A magyar labdarúgók fizetései ligaszintenként: Átfogó elemzés
A magyar labdarúgásban a játékosfizetések emelkedése kiugró tendenciát mutat az elmúlt években. Míg korábban az amatőr és félprofi szinteken a fizetés csupán kiegészítésnek számított, addig mára már az alacsonyabb osztályokban is jelentős összegek mozognak, ami komoly kérdéseket vet fel az amatőr foci jövőjével kapcsolatban.
A fizetések alakulása az alsóbb osztályokban
A legalsóbb, negyedik vonalban, azaz a megyei III. osztályban a játékosoknak csupán 20-30%-a jut némi "zsebpénzhez", ami havi szinten 20-40 ezer forintot jelenthet a "legjobbak" számára. Ezek a juttatások jellemzően pályára lépési vagy pontpénzek, de előfordulnak fix havi összegek is.
A megyei II. osztályban már más a helyzet: a játékosok 80-90%-a pénzért focizik. Itt bevett gyakorlat a pontpénz (kb. 3000 forint), sőt, az edzésen való részvételért is fizethetnek pár ezer forintot. A fix fizetések átlagosan 30-60 ezer forintra tehetőek havonta. Egyes csapatoknál akár 6 hónapra előre kifizethetnek 100-150 ezer forintot egy játékosnak, és minden jegyzőkönyvbe került személy 20 ezer forintot kap meccsenként, függetlenül a pontszerzéstől vagy a játékidőtől. Ez egy csapatra vetítve mérkőzésenként 300 ezer forintos kiadást jelent, ami éves szinten 9 millió forintra rúg, feltételezve 30 mérkőzést. Az önkormányzatok által nyújtott 3-4 milliós éves támogatás mellett így 5-6 millió forint hiányzik a büdzséből, melynek előteremtése sokszor homályos.
Fischer Norbert, a Himesháza játékosa, színész és énekes szerint "Nincs olyan fanatikus, futballszerető ember, aki ezt az összeget a saját zsebéből fizeti ki, azért, hogy egy csapatot támogasson." Hozzátette, hogy a vármegyei osztályokban játszó játékosok 80%-ának örülnie kellene, hogy egyáltalán van csapata, és aki pénzt akar keresni, annak az NB-s szintre kellene törekednie. Véleménye szerint azok, akik pénzt adnak az amatőr játékosoknak, "teljesen tönkrevágják az amatőrfocit", mert már az is fizetést kér, "aki kezére húzza a sportszárat". Himesházán a jó pálya, a közösség és a mérkőzés utáni étkezés és ital az, ami vonzóvá teszi a klubot, és ez az, amiről az amatőrfocit is szólnia kellene másutt is.
Az NB II és NB I fizetési viszonyai
Az NB II-es játékosok nettó havi fizetése 2025-ben várhatóan 600 ezer és 1,3 millió forint között mozog, a legjobban keresők akár a 2 millió forintot is elérhetik, gyakran teljesítményalapú bónuszokkal kiegészítve. A javadalmazás jellemzően egy alapfizetésből és a csapat teljesítményétől (győzelmek, helyezés) függő bónuszokból áll.
Az NB I-ben a labdarúgók átlagos nettó fizetése 2025-ben várhatóan 5 millió forint körül alakul, jelentős eltérésekkel a topklubok javára. A 2024-es adatok alapján, amelyek a 2025-ös szezont vetítik előre, a magyar élvonalban az átlagos bruttó havi bér 5,9 millió forint, ami a kedvező EKHO-s adózásnak köszönhetően körülbelül 5 millió forintos nettó jövedelmet jelent. Ez növekedést mutat a korábbi évek 4,3-4,5 millió forintos átlagához képest.
A Ferencváros (FTC) magasan vezeti a fizetési listát, a játékosok becsült nettó havi átlagbére 14 millió forint körül mozog, ami több mint a duplája a második helyen álló klubénak. A Puskás Akadémia a második helyen áll a fizetési rangsorban, nettó 6 millió forintos havi átlagbérrel. Jelentős a szórás a mezőnyben: a Diósgyőr 5,45 millió forintos nettó átlaggal a harmadik helyen állt, míg a Paks mindössze 2,94 milliós átlaggal érte el sikerét.
A magyar labdarúgók különösen előnyös adózási feltételekkel rendelkeznek az Egyszerűsített Közteherviselési Hozzájárulás (EKHO) révén. Ez a rendszer 2025-ben is 15%-os összesített adóterhet jelent, ami jelentősen magasabb nettó bért eredményez a bruttó fizetésből, mint az általános adózás esetén. Ez az adóelőny komoly versenyképességet biztosít a magyar kluboknak a nemzetközi játékospiacon.
Mi befolyásolja a fizetéseket?
Az egyes klubok pénzügyi ereje alapvetően meghatározza a fizetési szinteket. A magyar labdarúgásba áramló jelentős, gyakran állami hátterű vagy kormányközeli vállalatoktól származó szponzori támogatás drasztikusan megnövelte a klubok, különösen az NB I-es csapatok költségvetését. A Ferencváros (FTC) például olyan költségvetéssel gazdálkodik, amely lehetővé teszi, hogy lényegesen magasabb fizetéseket adjon, mint hazai riválisai.
A magasabb képzettségű, nemzetközi tapasztalattal rendelkező vagy elismert hazai múlttal bíró játékosok értelemszerűen magasabb fizetési kategóriába tartoznak. A fix alapfizetéseken túl a teljesítményhez kötött bónuszok is a javadalmazás gyakori részét képezik, különösen az NB II-ben és az alacsonyabb osztályokban.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2025-től életbe lépő új, ötéves stratégiája jelentősen befolyásolhatja a fizetési struktúrákat.
Nemzetközi összehasonlítás
A magyar NB I már második éve Európa top 20 bajnokságában szerepel a labdarúgók átlagfizetései alapján. Míg 2015-ben egy átlagos magyar elsőosztályú csapat 3,5 millió eurót költött fizetésekre, addig 2018-ban már 5,3 millió eurót, 2024-ben pedig több mint 35 milliárd forintot. Ez az összeg azt mutatja, hogy ezeknél a vállalatoknál az átlagfizetések három-négyszer magasabbak az országos medián bérnél.
A havi 3,3 millió forintos átlagbérrel az NB1-es focisták a régió középmezőnyében állnak. Egy ukrajnai játékos átlag havi bruttó 5,5 millió, egy lengyelországi 3,9-et és csehországi 3,7-et, egy horvátországi 3,6-ot keres. A magyar bajnokság a régiós bértömegversenyben a harmadik helyen áll. A Ferencváros pedig olyan csapatokkal van versenyben, mint a Porto, a Sporting vagy az Anderlecht.
A magyar csapatok bő 30 százalékkal többet költhetnek fizetésekre, mint a lengyelek, és az osztrák liga sincsen messze. A Ferencváros pedig több pénzt fordíthat futballistáira, mint bármelyik csapat ezekben az országokban, de még Belgiumban és Portugáliában is csak három-három együttes bérkerete nagyobb.
Összegzés
A magyar labdarúgók fizetései jelentős növekedésen mentek keresztül az elmúlt években, különösen az élvonalban. Az emelkedő bérek, a kedvező adózási feltételek és a megnövekedett támogatások révén a magyar bajnokság már nemzetközi szinten is versenyképessé vált. Ugyanakkor az alsóbb osztályokban tapasztalható pénzügyi nehézségek és a fizetések megjelenése komoly kihívást jelentenek az amatőr foci megmaradása szempontjából.
tags: #labdarugo #fizetes #palyan #toltott #ido
