Az edzők szerepe és a magyar labdarúgás edzőképzése, kihívásai

A labdarúgás, vagy ahogy világszerte ismerik, football, a világ legnépszerűbb sportága, amely milliókat mozgat meg szenvedélyével és összetartó erejével. Ez a sportág több mint két évszázados fejlődésen ment keresztül, mire elérte mai formáját, és a magyar labdarúgás is gazdag történelemmel büszkélkedhet. A magyar labdarúgás legkorábbi írásos emléke 1879-ből származik, Molnár Lajos "Athletikai Gyakorlatok" című munkájából. 1882-ben a pesti református főgimnáziumban hozták létre az első szabadtéri játszó társaságot, ahol a diákok megismerkedtek a "rúgósdi" játékkal. 1885. június 16-án alakult meg az Újpesti Torna Egylet, az egyik legjelentősebb hazai egyesület. 1901. január 19-én 13 egyesület képviseletében megalapították a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ), amelynek önállóságát a FIFA 1907-ben elismerte.

A modern labdarúgás, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő sportága, nem csupán a játékosokról, hanem a háttérben dolgozó szakemberekről, az edzőkről is szól. Az edzői hivatás rendkívül sokrétű, hiszen magában foglalja a sportolók kiválasztásától kezdve az edzésfolyamatok tervezésén és a teljesítmény fokozásán át, egészen a sportszervezetek szakmai munkájának irányításáig és szervezéséig számos feladatot.

Az edzői hivatás alapjai és a sporttudomány jelentősége

Érdekelnek a sportok, a sportolók személyiségének fejlesztése, az edzés-folyamatok tervezése? Szívesen tanulnál sporttudományi területen? A szakedzők felnőtt sportolókat választanak ki, edzésfolyamataikat tervezik meg, teljesítményüket fokozzák, versenysportra készítik fel őket, továbbá sportszervezetek szakmai munkáját irányítják és szervezik. Ezért olyan állásajánlatok közül válogathatnak, mint például személyi edző, vagy fitness teremedző.

A szakedzők többek között felnőtt sportolókat választanak ki, edzésfolyamataikat tervezik meg, versenyre készítik fel őket. A legfontosabb tárgy ezen a szakon a testnevelés, így ha sportolói múltad, vagy gyakorlatod van, vagy legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit teszel, azzal előrébb juthatsz a felvételi versenyben. Az edző szakra minden intézményben kötelező felvételi követelmény egy gyakorlati vizsga.

Az ELTE PPK edzőképzése: A szakmai fejlődés útja

Az ELTE PPK edző képzése folyamatosan bővülő sportági kínálattal - a labdarúgástól az ökölvíváson át a cheerleadingig -, rugalmas időbeosztással és nemzetközileg elismert oktatókkal biztosít szakmai fejlődési lehetőséget. A képzés részleteiről és a karrierlehetőségekről Koltai Miklós szakfelelőst, az ELTE PPK Sporttudományi Intézet - Szombathely habilitált egyetemi docensét kérdeztük. Az edző BSc egy hihetetlen dinamizmussal fejlődő szak, ahol hallgatóink folyamatosan bővülő sportági kínálatból választhatnak, és szerezhetnek versenyképes tudást és szakedzői oklevelet.

A képzés kiváló választás azok számára, akik versenyszerűen, magas szinten sportolnak vagy edzői tevékenységet folytatnak OKJ képesítéssel. Olyan jelentkezőket is várunk, akik kiemelkedő elméleti tudással és gyakorlati képességekkel rendelkeznek a saját sportágukban, és szeretnének felsőfokú képesítést szerezni ezen a területen. A szak szintén remek lehetőség a testnevelő tanároknak, ha a tanári munkájuk mellett szeretnének az egyesületi sportban is tevékenykedni. Ajánlanám még azoknak a jelenleg osztatlan tanár szakon tanuló hallgatóinknak, akik ezt szakedzői diplomával szeretnék kiegészíteni. Fontos, hogy azoknak a jelentkezőknek, akik korábban már sportszakos diplomát szereztek vagy jelenleg is nappali sportszakos hallgatók és párhuzamosan végzik az edző szakot, az eddig teljesített alapozó tantárgyaikat befogadjuk - így akár négy félév alatt szakedzői diplomát szerezhetnek.

