egy új, 1800 négyzetméteres klubüzlet építésére, amelyet a Walton Breck Roadon, a Kop és az új főlelátó sarkán alakítottak ki. Az építkezés 2016 decemberében kezdődött, az üzlet pedig a 2017-2018-as idény elején nyitotta meg kapuit. Az új üzlet és a stadion közötti terület „szurkolói zónává” alakult, új vendéglátóegységekkel és meccs előtti szórakozási lehetőséggel. A stadion felújításának második ütemeként hétezer ülőhellyel bővítik az Anfield Road-lelátót, így a teljes befogadóképesség meghaladja majd a 61 ezret.
A befektetéseknek, a pályán elért sikereknek és a jövedelmező kereskedelmi ügyleteknek köszönhetően a Liverpool bevételei jelentősen nőttek a Klopp-korszakban. 2016 és 2023 között a Liverpool 634.7 millió eurót termelt kizárólag a meccsnapi bevételekből, mégpedig úgy, hogy az ötödik-hetedik legmagasabb érték környékén mozgott idényenként az összes európai klubot figyelembe véve. Ugyanebben a periódusban a legnagyobb növekedést a közvetítési jogokból származó bevételek generálták, ami elsősorban a csapat sikeres Bajnokok Ligája-szereplésének, valamint a Premier League tartós népszerűségének köszönhető. A kereskedelmi bevételek szintén megkétszereződtek a 2015-2016-os idény óta, és várhatóan tovább növekednek, főként három, 2023-ban megkötött megállapodásnak köszönhetően: idényenként a Standard Chartered 57.5 millió eurót fizet fő mezszponzorként, az AXA 27.8 milliót főszponzorként, az Expedia pedig 17.2 milliót másodlagos mezszponzorként.
A klub háromszorozta a vállalati értékét
A személyi jellegű költségek alakulását tekintve szembetűnő, hogy Jürgen Klopp első évében volt a legmagasabb a ráfordításoknak az összbevételhez viszonyított aránya, ami megközelítette a 70 százalékot. A német menedzserrel azonban a Liverpool két egymást követő Bajnokok Ligája-döntőt játszott 2018-ban és 2019-ben, így hiába emelkedtek a személyi jellegű költségek, a szintén növekvő bevételekhez mért aránya 60 százalék alatt maradt. A Klopp-korszak során a „vörösök” sohasem lépték túl az UEFA ajánlását, amely 70 százalékban állapítja meg a személyi költség/bevétel arányának felső küszöbét. Amikor 2019-ben a Liverpool megnyerte a Bajnokok Ligáját, a klub személyi jellegű költségei 351 millió eurót tettek ki, ami jelentősen meghaladta döntőbeli ellenfele, a Tottenham vonatkozó, 202.7 millió eurós kiadásait. 2020-ban, amikor a Liverpool megszerezte az angol bajnoki címet, a személyi jellegű költségei már 371 millió euróra emelkedtek, ami viszont mérhetően alacsonyabb volt, mint az akkori ezüstérmes Manchester Cityé (400.1 millió euró).
A 2015-2016-os idénytől számított időszakban a Liverpool összesen 65.4 millió eurós nettó nyereséget könyvelhetett el, noha a nyolc évadból csak hármat tudott nyereséggel zárni a klub. A Klopp-éra teljes pénzügyi arculata ugyan csak a 2023-2024-es kimutatások hivatalos közzététele után rajzolódik ki, de az eddigi tendenciát figyelembe véve a helyzet biztatónak mondható.
A pénzügyi szempontokon túl a klub márkaépítése is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban. 2015 elejétől a mai napig a Liverpool hivatalos Instagram-fiókja több mint 40 millió követővel bővült. A „vörösök” több követővel büszkélkedhetnek a közösségi médiában, mint a Bayern München, az Arsenal, a Tottenham, az AC Milan vagy az Atlético Madrid, hogy csak néhány nagy klubot említsünk. Bár az összes említett pénzügyi és üzleti mutató figyelemre méltó, semmi sem ad világosabb képet a Klopp-korszakról, mint a Liverpool vállalati értékének 2016 és 2023 közötti alakulása. Nyolc évvel ezelőtt a Liverpool a nyolcadik helyen állt a Football Benchmark listáján 1273 millió eurós értékkel, 2023-ra az egyesület a negyedik helyre lépett előre, és 3900 millió eurót ér, ami több mint háromszoros gyarapodás!
Örökség és hasonlóságok Bill Shankly-vel
A Klopp-éra kétségtelenül a Liverpool történetének egyik legmeghatározóbb időszaka, és tény, hogy a projekt arca maga a német menedzser (volt), ám a siker a klub közös eredménye, beleértve a játékosokat, a háttérstáb tagjait, a tulajdonosokat és a szurkolókat is.
