A Liverpool utolsó bajnoki címe: Az 1990-es diadal és a 30 éves várakozás

Ha a focival mostanában megismerkedő tinédzsernek feltennénk a kérdést, hogy melyik Anglia egyik legeredményesebb csapata, minden bizonnyal az lenne a válasza, hogy a Manchester United, a Chelsea vagy a Manchester City. Tény viszont, hogy a szigetországban a Liverpool nyerte a második legtöbb bajnoki címet, de a klub szurkolói az 1990-es diadal után 30 évig nem ünnepelhettek bajnoki elsőséget. Az 1989/90-es szezonbeli diadal óta felnőtt egy generáció, akik minden szezonban várták a csodát, majd májusban felébredtek az álomból, és azt mondták: majd jövőre.

A Mersey-parti klub 127 éves fennállása során 18 bajnoki címet szerzett Angliában, ami a második legtöbb a Manchester United 20 bajnoki trófeája után. Azonban még kimondani is elképesztő, hogy a Liverpool a Premier League 1992-es indulása óta egészen 2020-ig nem volt bajnok. Pedig a nyolcvanas években a Manchester United élére kinevezett Alex Fergusonnak is az volt a legnagyobb motivációja, hogy „végre véget vessen a Liverpool rohadt sikersorozatának”.

A 80-as évek dominanciája és a tragédiák árnyékában

A 80-as években a Liverpool uralta az angol bajnokságot. Bob Paisley vezetésével 1980-ban, 82-ben és 83-ban is bajnoki címet nyertek. Paisley nyugdíjba vonulása után a 63 éves veterán edző, Joe Fagan ült le kispadra. Első szezonjában a Liverpool az első olyan angol csapattá vált, amelyik triplázni tudott, ugyanis megnyerte a bajnokságot, a BEK-et és a Ligakupát.

Fagan második évét beárnyékolta a városi rivális Everton bajnoki címe, és a brüsszeli Heysel Stadionban bekövetkezett tragédia, amikor a Juventus elleni BEK-döntő előtt az angol szurkolók lecsaptak az olaszokra a stadionban, a tömegjelenetben pedig leomlott az egyik oldalfal, és 39-en meghaltak. A tragédia után az UEFA határozatlan időre az összes angol csapatot kitiltotta az európai kupasorozatokból, Fagan pedig visszavonult.

Fagan távozása után a Liverpool veterán sztárcsatára, Kenny Dalglish lett a játékos-edző, akinek már az első szezonjában sikerült elhódítani a bajnoki címet és az FA-kupát. Az akkor 35 éves Dalglish három góllal és öt gólpasszal vette ki a részét a sikerből, míg a csapat legnagyobb sztárja a tíz évvel fiatalabb walesi támadó, Ian Rush volt, aki 28 találattal vette ki a részét a szezonból. Az 1986/87-es szezont trófea nélkül zárta Kenny Dalglish csapata, ráadásul a bajnokságban 30 gólig jutó Rusht 3,2 millió fontért elvitte a Juventus.

A kilátások nem voltak éppen ideálisak, azonban Liverpoolban tökéletesen megoldották a walesi sztár pótlását. Az Oxford Unitedtól 750 ezer fontért igazolt John Aldridge 26 góllal házi gólkirály lett, míg a Watfordtól érkező John Barnes megkapta az év játékosa díjat. Az angol balszélső 15 góllal és 15 gólpasszal járult hozzá a Liverpool újabb bajnoki címéhez.

Tragédia a Hillsborough-ban, dráma az Anfielden

Az 1988/89-es szezon maga volt a dráma és a tragédia. Kenny Dalglish csapata ugyan megnyerte az FA-kupát, de a sikert beárnyékolta az 1989. április 15-én a sheffieldi Hillsborough-stadionban rendezett Nottingham Forest elleni elődöntő, amikor David Duckenfield rendőrfőnök döntése alapján beengedtek 2000 szurkolót a már amúgy is zsúfolásig megtelt lelátóra. A már bent lévők a korlátnak szorultak, aki tehette, a kerítésen keresztül próbált átmászni az üres szektorokba vagy a játéktérre. Akinek ez nem sikerült, az összezúzódott a vaskorláton és a drótkerítésen, halálra taposták vagy egyszerűen megfulladt. Az eset 96 áldozatot követelt, és az angol labdarúgás legszörnyűbb tragédiájaként vonult be a történelemkönyvekbe.