Számos olyan hallgató jár hozzánk jelenleg is, aki nemzetközileg is kiemelkedő sportkarrierje mellett végzi tanulmányait. Levelező tagozatunk rugalmas időbeosztása igazodik az élsportolók munkarendjéhez: a konzultációs napokat hétfői és keddi napokra hirdetjük meg, illetve maximálisan figyelembe vesszük az válogatott edzőtáborokkal és egyéb sportkötelezettségekkel járó elfoglaltságukat. Intézményenként változhat, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon, illetve, hogy hány fős alap létszámmal indítanak el egy szakirányt. A Pécsi Tudományegyetemen a specializációkat a 3. vagy 4. szemeszterben választhatják a hallgatók.

Az edző szak oktatói kiváló sportolói és szakmai pályafutásukat figyelembe véve világszínvonalú tapasztalatokkal rendelkeznek, nemzetközileg is elismert szaktekintélyek tanítanak itt. Néhány név a teljesség igénye nélkül: Németh Zsolt atlétika mesteredző, a MASZ elnökhelyettese, világbajnoki ezüstérmes kalapácsvető, tanítványai között olimpiai bajnok és jelenlegi világelitbe tartozó versenyzők is vannak. Béki Piroska, az AIBA nemzetközi szövetség bírói bizottságának tagja, aki kint volt a párizsi olimpián ökölvívó bíróként. Rausz-Szabó Attila ötszörös világbajnok kenus. Petrov Árpád nemzetközileg is jegyzett úszóedző. Koszogovits Mihály kung-fu világbajnok, a magyar szakszövetség vezetőségi tagja. Markó Edina UEFA pro licenszes labdarúgó edző, aki másfél évtizeden keresztül volt a magyar női labdarúgó válogatottak szövetségi kapitánya. Rácz Gábor és Vizer Erzsébet az Európa-bajnok tanítványokkal büszkélkedő női tornaszakma meghatározó szereplői, kiváló utánpótlásbázis működtetői. Váradi Attila, a Falco KC kosárlabda klub utánpótlás vezetőedzője. Lukács Sándor nevéhez fűződik a férfi kosárlabda utánpótlás-válogatottak eddigi legjobb eredménye, amelyet vezetőedzőként ért el. Lukács Anikó az edző BSc budapesti képzési helyének koordinátora. Kosárlabdázóként 47-szeres magyar válogatott volt, edzőként utánpótlás- és felnőtt NB I-es csapatokat irányított, emellett hat éven át egy államilag elismert sportakadémia ügyvezetőjeként is tevékenykedett.

Az edző Bsc diplomájukkal a végzettek bekapcsolódhatnak egyesületek, szakosztályok munkájába, elsősorban az utánpótlás-nevelés területén, de akár országos sportági szakszövetségekben is vállalhatnak munkát. A Magyar Labdarúgó Szövetséggel kötött együttműködési szerződésünknek köszönhetően a hallgatók a képzésük során jelentős kedvezménnyel szerezhetik meg az UEFA C licenszet, amely tovább bővíti elhelyezkedési lehetőségeiket. Az edző számára a legnagyobb öröm, amikor látja tanítványai fejlődését. Az ő eredményeik jelentik az edző valódi sikereit.

