Az NHL történetének legkiválóbb kapusai és a jövő ígéretei
A jégkorong-történelemben fantasztikus egyéniségeket és teljesítményeket találunk, megannyi NHL-elsőséggel, világ- és olimpiai bajnoki címmel. A kapusok szerepe kulcsfontosságú a sikerek elérésében, és az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) folyamatosan hoz új rekordokat és feltörekvő tehetségeket.
Igor Sesztyorkin: A rekordfizetés és a jelen kihívásai
Igor Sesztyorkin, a New York Rangers orosz légiósa lett minden idők legjobban kereső kapusa az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) történetében azt követően, hogy nyolc évre 92 millió dollárért írt alá. A liga honlapja kitért rá, hogy a 28 éves hokis átlagosan 11.5 millió dollárral gazdagodik évente. Ezt megelőzően a montreali Carey Price (10.5 millió), valamint a floridai Szergej Bobrovszkij (10 millió) érte el a 10 millió dolláros idényenkénti fizetést a kapusok között.
Sesztyorkinnak a nyáron jár le a négyéves, idényenkénti 5.6 millió dollárról szóló megállapodása a Rangersszel, és ha most nem hosszabbított volna, akkor szabadon távozhatott volna klubjától. Chris Drury, a New York-iak általános főigazgatója elmondta: a számok egyértelműek, mindent elárul, mit gondolnak a kapusról mint hokijátékosról és mint emberről. „Szerencsések vagyunk, hogy sikerült őt megtartanunk, és izgatottak, hogy nyolc évre szól a megállapodás. Ő az egyik legjobbunk estéről estére, és nagyon örülünk, hogy ő a kapusunk” - fogalmazott.
Érdekesség, hogy Sesztyorkinnal éppen akkor állapodott meg a folytatásról a Rangers, amikor NHL-pályafutása legrosszabb mutatójánál jár december eleji összevetésben: 9 győzelem, 9 vereség és 1 hosszabbításos vereség mellett 90.8 százalékos védési hatékonyság és 2.99-es mérkőzésenkénti kapottgól-átlag. A 185 centiméteres magasságával NHL-léptékkel mérve alacsonynak számító, kétszeres All Star-válogatott orosz kapus 2022-ben - amikor a liga legjobbjának választották meg a posztján -, valamint az idén a Keleti főcsoport döntőjébe vezette a Rangerst. A 2021-2022-es idény óta 118 győzelmet jegyzett, és 92 százalékkal védte a lövéseket, mindkét mutatóban a második, átlagban 2.45 gólt kapott, amivel pedig a harmadik. Az orosz válogatottal 2018-ban olimpiai bajnok, kétszeres világbajnoki bronzérmes Sesztyorkin NHL-es jogát a 2014-es amatőr játékosválasztáson (draft) foglalta le a New York Rangers.
Azóta az alapszakaszban 144 győzelem, 68 vereség és 18 hosszabbításos vereség, 16 kapott gól nélküli mérkőzés áll a neve mellett, átlagban 92 százalékkal védett és 2.47 gólt kapott.
A kanadai hokikapus-válság és a feltörekvő tehetségek
A kanadai válogatottnak hosszú évek óta nincs egy olyan stabil első számú kapusa, nem úgy, mint az ellenfeleinek. A svédeknél ott van Linus Ullmark, a finneknél Jusse Saros, az amerikaiak és az oroszok pedig a bőség zavarával küszködnek, hiszen előbbinél bármikor bevethető a Connor Hellebuyck, Thatcher Demko, Jake Oettinger trió, utóbbinál pedig a Szergej Bobrovszkij, Andrej Vasziljevszkij, Igor Sesztyorkin hármas. Jól mutatja a kanadai hokikapus-válságot az a tény, hogy az elmúlt nyolc évben mindössze egy kanadai cerberus kapta meg az NHL-ben a Vezina-trófeát, ám Marc-Andre Fleury győzelme inkább érdemei elismerése volt és egy nagy adag anomália.
Persze lehet azt mondani, hogy a már említett időszakban a kanadai válogatott nyert négy aranyérmet a világbajnokságokon, de ha megnézzük, hogy kik álltak a kapuban, akkor rögtön szembetűnik, hogy nem ők voltak a siker alapkövei. Kanada nyert Mike Smith, Cam Talbot, Sam Montembeault és Darcy Kuemper vezetésével, de egyikük sem tartozik a legszűkebb elitbe. Az utolsó kanadai kapus, akit az első körben választottak ki, a detroiti Sebastian Cossa volt 2021-ben, előtte pedig Chet Pickard 2008-ban, de sem Cossa, sem pedig a Nashville által a 18. helyen kiválasztott Pickard nem játszott az NHL-ben. Ugyanígy járt 2021-ben a Cossa utáni második kanadai, Benjamin Gaudreau is, akit a San José választott a harmadik körben - az összesített 81. helyen -, ám még belépőszintű szerződést sem kapott, és azóta az AHL-be került.
