Az NHL legjobb csapatai: Történelem és statisztikák

A jégkorong, különösen az észak-amerikai Nemzeti Jégkorongliga (NHL), gazdag történelemmel és legendás csapatokkal büszkélkedhet. Mielőtt belemerülnénk a liga legkiemelkedőbb alakulataiba, tekintsük át az NHL és a sportág legértékesebb trófeája, a Stanley Kupa történetét.

A Stanley Kupa eredete és az NHL megalakulása

„Egy ideje azon gondolkozom, jó volna, ha létezne valamilyen kupa, amelyet évről évre a (kanadai) tartomány jéghoki-bajnokcsapata védene. Úgy tűnik, jelenleg nincs ilyesfajta bajnoki cím, és tekintetbe véve az általános érdeklődést, amely a mérkőzéseket övezi, valamint annak a fontosságát, hogy a mérkőzések sportszerű keretek között, általánosan elismert szabályok szerint kerüljenek megrendezésre, szándékomban áll felajánlani egy kupát, amelyet minden évben a győztes csapat kapna meg” - írta Preston grófja és Kanada kormányzója, Lord Stanley az Ottawai Amatőr Atlétikai Társaságnak címzett levelében, 1892-ben. Nem sokkal később vásárolt is egy hét és fél hüvelyk magas, tizenegy és fél hüvelyk széles ezüstserleget 10 guineáért, és megbízott két ottawai nemes férfiút, John Sweetlandet és Philp D. Rosst, hogy felvigyázóként őrködjenek a Kupa felett.

Ezen felül felállította az alábbi rendszabályokat:

• a győztes jó állapotban juttassa vissza a Kupát a felvigyázóknak, amennyiben azt egy újabb győztesnek átadni szükséges.
• minden győztes csapat neve és győzelmének éve vésettessék bele a Kupára illesztett ezüstgyűrűbe.
• a Kupa versengés jutalma legyen, és ne tulajdonolhassa egy csapat véglegesen, még ha egynél többször nyerte is el.
• bármiféle vita esetén a felvigyázók hatáskörébe tartozzék eldönteni, ki a Kupa győztese.
• valamely felvigyázó kiválása esetén újabb felvigyázó neveztessék ki.

Először a montreali Amatőr Atlétikai-szövetség nyerte el a Stanley-kupát, mint a Kanadai Amatőr Hokitársaság 1893-as bajnokcsapata. Maga Lord Stanley viszont furcsamód soha nem látott egyetlen, a Kupáért zajló mérkőzést sem, és egyetlen díjátadón sem volt jelen: még az 1893-as szezon közepén visszatért hazájába, Angliába. Az általa alapított trófeáért való küzdelem azonban a világ egyik legelismertebb sportversengésévé vált az évek során.

A Nemzeti Jégkorongligát, az NHL-t (National Hockey League) Montrealban alapították meg 1917. november 17-én, miután a Kanadai Nemzeti Hokitársaság befejezte működését. A négy alapító csapat a Montreal Canadiens, a Montreal Wanderers, az Ottawa Senators és a Quebec Bulldogs voltak. Nem sokkal később a Toronto Arenas-t is bevették a Ligába, a Quebec azonban végül nem indult, játékosai a többi négy csapatba szóródtak szét. A csapatok 22-22 meccset játszottak az első szezonban. Mivel csak az Arenasnak volt mesterséges jéggel rendelkező arénája, a meccsek nagy része még természetes pályán zajlott. Az első idényt a Toronto nyerte, azonban örömük nem lehetett felhőtlen, mivel csonka bajnokság végén értek célba. A Canadiens és a Wanderers közös otthona, a Montreal Arena ugyanis leégett. Emiatt a Wanderers visszavonult a ligától, a Canadiens pedig egy kisebb pályára költözött. Az így maradt 3 csapat mellé csatlakozott az 1919-1920-as szezonban az újjáalakult Quebec Bulldogs, ahová visszatértek a két évvel korábban távozott játékosok. Az 1922-23-as idényben a négy csapat megállapodott, hogy addig nem adnak vagy cserélnek el játékosokat más ligákba, amíg a többi NHL-csapatnak fel nem ajánlották őket. Ebben az évben került sor az első hokimeccs-közvetítésre is a rádióban, ami jól mutatja: ekkorra az NHL elismert versengéssé vált.