A tragédia valósággal sokkolta a világot és a liverpooliakat, így kevesekben maradt meg, hogy bő egy hónnappal később a Liverpool az utolsó utáni pillanatban bukta el a bajnoki címet. Az utolsó fordulóban a tabellát három pont előnnyel vezető Liverpool az Arsenalt fogadta az Anfielden. A találkozóra eredetileg áprilisban került volna sor, de a Hillsborough-tragédia miatt május 26-ára halasztották. Az Ágyúsok Alan Smith 51. percben szerzett góljával megszerezték a vezetést, de ez még mindig kevés volt a bajnoki címhez, ugyanis a Liverpoolnak ekkor még jobb volt a gólkülönbsége. A dráma a 92. percben jött, amikor Michael Thomas egy leheletfinom csellel tisztára játszotta magát, majd elpöckölte a labdát a kivetődő Bruce Grobbelaar mellett, ez pedig azt jelentette, hogy az Arsenal jobb gólkülönbségének köszönhetően megnyerte a bajnokságot. Naná, hogy 2:0-ra nyertek az Ágyúsok, egy 92. perces góllal, holott még egy egygólos vendéggyőzelem is a hazaiak bajnoki címét jelentette volna.

A legutóbbi bajnoki cím: Az 1989/90-es szezon

A Liverpool legutóbb az 1989/90-es szezonban, 29 évvel a 2020-as diadalt megelőzően, nyert bajnoki címet. A Mersey-parti csapat kilenc ponttal előzte meg az Aston Villát. A címvédés első három hónapjában a korona megingathatatlannak tűnt a játékosok fején. Az első 13 bajnokiból 12-t megnyertek és csupán egy döntetlen csúszott be, a csúcspont pedig a Manchester United elleni 4-0-s győzelem volt az Anfielden.

A Liverpool jól kezdte a szezont, az első kilenc meccsén veretlen maradt, a Crystal Palace-t például 9:0-ra verte. Ez nem csak a legnagyobb bajnoki győzelem volt a csapat történetében, de azzal is rekordot döntöttek, hogy a kilenc gólt, 8 különböző játékos szerezte. A 15. fordulóban egy 2:1-es győzelemmel álltak bosszút a bajnoki címvédő Arsenálon az előző szezon végi vereségért. Az őszi szezonban összesen négy vereséget szenvedtek. Az FA Kupa első fordulójában pedig, bár csak megismételt meccsen, de végül 8:0-ra elintézték a Swansea-t. Majd a 31. fordulóig veretlenek maradtak. A Spurs elleni idegenbeli 1:0-es vereség volt a tavasz egyetlen betlije a bajnokságban.

Az akkor már inkább a vezetőedzői feladataira koncentráló Kenny Dalglish csak egy meccsen lépett pályára a szezonban, a bajnoki cím szempontjából már tét nélküli Derby County elleni összecsapáson a 71. percben küldte pályára magát a dán Jan Mölby helyett. A csapat védelme elég sebezhetőnek bizonyult az előző évben, ezért Dalglish leigazolta a svéd, Glenn Hysént a Fiorentinától. A főbb kihívók az Arsenal és meglepő módon az Aston Villa voltak.

A Villa csökkenő reményei április 28-án semmisültek meg, amikor 3-3-as döntetlent játszottak a Norwich City ellen a Villa Parkban, míg a Liverpool 2-1-re legyőzte a Queens Park Rangerst az Anfielden. A Liverpoolnak még két mérkőzése volt hátra, mindkettőt megnyerte, 1-0-ra hazai pályán a Derby ellen, majd 6-1-re idegenben a Coventry ellen, ahol John Barnes mesterhármast szerzett. Az FA Kupában a Liverpool a Crystal Palace ellen esett ki 4-3-ra a Villa Parkban, az ellen a csapat ellen, amelyet korábban 9-0-ra vertek a bajnokságban.

