A külhoni labdarúgás magyar állami támogatása és nemzetközi összehasonlítása

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia azonban nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek.

A határon túli labdarúgás magyar állami finanszírozása

Orbán Viktor 2010-től egyre hatalmasabb méreteket öltött focimániája nem állt meg a határoknál. Bár eleinte még csak óvatosan, de Orbán Viktor a határainkon túlra is kacsintgatni kezdett. Egészen pontosan 2013-ban indult el a külhoni klubok állami finanszírozása, amikor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon belül működő nemzetpolitikai államtitkárság levelet kapott Szondy Zoltántól, az FK Csíkszereda elnökétől, aki támogatást kért egy Székelyföldön működő fociakadémiára. Mára pedig szinte már az összes környező országban van olyan akadémia, amelynek rendíthetetlen támogatója a magyar állam.

Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében arról írtunk, hogy az elmúlt években a Felvidékre, Erdélybe és a Vajdaságba összesen 16 milliárd forint állami támogatás áramlott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ), valamint a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül. A rendelkezésünkre álló adatok szerint az elmúlt években további három szomszédos országba: Horvátországba, Szlovéniába, és Ukrajnába összesen 6,5 milliárd forint állami támogatás jutott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül.

A Bethlen Gábor Alap és a Mol - Új Európa Alapítvány szerepe

Eleinte még csak közvetlenül a költségvetésből mentek állami adóforintok a határainkon túl működő akadémiákhoz, majd a finanszírozást átvette a Bethlen Gábor Alap, amely egyedi döntésekkel jelentős összegekhez juttatja a baráti külhoni akadémiákat. Például 2020 végén a szokásos év végi pénzosztáskor a költségvetésből jelentős forrást csoportosítottak át a Bethlen Gábor Alapba (BGA) a hvg360 cikke szerint. Az viszont csak a BGA-bizottság december 27-i határozatából derül ki, mire is szánták a friss forrásokat. Négy határon túli akadémia (a Sepsi, az Eszék, a Topolya és a Lendva) összesen 18 milliárd forintnyi költségvetési támogatásban részesült. A Bethlen Gábor Alapon keresztül 81 milliárd forintnyi „nemzetpolitikai célú” támogatást osztott szét határon túli szervezetek között a magyar kormány tavaly. A pénzek nagy részét nem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntések alapján osztották ki.

A Bethlen Gábor Alap támogatásai nem könnyen átláthatóak és követhetőek, nagyon nehéz célzottan rátalálni a kívánt adatokra. Annyi biztosan tudható azonban a Magyar Hang korábbi összesítéséből, hogy 2023-ban 3,85 milliárd forinton osztozott hét külhoni fociklub, közülük a felvidéki DAC és a vajdasági Topolya kapta a legtöbbet, egyaránt 900-900 millió forintot.

A 2021-ben, a magyar állam és a Mol által közösen alapított Mol - Új Európa Alapítvány rengeteg pénzt osztott szét az elmúlt években a határon túli klubok között az általunk megismert dokumentumok szerint. Sőt az adatokat és a beszámolókat végignézve különösen nagy fókuszt helyeznek nemcsak általában a sport, hanem a labdarúgás finanszírozására a határainkon túl. Az alapítvány a kezdeti 600 millió után ma már több mint 80 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, fő feladata pedig a közérdekű célok megvalósítása, ezen belül állításuk szerint kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. A támogatásokról egy ötfős kuratórium dönt, amiben ismert, Fidesz-közeli emberek ülnek.

• Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, a MOL vezérigazgató-helyettese, a Csíki Sör új tulajdonosa, a dunaszerdahelyi FC DAC 1904 fociklub 90 százalékos tulajdonosa.
• Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója.
• Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke.
• Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója.
• Miklósa Erika operaénekes és Fradi-szurkoló az alapítvány elnöke.

A felügyelőbizottságot Kemény Dénes, a férfi vízilabda-válogatottal három olimpiát nyerő volt szövetségi kapitány vezeti, tagjai pedig Szollár Domokos, a Bajnai-kormány szóvivője, a Mol-csoport kabinetfőnöke és Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára. Az alapítvány ügyvezetője Lávich Erzsébet, a HIPA volt vezetője.

