Az 1980-as labdarúgó Európa-bajnokság: Részletes áttekintés

Az 1980-as Európa-bajnokság jelentős változásokat hozott a kontinensviadalok történetében. Ez volt az első Eb, amelyen a tornán már nyolc csapat vett részt, ide kerülni a selejtezősorozaton keresztül lehetett. A korábbi tornákkal ellentétben, ahol a végső fázisban mindössze négy válogatott mérte össze erejét, ez a bővítés izgalmasabb és szélesebb körű versenyt eredményezett. Ez volt egyébként a hatodik kontinensviadal, amelynek Olaszország adott otthont.

A torna formátuma és helyszínei

Az UEFA alaposan átírta az eddig megszokott szabályokat az 1980-as Európa-bajnokságra. A végső küzdelmekben már nyolc csapat vehetett részt, akik a selejtező csoportok győzteseiből, valamint a rendező országból, mint automatikus résztvevőből álltak. A kijutott hét csapatot és a házigazda, olaszokat két négyes csoportba sorsolták. A győztesek egyenesen a fináléba jutottak, a másodikokra pedig várt a bronzcsata. Ez volt az egyetlen Eb, ahol nem rendeztek elődöntőt, és utoljára rendezték meg a harmadik helyért való meccset, ami különlegessé teszi a tornát a történelemben. Négy olasz város - Nápoly, Róma, Milánó és Torino - adott helyet a küzdelmeknek.

A magyar válogatott selejtezője

A magyar válogatott az 1976-os hasonlóan ide sem tudott kvalifikálni. A csapatokat 7 csoportba sorsolták, három darab ötcsapatos és négy darab négycsapatos csoportot alakítottak ki. A magyar válogatott a hatodik csoportba került a finnek, a görögök és a szovjetek mellé. A nem túl szép emlékű argentínai vébé után Baróti Lajost Kovács Ferenc váltotta a kispadon. A vébét megjárt csapatból csak páran maradtak hírmondónak, így az újdonsült kapitány nem volt könnyű helyzetben.

A selejtezőket Helsinkiben kezdtük 1978 szeptemberében. Bármennyi újonc is volt a csapatban, a mutatott játék mindenkit csalódásként ért, a lelkes finnek 2-1-re győztek. A tudósítások szerint a meccs képe minden elképzelést alulmúlt. Lassan, nehézkesen mozogtak labdarúgóink, egy épkézláb támadásunk nem volt. Védelmünk sem állt a helyzet magaslatán, a hazaiak többnyire üresen kaphatták a labdát. Októberben, hazai pályán aztán 2-0-ra vertük a nagy ellenfél szovjet válogatottat Várady és Szokolai találatával. Szokolai gólja látványosra sikeredett, Várady szögletét berobbanva, előrevetődve fejelte a kapuba. A finnek ellen mi voltunk az esélyesek, most viszont fordított volt a helyzet. Az esélytelenek nyugalmával játszhattunk és leptük meg a közvéleményt.

Október végén következett egy túra Szalonikibe. Egy nappal el kellett halasztani a mérkőzést, mert akkora eső zúdult a városra. A félidőben 0-0 volt az állás, védekeztünk becsülettel, aztán a második játékrészben a görögök állva hagytak minket - 4-1 oda a vége. Ezzel kapcsolatban a következő anekdota maradt fenn: "Sohasem felejtem el, hogy a görögök ’78 októberében miképp vertek meg bennünket Szalonikiben. A szünetben még 0-0 volt az állás a szakadó eső miatt egy nappal eltolt találkozón. Bejött az öltözőbe Kutas István, az MLSZ elnöke, és üvöltött: <>" A hátralévő három meccsünkön már nem szenvedtünk vereséget, de mivel hazai pályán csak egy 0-0-ra futotta a hellének ellen, így ők lettek a csoportelsők és utazhattak Olaszországba. A selejtező utolsó meccsén, a debreceni Nagyerdei Stadionban 3-1-re legyőztük a finneket, ezzel másodikként végeztünk csoportunkban. Ezen a meccsen már dr. Lakat Károly irányította a válogatottat.

