A diáknyelv tükrében: Hogyan ölt testet a "kosárlabda házasság bohóc" és más fogalmak a tizenévesek szlengjében?
Hoffmann Ottó, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, a Nyelvtudományi Tanszék és a Nyelvtudományi (Alkalmazott Nyelvészeti) Doktori Program állandó meghívott előadója. Most pedig ennek a szótárnak a szerkesztője, amely a magyar diákszleng legnagyobb szókincsű szinonimaszótárát tárja az olvasók elé.
A diákszleng természete és a szótár születése
Hoffmann tanár úr évtizedeken át figyelemmel kísérte a kiskamaszok és kamaszok („tizenévesek”) nyelvét, s a feltárt eredményeket közzétegye. A Mini-tini-szótár a diákkor jellegzetes szóhasználatát tartalmazza. Ennyiben ez életkori szótár, s mivel szinte az egész korosztály iskolába jár, ezért - hogy úgy mondjam - bizonyos mértékig „csoportnyelvi szótár” is. A diákszleng alkotása nagyon is kreatív tevékenység, és a kreativitás ebben az életkorban sokkal elterjedtebb, mint a felnőttkorban.
A diákszleng hozzáállásában játékos, legalábbis a felnőttek nyelvénél játékosabb; s ezért is játékosabb a felnőttek gyakran unalmas/komoly nyelvét közvetítő iskolai nyelvészetnél. A nyelvvel való játszásnak sokfajtája van; valószínűleg a „derűs” gyermekkor egyik tartozéka az, hogy valaki egy ritkább és formájában „viccesebb” szinonimát választ (ha van miből). Ha meg ilyen nincs, akkor jön a „játszi szóképzés” néhány eljárása, elsősorban a kicsinyítés. A szleng használatához szükséges bizonyos kommunikációs - régebben azt mondták, hogy stilisztikai - keret.
5 politikus, aki TETT az Orbán-rendszer leváltásáért 👊
A gyűjtés metodikája és a diáknyelv átfogó jellege
A szótár anyaga nagy részét - a JPTE támogatásával - néhány előzetes gyűjtés után - 1987-88-ban - az ország minden megyéjének néhány iskolájában viszonylag reprezentatív mennyiségben, tanulók, tanárok, iskolák közreműködésével a 10-14 évesektől gyűjtöttem össze. Azért foglalkoztam ennek a korcsoportnak szlengjével, mivel nyilvánvaló, hogy az ifjúsági nyelv már ebben az életkorban jelentős szerepet játszik (sőt fiatalabbaknál is!).
A diákok nyelvhasználata azonban nem specifikus iskolai nyelv (nem iskolai szleng vagy diákzsargon csupán), nem korlátozódik az iskolai fogalmak, cselekvések, történések megnevezésére, hanem - s ez minden csoportnyelvre jellemző - kiterjed szinte az élet egészére. Márpedig az utóbbira vonatkozó szókincs nagyobb részét a serdültebb ifjúságtól, az idősebb (tehát a „diákként” felfogott) tanulóktól s a felnőttektől sajátítják el - saját bevallásuk szerint. Kisebb hányadát maguk alkotják, s egymástól lesik el. Ily módon diákszleng is, ifjúsági szleng is, általános szleng is. Az összegyűjtött mintegy negyedmilliós korpuszból 32500 cédula, nyelvi variáns állt össze.
A nyelvi környezet hatása
A gyűjtés során arra is kerestem választ - szociolingvisztikai szemszögből is -, hogy az évek folyamán serdülőkorba lépő tanuló nyelvi környezete miképp befolyásolja nyelvhasználatát. Ide tartozik például a speciális nyelvjárás, a nemzetiség (német, horvát, szerb, román, szlovák, szlovén) vagy etnikai csoport (cigány) esetleg még meglévő „háttérnyelve”, a határon túli kétnyelvűség, az itthon tanult más (idegen) nyelvek, valamely felekezet nyelvi sémái, a kollégium, nevelőotthon, kisegítőiskola, továbbá valamely specifikus ipari vagy mezőgazdasági ágazat, kultúr- vagy sportegyesület szaknyelve, a falusi (tanyai) vagy városi (külvárosi) környezet, és nem utolsósorban a szülők s a közvetlen hozzátartozók nyelvhasználati sajátosságai.
