A légiósok szerepe és a magyar labdarúgás fejlődése az MLSZ statisztikák tükrében
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) ismét közzétette sportszakmai kiadványát, a Professzionális futballkörképet, amely alapos elemzést nyújt a hazai labdarúgás helyzetéről.
A Magyar Labdarúgó-szövetség tájékoztatása szerint a sportszakmai adatok a pénzügyiektől függetlenül jelennek meg a legújabb Professzionális futballkörképben. A döntést az indokolja, hogy az MLSZ és a Sportigazgatóság kimondott célja a sportszakmai adatok minél hamarabbi megosztása a közönséggel. A sportszakmai elemzés az NB I 2024-2025-ös idényére, valamint a férfi A-válogatott 2024-ben és 2025-ben lejátszott Nemzetek Ligája-mérkőzéseire terjed ki. A szövetség ismét helyzetértékelést kíván nyújtani a hazai első osztály alapvető sportszakmai jellegzetességeiről, valamint további olyan területekről, amelyeket kiemelt fontosságúnak tart. Emellett fontos része a férfi A-válogatott teljesítményének szakmai elemzése. A kiadvány szerkesztői a már alkalmazott módszertant és nemzetközi összehasonlítási mintát követték, hogy mind az időbeli, mind pedig a kontextusba helyezett összehasonlíthatóságot megkönnyítsék.
A hazai bajnokság európai pozíciója és dinamikája
A hazai bajnokságról elmondhatjuk, az elmúlt években folyamatosan javult az NB I helyezése az európai rangsorban. A 2010-2011-es kiírásban még csupán a 32. helyet foglalta el a magyar első osztály az említett rangsorban, 2024-2025-öt pedig már a 24. helyen zárta. Az MLSZ kiemeli, ez jelentős részben a Ferencvárosnak köszönhető, hiszen a klub rendre főtáblára tudott kerülni valamelyik nemzetközi kupasorozatban. A 2023-24-es évadra az Európában két leginkább jeleskedő csapatunk, a Ferencváros és a Videoton-Fehérvár pozíciója a 2010-11-es 300 feletti tartományból 2023-24-re az 55., illetve a 187. pozícióba kúszott fel a klubcsapatrangsorban. A mérkőzések hetven százalékán már az első félidőben született legalább egy gól, a találkozók ennek ellenére sem voltak lefutottak, az esetek 26 százalékában csak az utolsó negyedórában alakult ki a végeredmény. A 2024/2025-ös NB I-es szezon mérkőzései során döntő fontosságú volt az első gól megszerzése. A mérkőzések alig több mint egyharmadán (37%) alakult ki az első félidőben a mérkőzés végkimenetele. Összesen 52 olyan mérkőzést láthattunk a szezonban, amely a 75. perc után dőlt el.
A légiósok helyzete az NB I-ben: számok és trendek
Ami a hazai játékosok és a légiósok játékperceinek megoszlását illeti, az elmúlt négy évad alapján stagnálás figyelhető meg, s az előző idényhez hasonlóan a jelenlegiben is csökkent a pályára lépő légiósok száma az NB I-ben, miközben tovább nőtt az átlagos pályán töltött idejük. Magyarországon a légiósok száma az idei szezonban az előző évhez képest 180 főről 136 főre csökkent. Azaz idén 44 fővel kevesebb légiós szerepel hazánkban.
| Szezon | Légiósok száma |
|---|---|
| Előző szezon | 180 fő |
| Jelenlegi szezon | 136 fő |
| Változás | -44 fő |
Az idei keretek létszáma sokkal alacsonyabb, így hiába kevesebb a légiósok száma, ez százalékban nem mutatkozik meg. Abban, hogy az újoncok növelték a légiósaik számát, abban semmi meglepetés nincs, ugyanakkor a tulajdonosváltáson átesett Újpest légiós állományának 11 fővel történő csökkentése mindenképp kiemelkedő. Az előző szezonban a lilák még a Fradi mögött a második legtöbb légióst alkalmazták, szám szerint 21-et, idén viszont már csak 10-et. A Ferencvárosban 14 légiós van jelenleg.
Hiába nyilatkozik rendszeresen a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor arról, hogy túl sok a külföldi játékos az NBI-ben, és készülnek tervek arra, hogy több magyar kapjon lehetőséget, a jelek szerint letette a fegyvert a légiósok korlátozására készülő MLSZ. „A játékospolitikáját minden klub saját maga határozza meg, beleértve az idegenlégiósok alkalmazását is. A klubok felelőssége, hogy milyen arányban foglalkoztatnak saját nevelésű vagy más hazai játékosokat” - válaszolta a Magyar Labdarúgó Szövetség megkeresésünkre. Információink szerint jövőre semmi sem korlátozza majd a légiósok számát a magyar bajnokságban. Erről az MLSZ múlt heti elnökségi ülésén született döntés. Ez teljesen szembemegy a szövetség korábbi célkitűzéseivel, hogy visszaszorítsák a légiósok arányát a magyar focisták érdekében.