Változások az MLSZ élén és Szepesi György szerepe

Időközben az MLSZ élén is változás történt, Kutast Szepesi György váltotta. Az OTSH (Országos Testnevelési és Sporthivatal) elnöke, Budai István telefonon hívta fel a rádió bonni tudósítójaként dolgozó Szepesit. Kapott két perc gondolkodási időt, hogy vállalja-e, és ő vállalta. A legendás riportert az Aranycsapat tizenkettedik játékosának nevezték. Arról már kevesebben tudnak, hogy az állambiztonság ügynöke volt, Galambos fedőnéven. Ahogy Takács Tibor a Szoros Emberfogás című könyvében írja, Szepesit az ÁVH Gát Ernő nevű hadnagya szervezte be 1950. február 14-én. Galambost egészen 1963-ban bekövetkezett kizárásáig használták. Sokakban keltett megütközést, hogy az ’56-os események másnapján, október 24-én a sportolók nevében a rend helyreállítására szólított fel. Elszigetelődött, az 1956-os melbourne-i olimpiára utazó csapat sem akarta, hogy kimenjen velük Ausztráliába. Helyzete azonban rövid időn belül rendeződött, Kádárék újra a kegyeikbe fogadták.

A csoportkörök

Az Európa-bajnokság 1980 júniusában kezdődött.

Az 1. csoport: NSZK dominancia

Az első csoportba kerültek a németek, a címvédő csehszlovákok, hollandok és a meglepetésre kijutó görögök. Helmut Schön 1978 végén átadta a helyét Jupp Derwallnak, aki nyomban fiatalítani kezdett. Az új generáció kulcsjátékosai között volt az 1. FC Köln kapusa, Harald (Toni) Schumacher, a hátvédsorban feltűnő Förster fivérek (Karlheinz Förster, akit Bernd is kiegészített), a védőt és középpályást egyaránt játszani tudó Hans-Peter Briegel, a "Fejelő Szörnyetegnek" becézgetett Horst Hrubesch, a Real Madridban profiskodó Uli Stielike, és egy húszéves ifjú titán, Bernd Schuster.

A nyitómeccsen az NSZK visszavágott Csehszlovákiának, ha kissé nyögvenyelősen is, de 1-0-ra győztek egyik új klasszisuk, Karl-Heinz Rummenigge második félidős fejes góljával. Karl-Heinz Rummenigge a döntőben adta be a szögletet és találta Horst Hrubesch fejét a labdával, aki duplázni tudott a fináléban. Rummenigge a Csehszlovákia elleni döntő góllal és Horst Hrubesch döntőbeli győztes góljának előkészítésével emlékezetessé tette a teljesítményét. 1980-ban az Aranylabdát is megkapta, majd egy évvel később megint ő lett a díjazott. A ma már a Bayern München elnökeként dolgozó szakember tagja volt az 1982-es világbajnokságon ezüstéremig jutó német válogatottnak is. A tornán Hansi Müller, az elegáns középpályás mind a négy mérkőzésen kezdőként lépett pályára, és okos passzaival díszítette a csapat játékát.

Aztán Klaus Allofs mesterhármasával 3-2-re megverték a nagy rivális hollandokat. Az oranje elleni mindhárom gólban benne volt: az első találat előtt kapufát lőtt, a másodiknál ő indította a támadást, a harmadik előtt pedig gólpasszt adott Allofsnak. Utolsó meccsükön már egy 0-0 is belefért a görögök ellen, ezzel az első helyen jutottak a döntőbe. A hollandok elleni meccsen egy 19 éves újonc is beállt egy jó negyedórára, úgy hívták Lothar Matthäus. Egy másik, jól ismert név is csereként kapott szerepet azon a meccsen, Felix Magath.

A 2. csoport: Az olaszok és belgák útja

A második csoport belga, olasz, angol és spanyol meccseket hozott. A belgák végeztek az élen. Előbb ikszeltek Angliával, majd megverték a spanyolokat, végül egy újabb iksz a házigazdákkal, ennek köszönhetően az első helyen végeztek. Az olaszok 3 meccsen egy gólt lőve, egyet sem kapva szerezték meg a csoport második helyét. Azt az egyet Tardelli rúgta az angoloknak. Ez volt az az olasz csapat, amely két évvel később vébét nyert.