Az alapítvány 2021-es megalapítása óta kiosztott támogatások az alábbiak szerint oszlanak meg:

• A stadionját is magyar állami támogatással építő, a román bajnokság élmezőnyéhez tartozó Sepsiszentgyörgy, amelynek Orbán Viktor is rendszeresen személyesen szurkol, 3,1 milliárd forintot kapott az alapítványtól.
• A román másodosztályú, a kormánytól korábban szintén többmilliárdos támogatást kapó Csíkszereda 2,4 milliárddal lett gazdagabb.
• A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, a leggazdagabb magyar cégei által szponzorált eszéki NK Osijek szintén 2,4 milliárdot kapott.
• Az újvidéki Topolya SC 1,2 milliárd forintot kapott.
• Félmilliárd felett kapott még a szlovákiai Kassa és Komárom, valamint és a ZTE-tulaj Végh Gáborhoz tartozó szlovéniai Lendva is.
• Emellett 140 millió forint támogatásban részesült a szlovákiai Somorja, 80 millióban pedig az ukrajnai Munkács Labdarúgó Akadémia.

A kormány kedvenc külhoni focicsapatai közül a legsikeresebb szlovákiai magyar klub, a Dunaszerdahely látványosan hiányzik a listáról. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a klub többségi tulajdonosa, Világi Oszkár kuratóriumi tag az alapítványban, így összeférhetetlenséget vetne fel, ha a felvidéki vállalkozó saját csapatának ítélne meg támogatásokat.

Fő projektek a szomszédos országokban

Horvátország

Az MLSZ által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok szerint az Osijek FC Labdarúgó Iskola Egyesület futballakadémia létrehozására kapta a magyar állami támogatást. A beruházás 15 hektár területen jön létre, 8-10 focipálya épül, amiből egy fedett, 3500 fős kapacitású nézőtérrel. Nem az eszéki az egyetlen horvátországi projekt, amelyben legalább részben fellelhető magyar állami finanszírozás. Várdarócon augusztusban adtak át egy 500 fős stadiont. A V Aréna a külhoni magyarok honlapja szerint összesen 7,3 millió eurós beruházásból valósult meg.

Szlovénia

Az MLSZ-en és a BGA-n keresztül küldtünk pénzt egy szlovéniai fociakadémiára is, összesen mintegy 1,9 milliárd forintot. Ezt egy olyan egyesület kapta, amely Végh Gáborhoz köthető. Az üzletembert szintén Mészáros-közeliként szokás emlegetni, hiszen az ő cége, a Pharos 95 építette a felcsúti akadémia pályáit, telephelye is van a településen, sőt, ők adományozták a Puskás szobrot is a felcsúti fociakadémiának. A szlovén másodosztályban szereplő NK Nafta Lendava nevű csapat először 600 millió forintot kapott a BGA-tól. Az Index erről a támogatásról azt írta, hogy a pénz a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) nevű szervezeten keresztül érkezett a csapathoz. A szövetséggel kötött szerződésben az MLSZ-es 1,3 milliárd forint mellett szerepel egy másik tétel is, eszerint a programra további 96 millió forint érkezett az MMÖNK-tól, amit a Bethlen Gábor Alap biztosított.

Ukrajna (Kárpátalja)

A külhoni kluboknak juttatott futballcélú források közül speciális eset a munkácsi fociakadémiára szánt összeg, ezt ugyanis nem egy határon túl működő szervezet kapta, hanem a Várda Sport Egyesület. Az utóbbi években 2,6 milliárd forintot (8,1 millió euró) szántak a fiatal kárpátaljai focisták kinevelésére. A létesítményeket ehelyett a jelenlegi tervek szerint Dercenben és Ungváron húzzák fel. Maga az akadémia Dercenben lesz, itt egy kollégiumra, egy focipályára és egy épületegyüttesre költhetik a forrásokat, Ungváron pedig az Avangard stadion felújítására (műfüves pálya építése és korszerűsítése, pálya, öltöző és tribün építése). Fejlesztéseket terveznek Szerednyén is, itt a magyar forrásból a meglévő pályák mellé még egy pályát építhetnek, és felújíthatják az ottani kollégiumot is.

