A Magyar Kosárlabda Szövetség megalapítása és első elnöke: Dr. Kiss Aladár
A kosárlabda, ez a dinamikus és népszerű sportág, Dr. James Naismith, egy kanadai születésű testnevelő jóvoltából született meg 1891-ben az Egyesült Államokban, a springfieldi YMCA (Fiatalok Keresztény Egyesülése) Training School-ban.
Dr. James Naismith, a tornatanár, a tőle megszokott gimnasztikai feladatokat unó, kedvetlen diákjait látva elhatározta, kitalál egy olyan teremjátékot, amely jobb kedvre deríti őket. Naismith egy olyan versengést álmodott meg, amelyben a szépség, a mozgékonyság és a csapatmunka előnyben részesül a nyers erővel szemben. Olyan játékot szándékozott megalkotni, amely a hideg idő beköszöntével teremben, kis területen is játszható, és amely nem a fizikai erőre, hanem inkább az ügyességre épít. Naismith 13 szabályt állított fel, melyek közül 9, még ha módosított formában is, de ma is érvényben van. Naismith játékának alapvető elemei egyáltalán nem különböztek a mai kosárlabdáétól.
Az első mérkőzést futball labdával játszották, a tornaterem erkélyére, 10 láb magasra erősített fonott barackos kosarakra, csapatonként 9-9 fővel. A krónikák szerint ez az egyetemek közötti találkozó futó órával mért, két 15 perces félidőből állt, és 1-0-ra végződött. Ekkor a kosár alja még zárt volt, minden kosár után létráról vagy a karzatról kellett kivenni belőle a labdát. A palánk felszerelése a nézők miatt vált szükségessé, akik csapatukat úgy próbálták segíteni, hogy a karzaton átnyúlva a labda útját akadályozták. A játék "kellékei" és szabályai gyorsan változtak, tökéletesedtek. A labdavezetés csak jóval később, a negyvenes években vált a játék fő elemévé, amikor a jó minőségű gyári, teljesen gömbölyű labdák piacra kerültek.
A kosárlabda megjelenése és első lépései Magyarországon
A kosárlabda magyarországi elterjesztése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy müncheni tanfolyamon a kosárlabda Németországban játszott, palánk nélküli változatát ismerte meg (korbball). Mint a budapesti Vas utcai Felső Kereskedelmi Iskola tanára, hazatérve iskolájában meghonosította a sportágat. Először a kereskedelmi iskolákban - Mester utcai, Vas utcai, Wesselényi utcai - terjedt a játék, az itt tanító testnevelők nemcsak megtanították a játékot, de egymás között sorozatmérkőzéseket is vívtak. 1920-tól középiskolások, 1921-től társadalmi egyesületek csapatai kezdték el hazánkban a kosárlabdázást.
1925-ben a Magyar Atlétikai Szövetség befogadta a sportágat, keretein belül megalakította a Kosárlabda Bizottságot. Magyarországon 1933-ig a palánk nélküli kosárlabdát játszották, ebben az évben azonban a Torinóban rendezett Főiskolai Világbajnokságon a válogatott megismerkedett a palánkos kosárlabdával, mely hazánkban is gyorsan elterjedt. Az első hivatalos bajnokságot a MASZ Kosárlabdajáték Bizottsága írta ki 1933-ban tíz csapat részvételével. Az első magyar bajnok a közgazdászhallgatók csapata, a KEAC. Újabb lökést adott a fejlődésnek a dr. Hepp Ferenc fordításában megjelenő szabálykönyv, amely 1938-ban került kiadásra. A kosárlabda népszerűsége gyorsan nőtt országszerte, 1938-ban 36 férficsapat nevezett a bajnokságba.
A Magyar Kosárlabda Szövetség megalapítása és első elnöke: Dr. Kiss Aladár
A nagymértékű fejlődés szükségessé tette a kosárlabda kiválását az Atlétikai Szövetségből. Az OSK tanácstermében tartott alakuló közgyűlésen Tatár István a MASZ nevében búcsúzott a kosárlabdázóktól. 1942. május 15-én megalakult az önálló Magyar Kosárlabda Szövetség, melynek első elnöke dr. Kiss Aladár lett.
Az újonnan alakult szövetség további megválasztott tisztségviselői a következők voltak:
- Ügyvezető alelnök: dr. Károlyi József
- Alelnök: dr. Hepp Ferenc és Király István
- Főtitkár: Enyedy Ferenc
- Titkár: Tarr István és Hercze Andor
- Pénztáros: Derjanitz János
- Ellenőr: Dobozi Géza
- Jegyző: Jánosházi László és Mészáros Mihály
A második világháború kellős közepén megalakult szövetség lelkes társadalmi munkásokból állt, akik elkészítették a bajnokságok versenykiírásait, biztosították a termeket és játékvezető küldéseket. A háború után az állami irányítás a sportban is hamarosan érvényesült. Az egyesületi élet ebben a koncepcióban háttérbe szorult, a válogatott keretek tevékenysége került előtérbe, gyakorlatilag ez határozta meg a magyar kosárlabda sport helyzetét.