Ha igazán magas szintű és versenyképes tudást szeretnél szerezni a kedvenc sportágadban, és ha szeretnél kiemelkedő sporteredményeket elérni tanítványaid által, akkor az ELTE edző szakát neked találták ki. Koltai Miklós matematika-testnevelés szakos általános iskolai tanárként, majd középiskolai testnevelő tanárként és röplabda szakedzőként végzett, nevelés- és sporttudományokból doktorált. Fő kutatási területei: agilitás, fiatalkorú sportolók műszeres mérése, a testnevelés tanításának módszertana. Több mint négy évtizede részese a sportnak: tanított a közoktatás minden szintjén; több évtizeden át dolgozott edzőként hazai és külföldi röplabdacsapatoknál. A Magyar Sporttudományi Társaság tagja, a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület elnökségi tagja, triatlon szakosztályvezető. Szabadidejében rendszeresen sportol, hatszoros Ironman.

A magyar labdarúgás legendás edzői

A magyar labdarúgás kiváló sportolók mellett olyan edzőkkel is dicsekedhetett, akiket a világ minden táján elismertek. Noha itthon talán kevesebbet hallani róluk, számos magyar edző tett le óriási dolgokat a nemzetközi futballban.

Dárdai Pál: A Herthától a válogatottig

Ha edző, akkor elsőként kell megemlíteni Dárdai Pál magyar válogatott labdarúgót, edzőt. A nemzeti válogatott tagja 61-szer volt, 14 éven keresztül a német Hertha Berlin játékosaként ért el sikereket. 2012-től a Hertha BSC U16-os csapat edzője. 2014-től 2015-ig a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya. 2020-tól újra a Hertha U16-os csapatának edzője, utánpótlás-koordinátora, később vezetőedzője.

Sebes Gusztáv: Az Aranycsapat megalkotója

Sebes Gusztáv neve már ismerősebb lehet, ugyanis az Aranycsapat szövetségi kapitányáról van szó. Fiatal korában maga is játszott a pályán, főleg az MTK kötelékében, majd rövid légiós pályafutása után az edzői padra vezetett az útja. Lényegében neki köszönhető az Aranycsapat sikere, a 4-2-4 taktika tökéletesítése, a totális futball taktikájának megalkotása. Az Aranycsapat után itthon folytatott karrierjét, de az Európai Labdarugó Szövetség alapító tagja és 1954-60 között alelnöke is volt. A magyar labdarúgás egyik legkiemelkedőbb sikere az 1953. november 25-én Londonban elért 6-3-as győzelem az addig otthon 90 éve veretlen angol válogatott ellen, amely az "évszázad mérkőzése" néven híresült el. Ezt követően ezüstérmet szereztek az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon, majd az 1964-es olimpián ismét aranyérmet nyertek.

Guttman Béla: A taktikai újító, aki Brazíliát világbajnokságra vezette

Talán kevesen hallottak Guttman Béláról, pedig igazán megérdemli a figyelmet ez a legendás tehetség. Guttman 1899-ben született Budapesten. Fiatal éveiben Magyarországon játszott, kétszer is bajnoki címet szerzett az MTK-val. Pár évig Bécsben játszott a Hakoahnál, majd megjárta Amerikát is, hogy visszatérjen végül Bécsbe. Legnagyobb hatású munkája az 50’ években Brazíliához köthető, ahol a Sao Paolo vezetőedzője lett. Ennek is köszönhető, hogy az itt betanított 4-2-4 taktikájával 1958-ban világbajnok lett Brazília. Később Portugáliában a Porto és a Benfica edzője is volt, ahol páratlan sikereket ért el az európai és dél-amerikai foci elemeinek vegyítésével.

Hertzka Lipót: A Real Madrid első bajnokcsapatának edzője

Itthon talán nem annyira ismert, de Hertzka Lipótot is jegyzi a világ foci iránt rajongó közönsége. Játékosként viszonylag kevés időt töltött a pályán, de edzőként igazi, nemzetközileg elismert sztár lett. Megjárta a Sevillát, a Real Sociedadot és a Bilbaót, majd ezek után maga Santiago Bernabéu vitte a Real Madridhoz. Neki köszönheti a Real az első bajnoki címét is 1932-ben. A nagy magyar edzők hihetetlen sikereket értek el külföldön, amire bármikor örömmel emlékezhetünk.

