A magyar labdarúgás pénzügyi helyzete és a Ferencváros költségvetési ereje
A magyar labdarúgó NB I-es csapatainak bérköltségei új rekordot döntöttek, derül ki a G7 elemzéséből. A 2024-es szezonban az NB I-es magyar élvonalbeli labdarúgócsapatok mögött álló cégek összesen több mint 35 milliárd forint bért fizettek ki mintegy 1370 alkalmazottjuknak. Ez az összeg azt mutatja, hogy ezeknél a vállalatoknál az átlagfizetések három-négyszer magasabbak az országos medián bérnél. A magyar élvonalbeli labdarúgócsapatok tavaly több mint 35 milliárd forintot fordítottak alkalmazottaik bérezésére, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot.
A futballklubokat működtető vállalatok költségvetésük jelentős részét fordítják bérekre. Míg a nemzetközi gyakorlatban ez az arány 70-90 százalék között mozog, a magyar élvonalbeli csapatoknál ez valamivel alacsonyabb, 60 százalék körül alakult. A ligaszinten az összes bér több mint 80 százaléka jut a játékosoknak és sportszakembereknek, és csak körülbelül hatoda az egyéb alkalmazottaknak. A labdarúgók és edzők bérezésének sajátossága, hogy rendkívül kedvező adózási feltételekkel rendelkeznek. A játékosok évi 500 millió forintos jövedelemig az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alá tartoznak, ami mindössze 15 százalékos levonást jelent, és a munkáltatóknak sem kell járulékot fizetniük utánuk.
A Ferencváros: Pénzügyi Hegemónia és Kiemelkedő Költségvetés
A Ferencvárosi Torna Clubnak ezúttal sincs első számú kihívója, miután az elmúlt években rendre hatalmas, több mint tízpontos előnnyel nyerte meg az NB I. küzdelmeit, másrészt pénzügyi mutatók tekintetében is kiemelkedik a mezőnyből. A Ferencváros labdarúgócsapata tavaly 21 milliárd forintból gazdálkodott. Ebből 8 milliárdot fordítottak a játékosok fizetésére. A Ferencváros messze kiemelkedik a mezőnyből: játékosai havi bruttó 16, nettó 14 millió forint körüli összeget kereshettek. Ezek a fizetések nemzetközi összehasonlításban is magasnak számítanak. A Ferencváros több pénzt fordít futballistáira, mint bármelyik csapat a régióban, sőt Belgiumban és Portugáliában is csak három-három együttes bérkerete nagyobb. A kedvező adózási feltételek miatt a magyar labdarúgók nettó fizetése még versenyképesebb.
A zöld-fehérek dolgoznak a legnagyobb költségvetéssel, és amíg 2021-ben 6,67 milliárd forintot költöttek bérekre, addig az elmúlt esztendőben ez az összeg már 9,02 milliárdot tett ki (253 alkalmazottra). A tavalyi naptári évet 1,324 milliárd forintos nyereséggel zárták, ekkora profitot rajtuk kívül senki nem tud felmutatni az NB I.-ben.
Pénzügyileg szinte minden mutatószámban kiemelkedik a magyar bajnokságból a Ferencváros: a csapat becsléseink szerint 5,3 milliárd forintból gazdálkodott 2017-ben. A legtöbbet a kereskedelmi bevételek tették ki, az 1,2 milliárdos összeg mellett majdnem ugyanennyi jött a szponzoroktól és a reklámozóktól. Az FTC a legértékesebb gárda is egyértelműen a 12 klubot felvonultató hazai első osztályban. A ferencvárosiaké a legpiacképesebb állomány, a játékoskeretek mintegy 52 milliárd forintra becsült összértékből 37 százalékot birtokolnak (18,97 milliárd forint) a mértékadó szakhonlap, a német Transfermarkt szerint. Az élvonal legdrágább kezdő tizenegyét is ők adják (12,05 milliárd forint), és nincs ez másként a futballisták rangsorát illetően sem. A legtöbbet (5 millió euró, 1,93 milliárd forint) a IX. kerületiekhez nemrégiben visszatérő ecuadori balhátvéd, Cristian Ramírez játékjogáért kell most fizetni a piacon.
Beszédes adat továbbá, hogy az OTP Bank Ligában szereplő focisták összesített listájának első tizenhat helyét szinte kivétel nélkül a zöld-fehérek foglalják el, a hegemóniájukat egyedül a Puskás Akadémia svéd jobbszélsője, az adatbázisban a 12. legdrágább NB I.-es labdarúgóként feltüntetett Jonathan Levi töri meg 1,70 millió eurós (657,59 millió forint) árcédulájával. A miniszterelnök szerint egyébként a Ferencváros BL-selejtezős kiesése azt mutatta, hogy több erősebb csapat kell a bajnokságban.