A TAO program és a külföldi játékosok szerepeltetésének szabályai

A magyar labdarúgást teljesen átszőtte a politika, legyen szó tulajdonosokról, szponzorokról vagy sok esetben a nagyobb meccsekre a VIP-páholyokba kilátogatókról: érdekek és helyezkedés, az elköteleződés szimbóluma. Fontos változás jött a 2021/2022-es évadtól a külföldi játékosok szerepeltetésének feltételeiben, melynek kedvezőtlen következményei lehetnek a sportszervezet TAO-támogatására. A Labdarúgás Versenyszabályzatában az utóbbi időkben több módosítást is végrehajtottak, de jelenleg kifejezetten a 4. pont az irányadó.

Az eddigi leírás szerint, aki a megjelölt feltételeknek - 1) magyar állampolgár; 2) magyar felmenővel rendelkezik, és ezt közokirattal, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja; 3) 21 éves kora alatt egy vagy több MLSZ-tag sportszervezetben legalább 3 évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt - megfelelt, hazai labdarúgónak számított. Viszont a 2021. július 1-től hatályos új szabályok értelmében hazai labdarúgónak kizárólag a magyar állampolgársággal rendelkező labdarúgók számítanak.

A jelenlegi TAO-programok értékelésekor úgy járnak el az illetékes kollégák, hogy a 2020/2021-es szezonban a sportfejlesztési programok benyújtásakor (2020.02.28.) érvényes versenyszabályzatot veszik alapul. Tehát aki ebben a szezonban még magyar felmenőkre hivatkozik, azt nem fogják szankcionálni, viszont a 2021/2022-es évadtól már igen. Mindezek miatt kérjük, hogy a külföldi labdarúgó(k) szerepeltetése miatti szankcionálás elkerülése érdekében gondolják át a nem hazai labdarúgók szerepeltetését, hogy a támogatási összeg ne legyen lekorlátozva az egyesület számára.

Ha a pályázó NB II-es vagy annál alacsonyabb osztályú felnőtt férfi nagypályás bajnokságban induló csapatában (ide nem értve az NB I-es csapatok további felnőtt csapatát) nem hazai labdarúgó szerepelt, utánpótlásnevelés jogcímen legfeljebb az alábbi táblázat szerinti pályázati összegre jogosult. Amennyiben az utánpótlás-nevelés feladatait külön sportszervezet látja el, úgy utóbbi sportszervezet legfeljebb szintén az alábbi táblázat szerinti összegre jogosult, továbbá személyi jellegű jogcímen részére pályázati támogatást nem lehet nyújtani.

A 2021/22. évi sportfejlesztési programok értékelési alapelvei című szabályzat 4.5.3. pontjában meghatározott feltételek megvalósulása esetén azonban nem fogják szankcionálni az egyesületet. Az esetlegesen csak a támogatási összegek maximalizálását célzó honosítási láz korlátozása és megfékezése már hónapokkal korábban napirendre került a szövetségnél. Február végén egy háttérbeszélgetésen el is ismerték, hogy vizsgálják annak a lehetőségét, a következő szezontól miként pontosítsanak a köznyelvben fiatalszabályként ismert ösztönző szövegén ennek érdekében.

A Mariano Gómez-ügy - egy honosítási példa

Másfél nappal a bejelentés után sem csillapodnak a Ferencváros argentin védőjének honosítása keltette hullámok. Az FTC hivatalos kommunikációja és a játékos - szintén a klub saját médiafelületei által közölt - nyilatkozatai szerint a döntést a magyar válogatottba való bekerülés motiválta. Márpedig, ha Gómez nem tudja a FIFA és a Magyar Labdarúgó-szövetség irányába igazolni, hogy legalább az egyik nagyszülője Magyarország területén született, úgy legkorábban a 32 éves korára, a négyes pontban meghatározott ötévnyi folyamatos magyarországi szereplés lejártával, 2031 tavaszán lenne jogosult.