Kihívások és kritikák a magyar labdarúgó edzők körében

A magyar labdarúgás fejlődését számos kihívás és kritika övezi, különösen az edzőképzés és a szakmai munka terén. A továbbképzés a Bozsik programban résztvevő edzőknek szólt. Egész Budapestről a létszám 30 fő, a min 100 fő helyett. Az edzőképzéseken és továbbképzéseken mintegy 35 éve veszek részt, de a fenti két témából még előadást, értekezést, okfejtést nem hallottam. Mindenről volt/van szó a fejtágításokon, csak pont arról nincs, amit pl. a gyakorló edző fel tudna használni. Arról nem is beszélve, hogy egy szakmai konferencián mindig elviszik az előadások felét előadóként az atlétaedzők ill. az élménybeszámolók.

Monizzal és Popovics Sándorral (megj: Hollandiában élő magyar edző) napi kapcsolatban vagyok. Ők azt mondják, hogy a holland futball válságban van és a kinti bajnokságot Micky Mouse bajnokságnak hívják a holland szakemberek. Így elég komikusnak tűnik számomra, hogy egy válságban lévő futball-iparágtól akarunk hanyatt esni. Párinak természetesen rendszeridegen és furcsa volt, hogy egy edző rá mer kérdezni 4 éves semmittevésére, és a kérdésre válaszolás helyett személyes támadásnak vette felvetéseimet. De ez a rákérdezés furcsa volt Bajzik József alias Hobónak is, aki arról nevezetes, hogy BLSZ elnökségi tag volt évekig és ő volt az első, aki felrúgta az MLSZ határozatát, hogy min. B licences vizsgával kell rendelkeznie azon edzőknek, akik BLSZ I oszt. S ahelyett, hogy csendben lenne, még büszke is rá, hogy ő az aki felrúgta a játékszabályokat. Értsd: aránylag magas szinten, papír nélkül edző, kb. 8 elemivel. Lásd a legfrissebb meccsjegyzőkönyvet. - Hobo! Te mit keresel egyáltalán itt, hiszen neked nincs is edzői papírod? - reagáltam felvetésére. Miután felvetéseimre nem kaptam választ megkértem Párit, hogy legyen kedves az edzőbizottság éves beszámolóit ill. az üléseinek jegyzőkönyveit mutassa meg nekem, mert szeretném tudni, hogy mit dolgoztak, ha már szóban erre nem kaptam választ. Arról nem is beszélve, hogy ezen papírok elvileg nyilvánosak. Értsd: a mai világban titkos társaságot vezet.

A rendszerszintű problémák és a felelősség kérdése is hangsúlyos:

• A megyei igazgatóságok - nemcsak Budapest -, mellett működő szakmai vagy edzőbizottságok látszattevékenységeket folytatnak. Értsd: azok a bizottságok nem működnek évek óta országosan, amitől alapjaiban függ a magyar futball sorsa. Ez kb. olyan, amikor beteg embert nem az egészségügyi rendszer gyógyítja, hanem pl. a tűzoltók. Ugyanakkor éves beszámolójukat valakik, valamikor elfogadták.
• Mindezen nem működés olyan természetes és elfogadott az iparágban, hogy a szürke, dolgos hétköznapok része lett.

Érzékelik-e a szenvedéllyel és hittel dolgozók (Pári-Both-Tóth félék), hogy a rossz szakmai irányuk miatt lelkes munkájuk hatására gyorsabban távolodunk az élfutballtól? Mert ha egy kicsit rosszabbul dolgoznának, akkor legalább a távolság nem nőne olyan gyorsan. Dolgozz kevésbé hatékonyan, mert így kisebb kárt okozol! Tudja -e a rendszerben dolgozó kisember, hogy cinkosok között vétkes aki néma? Hogy - noha sohasem volt és nem is lesz élcsapat edzője -, de ugyanúgy részese és felelőse futballunk mélyrepülésének, mint az élen lévők, a kirakatban lévők? Mit szólna pl. Bajzik papír nélkül edző. Csönd van.

