Nyírő József: Életút egy író és politikus sorsfordulataival
A magyar irodalom egyik megosztó, de kétségtelenül tehetséges alakja Nyírő József, akinek életműve és politikai szerepvállalása a mai napig heves vitákat gerjeszt. Személyének megítélése máig vitatott, bár kétségtelen, hogy a rendszerváltást követően árnyaltabb kép alakult ki az íróról. A jelenlegi magyar vezetés magasztalja, és „hősei sorába” emeli Nyírő Józsefet, akinek újratemetését, hírnevének restaurálását kiemelt feladatának tekinti. Kiderül mindez abból, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke, 2012 tavaszán részt vett Székelyudvarhelyen Nyírő József hamvainak újratemetésén. Ugyanakkor 24 szépirodalmi alkotás fűződik a nevéhez, melyek közt az erdélyi havasokat bemutató, a székelyföldi emberek, favágók, pásztorok, szénégetők életét ábrázoló munkái a magyar irodalom legszebb alkotásai közé tartoznak. Kétségtelen, hogy Nyírő József a magyar irodalom tehetséges alakja volt.
Korai évek és papi hivatás
Nyírő József 1889. július 18-án született a történelmi Magyarországon, az Udvarhely vármegyei Székelyzsomboron, régi székely családban. Édesapja, Nyirő Mihály a helyi elemi iskola igazgatója volt. A család az iskola szolgálati lakásában élt, és az ifjú itt végezte el az elemi iskolai tanulmányait. Tízéves korában édesapja elhunyt. Nyírő a székelyudvarhelyi katolikus gimnázium elvégzése után a gyulafehérvári papi szemináriumba került. Itteni évei alatt születtek meg első írásai, tárcái és elbeszélései. Tanulmányait a gyulafehérvári papnevelő intézetben, majd a bécsi Pázmáneumban végezte. 1912-ben teológiai doktorátust szerzett a katolikus egyházi autonómiáról szóló latin nyelvű disszertációjával, és ugyanebben az évben Nagyszebenben szentelték pappá.
Életét egészen 30 éves koráig a katolikus egyház határozta meg, ugyanis papnak tanult, és 23 évesen pappá is szentelték. Előbb Nagyszebenben hittantanár, majd 1914-15-ben Besztercén oktatott hittant, később a Kolozs vármegyei Kide község plébánosa lett. Kitűnően képzett teológus volt, jártas az irodalomban, érdekelték a különféle filozófiák tanításai. És a székely népballadák, népmesék, furfangos anekdoták ismeretében nőtt fel.
Fordulat az életében: Papból író
Életében a fordulat 1919-ben érkezett el, amikor ismeretlen okból kilépett a rendből és megházasodott. Mivel a papi rendből történő kilépése és házasságkötése időben nagyon közel esett egymáshoz, így valószínűsíthető, hogy a családalapítás vágya miatt adta fel papi pályáját. Ezt igazolja, hogy három gyermeke is született. A papi hivatást tehát 1919-ben az írói hivatásra cserélte. A papi rendből való távozása után a római katolikus egyház - az akkori szokásnak megfelelően - kiközösítette. Először Kidén bérelt malmot, hogy fenntartsa családját, majd a következő tíz évben a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként.
1920-ban a Haldoklik a székely című novellájával megnyerte a Zord Idő pályázatát, majd az Ellenzék novella-pályázatán első díjat kapott az Értelek virág és a Rapsonné rózsája című elbeszélése. Íróként ekkortól kezdtek felfigyelni rá: 1920-ban három folyóirat, a Zord Idő, a Napkelet és az Ellenzék novellapályázatát is megnyerte, hamar bekerült az éppen akkor születő erdélyi kisebbségi irodalom sűrűjébe. Az irodalmi sikereknek köszönhetően felhagyhatott a molnárkodással is.
Irodalmi munkásság és stílusa
Nyírő József 1920-tól megkezdte szépirodalmi korszakát, melynek során, 64 évesen bekövetkező haláláig összesen 24 regényt, novellát, elbeszélést és színművet írt. 1923-24-ben a kolozsvári Pásztortűz című irodalmi és közművelődési folyóirat főszerkesztője volt. Az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója, az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság tagja volt. 1926-ban Tamási Áronnal és Reményik Sándorral létrehozták a Helikon Íróközösséget. Részt vett Benedek Elek írótársaságának munkájában is, hogy a falvakba is eljuttassák a friss erdélyi magyar irodalmat.