A szövetség válaszában kifejtette, a labdarúgó magyar állampolgárságának megszerzése a bevonása és tájékoztatása nélkül történt. A jogszabály megkülönbözteti a normál, az egyszerűsített, valamint a menekültek és hontalanok esetében alkalmazandó állampolgársági eljárást. Utóbbi egy argentinnal kapcsolatban szóba sem jöhet; míg az első opció feltétele, hogy az állampolgárságért folyamodó személy legalább 8 éve jogszerűen Magyarországon éljen, büntetlen előéletű, a megélhetése pedig biztosított legyen. Csakhogy az egyszerűsített eljárás bizonyos kritériumai alól, amennyiben hazánknak fontos érdeke fűződik a honosításhoz, a köztársasági elnök, azaz jelenleg Sulyok Tamás adhat mentességet. A felmentés egyáltalán nem ritka az olyan sportolók esetében, akik rövid időn belül válogatott szinten is képviselhetik az országot. Csakhogy - ahogyan azt korábban már kifejtettük - Gómez a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem ilyen futballista.

Hogy Magyarországnak akkor mégis milyen „jelentős érdeke fűződhetett” a ferencvárosi védő honosításához, kerestük a Miniszterelnökséget is. A tárca válasza szerint „az elmúlt három és fél évtizedben a magyar állam a magyar állampolgárságra vonatkozó adatokat elsősorban nemzetpolitikai érdekből és csak másodsorban a személyes adatok védelmére tekintettel titkosan kezelte”, erre való hivatkozással pedig csak annyit közölt „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV.” törvényre hivatkozott. Az eset mindenesetre még a bajnoki címvédő, ám a labdarúgó NB I-ben az utolsó fordulót megelőzően az ETO FC Győr mögött csupán második helyen álló Ferencváros alkalmazottjait is megosztja. Az elhangzott vélemények szerint a döntés abból a szempontból érthető, hogy így az első csapatot irányító Robbie Keane vezetőedzőnek könnyebb dolga volt a kezdő kijelölésekor és a cseréknél is, ugyanakkor az üzenete több mint veszélyes. Sőt, az FTC akadémistáira nézve egyenesen demoralizáló. Úgy tudjuk, akár a hazai szabály kijátszása volt a zöld-fehérek célja, akár nem, komolyabb rizikót nem vállalt a csapat azzal, hogy a Megyeri úton már rögvest az ajánlott öt magyar egyikeként Gómezt játszatta. A fogadalomtételt követően átvett állampolgárságot igazoló okiratot ugyanis néhány perc alatt fel lehet tölteni az MLSZ elektronikus rendszerében a játékosok adatlapjához.

Nemzetközi kitekintés: állami támogatás a régióban

A számunkra csalódással zárult világbajnoki selejtezők után az Euronews körbenézett, milyen állami támogatást kap a futball - a selejtezősorozatban Magyarországnál többnyire jobban szereplő - néhány exszocialista országban, illetve volt szocialista országok utódállamaiban, Lengyelországban, Romániában, Horvátországban, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, Szlovákiában és Csehországban.

Lengyelország

Lengyelország pótselejtezős helyen végzett csoportjában Hollandia mögött. „A tornához kapcsolódó teljes infrastrukturális kiadást (közlekedés, stadionok, szállodák) közel 95 milliárd zlotyra becsülték. A 2012-es Eb előkészületeinek részeként jelentős helyszíneket építettek vagy korszerűsítettek. Mindezek a stadionok több mint 40 ezer néző befogadására alkalmasak, a varsói pedig az ország legnagyobbja, közel 60 ezer férőhellyel. Érdekesség, hogy a varsói stadiont a kommunista Lengyel Népköztársaság 10. évfordulójára építették. Érdemes még szólni a chorzówi Sziléziai Stadionról is, amely 2009 és 2017 között jelentős modernizáción esett át, beleértve egy nagy tetőszerkezet beépítését is. A végső költség elérte a körülbelül 650 millió zlotyt. Ugyanakkor elindult az „Az én pályám - Orlik 2012” (Moje Boisko - Orlik 2012) program, melynek célja sportpályák építése iskolák közelében. Az építési költségeket a központi és a helyi hatóságok között osztották meg. Az Orlik projektekre a költségvetés 1 milliárd zlotyt (235 millió eurót) különített el. A program célja számos, helyben hozzáférhető Orlik típusú pálya létrehozása volt, növelve a gyermekek és fiatalok sporthoz való hozzáférését.