A játékosfejlesztés filozófiája és a taktikai megközelítések

Szerintem, kicsit rossz a lényeglátásunk, nekünk, magyaroknak. A lényeg a következő: Magyarországon, teljesen véletlenszerű a kicsi gyerekek kiválasztása. Abban talán egyet érthetünk, hogy már az óvodás korban is tisztán látszódik egyes gyerekeken a genetikai fogékonyság. Aki foglalkozott már óvodásokkal, az tudja, hogy egész egyszerűen vannak olyan született gyerekek, akik harmóniában vannak a labdával, és fogékonyak a tanulásra. Én azt még soha nem láttam, hogy az ügyes kisgyerek ügyetlenné válik az évek folyamán. Azt meg igen ritkán tapasztaltam, hogy a genetikailag az elején ügyetlent, középszintnél magasabb szintre lehetne szisztematikus neveléssel felhozni. Ez nincs így. István említette, hogy nincsenek egyéniségek. Egyéniségek nálam azok, akik esztétikailag, látványban szép megoldásokat választanak. Tehát, művészi elemeket visznek a labdarúgásba. Nem csak általános stílustechnikai elemeket alkalmaznak.

Amikor az általunk genetikailag fogékonynak tartott gyerekeinket ilyen stílustechnikai elemekkel szisztematikusan felruháztuk (The Coerver Method), akkor egy nagyon fontos lépcsőhöz érkezünk. És ez nem más, mint az, hogy milyen stílusú labdarúgót szeretnénk kiképezni a játékosból. És itt jön a játékfelfogás kérdésköre. A holland, a spanyol flozófia (és régen a tradicionális magyar filozófia) egy párharcmentes életmódra neveli a játékosokat, akik az ellenfelet mindig távol akarják tudni a labdától. A futballnak így a kollektivitása kerül előtérbe. A társakkal történő összműködéses elemek (kényszerítőzési formák, tiki-taka elemek, forgások, mögékerülések stb.), mint szintén művészies, képi hatást keltő elemek kerülnek előtérbe. Más kultúrák, mint a tradicionális német, az olasz és az angol már a párharc dominanciát emeli ki, ahol elismerésre méltó a labdarúgás fizikai jellege (történelmi okok miatt), és "kislányos" dolognak számít a cselszövés, a passzokkal történő operálás, tehát ott üldözendő filozófia az, ami nekünk magyaroknak a követendő út lenne. Szóval, ezeket a kultúrákat követve, a tradicionális magyar stílusból kiindulva, egy játékosunk, egy kisgyerek halálra van ítélve ezekben a közegekben.

Tehát, a megoldás: 6-12 éves korban egyéni stílustechnikai repertoárral kell felvértezni a 4-6 éves korban genetikailag fogékony játékosainkat, majd a kollektív együttműködésre való hajlam idején a párharcmentes, játékos összműködési elemekkel (szintén művészi hatást kiváltó stílustechnikai elemek, mint például a függőleges kényszerítőzés, hármas kényszerítőzés stb.) való felvértezés kerüljön sorra. Emögött pedig az átlós játékszervezésű filozófia, a funkciókhoz való pozícionálás (ez a szintetizáló gondolkodásmód) kell, hogy megjelenítődjön, amely magában hordozza a tradicionális magyar stílust: A GYORS, HELYCSERÉS, SOKMOZGÁSOS, VÁLTOZATOS TÁMADÓJÁTÉKOT. És ebben egy árva szót sem ejtettem játékrendszerekről. Kizárólag az egyén érdekeit említettem.