A Magyar Labdarúgás Általános Pénzügyi Helyzete
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a honi klubfutball nemzetközi versenyképességének növelése érdekében időről időre adatgyűjtést, elemzéseket végez más európai országok labdarúgását összevetve a magyaréval. A 2010 óta Csányi Sándor által vezetett hazai szövetség a gazdasági és sportszakmai adatok összegyűjtésével, elemzésével és értékelésével rendszeresen összegezi a labdarúgás hazai helyzetét és a nemzetközi mezőnyben is elhelyezi konkrét adatok alapján. A legutóbbi ilyen elemzés tapasztalatait az MLSZ most a Professzionális futballkörkép címet viselő, 104 oldalas kiadványban ismertette, melyben a klubok gazdálkodására, sportszakmai kérdésekre, illetve a szurkolókra vonatkozó megállapítások, ajánlások is szerepelnek.
A kiadvány szerkesztői a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében 13 ország - Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia - adataival vetették össze a magyar adatokat. Az összevetés fókuszában azon klubok adatai állnak, amelyek 2021. december 31-én az első osztályban szerepeltek. A magyar klubok pénzügyileg stabilak, a játékospiaci mérlegük azonban negatív, kevés fiatal hazai futballistát szerepeltek, a jegyárbevétel pedig elenyésző részt képvisel a költségvetésükben.
A Klubok Gazdálkodása - A Nemzetközi Kupaszereplés Hatása
A 2021-es üzleti évben, az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10 millió 429 ezer euró volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el. 2021-ben Magyarországon az egy klubra jutó adózott eredmény értéke 880 ezer euró volt, amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható, míg a magyar klubok saját tőkeállománya majdnem 3.5-szeresére emelkedett 2017 és 2021 között, ami érdemi pénzügyi stabilizációt mutat. 2021-ben az NB I-es klubok összbevételének 37 százalékát adták szponzorációs és reklámbevételek. Kereskedelmi bevételek tekintetében a hazai kluboknál a vizsgált országok közül kizárólag a dán és a svájci klubok átlagos bevétele volt magasabb. A magyar csapatok kereskedelmi bevételeinek igen jelentős részét (91.3%) adják a nemzeti bajnokságokhoz tartozó tételek. Ez az arány javítható lenne, ha minél több klubcsapatunk szerepelne eredményesen a nemzetközi színtéren.
Kihívások és Fejlesztési Területek
Játékospiaci Mérleg és Utánpótlás
A bevételek fontos pillérét jelenthetik a játékoseladásokból származó bevételek, de az NB I-ben a vizsgált időszakban többet költöttek a klubok új labdarúgók vásárlására, mint amennyi bevételük származott játékjogok értékesítéséből. Egy klub átlagosan 488 ezer euróval költött többet játékosvásárlásra 2021-ben, mint amekkora bevétele származott futballisták értékesítéséből. A magyar klubok esetében a játékosok értékesítéséből származó bevételek átlagosan elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegtől. Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer euró volt, míg játékjogvásárlásra átlagosan 1 millió 187 ezer eurót költöttek. Ezen a területen példaként szolgálhat a horvát bajnokság, amely egy klubra vetítve átlagosan 4 millió 552 ezer eurós pozitív egyenleget ért el.
A labdarúgók játékjogainak kereskedésével összefügghet az U21-es futballisták játékpercmutatója, mert ez a nemzetközileg leginkább piacképes, külföldre eladható korosztály. Az MLSZ az elmúlt években több stratégiai lépéssel is támogatni kívánta, hogy minél több hazai játékos, és azon belül minél több fiatal játékos szerepelhessen a profi csapatokban. Ide tartozik az úgynevezett produktivitási támogatási rendszer és a 2022-től megújított, a fiatal játékosoknak lehetőséget adó klubokat „pozitívan diszkrimináló” ösztönző rendszer (közismert nevén „fiatalszabály”). A 2021-2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének nagyságrendileg a fele (54 százalék) volt magyar játékperc. Az U21-es hazai játékpercek aránya az összes játékperchez képest 8.7 százalék volt az NB I 2021-22-es idényében. Arányaiban Magyarországon jutott a legkevesebb játékperc a régióban U21-es hazai játékosoknak.
A magyar U21-es futballisták a szezonban átlagosan kb. 20 ezer játékpercet (222 meccs) veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest. Azt, hogy a fiatalok játékpercei és a labdarúgók eladásából származó bevételek között lehet összefüggés, jól mutatja, hogy az MLSZ vizsgálata szerint az átigazolási tevékenységből származó nyereség rangsorában toronymagasan első horvát, a 2. helyezett dán, de még a lista második felében található szlovák bajnokság is pluszban zárt az átigazolási piacon.