Románia

A román sportfinanszírozási rendszer általánosságban állami forrásokra támaszkodik a központi állami, megyei és helyi költségvetésekből történő finanszírozással. A román kormány közvetlenül biztosít költségvetési forrásokat futballakadémiák és egyesületek számára. 2024-ben a kormány elfogadott egy költségvetési memorandumot, amely lehetővé teszi, hogy a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) által rangsorolt akadémiák utánpótlás-nevelésre kapjanak állami pénzt megduplázott összegben. Egyes - különösen a „történelmi háttérrel” rendelkező - román klubok közvetlenül részesülnek állami intézmények támogatásában. Például a Dinamo București a román belügyminisztériumhoz tartozik, így azon keresztül is kaphat állami forrásokat. A sportfinanszírozási rendszer célja, hogy a sportszövetségek, köztük a labdarúgó szövetség pénzt kapjanak sportolóik nemzetközi versenyekre való felkészítésére, utánpótlás- és edzőprogramokra, illetve képzésekre.

Horvátország

A tervek szerint az új nemzeti stadion építését a kormány és Zágráb városa közösen finanszírozzák, a folyamat magában foglalja először egy kisebb aréna, a Lokomotiva Zágráb stadionjának felújítását. Az új nemzeti stadion mintegy 35 ezer fő befogadására lehet majd alkalmas. A multifunkcionális létesítmény felépítése a tervek szerint körülbelül 175 millió euróba kerülhet. Az építkezéseken túl a horvát állam például földadományozással is támogatja a labdarúgást, ennek köszönhetően épülhet meg Velika Goricán az új Nemzeti futballközpont és tábor. Az állami, regionális költségvetések és a HNS kezdeményezések néha fedezik az ifjúsági képzési programokat, a logisztikát vagy a helyi klubok, akadémiák üzemeltetési költségeit.

Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Koszovó

Az egykori Jugoszlávia utódállamai közül még Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó van versenyben a világbajnoki részvételért. Utóbbi kettő a második helyen végzett világbajnoki selejtező csoportjában, míg Észak-Macedónia a 2024-2025-ös Nemzetek Ligájában elért eredményének köszönheti a pótselejtezős lehetőséget. Bosznia-Hercegovinában a zenicai Bilino Polje stadion felújítása volt az elmúlt 15 év egyik legjelentősebb sportberuházása. A szarajevói Grbavica Stadiont fokozatosan fejlesztik. A Zseljeznicsar arénája 2017-ben új lelátóval bővült, 2018-ban a pályát öntöző-fűtő rendszerrel látták el, 2019-ben pedig befedték a lelátót.

A közelmúltban Koszovóban is meglódult a stadionprojekt. Államilag támogatott beruházásokról, nagy önkormányzati projektekről, többéves tőkeprojekt-csomagokról döntöttek, miközben ismétlődően támogatják a labdarúgó szövetséget. A mitrovicai Adem Jashari Olimpiai Stadion is többfázisú, államilag finanszírozott felújításon esik át. A Kulturális, Ifjúsági és Sportminisztérium (MKRS) és a központi kormányzat több millió eurós költségvetéseket hagyott jóvá és különített el stadionok építésére és felújítására. Ezek között van egy új, városi stadionok építésére (Peja, Ferizaj), illetve meglévők felújítására (Prizren, Vushtrri) vonatkozó csomag, és folyamatban vannak további önkormányzati stadionprojektek is. Ezeknél többnyire 10-15 millió eurós nagyságrendű pályázati és projektköltségvetés jelenik meg a nyilvános jelentésekben. A BalkanInsight továbbá például arról számolt be, hogy bizonyos városok vagy klubok felé terelhettek állami beruházásokat, valamint, hogy a „nemzeti stadion” elhelyezésével, tulajdonjogával kapcsolatos politikai viták lelassítottak vagy átalakítottak néhány projektet. A másik három eddig taglalt exjugoszláv államhoz hasonlóan Észak-Macedóniában is főként stadionrekonstrukciós, pályafelújítási projektek zajlottak az elmúlt 15 évben.