Taktikai elemzések és a védekezés hiányosságai

A magyar labdarúgásban sokszor előfordulnak olyan taktikai hiányosságok, különösen a védekezésben, melyek elemzése segíthet a fejlődésben. A területvédekezési hibákat kategorizálni szoktuk:

1. Belső védők rossz váltása és együttműködése: Indítják a jobbhátvéd mögötti térbe beinduló finn támadót. Juhász kimegy keresztezni, azonban Lipták ahelyett, hogy visszazárna Juhász helyére, a támadó után fut. A finn ék jó ütemű mélységi passzt kap. Juhász visszalép vele, de nem tudja szerelni. Lipták - nem tudni milyen megfontolásból - Juhász mellett van, és ellenőrizetlenül hagyta a pálya tengelyét, így a kiugratott játékos szabadon mehet el a szélen. Vanczák rosszul helyezkedik, mert belóg a belső védők mögé, hiszen a beindulóval megy. Juhász kimegy keresztezni a vonal felé guruló labdára. A finn középpálya szabadon indít. A belső védők együttesen területet szűkítenek (értsd: tartják a lesvonalat).
2. Réskitöltési probléma: Vargának még csak elképzelése sincs, hogy amikor a négyesláncban szakadás van, akkor neki kéne kitölteni a réseket. A finnek indítani akarták a Leandro melletti támadót. Leandro mint túloldali védő, szokás szerint belóg, nehogy lesre fusson a finn. Az indítás lecsúszik, és keresztlabda lett belőle, amire Dzsudzsák fut ki. A következő ábrán a hiba detto ugyanaz. A finn kívülről befelé vezeti a labdát. Nyomás alatt van, figyelme beszűkült. A védelemnek egységesen, vonalban előre kéne mozognia. A finn azért nincs lesen, mert a túloldali szélső emberek belógnak.

Pintér Attila kifogásolta, hogy nem építjük fel a támadást. Egy felszabadító rúgás száll Leandro felé. Kádárnak - amíg a labda száll - mélységben vissza kellett volna lépnie, és eltávolodnia Leandrótól, hogy egy egyszerű labdajáratással biztosan fel tudják vinni a labdát legalább a felezővonalig, és felépítsék a támadást. Fekete nyíllal berajzoltam, hogy hova kellett volna mozognia Kádárnak és Vanczáknak.

Egy magyar tehetség útja a nemzetközi porondra: Bajner Bálint

Fontos hónapok előtt áll Bajner Bálint, a jövőjéről kell döntenie, mert nem szeretne még egy évet a Dortmund második csapatánál, a német harmadik ligában lehúzni. Klopp biztatja, a második csapatból a Galatasarayhoz is adtak el nemrégiben futballistát. Hatalmas meglepetést keltett 2012 nyarán, hogy a Bajnokok Ligájában szereplő Borussia Dortmund az olasz hatodosztályból (Sulmona) igazolt profi szerződéssel játékost. A meglepetés akkor tetőzött, amikor Bajner Bálint az élvonalban is bemutatkozott a páratlan szezont futó, végül a BL-döntőig jutó csapatban tavaly. Egyelőre ez a kevés jelenti a csúcsot, de ha nem kerül ki az utolsó pillanatban a klubhoz, könnyen lehet, hogy őt máris elveszítette volna a magyar futball.