Nézőszámok és Meccsnapi Bevételek
Az európai kupaszereplésekből származó és a játékoseladásokból származó bevételek növelése mellett fontos cél lehet a jegyeladásokból származó bevételek növelése is. Ugyanis, mint azt az MLSZ futballkörképe is kifejti, „a jegyárbevételek nemzetközi összevetésben is igen alacsony mértékét képezik a teljes működési bevételnek, mindössze azok 1-4 százalékát.” Fontos lenne a pénzügyi stabilitás és a magyar futball általános népszerűségének szempontjából, hogy a magyar klubok felzárkózzanak nemzetközi riválisaikhoz nézőszámok és meccsnapi bevételek tekintetében. Az NB I a 23. helyen szerepelt az átlagnézőszám terén a 2021-2022-es évad 2772 fős átlagával a 35 vizsgált európai ország első osztályú bajnoksága között. Az NB I stadionkihasználtságban (29 százalék) elmaradt a régióban található Csehországtól (52 százalék), Ausztriától (40 százalék) és Lengyelországtól (40 százalék).
A svéd első osztályú klubokkal (28 százalék) állnak egy szinten a magyar klubok. Ugyanakkor több szomszédos országunk (Románia, Szerbia, Szlovénia és Szlovákia) stadionkihasználtsága sem érte el a 25 százalékot. Az átlagos nézőszám terén éppen egy jelentős emelkedés tapasztalható: jelenleg, ebben az idényben az évszázad legmagasabb, 4400 fölötti mérkőzésenkénti átlagánál tart az NB I nézőszáma.
Nemzetközi Kupaszereplés Hatása
Mint ismeretes, 2019 óta csak a Ferencváros tudott a nemzetközi porondon csoportkörbe jutni az NB I-es csapatok közül. Igaz, hogy az FTC-nek idén ez egymás után már ötödik alkalommal sikerült (háromszor az El-ben, egyszer-egyszer a BL-ben és az Ekl-ben), de a kimutatásból is jól látszik, gazdasági szempontból sem elegendő egyetlen klub kiemelkedő szereplése ahhoz, hogy az NB I egészére nézve jelentős bevételnövekedésről beszélhessünk.
Klubok Hatékonysága: Pénz és UEFA Pontok
2010 és 2022 között az NB I-ben megfordult 28 focicsapat összesen 421 122 129 000 forintból gazdálkodott. Az NB I-es csapatok összbevétele 2010-ben 8,4 milliárd, 2022-ben 61,8 milliárd forint volt. Ahhoz, hogy a klubok hatékonyságát számszerűsíteni tudjuk, megnéztük a klubok éves beszámolóiban, mennyi bevételük volt 2010 és 2022 között, majd annál a 14-nél, amely ez idő alatt eljutott a nemzetközi kupák selejtezőibe, azt, hogy hány UEFA-pontot szereztek. A kérdés így egy egyszerű osztás után az: kinek hány milliárd forintra volt szüksége egy UEFA-ponthoz?
Az európai szövetség egy kicsit bonyolult számítási technikával dolgozik. Aki magyar bajnoki dobogósként vagy kupagyőztesként kijut a nemzetközi porondra, majd az első selejtezőkörben kiesik, az 1 pontot kap, minden további kör 0,5-0,5 pontot ér, a csoportköröket és az ottani győzelmeket is külön díjazzák; a legjobb magyar eredmény, a Ferencváros 2022/23-as EL-nyolcaddöntője 12 pontot jelentett. Az alábbi táblázat néhány klub gazdálkodási hatékonyságát mutatja be:
| Klub | Összes bevétel (2010-2022) | UEFA pontok | Bevétel/UEFA pont |
|---|---|---|---|
| Debrecen | 17,1 milliárd Ft | 13,5 | 1,26 milliárd Ft/pont |
| Kecskemét | 4,3 milliárd Ft | 3 | 1,43 milliárd Ft/pont |
| Ferencváros | 80,8 milliárd Ft | 37,5 | 2,15 milliárd Ft/pont |
| Felcsút | 28,5 milliárd Ft | 4 | 7,1 milliárd Ft/pont |
| Paks | 14,6 milliárd Ft | 2 | 7,35 milliárd Ft/pont |
Kicsit meglepő, de a leghatékonyabban a DVSC gazdálkodott. Iszonyatos mennyiségű pénz, de cserébe értékelhető nemzetközi eredmények - ezért került a Ferencváros a bevételeikkel hatékonyabban gazdálkodók listájára. A zsinórban öt magyar bajnoki cím önmagában is impozáns, hát még ha azt is tudjuk, hogy mostanában gyakorlatilag az ősz közepére lefutott minden NB I-es szezon, eközben pedig összejött egy BL- és három EL-csoportkör, idén tavasszal egy EL-16-ba jutás is. A NER-foci alfája és omegája, a Felcsút még csak a legpazarlóbbak dobogójára sem fért fel. Sokan igazságtalannak érezhetik, hogy a legnagyobb pénzpazarlók közé került a Paks. Nem túl nagy költségvetésből - 2021 óta járnak évi kétmilliárd fölött - bebetonozták magukat az NB I közepére, élvezhető focit mutatnak be, ráadásul mindezt magyar játékosokkal. De mivel mi a nemzetközi eredményeket nézzük, ez a fix középmezőny nem elég.
tags: #leggazdagabb #magyar #focicsapat #eves #koltsegvetese