Csehország

A Cseh Labdarúgó Szövetség (FAČR) mint nonprofit szervezet rendszeresen kap állami dotációkat a központi költségvetésből. A támogatásokat a kormányzati sport- és költségvetési programokból ítélik oda. Az állami nyilvántartás szerint a FAČR különböző célokra több tucat állami támogatást kapott már több százmillió eurónak megfelelő, összesen több mint 5,7 milliárd cseh korona értékben. A cseh költségvetés sportprogramjai több kategóriában - például „Sportolói és nemzetközi szereplés támogatása” (válogatott felkészülés és versenyek), „Ifjúsági és tehetséggondozási programok” vagy „Sportinfrastruktúra és klubok fejlesztése” - adnak támogatást. A labdarúgó-klubok és sportegyesületek helyi önkormányzatoktól is kaphatnak támogatást infrastrukturális fejlesztésre (pl. pályák, edzőközpontok), utánpótlás-programokra vagy működési költségekre. Összességében elmondható, hogy a cseh modell kevésbé támaszkodik adókedvezményes rendszerekre vagy TAO-szerű konstrukciókra, mint a magyar, illetve, hogy a támogatásokat sokszor közvetlenül juttatják el szövetségi szervezetekhez vagy klubok nonprofit egységeihez. A FAČR állami dotációi körül mindazonáltal voltak botrányok: 2017-ben például korrupciós vizsgálat is zajlott a sporttámogatások elosztása kapcsán. Az átláthatóság és a támogatási rendszerek szabályozása azóta is közéleti viták témája Csehországban.

Szlovákia

Egy 2023-as jelentés szerint a szlovák állam évente mintegy 110-150 millió eurót költ sporttámogatásra, amibe természetesen beletartozik a futball is. Az állami pénzek a Sporttámogatási Alapon és más költségvetési tételeken keresztül jutnak el a sportágakhoz. A szlovák futballba jelentős közpénz érkezik Magyarországról is, főként a határon túli magyar közösségek támogatását célzó programokon - Bethlen Gábor Alap, Mol - Új Európa Alapítvány stb. - keresztül. A közelmúltban voltak Szlovákiában az Európai Unió által támogatott projektek is.

ECA támogatások: hol állnak a magyar klubok Európában?

Az európai klubokat tömörítő European Club Association (ECA) a honlapján részletesen közölte, hogy összesen 233 millió eurót osztott szét 901 futballklub között a 2020 és 2024 között a válogatottakban szereplő játékosok után. A tájékoztatás szerint a labdarúgók 2020 és 2024 között rendezett válogatott eseményekre való elengedése után az ECA összesen 233 millió euró támogatást ad 55 nemzeti szövetség 901 klubjának, a 2020-2021-es és 2022-2023-as Nemzetek Ligája-sorozatok, a 2024-es Európa-bajnokság selejtezői és a 2024-es kontinenstorna alapján. Részletezték, hogy a mostani támogatás 33 millióval nagyobb, mint a 2016 és 2020 közötti ciklusban, de kiemelték azt is, hogy a klubok egyenlő részesedést kapnak játékosaik után, illetve a döntő tornákra napi fix összeget állapítottak meg. „Ez a kezdeményezés elismeri, hogy a klubok létfontosságú szerepet játszanak a válogatott futball folyamatos sikerében a játékosok fejlesztése, foglalkoztatása és elengedése révén” - mondta a klubok támogatása kapcsán az ECA elnöke, a Paris Saint-Germain tulajdonosa, Nasszer Al-Helaifi.

A magyar klubok részesedése

A támogatásból természetesen a magyar klubok sem maradtak ki. Az ECA részletes listája szerint 14 magyar csapat összesen 2 759 250 eurón (1 117 192 732 forint) osztozik, ezzel az 55 ország közül a mieink kapták a 15. legnagyobb támogatást. Klubokra bontva a legnagyobb összeget az FTC kapta, amely valamivel több mint 850 ezer euróban (344 millió forint) részesült, a fővárosi zöld-fehéreket a Fehérvár FC (432 ezer euró, 175 millió forint) és az Újpest FC (263 ezer euró, 107 millió forint) követi, míg a legkisebb összeg a Gyirmót FC Győrnek járt a honi csapatok közül, a kisalföldieket 14 636 euró (6 millió forint) illette erre az időszakra. A jelenleg élvonalbeli gárdák közül a két újonc, az ETO FC Győr és a Nyíregyháza Spartacus nem részesült támogatásban, ellenben a most másodosztályúak közül a Kisvárda és a Bp. Honvéd is több pénzt kapott, mint a DVTK.