Az NHL "Original Six" korszaka

Az 1924-1925-ös idényben két új csapat is csatlakozott a Ligához: a Boston Bruins, mint az első amerikai gárda, és a Montreal Maroons, akik saját pályájukat, a Montreal Forumot használták. A jeget azonban nem ők avathatták fel, a városi rivális pályáján ugyanis épp olvadófélben volt a felület, így a Canadiens-Toronto St. Patricks (a korábbi Arenas) rangadót át kellett helyezni a még szűz Forumba. Ebben az évben zajlott le az első játékossztrájk is: az eddigre Hamiltonba költözött volt quebeci egylet játékosai a döntőbe vitték a csapatot, ám ott minden meccsért 200 dollár külön prémiumot követeltek, és miután megtagadták kérésüket, földhoz csapták az ütőket és hazamentek. A Liga vasszigorral járt el: minden sztrájkoló játékjogát felfüggesztette, és az ominózus 200 dollárra büntette mindegyiküket. A következő idényre már fel is oszlott a Hamilton, és volt játékosait a New York Americans újonnan belépő csapata fogadta be. Ugyanekkor a Pittsburgh Pirates is bekerült a Ligába.

Az 1926-27-es szezonban a New York Rangers, a Chicago Black Hawks és a Detroit Cougars is csatlakozott az immáron 10 csapatosra duzzadt NHL-hez, és ebben az évben először már a becses Stanley-kupáért küzdöttek a legjobbak, amelyet sikerrel apportáltak a Ligába, miután korábban az eddigre feloszlott Csendes-óceáni illetve Nyugati parti Liga legjobbjával mérkőzött az NHL győztese a Kupáért, és most egyszerűen megtartották.

Az 1930-31-es idényben bevezették a Liga működésének újabb, máig fontos elemeit, az átigazolási stopot (először minden év február 15.), és a farmcsapatok rendszerét. A következő változást az 1931-32-es idény hozta: ekkor az időközben Philadelphiába költözött pittsburghi csapat végleg feloszlott, és az Ottawa is kivált, de csak egy évre. A következő idényben az időközben több névváltoztatáson is átesett Detroit megállapodott a Red Wings névnél. Egy újabb év elteltével az Ottawa együttese St. Louisba költözött, hogy aztán ott fejezze be működését a rákövetkező kiírásban. Az 1937-38-as szezonban a Montreal Maroons is bedobta a törölközőt, akárcsak a nevét Brooklyn Americansra változtató New York Americans 1942-43-ban. A maradék hat csapat, a Boston Bruins, a Chicago Black Hawks, a Detroit Red Wings, a Montreal Canadiens, a New York Rangers és a Toronto Maple Leafs alkotja az „Original Six”-et, azaz a jelenlegi NHL hat legrégibb és legbüszkébb csapatát.

Az NHL bővülése és a WHA hatása

Ezután 25 évig nem kapcsolódott be újabb gárda az NHL küzdelmeibe. Egyesek felvételi kérelmét az Eredeti Hatos tagjai utasították el, de egy philadelphiai csapat jelentkezését például a rivális liga, az AHL hiúsította meg, mondván, konkurens bajnokságnak ne legyen képviselője a városban. Közben 1947-ben lezajlott az első évenkénti All-Star gála, 1950-ben az első játékosbörze, és ekkor harmincban maximálták a csapatok játékoslétszámát. Minden további korongozóért 25000 dollárt kellett befizetni. 1952-ben volt az első „Hockey Night in Canada”-tévéközvetítés. 1953-ban, miután az NHL elutasította, hogy Cleveland városa csapatot delegáljon a Ligába, az AHL-ben szereplő Cleveland Barons kihívta az NHL bajnokát egy mérkőzésre a Stanley-kupáért, de a Liga vezetői elutasították a kihívást. 1954-től bevezették a játékvezetők zebracsíkos szerelését, és a fehér és színes hazai illetve idegenbeli mezeket. 1961. augusztus 26-án pedig megnyitotta kapuit a Hírességek Csarnoka.

1967-ben aztán fenekestül felfordult a Liga: az eddigi 6 gárdát besorolták a Keleti Divízióba, míg 6 újonnan belépő egylettel (California Seals, Los Angeles Kings Minnesota North Stars, Philadelphia Flyers, Pittsburgh Penguins, St. Louis Blues) megalakították a Nyugati Divíziót is. 1970-ben nyugatra bevették a Buffalo Sabres és a Vancouver Canucks gárdáját, a Chicagot pedig átsorolták keletre. 1971-ben bevezették a most is alkalmazott rájátszás-rendszert.