Bajner Bálint (középen) a második kispesti gól szerzője örül a labdarúgó Soproni Liga 10. fordulójában a Budapest Honvéd-Vasas mérkőzésen a Bozsik József Stadionban, 2009. Bajner a Haladásból került Sopronba, ahol már 16 évesen bemutatkozott az élvonalban. 2007-ben Selymes Tiborral együtt Nagyszalontára került, a román ligában többnyire csere volt. Ott szúrta ki a West Ham, a 2008-ban kezdődő szezont ott töltötte. 2009-ben a Honvédnál két meccsen három góllal nyitott, később Sisa Tibort kirúgták, ő is bizalmat vesztett Supkánál. 2011-ben ment a Sulmonához, ahol a Sopronból ismert Dario Bonetti volt az edző. 2012 már majdnem a Siófoké lett, de mivel át akartak verni a szerződéssel, nem írta alá. „De az egész így is olyan, mint egy álom. Már majdnem Siófokra kerültem 2012 nyarán, amikor felhívott az egyik német menedzser, aki régebbről ismert engem, hogy el tudna intézni nekem egy kétnapos próbajátékot a Dortmundnál. Alig hittem a fülemnek, de rögtön vettem egy fapados repülőjegyet a városba, hogy megmutassam magam. A két napból végül három lett, a harmadikon pedig edzőmeccset játszottunk egy arab, nagy nevekből álló csapattal. A nevére már nem is emlékszem, de a gólomra igen. Húsz méterről lőttem a kapuba. David Wagner, a klub második csapatának edzője bizalmat adott nekem erre a jutalommeccsre. A 194 centis csatár 1990-ben született, vagyis annak a generációnak a tagja, amelyik az U20-as vb-n bronzérmet nyert. És hogy mi ragadta meg Wagnert? Elsősorban az, hogy megtartja a labdákat - tízből nyolcszor nála maradt -, jól csúsztatja meg, és nagy hatékonysággal nyeri a párharcokat. „Az biztos nem fogta meg őt, el is mondta nekem, hogy húsz perc után látszott rajtam, alig tudok lépni, úgy kifulladtam. Wagnerről tudni kell, az egyik legfontosabb bizalmasa Jürgen Kloppnak, ő volt az esküvői tanúja is, így a futballról azonos nézeteket vallanak, és Klopp nagyon megbízik benne. Wagner úgy gondolta, ami hiányzik belőlem, arra majd ők együtt megtanítanak. Teljesen más felfogás ez, mint amivel ott...

A bíráskodás és az MLSZ működésének kritikája

Amikor Ferenczi Attilával elkészítettük a játékvezetők működését bíráló videónkat, komoly támadásokat kaptunk a Népsport blogban és máshol is. Amióta bevezették az alapvonali játékvezetők működését egyszerűen nem tudom mit keresnek a pálya szélén. Nem egy szituációban segíthették volna az immár profivá avanzsált sporikat, de nekem úgy tűnik, inkább csak zavart okoznak az amúgy sem tökéletes összműködésben, és tevékenységük kimerül a fotósok zavarásában. Megértem, hogy van egy sor olyan játékvezető aki elvégezte a tanfolyamot és munkát kell biztosítani a számukra, és az esélyegyenlőséget is fenn kell tartani, hogy mindkét nem képviselve legyen a fociban de ez ne menjen a bíráskodás rovására.