A Liverpool az 1989/90-es szezonban megnyerte 18. első osztályú bajnoki címét, és nagyon közel állt a második "duplázáshoz" is, amikor meglepő módon kikapott a Crystal Palace-tól az FA Kupa elődöntőjében. Bár a szezon során a Liverpool megmutatta gyengeségeit, a keret minősége révén végül győzött, annak ellenére, hogy az átlagéletkor általában 28 év felett volt.

Az 1989/90-es szezon gólkirályai:

• Barnes: 22 gól
• Rush: 18 gól
• Beardsley: 10 gól
• Rosenthal: 7 gól
• Nicol: 6 gól
• McMahon: 5 gól
• Gillespie: 4 gól
• Aldridge: 1 gól
• Houghton: 1 gól
• Hysén: 1 gól
• Mølby: 1 gól
• Whelan: 1 gól
• Öngól: 1

A 30 éves rémálom - Közel a címhez, de mindig jövőre

Dalglish 1985-ben úgy vállalta el a menedzseri teendőket, hogy azt ígérte a feleségének, maximum öt évig fog ülni a kispadon. Az öt év eltelt, King Kenny pedig teljesen kimerült, nemcsak az edzősködésben, de a Hillsborough-tragédia okozta plusz terhek következtében is. A harmadik bajnoki cím sem tudta feledtetni a skót mesterrel a Hillsborough-tragédiát. Számtalan temetésen jelent meg, volt, hogy egy nap négyen, így 1991. február 22-én beadta a lemondását. Eljött volna az idő a távozásra, de úgy érezte túl sokkal tartozik a klubnak, ezért a következő idénynek is nekivágott.

Az őszi szezon sokkal jobban nem is sikerülhetett volna. Mindössze két vereséggel, és három döntetlennel a tabella élén zárták az 1990-es naptári évet. A folytatásban azonban valami megtört. Dalglish február végi távozásáig mindössze két bajnoki meccset nyert meg a Liverpool, igaz vereséget sem szenvedett. Az egyik győzelmet az Everton elleni városi derbin aratták, akikkel rögtön ezután a kupában is összecsaptak, hazai pályán. Ekkor, a sok januári döntetlen miatt már csak második helyen álltak a tabellán, de csak gólaránnyal szorultak az Arsenal mögé. Rögtön a következő hét szerdáján jött a megismételt meccs, addigra azonban Dalglish teljesen belefáradt a küzdelemben. Még a második mérkőzés előtt elhatározta, akármi lesz is az eredmény, a meccs után lemond. A Goodison Parkban egy gólgazdag mérkőzésen, hosszabbításban is csak 4:4-es döntetlen született. Utódjául először Dalglish segítőjét Ronnie Morant nevezték ki. Majd a korábbi klub legenda, Graeme Souness érkezett a Rangers kispadjáról. Egyikük sem tudta azonban megmenteni a szezont. Dalglish egy rövid pihenő után a Blackburn edzője lett, akiket előbb feljuttatott az első osztályba, majd meg is nyerte velük azt.

A Liverpool pedig egyre távolabb került korábbi sikereitől. Két évvel később létrejött a Premier League, és a Bajnokok Ligája, amivel egy csapásra megváltozott a futball világa. A MU kispadján ekkor már az az Alex Ferguson ült, aki nemcsak kiváló edző volt, de nagyszerűen tudta menedzselni a csapatát, ezek között a megváltozott körülmények között. Nagyon jól használta ki, hogy sikeres csapatok sok pénzt tudnak keresni, és ezzel még sikeresebbek lesznek. És a Manchester ekkor már nagyon sikeres volt, Liverpool viszont már nem. Dalglish távozásakor a Liverpoolnak 18 első osztályú bajnoki címe volt, a Manchesternek 7. Huszonkét évvel később, Sir Alex nyugdíjba vonulásakor a MU hússzoros bajnok volt, Pool még mindig csak tizennyolcszoros.