Az ezt követő 3 évben tovább bővült az NHL: 1972-ben az Atlanta Flames és a New York Islanders csatlakozott, 1974-ben a Kansas City Scouts és a Washington Capitals. Az így 18 tagúra bővült ligát két 9 csapatos főcsoportra osztották. A Prince of Wales főcsoportban a Norris- és az Adams-, a Clarence Campbell főcsoportban a Smythe- és Patrick Divíziókat alakították ki. 1976-ban újrakezdődött a költözködés: a California Seals Clevelandbe tette át székhelyét és Cleveland Barons néven működött tovább, a Kansas City Scouts pedig Colorado Rockies néven folytatta, immár Denverben. 1978-ban a Cleveland beleolvadt a Minnesota North Starsba.

A WHA beolvasztása és Wayne Gretzky szerepe

A legérdekesebb változás 1979-ben zajlott le, erre érdemes bővebben is kitérni. 1972-ben megalakult a World Hockey Association (WHA), amely, úgy tűnt, komoly riválisa lehet az NHL-nek. A Liga néhány nagy neve (Gordie Howe, Bobby Hull, Derek Sanderson), és több szerényebb képességű játékos is az új bajnokságba igazolt. Az új liga legszebb napjaiban 14 egyesületet, három divíziót számlált az 1975-76-os szezonban. Ekkorra azonban már 38 profi csapat versengett a WHA-ban és az NHL-ben a játékosok kegyeiért, akik, mindezt kihasználva, több és több pénzt kezdtek kérni szolgálataikért. Az 1977-78-as szezonra mindkét liga komoly pénzügyi válságba került, és a gyengébb, a WHA, 6 maradék csapattal, végül is elhullott. Ebben az évben, a WHA utolsó idényében bukkant fel valaki, akinek az említése nélkül ma nem lehet az NHL történetéről szóló cikket írni: a nehéz anyagi helyzetben lévő Indianapolis Racers igazolt le egy 17 éves, vékony kiskölyköt a szezon elején, majd, jó pénzért, tovább is adták Wayne Gretzky-t az Edmonton Oilersnek.

Az 1978-79-es évad után az immáron életképtelen WHA és a küszködő NHL vezetői megállapodtak: négy, a WHA-ban szereplő egyletet (Edmonton Oilers, Hartford Whalers, Quebec Nordiques, Winnipeg Jets) átvesznek az NHL-be a meglévő néven, mezzel, alkalmazottakkal, és néhány játékossal. A négy csapat egy-egy kapust és két-két mezőnyjátékost tarthatott meg, a többieket vissza kellett engedniük abba az NHL-csapatba, amelyik eredetileg draftolta őket. Akik nem draft útján kerültek a ligába, azokra az 1979-es játékosbörzén a fiatalokkal együtt lehetett lecsapni. Mondani sem kell, az Oilers nem szívesen adta volna Gretzkyt, így különmegállapodást kötött a Ligával: a kötelező három játékoson kívül a későbbi Legnagyobbat is levédhették.

További bővítések és az NHL modern korszaka

A béke szigetének partján azonban 1991 nyarán vad cápák tűntek fel, és a San José Sharks az 1991-92-es idényben már az NHL-ben szerepelt. 1992. április 1. és 12. között fel kellett függeszteni az alapszakaszt a játékos-szakszervezet sztrájkja miatt, majd őrült csapatkeringő vette kezdetét.

Az 1992-93-as idényben még csak az Ottawa Senators és a Tampa Bay Lightning lépett be a Ligába, majd egy év múlva a Mighty Ducks of Anaheim és a Florida Panthers is. A Minnesota North Stars Dallasba költözött, és ennyi mozgás már elég volt ahhoz, hogy átnevezzék és felforgassák a csoportbeosztást is, és kialakuljon a mai nevezéktan (Keleti és Nyugati Főcsoportokkal), ám korántsem a mai rend. 1994-ben a négy hónapos játékossztrájk (lockout - sokszor fogjuk még ezt a kifejezést hallani a közeljövőben…) miatt csonka szezont játszottak. Egy év múlva a Quebec Nordiques költözött Denverbe Colorado Avalanche néven, majd esztendőre rá a Winnipeg Jets vedlett át Phoenix Coyotes-zé. 1997-ben aztán a Hartford Whalers is új székhelyet talált, és Carolina Hurricanes-ként folytatta. Ezzel 3 év alatt elfogytak a volt WHA-csapatok a ligából, az egyszem Edmonton Oilers kivételével. Mostanra nyilván mindenkinek zúg már a feje a különféle csapatnevektől, de szerencsére mindössze a Nashville Predators 1998-as, az Atlanta Thrashers 1999-es, és a Minnesota Wild illetve a Columbus Blue Jackets 2000-es belépéséről, valamint az ezekkel járó újabb átszervezésekről kell megemlékeznünk, amelyek végén kialakult az NHL 30 csapatos mezőnye.