A székely ember és a havasok világa
Az ekkoriban szerveződő erdélyi magyar irodalmi életben új tárgykörrel, az egyszerű székely ember világának ábrázolásával jelentkezett. Műveinek stílusa olykor modoros, dagályos, erős benne a romantizáló hajlam. Előszeretettel ábrázol tragikus emberi sorsokat, de a természetet és a havasok világát ábrázoló munkái valóban értékesek. Trianon után, a húszas években bontakozó erdélyi magyar irodalom kereste azt a nyelvet és formát, amiben megteremtheti és fenntarthatja saját maga speciális identitását: általában is nemzetkarakterológiai tartalommal feltöltött írások születtek. Nyírő a székelyek szellemét, lelkét igyekezett megragadni.
Jancsó Béla szerint új korszak kezdődött vele az erdélyi magyar prózában. Benedek Marcell így jellemzi: „Új, erőteljes, színpompás nyelvet hozott. Prózája dúsan rakott képekkel, hasonlatokkal, meglepő monumentális szépségekkel […] Alakjai együtt lélegeznek a havasok fiaival és köveivel, s e kozmikus kapcsolatok motiválják gazdag fantáziáját, meseteremtő készségét, balladás titokzatosságát.” A kritika azonban nem hallgatja el, hogy stílusa olykor modoros, dagályos, alakjai megrajzolásánál lélektani következetlenségek adódnak, írásaiban kísért a romantizáló hajlam. Legértékesebb novellái a természetet, a havasok világát ábrázolják. Csodálatos kapcsolat alakul ki ember és táj között: a székelyek kemény harcot vívnak a betevő falatért. A halál mintha állandóan közöttük járna, nem félik, az élet természetes tartozékának tekintik.
Írói tevékenysége közben a Pásztortűz, majd az Erdélyi Helikon nevű folyóiratok munkatársa lett. 1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa volt, közben Kacsó Sándorral, Szentimrei Jenővel, Tamási Áronnal együtt bekapcsolódott a Benedek Elek körül tömörülő székely irodalmi körbe. 1931-ben visszavonult gazdálkodni a Nagy-Küküllő megyei Alsórákos községbe, ahol nyolc hold földet örökölt. Később Székelyudvarhelyen épített házat és teremtett otthont családjának, és csak több év múlva tért vissza a Keleti Újsághoz, amelynek 1939-42 között felelős szerkesztője lett.
Hitler világa: A háború utáni terv- dokumentumfilm 1.rész
Főbb művei:
- Jézusfaragó ember (novelláskötet, 1924)
- A sibói bölény (regény, 1929)
- Isten igájában (regény, 1926)
- Kopjafák (elbeszéléskötet, 1933)
- Uz Bence (regény, 1933)
- Havasok könyve (elbeszéléskötet, 1936)
- Madéfalvi veszedelem (regény, 1939)
- Néma küzdelem (regény, 1944)
- A zöld csillag (regény, 1950)
- Íme, az emberek (regény, 1951)
Művei közül néhányat idegen nyelvekre is lefordítottak és megfilmesítettek. A Kopjafák és a Havasok könyve című novelláskötetei szolgáltak alapul az Emberek a havason című, 1942-ben bemutatott filmhez is.
Politikai szerepvállalás és a második világháború
Nyírő politikai pályáját 1941-ben, 52 évesen kezdte, mikor a második bécsi döntés révén magyar parlamenti képviselő lehetett, és Budapestre költözhetett. A szélsőjobb felé közeledése ekkor vette kezdetét. A húszas évek finomabb politizálása után a harmincas években Bukarest egyre szigorúbb kézzel bánt az erdélyi magyarsággal. Nyírő elkeseredése ezzel együtt mélyült, így nem meglepő, hogy 1940 őszén őszintén örült a második bécsi döntésnek, és a magyar közigazgatás visszaállása után tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, amelyet Teleki Pál hívott az országgyűlésbe, ahol Nyírő többször felszólalt az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésében. Újabb felfelé ívelő pályaszakasz következett tehát, baráti köre szélesedett, megbecsülése nőtt, hazavihette a korszak egyik nagy presztízsű díját, a Corvin-koszorút is.