A közelmúltban két olyan eset is volt ami egyszerűen nem fér bele a „hibaszázalékba”. A Pavlovic üggyel foglalkoztunk már de nem tudom nem megemlíteni. A fiatal hátvéd egy kakaskodás után elterült és az őt leütő Lipták megúszta két mérkőzéssel míg a fiatal debütáns horvát hátvéd 3 mérkőzéses eltiltást kapott a semmiért. Egyszerűen nem fér a fejembe hogyan folyhat úgy le egy fegyelmi ülés, hogy nem nézik vissza az eseteket hanem csak a játékvezetői jelentésből és az ő ellenőrzésére kiküldött ellenőri jelentésből tájékozódnak. Ami azonban ennek az egész Magyar Labdarúgásnak a legnagyobb szégyene bírói szempontból, az a bohózatba illő kiállítás amit Rodenbücher István kapott az elmúlt fordulóban. Ez a kiállítás példaértékű. Na nem ahogy a tisztelt fegyelmi bizottság gondolja hanem ez az igazi elrettentés a Magyar Futballtól. Ennél az esetnél megmutatkozott mit is ér az alapvonali spori működése. Így Fradistaként csak megdöbbenve látom és ismerem el idáig tévedtem mindenben. Azt hittem ilyen mérvű kisebbségi komplexusból adódó ordító hibát csak velünk szemben engednek meg maguknak, a mindenkinél arrogánsabb a láthatóan komoly megfelelési kényszer alatt munkálkodó játékvezetők. Nem, kérem szépen itt komoly szakmai hibák vannak. Mivel a sporik nem tanulnak játékelméletet sem stílusoktatást ezért nem tudják egyforma felfogásban vezetni a mérkőzéseket. Így a játékosok sem tudják mihez tartani magukat hiába a szépen levezetett alapelvek az MLSZ honlapján. Annak az erőszakos bizonyítása, hogy mindenképpen kellenek az alapvonali sípmesterek egy tenni akarási kényszerbe hajszolja a bírói kart akiket amúgy is sokan támadnak így minden bizonnyal komoly nyomás alatt össze vissza fújkálna, és próbálják a hozzáértés látszatát megtartani . Ennek a bizonyítási vágynak esett áldozatul Rodenbücher István is. Az az arrogancia ahogy pedig mindkét clubbal szemben fellép ez a két „testület” az igazi pártállami időket idézi. Pavloviccal nem beszéltünk az ügy kapcsán - nyilván neki is megvan a véleménye ezután a Mennyeiről - de Rodi nyilatkozata mindent elárul. Ha nem fellebbez 10 meccset kapott volna? Ez a megnyilvánulás is példázza milyen véleménnyel vannak a játékosok a bírókról akik biztos nehéz helyzetben vannak akkor amikor annyi Oscar esélyes teátrista szaladgál különböző mezekben. Vajon mikor látunk komoly eltiltást színészkedésért. Vagy ne adj Uram Isten valaha az orrunkra kötik milyen utasításokkal küldik pályára a sporikat? Kötve hiszem sajnos. Amíg ezeket az anomáliákat nem számolják fel a futball vezetői és csak kizárólag az foglalja le a gondolataikat, hogy a befolyt bírságokat mire költsék ahelyett, hogy a futball iránti alázatból példát mutatnának. Addig amíg a szurkolók akikért ez az egész játék van nem azt látják , hogy a fent nevezett bizottság és bírói kar a játék tisztaságáért dolgozik súlyos milliókért havonta addig ne várjanak tiszteletet mert önmaguk sem adják azt meg a publikumnak. Amíg ez nem változik ne csodálkozzanak a szurkolói megnyilvánulásokon, bíróellenes magatartáson.

A magyar labdarúgás jövője és az MLSZ céljai

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) célja a tömegbázis növelése, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klubok anyagi stabilizálása. A sportág fejlesztésének egyik kulcsa az utánpótlás-nevelés hatékonyságának növelése, a tehetségkutatás és menedzsment fejlesztése. Az országban található mintegy 1400 amatőr klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, amelyek hídként szolgálnak az elit utánpótlásképzés felé. A felettük elhelyezkedő 28 Tehetségközpontban dolgozó edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek képzése és felkészítése az akadémiai szintre. A Talent X informatikai rendszer segíti az utánpótlásban résztvevő klubok, tehetségközpontok és akadémiák működését és szakmai munkáját, biztosítva az adatok transzparens kezelését. A cél a nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és a piaci alapú gondolkodás érvényesítése.

A magyar labdarúgás jövője szempontjából kiemelten fontos a hosszú távú stratégiai tervezés, a rendszerszintű fejlődés garantálása és a tehetségek megfelelő menedzselése.

tags: #labdarugo #edzok #szervezete

Népszerű bejegyzések:

• Az orosz kézilabda visszatérésének kilátásai
• Sport események
• Diósgyőri Óvoda Stadion Sport Tagóvoda
• az MLSZ régiós struktúrájának működése
• Egyedi focis dekorációk az ünnepre