A labdarúgás furcsa változásai: történelmi visszatekintő
A labdarúgás történelme tele van olyan eseményekkel, amelyek mai szemmel nézve teljesen értelmezhetetlennek tűnnek. Az 1974-es Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) döntője például az egyetlen olyan finálé volt, amelyet két mérkőzésen kellett eldönteni. A Bayern München és az Atlético Madrid brüsszeli összecsapása nemcsak a sportág szabályainak változása, hanem a sors furcsa fintora miatt is emlékezetes maradt.
A dráma kezdete: Reina és a gólnélküliség
Miguel Reina, az Atlético Madrid kapusa 1974. május 15-én reggel feltehette magának a kérdést: megnyerheti egy kapus úgy a legrangosabb európai klubtrófeát, hogy az egész sorozatban egyetlen gólt sem kap? Hét mérkőzés 630 perce alatt nem kapott gólt. A döntő 114. percében Luis Aragonés szabadrúgásgóljával az Atlético már a győzelem kapujában érezte magát, ám a 119. percben Hans-Georg Schwarzenbeck 30 méterről bombagólt lőtt, így 1-1-el zárult a mérkőzés.
| Mérkőzés | Időpont | Végeredmény |
|---|---|---|
| Döntő (1. meccs) | 1974. május 15. | 1-1 |
| Döntő (megismételt) | 1974. május 17. | 4-0 |
A megismételt döntő és a szabályok furcsasága
A mai feszített menetrendű nemzetközi futballvilágban elképzelhetetlen, hogy egy döntőt két nappal később újra megrendezzenek. Akkoriban ez bölcs és igazságos szabály volt. Az első mérkőzésen 48 722 néző volt, míg a pénteki megismételt meccsen csak 23 325 szurkoló foglalt helyet a lelátókon. A Bayern München a második mérkőzésen már fölényesen, 4-0-ra győzött, megszerezve ezzel a bajorok első BEK-trófeáját.
Schwarzenbeck tagadja az Atléticót (1974)
Az erőszak és az akrobatika: a játék gyökerei
A labdarúgás eredete kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a játék a 19. században még kifejezetten durva sportnak számított. A Sport-Világ publicistája 1897-ben úgy fogalmazott: „A laikus világban még mindig el van terjedve az a nézet, hogy durva és veszedelmes valami.” Ezt az erőszakos jelleget a korabeli játékosok is megerősítették, akik gyakran technikai tudás helyett a testi erejükre alapozták játékukat, alkalmazva a mára elfeledett „rempli” technikát.
A látványos mozdulatok közül az ollózás története külön fejezetet érdemel. A chileiek, a peruiak és a brazilok is magukénak vallják a feltalálás dicsőségét. Magyarországon Jelinek Tivadar honosította meg a technikát az 1910-es évek közepén. A futball tehát egy folyamatosan fejlődő, de a gyökereiben mindig is szenvedélyes és olykor kiszámíthatatlan sportág maradt, ahol a történelmet nemcsak a győztesek, hanem a szabályok drámai változásai is írják.
tags: #labdarugas #furcsa #valtozasok