Életének ezt követő szakasza a legkevésbé sem ad okot büszkeségre, hiszen a nyilas-puccs után részt vett a Szálasiékkal együttműködő parlamenti képviselőkből álló úgynevezett „nyilas parlamentben”. Több írótársától ellentétben nem határolódott el a nyilas eszméktől, a fajgyűlölettől, hanem támogatta és segítette a nyilas diktatúra működését. A fasiszta eszmék sem álltak tőle távol, legalábbis erre enged következtetni Joseph Goebbels iránt hangoztatott elismerése. Nyerges András, kiváló költő, író, irodalmár és kutató, 2003-ban megjelent Színrebontás című sajtótörténettel foglalkozó művében szó szerint idézte Nyírő József mondatait, melyeket 1941-ben írt: "Most már tudom, hogy ki vagy! Németország szellemi életének vezére, a világégés kellős közepében, amikor hazája dicsőséges harcát vívja, édes anyanyelve tisztaságától borul el." Így vélekedett a történelem egyik legnagyobb háborús uszítójáról, Adolf Hitler jobbkezéről, a világ talán legnagyobb nácijáról.
Még akkor is kitartott a nyilasok mellett, amikor azok 1945-ben menekülni kényszerültek az országból. A Német Birodalomba is együtt menekült a németeket kiszolgáló kormányzattal. Sopronban is úgy próbálta ellensúlyozni a nyilas rádiós propagandát, hogy valódi híreket olvasott fel a rádióban. Egy dolog foglalkoztatta csak: az, hogy ne vesszen el Erdély. „Nem igaz, hogy a háborúnak lelke van... Nem igaz, hogy jobbak leszünk általa... Nem igaz, hogy a ma született, ártatlan csecsemőnek is szenvednie kell... Én nem tudom visszaadni a halott apákat, sem a halott férjeket, drága gyermekeket. Nem tudom, nem tudom! (...) De tudom, hogy nem azok fognak győzni, akik egymást öldösik. De tudom, hogy kifosztott, meleg fészek romjaiból új otthon épül.” - írta az író.
Emigráció és halál
1945-től a bajorországi Wollabergben, majd Waldkirchenben élt. 1946-1949 között a Magyar Harangok társszerkesztője volt. Részt vett az 1947. augusztus 19-20-án tartott menekült képviselők altöttingi országgyűlésén. Kisbarnaki Farkas Ferenc menekült-kormányában 1947. augusztus 20-tól 1949 eleji lemondásáig nemzetnevelési miniszteri posztot töltött be. Az országgyűlés határozatairól Máté Imrével közösen tájékoztatta a volt kormányzót, Horthy Miklóst. Nyilas múltja miatt 1947-ben Magyarország háborús bűnösnek akarta nyilvánítani és Rajk László kiadatását kérte. Ezt azonban a SZEB elutasította. Rajk László belügyminiszter háborús bűnösként kikérte (sikertelenül) a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól. Megfordult Amerikában, majd 1950-ben Madridba költözött. XII. Piusz pápa feloldotta a kiközösítés alól, és élete végén ismét az egyházi közösség tagja lett.
1952-ben megalapította a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadót. Bajorországban telepedett le, és németországi magyar lapok szerkesztője lett, később pedig a madridi Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársaként dolgozott. Sosem tért vissza Magyarországra vagy Erdélybe. Egy madridi klinikán haldokolva még állítólag egy fiatal magyar orvosnak mondta tollba A túlvilág küszöbén című imáját. A három embernek is sok szenvedést átélt író 1953. október 16-án gyors lefolyású tüdőrákban hunyt el. Közkeletű tévedés, hogy élete végén kolostorba vonult volna, bűneiért vezekelve. Nyirő József 1953. október 16-án halt meg, és a madridi Almudena temetőben helyezték örök nyugalomra, egy fali sírfülkébe.