A bajnoki címért vívott küzdelem nehézségei

A Liverpool párszor már igen közel került a trófeához, de valami baki mindig beütött az utolsó pillanatban. A legemlékezetesebb eset 2014. április 27-én történt, amikor a klub legendája, Steven Gerrard óriásit hibázott a Chelsea elleni rangadón. Gerrard pályafutásából csak a bajnoki cím maradt ki, pedig rendkívül közel jutott ahhoz is. A 2013/14-es szezonban a Liverpool három fordulóval a Premier League vége előtt vezette a tabellát, a Chelsea elleni rangadón formálissá tehette volna a bajnoki cím sorsát. Azonban Gerrard az első félidő végén utolsó emberként elcsúszott, a labdavesztés után Demba Ba kilépett ziccerben, és nem hibázott.

A Chelsea végül 2-0-ra nyert az Anfielden, a Manchester City pedig megelőzte az összeomlott Liverpoolt, amely a következő játéknapon háromgólos előnyről ikszelt a Crystal Palace otthonában. „Fájni fog, egészen addig a napig, amíg elmegyek. Elvesztettük a fonalat, lelkesedtünk, ahelyett, hogy kontrolláltuk volna a meccset. Tapasztalatlan voltam, mert nem harcoltam sokszor a bajnoki címért, és tapasztalatlan volt a csapat is” - mondta Gerrard, aki Bajnokok Ligáját, UEFA-kupát, FA-kupát, Ligakupát is nyert a Vörösökkel, de a Premier League-ben csak két második hely jött össze neki.

Ronny Rosenthal, a klub korábbi játékosa viccelődött azzal, hogy „Ha tudtuk volna, hogy 30 évig ez lesz az utolsó, akkor jobban megünnepeljük”. Alex Ferguson is megjegyezte egy 2013 októberi estén, hogy „És ami még nagyszerű, hogy a most felnövő fiatal szurkolóink nem is tudják, milyen volt az, amikor a Liverpool sikeres volt.”

Major változások a világban és a labdarúgásban a Liverpool 1990-es bajnoki címe óta

Harminc év alatt számos politikai, gazdasági, kulturális és technológiai esemény történt a világban, megrendeztek hét olimpiát és nyolc futball vb-t. Nézzük meg, hogyan nézett ki a futballvilág, amikor a Liverpool 1990-ben megnyerte a bajnokságot, és néhány figyelemre méltó dolog, ami azóta történt 2020-ig:

Trófeák a bajnoki átok idején

Persze nagyon nem kell sajnálni a Liverpool-szurkolókat, mert ugyan bajnoki címet 30 évig nem ünnepelhettek (1990 és 2020 között), de az 1990 óta tartó ínséges időszak alatt azért csak összehoztak három FA-kupát, négy Ligakupát, egy UEFA-kupát és egy Bajnokok Ligája-győzelmet. A Pool az elmúlt három évtizedben nyert két angol Szuperkupát, a nemzetközi porondon pedig két BL-t, egy UEFA-kupát, három európai Szuperkupát és egy klubvilágbajnoki címet. És persze említhetnénk a 2007-es és a 2018-as elbukott BL-döntőket is, mert azok ugyan nem trófeák, de a legrangosabb európai kupasorozatban szépen csillog az ezüst is.

A Liverpool minden idők legdrámaibb BL-döntőjét nyerte a Milan ellen 2005-ben.

Legendás játékosok az 1989/90-es keretből

Az 1989/90-es bajnokcsapatban számos ikonikus játékos szerepelt, akik hozzájárultak a klub történelmi sikeréhez.