2018 márciusában jelentette be az MLSZ, hogy a következő szezontól legfeljebb 10 külföldi lehet egy-egy csapat keretében. Ehhez képest a Ferencvárosban 14 légiós van jelenleg. Úgy tudjuk, hogy a korlátozás legnagyobb ellenzője éppen a Fradi és a Fehérvár. A hivatkozási alapjuk az, hogy sok légióssal lehet elérni az Európa-liga csoportkört, ami 2018-ban az egykori Videotonnak, tavaly az FTC-nek sikerült. Orosz Pál, a Fradi felnőtt csapatát működtető cég vezérigazgatója ki is mondta egy decemberi sajtótájékoztatón, hogy magyar játékosokkal nem tudnának nemzetközi eredményeket elérni. „Van egy presszió, nem biztos, hogy feladatunk az, hogy magyar játékosokkal legyen tele a klub. Természetesen nagyon szeretnénk, de nekünk teljesítményt kell felmutatni” - mondta a legnépszerűbb magyar klub vezetője. Csányi Sándor májusban, az MLSZ küldöttgyűlésén összegezte, hány külföldi és hány magyar focista kap lehetőséget az NBI-ben. Csányi azzal indított, hogy amikor 2010-ben a vezetésével felállt a szövetség új elnöksége, két nagyon komoly célkitűzésük volt. Az egyik a külföldi játékosok és játékperceinek arányának a csökkentése, illetve a magyar fiatalok számának és játékperceinek a növelése. Ez csak ajánlás volt, nem kötelező szabály, de jelentős többlettámogatást hozott az inkább magyarokra építő és fiatalokban is bízó csapatoknak. A zömmel közpénzből felpumpált tehetősebb klubok viszont nem voltak rászorulva az MLSZ pluszpénzére, és egyáltalán nem tartották be az MLSZ ajánlását, még a Puskás Akadémia sem. A Honvéd például úgy nyert bajnokságot, hogy szinte végig eleget tett az MLSZ ajánlásainak.
Csányi szerint az általuk kitalált anyagi ösztönzésnek 2015-2016-os idényben már látszottak az eredményei. A magyarok játékpercei 69 százalékról 75 százalékra emelkedtek. Az MLSZ mégis megszüntette a rendszert, Csányi szerint „a klubszuverenitás mindenek előtt jelszóval”. Ami miatt megint 70 százalék alá csökkent a magyarok játékperceinek az aránya, és azóta is folyamatosan csökken, tavaly 64 százalék volt már csak. Csányi szerint talán még ennél is rosszabb következmény volt, hogy a fiatalszabály kivezetésével a magyar tehetségek aránya is lezuhant. „Úgy tűnik, hogy amikor a klubok szuverenitását és érdekeit tiszteletben tartjuk, vélt érdekeit figyelembe vesszük, akkor a klubok részéről a magyar labdarúgás egyetemes érdeke, vagy a válogatott nem annyira van szem előtt az igazolásnál vagy a keret összeállításánál” - mondta Csányi májusban. „28 éves külföldieket hozunk ide. Fel tudnám sorolni a csapatokat. A Salzburg például, vagy az Ajax 22-23 éveseket igazol. Mi meg 28-asokat. A lejárt lemezeket. Nagy pénzért, aztán nem is játszanak.”
Az MLSZ múlt heti elnökségi ülése után végül azt jelentették be, hogy jövőre 25 főben maximalizálják a profi kluboknál a játékoskeretet (csak fiatalok lehetnek létszámfelettiek), és fizetési plafont vezetnek be. De a légiósok számának korlátozásáról már nem volt szó. Az is igaz, hogy az MLSZ eddigi próbálkozásait is számos kritika érte. A légiósokra vonatkozó korábbi ajánlás például különbséget tett a nemzetközi kupákban induló, illetve a csak az NBI-ben vitézkedő csapatok között, előbbieknek több légióst engedélyezve. A fiatalszabályt azért bírálták, mert olyan játékosokat is pályára küldtek csapatok, akik egyébként nem alkalmasak az NBI-re, és miután már kikerültek a fiatalszabály alól, 21 évesen azonnal ejtette őket a klubjuk.