A taljánok 1980-as alapcsapata a következő volt: Zoff - Gentile, Scirea, Collovati, Cabrini - Tardelli, Antognoni, Oriali - Causio, Graziani, Bettega. Két évvel később csak a csatársor változott, Conti és Rossi került Causio és Bettega helyére. Paolo Rossi az olaszországi totóbotrány, vagyis a Totonero kirobbanása miatt maradt le az 1980-as Eb-ről. A sorozatos bundázásokra 1980 márciusában derült fény, Rossi akkor a Perugia játékosa volt. Hároméves eltiltást kapott, amit később kettőre változtattak, így bekerülhetett a világbajnoki keretbe. Nyugodtan mondhatni, hogy az olaszok szerencséjére, mert a csatár hat gólt lőtt a kieséses szakaszban. Már az Eb-döntőről is csak egy góllal maradtak le az olaszok. A belgák 3:2-es, az olaszok 1:0-s gólaránnyal végeztek a csoportban.

A döntő és a bronzmérkőzés

A nagydöntő: NSZK kontra Belgium

A római döntőben tehát a németek és a belgák találkoztak. A fináléban egy 88. percben született gól döntött, melyet Horst Hrubesch szerzett Karl-Heinz Rummenigge szögletét követően, ezzel duplázva a fináléban. Később a ma már 73 esztendős ex-labdarúgó úgy nyilatkozott, hogy szerinte ha nem döntötték volna el a meccset a 88. percben, biztos, hogy nem nyertek volna, ugyanis nagyon meleg nap volt Rómában aznap és teljesen elkészültek az erejükkel. Horst Hrubesch, a "Fejelő Szörnyeteg" két góljával az NSZK győzött 2-1-re. A későn bekapcsolódó, ám rendkívül eredményes Hrubesch mindössze 21 válogatottságot szerzett. Háromszoros Bundesliga-bajnokként 1983-ban a Hamburg kapitányaként nyerte meg a Bajnokok Ligáját.

A győztes összeállítása: Schumacher - Kaltz, Stielike, Kh. Förster, Dietz - Schuster, Briegel (Cullmann, 55.), H. Müller - K.-H. Rummenigge, Hrubesch, K. Allofs.

A bronzcsata: Csehszlovákia és Olaszország

Az Eb-k történetének utolsó bronzmeccse büntetőpárbajjal ért véget Nápolyban. A rendes játékidőben a csehszlovákok Jurkemik góljával vezettek, ezt egalizálta Graziani, és végül 11-eseket kellett rúgni az éremért. Collovati, a 9. olasz rúgó végre rontott, a csehszlovákok 9-8-as büntetőpárbaj után vehették át a jól megérdemelt bronzot. Gőgh Kálmán is berúgta a maga tizijét, ahogy Panenka is.

A torna legkiemelkedőbb játékosai és elismerései

A torna gólkirálya Klaus Allofs lett 3 góllal. Az 1980-as Európa-bajnokságon nyújtott teljesítményéért Karl-Heinz Rummenigge elnyerte az 1980-as Európai Év Labdarúgója címet, és 1981-ben ismét megkapta a Ballon d'Or-t. Összesen 45 gólt szerzett 95 válogatott mérkőzésen, utolsó gólját az 1986-os világbajnoki döntőben szerezte.

A torna csapata

A torna csapatában több olasz és nyugatnémet játékos is helyet kapott, hangsúlyozva a két nemzet dominanciáját a versenyben.

tags: #labdarugo #europa #bajnoksag #1980

Népszerű bejegyzések:

• Információk az FTC és Union Berlin felkészülési meccséről
• Cikk Gargya Balázs küldői munkájáról
• Páros/Páratlan és Martingale módszer
• Gyermek futballkapu útmutató
• Ferencvárosi TC és Budai FC eredmények és statisztikák