Jack Ivankovic: A jövő reménysége
Ezen a tendencián változtathat Jack Ivankovic. Másfél hete ért véget Edmontonban a Hlinka-Gretzky Kupa, amely a világbajnokság mellett a legfontosabb és legerősebb szintű U18-as esemény. A tornát nem meglepő módon ismét Kanada nyerte, miután a döntőben 2-1-re verte Csehországot. A hazaiak és az egész torna legjobbja a juharfaleveles válogatott kapusa, Jack Ivankovic lett, aki egészen elképesztő 97,3%-os védési hatékonysággal és 0,67-es kapottgól-átlaggal zárta a tornát.
A Mississauga Senatorsban nevelkedett hokist a Mississauga Steelheads választotta ki az OHL 2023-as draftján, az összesített hetedik helyen. Hogy ez mekkora nagy dolog, azt jól szemlélteti, hogy az elmúlt 11 évben mindössze egy kapust választottak ki az első körben (Benjamin Gaudreau, 2019, Sangria Sting). A játékosmegfigyelők már akkor különlegesnek nevezték és azt mondták róla, hogy szupersztár lesz, és Kanada jövőbeli number one-ja. Ivankovic hihetetlenül atletikus, jobban mozog mint bármelyik kapus, akit a játékosmegfigyelők az elmúlt években láttak. A reakcióideje messze átlagon felüli és utolérhetetlen, a kesztyűs keze pedig szinte verhetetlen. Veleszületett képessége, hogy fejben mindig egy-két lépéssel előrébb jár, látja, mi fog történni, ezért még a képzett csatároknak is óriási feladat a megverése.
Aki ennyire tökéletes, annál biztosan felmerül, hogy hol lehet a csapda. Nem kivétel ez alól Ivankovic sem, akinek a magassága a legnagyobb probléma, hiszen mindössze 180 centi. Az NHL-ben stabilan első számú posztot birtokló hálóőrök közül a már említett Juuse Saros a legkisebb a maga 179 centijével. A magasság kulcskérdés, hiszen az edzők, a scoutok és a general manager ritkán választanak alacsony kapust a drafton még akkor is, ha a képességek nyilvánvalóak és átlagon felüliek. Az általánosan elfogadott elmélet szerint a GM-ek és az edzők simán figyelmen kívül hagynak egy kapust a drafton, ha kicsi. Olyat keresnek, aki a kapufelület nagy részét fedezi és nem kell túlkompenzálnia a sebességgel és az atletikussággal, mert még a legmozgékonyabb magas kapusok is küzdenek azzal, hogy minél nagyobb részt takarjanak be. A magasság és a képesség ellentétére tökéletes példa a 182 centis Dustin Wolf esete.
A magasságbeli hátrányt egyelőre nem tekinti tragikusnak Ivankovic, aki így nyilatkozott erről: „Nem vagyok egy magas srác, de 17 éves vagyok még csak, van még időm nőni.” Így vannak ezzel a scoutok és a szakértők is, aki egyetértenek abban, hogy egyrészt az egész OHL-t és korosztályát dominálni fogja a 2024/25-ös szezonban, másrészt ha tényleg nőne még 5-7 centit, akkor a felnőttek között is a legjobb lehet. Ivankovic a 2025-ös drafton lesz először elérhető, akárcsak honfitársa és vetélytársa, Joshua Ravensbergen. A Prince George Cougars (WHL) hálóőre jelenleg lépéselőnyben van Ivankoviccsal szemben két okból is: egyrészről több mint egy fél évvel idősebb vetélytársával, ami közel sem annyira jelentős dolog, viszont már most 193 centi, ami viszont behozhatatlannak tűnik. Ez viszont döntő lehet a drafthelyeknél, a szakértők szerint ugyanis a magasság annyira befolyásolhat mindent, hogy Ivankovic hiába jobb minden szempontból, ha nem nyúlik meg látványosan, akkor később választhatják.
Jack Ivankovic
Az NHL történetének legnagyobb kapusai
Az NHL rendszeresen értékeli és rangsorolja a liga legjobb játékosait, beleértve a kapusokat is. Ezek a listák gyakran vitákat váltanak ki, de rávilágítanak a sportág legnagyobb egyéniségeire és teljesítményeire.
Az NHL.com stábjának „Super 16” listája
Az NHL.com 14 munkatársa állította össze a saját változatát arról, hogy kik a liga történetének legjobb kapusai. Az első helyezett 16, a második 15, a harmadik 14 pontot kapott, és így tovább, egészen az 1. pontig. Így állt össze a Super 16 lista, amelynek élén Martin Brodeur végzett.