Bruce Grobbelaar

Bruce Grobbelaar 1957. október 6-án született a dél-afrikai Durbanben, 1981 és 1994 között 529 mérkőzésen védte a Liverpool kapuját. Gyerekkorát azonban Dél-Rodéziában (mostanra Zimbabwe) töltötte, ugyanis az apja az ottani vasútépítésen vállalt munkát. A Liverpool kapusa a polgárháború idején a rodéziai hadseregben szolgált, és embert is ölt bozótháborúban, mielőtt 1979-ben csatlakozott a Vancouver Whitecaps csapatához. „Még mindig emlékszem, amikor először meg kellett ölnöm valakit. Körülbelül három hónapja tartózkodtunk a terepen. Tizedesként vezettem azt a csapatot, amely épp az ellenséget üldözte. Épp egy sziklát akartunk megkerülni, amikor az álcázott katona a puskáját rám fogva elém ugrott mögüle. A pulzusom dübörgött a fülemben, miközben csak húztam a ravaszt, ahogy bírtam. A mai napig előttem van a szeme.”

Ian Rush

Ian Rush 1961. október 20-án született St Asaphben. Minden idők legeredményesebb Liverpool-csatára 554 mérkőzésen 346 gólt szerzett a klub színeiben, öt bajnoki címet, három FA-kupát és két BEK-et nyert. A walesi legenda szerint Mohamed Szalah képes lehet arra, hogy megdöntse a 47 gólos idényrekordját, de az egyiptomi támadó karrierjének valódi fokmérője a megnyert trófeái lesznek. „Amikor én egy idényben 47 gólt szereztem, akkor három trófeát nyertünk” - nyilatkozta Ian Rush, aki az 1983/84-es idényében bajnokságot, Ligakupát, valamint BEK-et nyert a Liverpoollal, ráadásul a 47 gólos szezonját követően 26, 30, majd 40 gólig jutott a következő években.

Sir Kenny Dalglish

Sir Kenny Dalglish 1951. március 4-én született Glasgow-ban. 1969-ben kezdte karrierjét a Celticben. Nyolc évig erősítette a glasgow-i csapatot és négy bajnokságot, négy skót FA-kupát nyert, valamint egy alkalommal ő volt a skót bajnokság gólkirálya. 1977-ben Liverpoolba szerződött, ahol Kevin Keagen helyére szemelték ki. A Vörösöknél eltöltött 13 szezon alatt három BEK-et (1978, 1981,1984), hat bajnokságot, egy FA-kupát, négy ligakupát és Európai Szuperkupát nyert. A Liverpool irányítását 1985-ben, játékosként vette át, és 1991-ig dirigálta a kor sztárcsapatát. Ezt követően a Blackburn Roverst feljuttatta a Premier League-be, majd 1995-ben bajnok lett csapatával az élvonalban. Ezt követően egy szezonban irányította a Newcastle-t, majd a Celticet. Legutóbb 2011/12-ben vállalt edzői szerepet, mikor is Ligakupa-győzelemre vezette a Liverpoolt. 2018 novemberében Károly herceg lovaggá ütötte Buckingham-palotában.

További kulcsjátékosok az 1989/90-es keretből:

• Glenn Hysén (29): Tapasztalt svéd védő, a Fiorentinától érkezett 600.000 fontért.
• David Burrows (20): Balhátvéd, 1988 októberében csatlakozott a West Bromwich Albiontól.
• Alan Hansen (34): Patrick Thistle-től igazolták 1977-ben, kiválóan olvasta a játékot. Ő volt a csapatkapitány.
• Steve Staunton (19): Sokoldalú játékos, Dundalk-tól érkezett 20.000 fontért.
• Barry Venison (24): Jobbhátvéd, 1986-ban igazolták a Sunderlandtől.
• Peter Beardsley (29): Rendkívül tehetséges középpályás vagy csatár, 59 angol válogatott meccsen szerepelt. 1987-ben rekordösszegért, 1.9 millió fontért érkezett Newcastle-ből. 1989-90-es teljesítményéért beválasztották a PFA szezon csapatába.
• Ronnie Whelan (28): Szorgalmas és kiegyensúlyozott középpályás, 1979-ben igazolták az ír Home Farmtól.
• Ray Houghton (28): Glasgow-i születésű ír válogatott (73 mérkőzés), 1987 nyarán érkezett az Oxford Unitedtől.
• Jan Mølby (26): Középső középpályás erővel és passzképességgel, dán válogatott.
• Steve Nicol (28): 1981-ben csatlakozott az Ayr Unitedtől, sokoldalú és megbízható játékos.
• Steve McMahon (28): 1985 szeptemberében igazolta le a Liverpool az Aston Villától. Harcos játékos, a PFA XI-ben szerepelt az 1989-90-es First Division szezonban.
• John Barnes (26): Generációjának egyik kiemelkedő játékosa, 1987 nyarán érkezett a Watfordtól 900.000 fontért. Kingstonban, Jamaicában született, 79 alkalommal szerepelt az angol válogatottban. Két alkalommal is elnyerte az Év Labdarúgója díjat a sportújságíróktól.