A légiósoknál óriási trükközések mentek. Magyarnak számított ugyanis nagyon sok ukrán, szerb játékos, akiknek hirtelen a felmenői között találtak magyart. Így ők már EU-n kívülinek sem számítottak hirtelen. De sokan kaptak magyar állampolgárságot olyanok is, akiknek nincs magyar felmenője. A Fehérvárnál magyar állampolgár a brazil Vinicius, a zöld-foki szigeteki Stopira vagy a francia Nego. A Puskásnál Branko Pauljevics (Szerbia), Marko Dinjar (Horvátország) és Csurko (Ukrajna) mind az idei bajnokságra szerzett magyar állampolgárságot. Mezőkövesden például rögvest egy nap hárman tettek állampolgársági esküt a szezon rajtján, közülük ketten már el is mentek máshová, viszont a télen magyarosítottak még egyet. Sok klubvezető is úgy látja, hogy sokkal tisztább lesz a korlátozás nélküli helyzet. A magyar játékosok árát nagyon megdobta, hogy úgy ültek le tárgyalni: a hazai kvóta miatt szükség van rájuk. Sok helyen aztán inkább olcsóbb légiósokat szerződtettek, és kerestek neki magyar ősöket.
Külföldi születésű, de MLSZ nevelésű játékosok
Fontos, hogy a statisztikában - ha külön nem jelezzük - nem szerepelnek azok a külföldi születésű játékosok, akik MLSZ nevelésűek, mivel ők útlevél nélkül is magyarnak tekintendők. Koman Vladimir külön kategóriát képvisel, sok töprengést követően végül úgy döntöttünk, hogy nem szerepeltetjük a statisztikában. A döntő érv az volt, hogy jelenleg csak magyar állampolgársággal rendelkezik.
Gómez nemzettestvér | Magyar Kupa döntő beharangozó
Magyar fiatalok szerepe és fejlődése
Az NB I 2024-2025-ös kiírásában nőtt az U21-es hazai játékpercek száma, 64 fiatal magyar összesen 36 731 percet töltött a pályán. Régiós összevetésben az NB I-ben lépett pályára a harmadik legtöbb fiatal hazai játékos a 2024/2025-ös kiírásban, a játékpercek számában a negyedik, az átlagos játékpercek számában az ötödik helyet tudja felmutatni az NB I. Ezek ismeretében nem csoda, hogy hiába az MLSZ ösztönzők bevezetése, 2022-ben még alig nőtt a fiatal magyar labdarúgók átlagosan pályán töltött perce (34 038 perc).
A gólokat és gólpasszokat figyelembe véve a fiatal magyarok közül Dénes Vilmost (ZTE, a nyártól Kortrijk), Jurek Gábort (DVTK) és Tóth Alexet (FTC) lehet kiemelni. A kapusoknál fontos megemlíteni Pécsi Ármint (Puskás Akadémia), aki időközben az angol Premier League-ben szereplő Liverpoolhoz szerződött. Tavaly nyárhoz hasonlóan idén is sikerült egy U-válogatott fiatalnak elitligás klubhoz szerződnie, akkor Lisztes Krisztiánnak a német Eintracht Frankfurthoz, most Pécsi Árminnak az angol bajnok Liverpool FC-hez.
Magyar játékosok a nemzetközi porondon
Az elemzés szomorúan állapítja meg a tényt, miszerint 2024-2025-ben összesen 22 magyar labdarúgó szerepelt Európa tíz legerősebb bajnokságában, régiós összevetésben nekünk van a legkevesebb olyan futballistánk, aki elit bajnokságban szerepel. A 2022/2023-as szezon végén 14 magyar labdarúgó játszott az UEFA rangsora alapján tíz legerősebb európai bajnokság valamelyikében. Ezzel tökutolsók voltunk a régiós összevetésben. Az öt legnagyobb európai liga (az angol Premier League, a spanyol La Liga, a német Bundesliga, az olasz Serie A, illetve a francia Ligue 1) közül mindegyikben pályára lépett magyar játékos. A legtöbben (öten) a német Bundesligában kaptak szerepet.
Ha csak a puszta számokat nézzük, minimálisan ugyan, de a nyáron csökkent a légiósként szereplő magyar labdarúgók száma tavaszhoz képest. Külföldről 18 magyar játékos igazolt a nyáron az NB I-be, 16-an pedig légiósnak álltak, utóbbi eggyel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A képet árnyalja, hogy a külföldre szerződők közül nyolcan is magyar tulajdonban lévő külhoni klubhoz mentek, ebből öten a román élvonalba idén feljutó Csíkszeredába. Az NB I-ből külföldre igazolók száma tehát nem adja vissza a magyar futballisták iránti valós nemzetközi, piaci érdeklődést, de azt leszögezhetjük, hogy ebből a szempontból nem lépett előre a magyar piac.