Az NHL.com stábja által rangsorolt 16 legjobb kapus és kiemelkedő statisztikáik:
- Martin Brodeur - A New Jersey Devils kapusa a legtöbb győzelemmel (691), shutouttal (125), mérkőzéssel (1266) és védéssel (28 928) rendelkezik az NHL történetében. Háromszoros Stanley Kupa-győztes (1995, 2000, 2003), négyszeres Vezina-trófea (2003, 2004, 2007, 2008) nyertes, kétszeres olimpiai bajnok.
- Patrick Roy - A Montréal Canadiens és Colorado Avalanche legendája a második legtöbb győzelemmel (551) és harmadik legtöbb mérkőzéssel (1029) rendelkezik az NHL történetében. Négyszeres Stanley Kupa-győztes (1986, 1993, 1996, 2001) és háromszoros Conn Smythe-trófea (1986, 1993, 2001) tulajdonosa.
- Dominik Hasek - A "Dominátor" kétszeres Hart-trófea (1997, 1998) és hatszoros Vezina-trófea nyertes (1994-2001). Kétszer nyert Stanley Kupát a Detroit Red Wingsszel (2002, 2008).
- Ken Dryden - A Canadiens játékosa 1970 és 1979 között hat Stanley Kupát (1971, 1973, 1976-79), öt Vezina-trófeát (1973, 1976-79) és egy Conn Smythe-trófeát (1971) nyert.
- Tony Esposito - Háromszoros Vezina-trófea nyertes (1970, 1972, 1974) a Chicago Black Hawksszal. Stanley Kupát nyert a Canadiensszel 1969-ben.
- Grant Fuhr - Ötszörös Stanley Kupa-győztes az Edmonton Oilersszel (1984-90) és Vezina-trófea nyertes 1988-ban.
- Bernie Parent - A Philadelphia Flyers kulcsjátékosa volt az 1970-es évek közepén, amikor két egymást követő Stanley Kupához (1974, 1975) segítette csapatát, mindkét évben Conn Smythe-trófeát is nyert.
- Ed Belfour - Negyedik az NHL történetében az alapszakasz győzelmek (484) tekintetében. Stanley Kupát nyert a Dallas Stars-szal 1999-ben.
- Billy Smith - A New York Islanders dinasztiájának kapusa volt az 1980-as évek elején, négy egymást követő Stanley Kupát (1980-83) nyert, és 1983-ban Conn Smythe-trófeát is.
- Henrik Lundqvist - A Rangers hosszú ideig tartó első számú kapusa, hatodik az NHL történetében a győzelmek számát tekintve (459).
- Roberto Luongo - Harmadik az NHL történetében a győzelmek (489) és második a mérkőzések (1044) tekintetében Brodeur mögött.
- Marc-Andre Fleury - Háromszoros Stanley Kupa-győztes (2009, 2016, 2017) a Pittsburgh Penguins-szel. Ötödik az NHL történetében az alapszakasz győzelmek (466) tekintetében.
- Carey Price - Az NHL Players' Association játékos szavazása alapján a liga legjobb kapusának választották. Hart- és Vezina-trófeát nyert 2015-ben.
- Curtis Joseph - Hetedik az NHL történetében a győzelmek (454) számát tekintve. Hosszú karrierjéről volt ismert.
- Rogie Vachon - 353 győzelmet jegyzett. Stanley Kupát nyert a Canadiens-szel 1968, 1969 és 1971-ben. Kanada Kupát nyert Kanadával 1976-ban.
- Tim Thomas - Stanley Kupát és Conn Smythe-trófeát nyert a Bruins-szal 2011-ben, ekkor második Vezina-trófeáját is megszerezte.
Az NHL 100 legnagyobb játékosa listája
Az NHL a 100 éves születésnap alkalmából megnevezte története 100 legjobb játékosát. Az első 33 nevet az 1917-től az 1967-ig tartó korszakból jelentették be. A fennmaradó 67 nevet később hozták nyilvánosságra. A lista azért hozott néhány meglepetést is, sokak szerint kimaradtak olyan nevek, akinek illene ott lenniük és bekerült néhány olyan, akik még nem érettek meg a megtisztelő címre. Több neves újságíró szerint hiba volt olyan játékosokat kihagyni a százas listából, mint Dale Hawerchuk, Joe Mullen, Pierre Pilot, Larry Murphy és Larry Robinson, miközben bekerültek olyanok, mint Jonathan Toews, Patrick Kane vagy Duncan Keith. A tudásukat és a kvalitásukat persze senki nem vonja kétségbe, de nyilván van olyan szegmens, amely figyelembe vételével igazuk lehet a kritikusoknak. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a lista csak szubjektív lehet, így biztosan lesznek olyan játékosok, akiket hiányolnak a szurkolók.
