A Santiago Bernabéu Stadion ülései és fejlődése: A Real Madrid otthonának története

A Real Madrid története szorosan összefonódik stadionjainak fejlődésével, melyek a klub ambícióit és növekedését tükrözik. Kezdetben egy fiatalokból álló társaság, az 1887-es esztendő első felében megalapította a Football Club Skyt, mely a későbbi Madrid FC jogelődjének számít a feljegyzések szerint.

A korai otthonok: Paradinas és O’Donnell

1901 decemberében újabb változtatásra volt szükség, a Paradinast el kellett hagyni, új otthont kellett találni. Az új pálya XIII. Alfonz édesanyjának, Krisztina Királynőnek a tulajdona volt, az éves bérleti díj pedig 150 peseta volt. Az 1911-12-es idénytől a Madrid FC birtokában volt a környék legjobb pályája, az O’Donnell.

Az urbanizáció megjelenése a pártoló-tagok számának növekedésével is együtt járt, ez volt a legfőbb oka annak, hogy a Madrid új pályára tartott igényt. A jó körülmények idővel egyre többeket vonzottak a stadionba, ez pedig másfelől azt is jelentette, hogy a biztonság érdekében a pályamunkásoknak kerítést kellett emelniük, mintegy elválasztván ezzel a játékosokat a rajongóktól. Az O’Donnellen már a hivatalos megnyitó előtt is játszottak néhány mérkőzést, az egyiket például 1912. júliusában rendezték, amikor a barcelonai Espanyol volt a Madrid ellenfele.

1914-ben, majdnem egy évvel az átadást követően a klub ismét jelentős beruházások mellett határozott, érintvén a stadion befogadóképességét: a vezetőségi tagoknak, játékosok családtagjainak és egyéb tekintélyek számára felépítésre került egy tribün, ahol összesen 216-an foglalhattak helyet. Két esztendővel később, 1916. február 7-én a stadion jelentős bővítésen esett át, új tribünök kerültek átadásra, így ekkorra a pálya befogadóképessége a 6 ezret is elérte. A felújítási projekt ezen felül még egy fontos újítást tartalmazott: 7 ezer pesetáért cserébe a klub építtetett egy úgynevezett ruhatároló kabint, amelyet manapság öltözőként definiálhatnánk. Ez akkor igen nagy irigységet váltott ki, a Madrid FC kivételes lehetőségeinek nagyon hamar híre is ment a nagyvilágban.

A Chamartín Stadion korszaka

Az 1922-23-as szezonban a Real Madrid megnyerte a körzeti bajnokságot, az idény legfontosabb eseménye azonban nem ez volt: ekkor kellett ugyanis elhagyni az O’Donnellt. A klubnak új otthon után kellett néznie. Végül megkezdődtek az egyeztetések Arturo Soriával, a Ciudad Linealon található versenypálya tervezőjével. A Ciudad Lineal Spanyolország egyik legelső füves stadionja volt, a megnyitót elméletileg 8 ezren figyelhették a helyszínen, de valójában ez a szám alighanem csak 4 ezer volt, ami akkoriban ugyancsak szép teljesítménynek számított.

A Chamartín stadion már Carlos López-Quesada nagy álma volt. A munkálatok 500.000 pesetába kerültek, amelyet Carlos López-Quesada mellett az elnök Pedro Parages, és az igazgatósági tagok, José De la Pena valamint Bernardo Menéndez finanszíroztak. A munkálatok irányításáért José María Castell felelt. Nagy reményű, ám fáradalmas munkálatokhoz láttak a spanyol fővárosban, a tervek egy 15 ezer fő befogadására alkalmas stadionról szóltak, az pedig kikötés volt, hogy egy 4 ezer fős fedett tribün is álljon a kilátogatók rendelkezésére. A legtöbb vitát azonban nem ez generálta, sokkal inkább az, hogy milyen néven is fusson az újonnan felépített stadion. Volt, aki Real Madrid Sport Parkként hívta a létesítményt, a többség azonban csak szerényen, Real Madrid Futball Pályának nevezte a stadiont.