Az NHL történetének 10 legjobb csapata

A Greatest NHL Teams szavazást a rajongók több héten keresztül, a 2017-es Stanley Kupa rájátszás ideje alatt, az NHL centenáriumi ünnepségének részeként tartották.

1. 1984-85 Edmonton Oilers

Wayne Gretzky, az NHL történetének legnagyobb pontszerzője, a Stanley Kupa döntőjének 4. meccse előtt segített leleplezni a valaha volt legjobb csapatot, az 1984-85-ös Edmonton Oilerst. A "run-and-gun" stílusú Edmonton Oilers 1985-ben zsinórban második bajnoki címét nyerte, a Stanley Kupa rájátszásban 15-3-as mérleggel zárt, beleértve a Philadelphia Flyers elleni ötjátékos győzelmet a döntőben. Wayne Gretzky NHL-rekordokat állított fel az asszisztok (30) és pontok (47) terén egyetlen rájátszásban, és hét gólt szerzett a döntőben, ezzel beállítva a Jean Beliveau (Montreal Canadiens, 1956) és Mike Bossy (New York Islanders, 1982) által tartott modern rekordot. Jari Kurri 19 gólt szerzett 18 meccsen, ezzel beállítva az NHL rekordját egyetlen rájátszásban szerzett gólok számában. Négy mesterhármasa volt, köztük egy négyszeres gólpasszos mérkőzés, ezzel megdöntve csapattársa, Mark Messier rekordját a legtöbb mesterhármas egy rájátszásban; Messiernek három volt 1982-83-ban. Paul Coffey 12 gólt, 25 asszisztot és 37 pontot szerzett, ezzel szétzúzta az NHL rekordjait a védők által egy rájátszásban szerzett gólok, asszisztok és pontok terén.

2. 1991-92 Pittsburgh Penguins

A Pittsburgh Penguins a Chicago Blackhawks elleni söpréssel, akik 1973 óta először jutottak a döntőbe, nyerte meg második egymást követő Stanley Kupa bajnoki címét. A Penguins és a Blackhawks is 11-meccses győzelmi sorozatot produkált az 1992-es Stanley Kupa rájátszásban, ezzel beállítva az 1992-93-as Montreal Canadiens rekordját a leghosszabb egyrájátszásos győzelmi sorozat tekintetében az NHL történetében. A Chicago sorozata az első három körre terjedt ki; a Pittsburgh az utolsó 11 mérkőzését megnyerte, hogy megismételje bajnoki címét. A Penguins 5-4-es győzelemmel zárta le a Blackhawks sorozatát a döntő 1. mérkőzésén. Mario Lemieux, aki 34 pontot (16 gól, 18 assziszt) szerzett 15 mérkőzésen Pittsburgh számára, zsinórban második évben nyerte el a Conn Smythe Trófeát, mint a rájátszás MVP-je, ezzel a liga történetében második játékosként érve el ezt a bravúrt (Philadelphia Flyers kapus Bernie Parent, 1974 és 1975). A Penguins lett a harmadik csapat, amely egymás utáni szezonokban nyerte meg a Kupát különböző edzővel.

3. 1976-77 Montreal Canadiens

A Montreal Canadiens a alapszakaszban 60-8-12-es mérleggel, a Stanley Kupa rájátszásban pedig 12-2-es mérleggel zárt. A Boston Bruins ellen, 1958 óta először a döntőben, söpréssel nyerte meg a legjobb 7-es sorozatot, ezzel második egymást követő bajnoki címét megszerezve. Ez volt a Montreal hatodik egymást követő győzelme a Boston ellen a döntőben. Jacques Lemaire, aki a 4. mérkőzés hosszabbításában lőtte a Kupagyőztes gólt, Maurice Richard (Montreal Canadiens, három) és Don Raleigh (New York Rangers, kettő) mellett az egyetlen játékos, aki több mint egy hosszabbításos gólt szerzett a Kupa döntőjében. Lemaire először 1968-ban szerzett hosszabbításos gólt a St. Louis Blues ellen a döntőben. A 2. mérkőzésen Ken Dryden lett az ötödik kapus az NHL történetében, aki egyetlen rájátszásban négy shutoutot ért el.