A magyar kosárlabda aranykora és nemzetközi sikerei
A háború után új, társadalmi egyesületek szerveződtek. Hamarosan három együttes emelkedett ki: a Honvéd, a MAFC és a MÁVAG. A három nagycsapat mellett megnyugtató fejlődés indult vidéken is, Székesfehérvár, Sopron, Szeged, Diósgyőr és Pécs fokozatosan méltó ellenfelei lettek a fővárosi csapatoknak.
A sok jó játékosból szinte észrevétlenül alakította ki Páder János azt a válogatottat, amely sikert sikerre halmozott. A csúcsot 1955 jelentette: Európa-bajnoki aranyérem Budapesten! Magyarország válogatottja nagy küzdelemben 14 ponttal győzött a szovjet válogatott ellen.
A nők hasonlóan sikeres időszakra tekinthetnek vissza. Az 1950-ben Budapesten rendezett női Európa-bajnokságon Magyarország játszotta a döntőt a Szovjetunió ellen. A magyar klubcsapatok nemzetközi sikerei elsősorban a női csapatokhoz kötődnek. A BSE 1979-ben a mai Euroliga elődjében, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában második lett. A második számú európai kupasorozatban, a FIBA Európa Kupa elődjében, a Ronchetti Kupában két magyar csapat is győzni tudott: 1983-ban a BSE, 1998-ban pedig a soproni GySEV-Ringa hódította el a trófeát.
A kosárlabda nemzetközi szervezetei és jelentős mérföldkövei
A Nemzetközi Amatőr Kosárlabda Szövetséget (FIBA - Fédération Internationale de Basketball Amateur) Argentína, Görögország, Olaszország, Lettország, Románia, Svájc és Csehszlovákia képviselői alapították meg 1932. június 18-án Genfben, első főtitkára az angol William Jones volt. A szervezetnek jelenleg öt földrészről 214 tagországa van.
A férfiak számára első alkalommal 1950-ben Argentínában, a nőknek 1953-ban Chilében rendeztek világbajnokságot. A világbajnokságokat 4 évente, az olimpiák utáni második években rendezik. 1935-ben rendezték az első Európa-bajnokságot a férfiak számára, melyet tesztversenynek szántak a berlini olimpia előtt. Az 1972-es müncheni olimpia döntője, melyet a kétszer újrajátszatott utolsó 3 másodperc után nyert meg a szovjet válogatott az Egyesült Államok ellen, a sportág történetének egyik legemlékezetesebb mérkőzése. Az amerikaiak óvását a Hepp Ferenc által vezetett (3 kelet-európai és 2 nyugati tagból álló) bizottság 3:2 arányban elutasította, az 51-50-es végeredményt helyben hagyta.
Kiemelkedő személyiségek és a szövetség vezetői a későbbiekben
A magyar kosárlabda történetében számos vezető személyiség játszott kulcsszerepet.
Dr. Hepp Ferenc, aki már az MKOSZ megalakulásakor is alelnökként tevékenykedett, 1957-ben a Szövetség elnöke lett, emellett a nemzetközi szövetségben is fontos pozíciót töltött be.
Dr. Bartha Ferenc másfél évtizeden keresztül, 2006-ig irányította a honi kosárlabdaéletet összefogó szövetséget, az MKOSZ-t. A Trigránit Holding elnöke és a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke volt. 69 éves korában hunyt el. Vezetése alatt jelentősen fejlődött a magyar kosárlabda, mely a kezdeti 200 millió után már 6,3 milliárd forintból gazdálkodott, és 639 milliós tartalékkal rendelkezett.
Az MKOSZ-t hosszú ideig irányító Szalay Ferenc 13 év után köszönt le tisztségéről, bejelentve, hogy nem méreti meg magát a küldöttgyűlésen, de mindenben támogatja utódját. Irányítása alatt a szövetség stabilitást ért el azáltal, hogy a vitákat házon belül rendezték, kifelé pedig egységes gondolatokat fogalmaztak meg. Szalay Ferenc leköszönésekor a szövetség elnökségében maradt Becsky István, Bokor Ákos, Fűzy András, Hajdu Péter, Pukler Gábor és Sántha Gergely, akikhez négy új tag csatlakozott.
Fontosabb magyar kosárlabda mérföldkövek
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a magyar kosárlabda történetének néhány kiemelt eseményét és sikerét:
| Év | Esemény / Siker | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1912 | Kuncze Géza meghonosítja a kosárlabdát | Bevezeti a "korbball" változatot Münchenből |
| 1933 | Első hivatalos magyar bajnokság | Tíz csapat részvételével, a KEAC az első bajnok |
| 1942 | Az önálló MKOSZ megalakulása | Első elnök: Dr. Kiss Aladár |
| 1955 | Férfi Európa-bajnoki aranyérem | Budapesten, a Szovjetunió legyőzésével |
| 1979 | BSE második helyezés a BEK-ben (női) | A női kosárlabda első nagy nemzetközi klubsikere |
| 1983 | BSE Ronchetti Kupa győzelem (női) | Első magyar klubgyőzelem európai kupában |
| 1998 | GySEV-Ringa Sopron Ronchetti Kupa győzelem (női) | Második magyar klubgyőzelem Ronchetti Kupában |
tags: #kosarlabda #mko #elso #elnoke