Jelenleg összesen hat magyar válogatott mezőnyjátékos szerepel valamelyik európai elitligában: Kerkez Milos és Szoboszlai Dominik az angol Liverpoolban, Loic Nego a francia Le Havre-ban, míg Dárdai Bence (Wolfsburg), Willi Orbán (RB Leipzig) és Schäfer András (Union Berlin) Németországban. Elitligás kapusaink száma eggyel nőhet Pécsi Ármin liverpooli szerződésével, ám harmadik-negyedik számú kapusként neki minimális az esélye arra, hogy ebben az idényben pályára lépjen a Premier League-ben, ellenben Gulácsi Péter továbbra is első számú kapuvédő a német élvonalbeli RB Leipzigben. A már említett Nikitscher révén hosszú idő után újra van magyar az UEFA aktuális rangsora alapján 7. legerősebb európai ligának számító portugál élvonalban, míg a 10. helyezett török ligában most már öten is vannak.
A produktivitási rendszer metódusa alapján a 2023/2024-es szezon 18 654 pontja után a 2024/2025-ös idényre 24 290 pontra növekedett a magyar játékosok által a Top 5 bajnokságokban termelt pontszám. Ez 30 százalékos növekedést jelent.
A Férfi A-válogatott teljesítménye és értékének növekedése
A kiadvány részletesen elemzi a válogatott játékosok teljesítményét. Az idényben a csapat a Törökország elleni rájátszásban búcsúzott a Nemzetek Ligája A-ligájától, a sorozatban a legtöbb időt Szoboszlai Dominik és Willi Orbán töltötte a pályán, a legtöbb gólt Szoboszlai Dominik szerezte, a legtöbb gólpasszt Nagy Zsolt adta. A válogatott keretében szereplő játékosok becsült piaci összértéke is 2,6-szorosára, 134 millió euróra nőtt az elmúlt öt évben. A magyar férfi A-válogatott keretének értéke dinamikus növekedést mutat az elmúlt években. A válogatott 25 legértékesebb játékosának becsült piaci összértéke 2025-ben megközelítette a 200 millió eurót. A három legértékesebb játékos Szoboszlai Dominik (80 millió euró), Kerkez Milos (45 millió euró) és Dárdai Bence (12 millió euró) voltak. A férfi A-válogatott az eredményességgel összefüggésben lévő mutatókban átlagosan a Nemzetek Ligája A-divíziójában szereplő csapatok kb. 30 százalékánál ért el magasabb értékeket. 2022-2023-ban európai szinten is kimagaslóak voltak a nézőszámok a magyar válogatott hazai mérkőzésein.
Gazdasági háttér és kihívások
Az MLSZ második alkalommal készítette el „Professzionális futballkörképét”, amelyben összehasonlítja az európai országok, és azon belül a tágabban vett régiónk 13 országának első osztályú labdarúgó-bajnokságainak piaci viszonyait az NB I-gyel, külön fókuszál az OTP Bank Ligára, és beszámol a saját szervezésű rendezvényei gazdasági eredményeiről is. A magyar labdarúgás első osztályának teljes működési bevétele a 2022-es üzleti évben például 158 millió euró volt. A szövetség munkatársai a 2022-es 391 forintos euróárfolyamon számoltak, így ez az összeg magyar fizetőeszközre fordítva 61,778 milliárd forint a 12 klub esetében. Ez a szám 8 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben volt és a velünk együtt 14 ország első osztályú bajnokságát összevető nemzetközi rangsor közepére, a 7. helyre helyezte a magyar bajnokságot. Az NB I-es klubok működési ráfordításainak átlaga 2022-ben 9,87 millió euró, azaz 3,86 milliárd forint volt, amivel az összeurópai minta 18., míg az MLSZ nemzetközi mintájának 9. pozíciójába vitte a magyart. Az FTC 17,7 milliárd forintos bevételét egyedül a Fehérvár FC volt képes valamelyest megközelíteni (9,150 milliárd forint) és e két klubnak együtt volt annyi bevétele, mint a tíz másiknak együttvéve. A nézőszám, és a jegyértékesítés tekintetében megkérdőjelezhetetlen az előrelépés, ami azóta is tart. Abban az évadban 3539-es átlagnézőszámot produkált az NB I, ami 30 százalékos növekedés volt a 2021/22-es covid sújtotta szezonhoz képest (2781 fő). A pozitív folyamat azonban nem állt meg. Az MLSZ sikerként könyveli el, hogy 2018 óta mindig szerepelt magyar csapat valamelyik európai kupa csoportkörében és hazai csapatok UEFA-tól származó bevételei többszörösére nőttek. Az MLSZ egyéb téren is jól dolgozott, hiszen csak a 2023-as budapesti Európa Liga-döntő 4,3-4,9 milliárd Ft közvetett és közvetlen bevételt jelentett Magyarország számára.