4. 1987-88 Edmonton Oilers

Az Edmonton Oilers öt év alatt negyedik Stanley Kupa címét nyerte meg a Boston Bruins elleni 4-0-ás söpréssel, akik 10 év után először jutottak a Stanley Kupa döntőjébe. Miután a alapszakaszban a Calgary Flames mögött a Smythe Divízióban második helyen végzett, az Oilers 16-2-es mérleggel zárta a Stanley Kupa rájátszást. 1927 óta először fordult elő, hogy egy Kupa döntő mérkőzésnek ne legyen győztese. A 4. mérkőzésen, amikor az Oilers 3-0-ra vezetett a legjobb 7-es sorozatban, áramkimaradás miatt a Boston Gardenben 16:37-nél félbeszakadt a játék a második harmadban, 3-3-as állásnál. Az NHL szabályzata szerint a mérkőzést felfüggesztették, és csak akkor játszották volna le teljesen, ha egy 7. mérkőzésre lett volna szükség. A sorozat visszatért Edmontonba, ahol az Oilers 6-3-as győzelmet aratott, ezzel megnyerve a bajnoki címet.

5. 1986-87 Edmonton Oilers

Egy év kihagyás után az Edmonton Oilers visszatért a döntőbe, és négy szezonon belül harmadik Stanley Kupáját nyerte meg. Edmonton és a Philadelphia Flyers, akik három éven belül másodszor találkoztak, a sorozatot hét mérkőzésre vitték, ami 1971 óta először fordult elő a Montreal Canadiens és a Chicago Black Hawks óta. A rájátszás nyitó estéjén a Los Angeles Kings elleni hazai vereség után az Oilers a 2. mérkőzésen 13-3-as győzelemmel állított fel gólrekordot, ami egy nyolcjátékos győzelmi sorozat első állomása volt, amely a Kings és a Winnipeg Jets elleni sorozatgyőzelmekhez vezetett.

6. 1997-98 Detroit Red Wings

A Washington Capitals elleni négy mérkőzéses söpréssel a Detroit Red Wings lett az első csapat a Pittsburgh Penguins (1991, 1992) óta, és a legutóbbi, amely megismételte a Stanley Kupa bajnoki címét. A Red Wings-t Steve Yzerman vezette, aki az ötödik játékos lett, aki csapatkapitányként nyerte el a Conn Smythe Trófeát, mint a rájátszás legértékesebb játékosa. Scotty Bowman beállította Toe Blake NHL-rekordját a nyolc Stanley Kupa edzői győzelemmel. A Detroitnak nem volt sima útja a bajnoki címig; a Stanley Kupa döntőjéig vezető három sorozat mindegyikében hat mérkőzést játszott. A Red Wings otthon és idegenben egyaránt sikeres volt, mindkét helyen 8-3-as mérleggel.

7. 1982-83 New York Islanders

A New York Islanders negyedik egymást követő Stanley Kupáját nyerte meg, ezzel az NHL történetében a második csapat lett, amely ennyit nyert zsinórban. A Montreal Canadiens 1956 és 1960 között öt egymást követő győzelmet aratott, és 1976 és 1979 között négyet. Az Islanders ezen sorozata óta egyetlen NHL-csapat sem nyert több mint két egymást követő címet. Billy Smith kapus nyerte el a Conn Smythe Trófeát, miután a Kupa döntőjében négy mérkőzésen mindössze hat gólt engedélyezett az Edmonton Oilersnek, és 12 harmadból hétben shutoutot ért el a Campbell Konferencia bajnokai ellen.

8. 1977-78 Montreal Canadiens

A Montreal Canadiens, amely az alapszakaszban 10 mérkőzést veszített, hasonlóan erőteljesen haladt át a rájátszáson, megnyerve harmadik egymást követő Stanley Kupáját. A Conn Smythe Trófea nyertese, Larry Robinson vezette a rájátszást 17 asszisztjával. A Canadiensnek kilenc mérkőzésre volt szüksége, hogy elérje a Kupa döntőjét, 4-1-re verte a Detroit Red Wings-et első rájátszásbeli találkozójukon az 1966-os Stanley Kupa döntője óta, és 4-0-ra verte a Toronto Maple Leafs-et, akikkel a Canadiens 1967 óta nem találkozott a Kupa döntőjében. A Boston Bruins ellen, a 1977-es sorozat visszavágóján, hat mérkőzésen nyerte meg a bajnoki címet.