Bill Shankly: két időben és térben eltérő életút, mely az észak-angliai Liverpool városában találkozott. Mindketten olyan klubhoz érkeztek, mely az elittől messze lemaradva, komoly sikerekre esélytelenül élte mindennapjait és mindketten gyökeres változásokat elérve, az elitbe repítették csapatukat. Nem lehet úgy beszélni a Liverpool FC modernkori történelméről, hogy ne említsük meg Bill Shankly-t, mint a klub első sikerkorszakának legfőbb kovácsát, a menedzsert, aki lefektette a későbbi nagy sikerek alapkövét. Annak ellenére lett ő a klub emblematikus alakja, akit mindig, mindenhol első helyen említenek, hogy az őt a menedzseri poszton követő Bob Paisley vezetésével sokkal több címet, trófeát nyert a klub. Glenbuck. Ez a hely, ahonnan William Shankly élete elindult, nem is lehetett volna reménytelenebb, a jövőre nézve kevesebbet kínáló.
A stuttgarti születésű Jürgen Norbert Klopp egy fekete-erdei kis faluból, Glattenből származik. Sosem volt olyan elismert játékos, mint Shankly, ahogy ő fogalmazott „fejben első osztályú, de a lábait illetően csak negyedosztályú” szinten volt. Csupaszív játéka, állandó győzni akarása miatt így is népszerű figurája lett a Bundesliga 2-ben szereplő Mainz 05 csapatának. Pályafutása itt ért véget, 34 éves korában, aznap, mikor felajánlották neki a kieső helyen álló klub menedzseri posztját.
„A szocializmus, amiben én hiszek arról szól, hogy mindenki egymásért dolgozik, egymást segíti és végül egyformán kiveszik a részüket a sikerekből is. „Ez már több mint fanatizmus, ez már vallás. 1974. Ugyanebben, az együttes munkában, a kollektivizmusban hisz Klopp is, még ha szocializmusról vele kapcsolatban már nem is esik szó.
Shankly érkezésekor a csapat a stadion főlelátója melletti aszfaltos, kavicsos autóparkolóban tartotta az edzéseit. Volt ugyan edzőlétesítménye a klubnak, egy házak közé szorított pusztaság, rajta egy nagyon rossz állapotban levő, fűtés nélküli épülettel, de a pályák lerobbant állapota miatt azt nem használták. “Tom Bush, az öreg liverpooli középhátvéd elvitt minket, hogy megnézzünk néhány házat, amit a játékosoknak szántunk, és útközben megálltunk Melwoodban, az edzőkomplexumnál is. Színtiszta vadon volt. Az egyik pálya úgy nézett ki, mintha bombatalálatok érték volna. Itt jártak a németek? A munkálatok azonnal elkezdődtek. Az épületet felújították, kifestették, tornatermet, szaunát alakítottak ki benne. A pályákon pedig az Anfieldről átvezényelt pályamunkások dolgoztak egészen addig, míg a talaj és a gyep el nem érte a Shankly által elvárt szintet.
Klopp ezt már rögtön érkezése után felmérte. Nem csak azt találta problémásnak, hogy a létesítmény nem elég modern, vagy hogy a környéken lakók rálátnak az edzésekre, hogy nincs elég hely, hanem azt is, hogy az utánpótlás a város másik végén, Kirkby-ben készül. Ezért azt javasolta, építsenek új központot, ahol a klub minden korosztálya egy helyen készülhet, az elérhető legmodernebb környezetben. Az új komplexum várható költsége 50 millió font volt, és Michael Gordon klubigazgató azonnal jelezte Klopp felé, hogy ez az addig nem tervezett kiadás csökkenteni fogja az új játékosok igazolására használható büdzsét is. Ez bizony komoly érvágás volt, hiszen mindez az új menedzser első évében történt, létfontosságú volt, hogy a következő évben elérjék a Bajnokok Ligáját jelentő top 4-es helyet. Kicseréltette a gyepet az Anfielden, mert az túl lassú volt az általa elképzelt villámgyors passzokra épülő játékhoz.
„Minden futballklub a menedzser, a játékosok és a szurkolók szentháromságára épül. A klubot irányítók nem tartoznak közéjük. Shankly-nél népszerűbb ember nem létezett Liverpoolban. A szurkolók istenként tisztelték, még az Everton drukkerei is felnéztek rá. Temetésén mind a 92 angol profi klub képviseltette magát. A városban szó szerint megállt az élet, az utcákon leállt a közlekedés. Játékosok, akik gyerekből lettek felnőtt sztárok a keze alatt, könnyeiket nem leplezve sírtak.