A szótár felépítése és tematikus megközelítése
A szótár felépítése is rendhagyó, ahogy a tartalomjegyzék mutatja. Hoffmann Ottó más megközelítéssel inkább a modern nyelvkönyvek témaköreit tartotta szem előtt, így 23 témacsoportot, fogalmi kört választott, s mintegy 1760 címszóba rendezte anyagát. A témacsoportok a beszédszituációhoz való kötődést sugallják, tehát a sajátos nyelvhasználati kört, még ha sokszor látens módon is. Ennek köszönhetően a diáknyelv nemcsak az iskolát, hanem az életnek egy-egy más területét is bemutatja.
A témakörök között szerepelnek a diákok mindennapjait érintő területek, mint például:
- A) ISKOLA
- B) SZEMÉLYEK (beleértve a családi állapotot is)
- Ö) JÁTÉK, SPORT
- K) KÖZNAPI CSELEKVÉSEK
- M) UDVARLÁS, SZERELEM
- N) TÁRSASÁGI ÉLET, SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS
Ezen strukturális felosztás alapján könnyen belátható, hogy a "kosárlabda" kifejezés a JÁTÉK, SPORT témakör alá tartozna, míg a "házasság" fogalma a SZEMÉLYEK csoporton belüli "Családi állapot" kategóriában kaphatna helyet, ha ezekre a fogalmakra specifikus diákszleng kifejezések léteznének. A "bohóc" kifejezés, vagy a hozzá kapcsolódó játékos, vicces konnotációk, a diákszleng általános, kreatív és humoros jellegéből adódóan jelenhetnének meg.
Szlengszavak jelentése és eredete
Egy szinonimaszótár általában nem értelmező és nem etimológiai szótár. Mivel azonban meghökkentően sok ismeretlen szót és kifejezést is tartalmaz, mintegy 2600 szóhoz fűzött értelmezést vagy etimológiát Hoffmann Ottó. Amikor a gyűjtőlapokból a szokatlan szavak hosszú listáját állította össze, s értelmezést, eredeztetést kért a gyerekektől, tanároktól, levelezés közben arra is választ kapott, mennyire tudatos számukra egy-egy nyelvi alakulat, sőt maga - a nyelvi normától eltérő - szleng használata. (A tőlük kapott értelmezéseket idézőjellel különíti el.)
A nemzetközi vándorszók, a jövevényszók, a divatszók esetében, s főleg az argó közvetítése révén közel 40 nyelvből kellett az etimológiát felkutatni ehhez a szókincshez. Tulajdonképpen nem a szó szoros értelmében vett tudományos etimológiákról van szó. Hoffmann Ottó csupán szembesíteni akarta a magyarban használt szlengszót más nyelvű lehetséges szleng forrásával. Fontos hangsúlyozni, hogy sok szó és kifejezés eredetét, értelmezését nem tudjuk felkutatni; sem a diákok, sem a kutatók, de a források sem. Egy részük bizonyára a beszélők szóalkotó képességének, fantáziájának szüleménye. Ez a megállapítás különösen igaz lehet olyan egyedi és kreatív kifejezésekre, mint amilyen a "kosárlabda házasság bohóc" is lehetne a diákszlengben, melyeknek eredete gyakran a pillanatnyi nyelvi játékosságból fakad.
A sajátos nyelvi formák összessége, a szó- és kifejezésgyűjtemény egyúttal jellegzetes motivációt, szemléletet, magatartásformát is tükröz. Egyszóval: mely nyelvi alakulatok színezik, s melyek szürkítik, durvítják társadalmi érintkezésünket. A gyűjtemény nem feltétlenül reprezentatív a teljes valóságra nézve, hiszen az ilyen korú tanuló már tudja, érzi, mikor mit tanácsos mondani, leírni. Ugyanakkor nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy túljátssza önmagát. Így nincsenek eszközeink, lehetőségeink, hogy matematikai pontossággal megállapítsuk, a gyerekek hány százaléka gondolkodik s beszél „így”. A - nagyon is elgondolkodtató - „tükör” mégis országos helyzetet tár fel.
A témakört tehát címszóknak alárendelt szinonimasorok alkotják, mégpedig ábécérendben; de minden szónál, kifejezésnél, ahol szükségesnek látták, értelmezésük vagy etimológiájuk is megtalálható. A gyűjtésben részt vett iskolák és tanárok nevét ugyancsak mellékelték - táblázat formájában. Hoffmann Ottó azzal ajánlja a könyvet a tini olvasónak, hogy rólad van szó: a felnőttnek pedig: használja ki az alkalmat, hogy egy időre egy kicsit ismét tini lehet.
tags: #kosarlabda #hazassag #bohoc