9. 1983-84 Edmonton Oilers

Az Edmonton Oilers lett az első a négy korábbi World Hockey Association klub közül, amely megnyerte a Stanley Kupát. Ezt a négyszeres címvédő New York Islanders trónfosztásával tette. Stanley Kupa döntőjében debütáló Grant Fuhr kapus shutoutot produkált az 1. mérkőzésen a Nassau Coliseumban, ezzel az Islanders első vereségét okozva 10 döntő sorozatban. Négy Oilers játékos - Kevin McClelland, Glenn Anderson, Mark Messier és Ken Linseman - szerzett győztes gólt. Messier 26 pontot (nyolc gól, 18 assziszt) szerzett, megnyerve a Conn Smythe Trófeát. "Ez egy nagyon különleges csapat, egy nagyon nagyszerű hokiklubot győztünk le, egy dinasztiát, amely megtanított minket nyerni az előző évből" - mondta Wayne Gretzky. "Azt hiszem, az Oilers történetének legnagyobb gólja az volt, amit Kevin McClelland szerzett [az 1. mérkőzésen]."

10. 2001-02 Detroit Red Wings

A jövőbeli Hírességek Csarnokának tagjaival teli kerettel büszkélkedő Detroit Red Wings szokatlan úton jutott el a Stanley Kupáig, az NHL történetében első csapatként nyerve meg a bajnoki címet, miután a rájátszást két hazai vereséggel kezdte. A Vancouver Canucks elleni két vereség után a Red Wings a következő 21 mérkőzéséből 16-ot megnyert, ezzel Scotty Bowman harmadik Kupa győzelmét aratta, aki ezzel kilencedik Kupa győzelmével edzői rekordot állított fel, túlszárnyalva a Montreal Canadiens edzője, Toe Blake által tartott rekordot. Ez a Kupa győzelem sok Red Wings veteránnak az első volt, beleértve Dominik Hasek kapust, Luc Robitaille csatárt, valamint Steve Duchesne és Fredrik Olausson védőket. Chris Chelios 40 éves védőnek ez volt a második Kupa győzelme, 16 évvel azután, hogy először nyerte meg a Montreal Canadiens tagjaként 1986-ban, és Brett Hull 37 éves jobb szélsőnek is, aki a Dallas Stars-szal nyerte meg a Kupát 1999-ben.

Stanley Kupa győztesek (1918-2023)

Az NHL (1927-től egyben a Stanley-kupa) győztesei:

Összesítésben:

1. Montreal Canadiens: 24 győzelem
2. Toronto: 13 győzelem
3. Detroit: 11 győzelem
4. Boston, Chicago: 6-6 győzelem
5. Edmonton, Pittsburgh: 5-5 győzelem
6. New York Rangers, New York Islanders: 4-4 győzelem
7. Colorado, New Jersey, Tampa Bay: 3-3 győzelem
8. Philadelphia, Los Angeles: 2-2 győzelem
9. Calgary, Dallas, Anaheim, Carolina, Washington, St. Louis, Vegas Golden Knights: 1-1 győzelem

Az NHL 100 legjobb játékosa

Az NHL a 100 éves születésnap alkalmából megnevezte története 100 legjobb játékosát. Az első 33 nevet néhány hete jelentették be, amely az 1917-től az 1967-ig az első bővítésig tartó korszakot öleli fel. A fennmaradó 67 nevet vasárnap hajnalban hozták nyilvánosságra. A lista azért hozott néhány meglepetést is, sokak szerint kimaradtak olyan nevek, akinek illene ott lenniük és bekerült néhány olyan, akik még nem érettek meg a megtisztelő címre. Több neves újságíró szerint hiba volt olyan játékosokat kihagyni a százas listából, mint Dale Hawerchuk, Joe Mullen, Pierre Pilot, Larry Murphy és Larry Robinson, miközben bekerültek olyanok, mint Jonathan Toews, Patrick Kane vagy Duncan Keith. A tudásukat és a kvalitásukat persze senki nem vonja kétségbe, de nyilván van olyan szegmens, amely figyelembe vételével igazuk lehet a kritikusoknak. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a lista csak szubjektív lehet, így biztosan lesznek olyan játékosok, akiket hiányolnak a szurkolók.

tags: #legjobb #nhl #csapatok

Népszerű bejegyzések:

• Részletes információk a győri sportlétesítményekről
• Secure Boot konfigurálása
• a válogatott sűrű nyári programja
• Királyi Klub Hivatalos Termékei
• A magyar floorball bajnokságokról