Emlékezete és az újratemetési viták
1944 után évtizedekig nem jelenhetett meg könyv Nyirő Józseftől. Műveinek kiadását a román és magyar kommunista rendszerek betiltották. Akárcsak Wass Albertet, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezte. Darabjait 1945 és 1988 között nem játszotta hivatásos társulat. 1990 után jelentek meg újra könyvei a magyar piacon. A magyar irodalomtörténetben betöltött helyéről máig nincs szakmai konszenzus. Valahol utat tévesztett, hiszen a nyilas-hungarista eszméktől élete végéig nem tudott szabadulni. Eredeti világnézetéből nem következett a nácik és a nyilasok ájult csodálata.
Első köztéri szobrát 2004-ben avatta fel a Székelyudvarhelyért Alapítvány és a budapesti székhelyű Ábel Alapítvány Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkja szoboregyüttes részeként. Még ugyanabban az évben szülőfalujában, Székelyzsomboron is szobrot állítottak emlékére.
Az újratemetés körüli konfliktusok (2012)
A hamvakat előzetesen Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben ravatalozták fel. Halála után 57 évvel, 2010-ben a szoborállító alapítványok képviselői megállapodtak a Nyirő család leszármazottaival arról, hogy hazahozzák és szülőfalujában újratemetik Nyirő József hamvait, valamint a magyar állam támogatásával átfogó programsorozatot szerveznek az író szellemi hagyatékának méltó ápolása érdekében. A 2012. pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetés azonban politikai feszültség forrásává vált Románia és Magyarország között. Nyirő József földi maradványai április elején érkeztek meg Madridból Budapestre. Ez után kezdődtek az újratemetés miatt kirobbant magyar-magyar és magyar-román konfliktusok. A román hatóságok kétségbe vonták a temetés megtartásához szükséges engedély érvényességét, mivel a dokumentumban formai hibás iktatószám szerepelt. A Hargita Megyei Prefektúra emiatt érvénytelennek nyilvánította az engedélyt, és a temetést elhalasztották.
A román Külügyminisztérium 2012. május 15-én bekérette bukaresti nagykövetünket, Füzes Oszkárt. A misszióvezető távollétében dr. Füzes Oszkár elmondta a marosvásárhelyi újságírókkal folytatott beszélgetéséről: „Elmondtam, hogy ennek a választási kampányhoz semmi köze, Nyirő József nem volt nyilas, nem volt antiszemita és nem volt románellenes.” A román külügyminisztérium megerősítette csütörtökön az MTI-nek, hogy Nyirő József újratemetése és magyar politikusok nyilatkozatai miatt szerdán bekérették Magyarország bukaresti nagykövetét, ám a találkozóról nem közöltek további részleteket, arra hivatkozva, hogy nem kívánnak a sajtóban üzengetni. A román fél szerint „Nyirő József 1941 és 1945 közötti tevékenysége szélsőjobboldali, zsidóellenes magatartásra és egy fasiszta rendszerrel való együttműködésre utal.”
Az Országgyűlés Hivatala sürgette a román felet, hogy tegye egyértelművé, mit jelent egyet nem értése Nyirő József erdélyi író újratemetésével kapcsolatban. Hétfőig vártak a román fél válaszára, de a román külügyminisztérium sajtószolgálata nem adott egyértelmű választ hétfőn az MTI-nek, beengedik-e a román hatóságok az országba Nyirő József hamvait, ehelyett csak azt ismételték meg, hogy „nem értenek egyet” az emigrációban elhunyt erdélyi író tervezett székelyudvarhelyi újratemetésével.
Az írót 2012. május 27-én, pünkösd vasárnapján temették volna újra szülőföldjén a székelyudvarhelyi katolikus temetőben, ám a román hatóságok ezt adminisztratív okokra hivatkozva nem engedélyezték. Két évvel később ismét megakadályozták az újratemetést. Az író földi maradványait jelenleg meg nem erősített információk szerint Budapesten őrzik, az író még mindig nem nyugodhat békében. Hogy mikor vehetünk tőle méltó búcsút, továbbra is a jövő kérdése.
tags: #labdarugo #nyiro #jozsef