A Gran Vida nevű folyóirat így írta meg az ekkor történteket: ”Valódi sportünnepségként írhatnánk le a Real Madrid új sportpályájának átadását, 1924. május 17-ei dátummal megállapítva. A gyepet természetesen füves borítással látták el, a pálya köré kerítést emeltek. Megvalósult a további 4 ezer fő befogadására alkalmas fedett tribün is, melynek közepén a királyi-páholy helyezkedett el.” A stadion avatóünnepségén az angol Newcastle volt a Real Madrid ellenfele, és általános meglepetésre, viszont teljesen jogosan, a spanyolok 3-2 arányban le tudták győzni a szigetországból érkezőket. Megalakulásától számítva tehát több, mint 24 év után játszhatott először a régi Chamartínban a Real Madrid, abban a stadionban, amelyet a spanyol polgárháború után szinte teljesen újjá kellett építeni.

A polgárháború és Santiago Bernabéu víziója

1936. július 18-án Spanyolországban polgárháború robbant ki, a konfliktus pedig érintette a Chamartín stadiont is. 1939. április 1-jén, a polgárháború befejeztével a Chamartín rettenetes állapotban volt, az elszenvedett károk helyrehozatala pedig jelentős anyagi áldozatokat kívánt a klubtól. A régi Chamartín 1939-ben ismét üzemelt.

1943-ban, a Kupában meglehetősen ellenséges légkörben hozta össze a sors a Real Madridot és a Barcelonát. Az első találkozót 3-0-ra nyerték a katalánok, a visszavágón azonban egészen hihetetlen különbségű, 11-1 arányú győzelmet arattak a fővárosiak. Mindez azért fontos, mert a feljegyzések szerint ekkor pattant ki a klubvezetés fejéből az ötlet, hogy a klubnak egy még nagyobb, pompásabb stadionra lenne szüksége. Egyértelmű volt: a jelenlegi Chamartín kicsi.

1943. szeptember 15-én Santiago Bernabéu került a Real Madrid élére, aki rögvest az első általa vezényelt igazgatósági ülésen a következő javaslatot tárta a megjelentek elé: ”Uraim, jobb stadionra van szükségünk, csináljuk meg!” A Junta osztotta az elnök beterjesztését, és néhány hónappal később elkezdődtek a munkálatok, de ekkor még csak elméletben: ugyan hol is helyezkedjen el a stadion? 1944. június 22-én két közjegyző jelenléte előtt véglegesen megköttetett a terület megvételéről szóló szerződés. A nagy projekt megvalósítása megkezdődött, noha sokan nem hittek a sikeres befejezésben, beleértve a közönség és a pártoló-tagok egyes tagjait is, a kivitelezést ugyanis komoly pénzügyi és ellátásbeli problémák nehezítették. Mindezt kölcsönökkel igyekezett megoldani a Real Madrid, azonban a sorozatos cementhiány miatt a munkálatok így is nagyon nehezen haladtak, több alkalommal is kényszerszünetet kellett tartani. Az 1946/47-es szezon egészében a Madrid a városi vetélytárs Atlético Madrid otthonában, a legendás Metropolitánóban játszotta hazai mérkőzéseit, de ekkoriban az ellenségeskedésnek még nem volt nyoma a szurkolók között.

Az új stadion, amelyet akkor még "Új Chamartínnak" hívtak, avatóünnepségén a portugál OS Belenenses volt a Real Madrid ellenfele, az összecsapást pedig a spanyolok nyerték 3-1 arányban, a stadion első gólja Barinaga nevéhez fűződött. A 125 ezer néző befogadására alkalmas stadion a kontinens egyik legnagyobb és legmodernebb stadionjának számított, melyet egy angol építész, M. Williams nemes egyszerűséggel ”Európa legjobb stadionjának” titulált. A stadionnak már csak egy olyan nevet kellett találni, amely mindenkinek elnyeri a tetszését és méltó a klub hagyományaihoz. A témát 1955. január 4-én vetették fel, a lehetőségek között sorakozott az Új Chamartín elnevezés, Castellana, és még lehetne sorolni. Végül 1955-ben a klub legendás elnökéről, Santiago Bernabéuról kapta a nevét.