Az alábbi táblázat részletezi a magyar kluboknak juttatott ECA támogatásokat:

Regionális és európai összehasonlítás

A Magyarországgal határos országok között csak Ausztria (3.9 millió euró) és Ukrajna (3.5 millió euró) klubjainak jutott több támogatás, mint a magyar együtteseknek. Ugyanakkor Románia (2.24 millió euró), Horvátország (1.58 millió euró), Szlovákia (1.1 millió euró), Szlovénia (769 ezer euró) klubjai is kevesebb támogatást kaptak, mint a magyarok, s némileg meglepő módon a környező országok közül a legkevesebb pénz Szerbiának jutott, egészen pontosan 620 081 euró. A magyar klubok összesen több pénzt kaptak, mint a lengyel (2.6 millió euró), a dán (2 millió euró) vagy éppen a svájci (2.3 millió euró) csapatok, sőt, 393 euróval többet az oroszoknál (2 758 857 euró) is, akik viszont az Ukrajnával szemben zajló háború miatt 2022 februárja óta fel vannak függesztve az UEFA-nál.

Ami az országok közti megoszlást illeti, messze a legnagyobb támogatást kapták az angol klubok, amelyek a teljes 233 millió eurós támogatás mintegy ötödén, 46.9 millió eurón osztoztak, őket az olasz klubok követik 35.3 millió euróval, míg a képzeletbeli dobogó harmadik helyén a németek állnak 30.3 millió euróval. A negyedik legtöbb pénzt (22.9 millió euró) a spanyol klubok kapták, a vonatkozó rangsorban az ötödik helyen Franciaország áll (11.9 millió euró). Rajtuk kívül még Törökország (7.6 millió euró), Hollandia (6.6 millió euró) és Belgium (5.1 millió euró) klubjainak jutott legalább 5 millió eurós támogatás. Érdekesség, hogy Görögország (3.8 millió euró) és Ukrajna is nagyobb támogatást kapott, mint Portugália (3.4 millió euró), a legkevesebb pénz Észak-Írország klubjaihoz került, két klub (Glentoran FC, Linfield FC) összesen 43 908 eurón osztozott, de a szomszédos Írország sem érte el a 100 ezer eurónyi támogatást (95 134 euró).

A magyar sportfinanszírozás jövője

Egyelőre még csak tervezet, mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre a magyar sport, mert a költségvetésről majd december 17-én szavaz az Országgyűlés, de a sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám felvázolta, nagyságrendileg milyen összegekkel kalkulálnak. Mivel a sport stratégiai ágazat, ezeket a terveket vélhetően meg is szavazza a parlament. „A magyar sport nyolcszázalékos pluszt kap jövőre az idei évhez képest. A szövetségek például 17,72 milliárd forintot” - jelentette be Schmidt. Összesen több mint 81 milliárd forintra számíthat a terület. A hazai élsport támogatási rendszere Európában is az élvonalban van, a britek sem költenek ennyit rá, mint kiderült egy tanulmányból.

A sportegyesületeket tömörítő ernyőszervezet, a Deutsch Tamás vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) ugyancsak 17 milliárdot oszthat majd szét a kiemelt egyesületek közt. Az akadémiai rendszer működtetésére 32,55 milliárd forint jut. Nem kizárólag az aranyakra fókuszálnak, hanem arra is, hogy az olimpiákon a tíz legeredményesebb nemzet közé visszakerüljön Magyarország. Lehet, hogy a tíz arannyal sem fog ez sikerülni, de az is előfordulhat, hogy ennyi sem kell hozzá. Mindez összhangban van Orbán Viktor miniszterelnök párizsi olimpia utáni nyilatkozatával, hogy a tíz vezető nemzet között van a helyünk. Két sportág, a taekwondo és az öttusa az eredményes párizsi szereplése után bekerült a legjobban támogatott sportágak közé, míg kikerült onnan a korcsolya. A következő olimpiai ciklust végigkíséri a referatúra, mert Schmidt meggyőződése, hogy érmek vesztek el a Párizs előtti években a nem megfelelő időben érkező mentális vagy orvosi segítség miatt.

tags: #kulfoldi #labdarugas #tamogatasa

Népszerű bejegyzések:

• Copa Colombia statisztikák és adatok
• Városgazda Utánpótlás Akadémia kosárlabda programjai
• A magyar labdarúgás Dorogi Ilku családja
• Szalai Ádám és az Újpest jövője: A pletykák háttere
• Mindent a Honvéd Kosárlabda Táborról