Az átok megtörése: Jürgen Klopp és a 2020-as bajnoki cím

2015 őszét írtuk, amikor a Liverpool tulajdonosai lázasan keresték azt az embert, aki ismét a magasba emeli a klubot. A posztra számtalan jelentkező volt, de egy ember kiemelkedett mind közül. Jürgen Klopp egyetlen New York-i út alatt meggyőzte a liverpooli vezetőséget, hogy erre a feladatra nincs nála alkalmasabb ember. „Leültünk más edzőkkel is tárgyalni, de ő rendkívül karizmatikus volt. Bármelyik nagy cég vezérigazgatója lehetne. Rendelkezik azzal a figyelemreméltó képességgel, hogy motiválni tudja az embereket” - mondta róla Tom Werner, a Liverpool elnöke.

Egy hét sem telt el és a német szakvezető három évre szóló szerződést írt alá a Liverpoollal, ezzel pedig egy különleges utazás vette kezdetét, kilenc év alatt hét trófeát nyert a csapattal. A német szakember a bemutatásakor elmondta, nem tudja megígérni, hogy a csapata azonnal trófeákat fog nyerni, de azt igen, hogy amíg kitölti a szerződését, valamit biztosan nyerni fog a Liverpool. Hogy Klopp mennyire nem beszélt a levegőbe, azt mutatja, hogy már az első szezonjában Európa-liga-döntőt játszott csapatával, amit csak tizenegyespárbajban bukott el a Sevilla ellen.

A 2017/18-as szezonban a Liverpool ugyan csak 4. helyen végzett a bajnokságban, a Bajnokok Ligájában azonban a döntőig menetelt, ahol 3-1-es vereséget szenvedett a Real Madrid ellen, de ki tudja mi lett volna a végeredmény, ha Sergio Ramos nem vonja ki a játékból Mohamed Szalahot? Végül a Bajnokok Ligájában győzött, és ami fontosabb, kereken 30 év után bajnoki címre vezette a klubot.

A Liverpool megnyerte az angol labdarúgó-bajnokságot, miután csütörtökön a Chelsea 2-1-re legyőzte a vendég Manchester Cityt, és Jürgen Klopp együttesének előnye behozhatatlan lett. A Pool ezzel 19. alkalommal lett bajnok. Hogy ez mennyi idő azt jól mutatja, hogy a jelenlegi keretből mindössze négyen éltek már akkor, Milner 4, Adrián 3, Lallana 2, Lovren 1 éves volt, míg Henderson és Wijnaldum abban az évben született.

Sok Liverpool rajongó, 2019 decemberében, még több mint 10 pontos előnynél sem merte kijelenteni, hogy idén végre meglesz. Ismerve az elmúlt harminc év történetét - sőt még a korábbiakét is - nem csoda, hogy féltek kimondani azt, amit a szívük mélyén mindennél jobban akartak. Végre megvan! Jamie Carragher, a klub korábbi védője, a Sky televíziós csatorna szakértője szerint a Liverpool mostantól az elmúlt két évben bajnok Manchester City, vagy épp a Sir Alex Ferguson irányításával címet védő Manchester United teljesítményének megismétlésére hajt majd.

tags: #liverpool #utolso #bajnoksaga #1990

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan használd a kompressziós zoknit sportoláskor?
• Premier League rangadó: Dynamo Kyiv - Shakhtar Donetsk
• kihívások a köztisztviselői jogviszonyban
• Liverpool eredmények
• A profi vízilabdázók felszerelése