Klopp első liverpooli vereségét a Crystal Palace ellen szenvedte el, hazai pályán. Amikor a volt Liverpool-edző, Roy Hodgson csapata a 82. percben megszerezte a győztes gólt, a közönség nagy része felállt, és elindult hazafelé. „A 82. percben bekapott gól után, miközben még 12 perc hátra volt, láttam, hogy egy csomó ember hazaindult. Abban a pillanatban meglehetősen magányosnak éreztem magam. Mi döntjük el, mikor van vége a meccsnek. A 82. és a 94. perc között akár nyolc gólt is lehet lőni. Bő egy hónappal később a csapat ismét közel állt ahhoz, hogy kikapjon hazai pályán, a West Bromwich ellen viszont Origi a 96. percben kiegyenlített, döntetlenre mentve így a meccset. A nézők ezúttal kivárták a meccs végét, és a csapat kézen fogva ment eléjük megköszönni a kitartó buzdítást. A rivális csapatok szurkolói nevetségesnek találták, hogy egy kiscsapat elleni döntetlent így ünnepel a Liverpool, pedig ez volt az a pillanat, amikor hosszú idő után újra egymásra talált a csapat és szurkolói.
"Ez a játék a szurkolók miatt olyan, amilyen. Így gondolom, tudom, érzem. Szórakoztatnunk kell őket. Jobbá kell tennünk az életüket, ez a mi dolgunk. A football nem olyan fontos dolog, nem mentünk életeket. Nem vagyunk varázslók, vagy orvosok, a mi munkánk, hogy az emberekkel 90 percre elfelejtessük a gondjaikat. Hogy témát adjunk nekik a meccsek után és legyen miről beszélniük a következő mérkőzés előtt." Kísértetiesen hasonló gondolatok. Ma Shankly-nek szobra van az Anfielden, melynek talapzatán a név után egyetlen mondat áll: He made people happy. Vagyis Bill Shankly - Boldoggá tette az embereket. Ma még nem tudhatjuk, hogy Klopp számára is eljön-e majd a nap, amikor szobrot emelnek a tiszteletére.
Jürgen Klopp LEGJOBB pályán kívüli pillanatai a Liverpoolban! 🔴
Klopp búcsúja és az utolsó szezon értékelése
Kilenc szezon és hét megnyert trófea után Jürgen Klopp búcsút intett az Anfield Roadnak. A vasárnapi, Wolverhampton elleni mérkőzés volt az utolsó, ahol a német zseni ült a Liverpool kispadján, ezzel pedig a klub egyik legfantasztikusabb korszaka ért véget. Ebben a majdnem kilenc évben Klopp újjáépített egy nagy múltú klubbot, amely érkezésekor a padlón volt, távozásakor viszont visszakerült méltó helyére. Jürgen Klopp az elmúlt években teljességgel átadta magát a Mersey-parti csapatnak, amely így újra megtanult győzni, nagynak lenni és az idő előre haladtával olyanná vált, mint edzője.
Jürgen Klopp január 26-án jelentette be, hogy távozik a Liverpooltól. A csapat ekkor 5 pont előnnyel vezette a tabellát a Manchester City előtt. Szinte napra pontosan egy hónappal később, február 25-én a „vörösök” megnyerték az angol Ligakupát, miután a Wembley Stadionban hosszabbítás után 1-0-ra legyőzték a Chelsea csapatát. Minden jel arra utalt, hogy akár négy trófeával is zárhatja a szezont a liverpooli együttes, ám tavasszal valami megtört.
Március 17-én drámai csatát hozott az ősi rivális Manchester United elleni FA-kupa negyeddöntő, ahol a rendes játékidő utolsó perceiben egyenlítettek a „vörös ördögök”, majd a hosszabbításban megnyerték a meccset, ezzel kiejtve Kloppékat. Néhány héttel később az Európa-ligában is nagy pofonba szaladt bele a Liverpool, miután hazai pályán 3-0-s vereséget szenvedett az Atalanta ellen. A visszavágón ugyan győzött az angol klub, de ez sem volt elég a továbbjutáshoz. Végül a bajnoki címnek is kénytelenek voltak búcsút inteni, a Premier League hajrájában érthetetlen pontvesztésekbe szaladt bele a csapat, teljesen kiírva magát az aranyéremért folytatott küzdelemből.
A bajnokság kezdete előtt a bukmékerek 10 százalék esélyt adtak az erősen újjáalakuló Liverpool bajnoki címének. Teljesen kicserélődött a csapat középpályája, és olyan játékosok pótlását kellett megoldani, mint a csapatkapitány Jordan Henderson, Fabinho, vagy James Milner. Kloppék a fiatalítás mellett tették le a voksukat és leigazolták Alexis MacAllistert, Szoboszlai Dominiket, Endó Vatarut és Ryan Gravenberchet is. A folyamatos sérülések miatt az újonnan igazolt fiatal játékosok mellett a klub akadémiájáról kikerült tehetségekre is nagyobb nyomás nehezedett, amit tavasszal már nem bírt el a csapat.