A Santiago Bernabéu Stadion mérföldkövei és fejlesztései

A Santiago Bernabéu stadiont többször bővítették (1953, 1992, 1994, 2011) és felújították (1982, 2001) az elmúlt évtizedekben, folyamatosan alkalmazkodva a modern kor igényeihez és a futball változó szabályaihoz.

Kezdeti modernizáció és technológiai újdonságok

Az korábbi években leginkább a stadion elektromos megvilágítása szolgáltatta a beszédtémát. 1957. január 10-én a Real Madrid igazgatótanácsa elemezte a lehetőségeket, s végül a Benito Delgado nevű cégcsoportot bízta meg a világítástechnika fejlesztésével. A munkálatok remekül sikerültek, a stadion 1050 luxos fényerő kibocsátására volt alkalmas, amivel az addigi éllovas Los Angeles-i stadion 1000 luxos teljesítményét is sikerült túlszárnyalni. 1972. december 14-én ünnepelték a stadion fennállásának 25. évfordulóját, emiatt a klub vezetése egy barátságos mérkőzést szervezett le az OS Belenenses együttesével, amely találkozó egyben tiszteletadásként is szolgált Francisco Gento irányába, aki ezzel a mérkőzéssel fejezte be aktív labdarúgó pályafutását. Szintén ehhez a mérkőzéshez köthető, hogy spanyolországi futballpályán ekkor használtak először elektronikus eredményjelzőt. 1977. március 2-án ismét ünneplőbe öltözött a szentély, ekkor ünnepelték ugyanis a Real Madrid Alapítvány megalakulásának 75. évfordulóját.

Az 1982-es Világbajnokság és az UEFA/FIFA előírások

1978. június 2-a szomorú nap a Real Madrid történelmében, a legendás klubelnök, Don Santiago Bernabéu ugyanis ekkor távozott el az élők soraiból, aki 1943-tól töltötte meg a legmagasabb tisztséget a királyi gárdánál. 1978. szeptember 3-ától Luís de Carlos került a fővárosiak élére, rá hárult a feladat, hogy az 1982-es világbajnokságra felkészítse a Santiago Bernabéu stadiont, és helyrehozza azokat a károsodásokat, melyek az évek múlásával keletkeztek a stadion küllemében. 1982-ben Spanyolország rendezhette a futballvilág legnagyobb eseményét, a világbajnokságot. A Real Madrid tudta, hogy a Bernabéu kiemelt színpada lesz a megmérettetésnek, ráadásul néhány jelentős csoportmeccsen túl a finálét is itt bonyolítják le, tehát mindenképp meg kellett felelni az elvárásoknak.

A beterjesztett tervezetet 1980. áprilisában jóváhagyta a Real Madrid igazgatótanácsa, a felújítások érintették a lelátók szerkezetét, a jellegzetes homlokzatot, a sajtóhelyeket, a parkolóhelyeket, a világítást, az elektronikus eredményjelzőket és a tetőszerkezet is, a munkálatok leglátványosabb részét ez utóbbi megvalósítása jelentette. Ennek felállításával 15.236 ülőhely került teljes védettség alá az időjárás viszontagságaival szemben, mindezt egy különleges, fémes szerkezettel elérve. A megvilágítás modernizálása a nemzetközi szabályoknak megfelelően zajlott, és figyelembe vette a spanyol állami televízió (TVE) igényeit is, akik miatt mintegy 1400 luxszal kellet növelni a fényerőt. 1982. júniusára már nem volt mit tenni, a munkálatok teljességgel befejeződtek, s elmondható volt, hogy a stadion felújítása sikerrel végbement. Kiemelt fontosságú volt az esztétika átalakítása, ennek következtében a stadion teljes befogadóképességét 98.776-re csökkentették, ami 67.000 álló és 31.776 ülőhelyet jelentett.

A beszámolók szerint a ’82-es világbajnokság óriási sikert hozott, a Bernabéuban megrendezett fináléban pedig végül Németország és Olaszország volt érdekelt. Ebben az évben még egy jelentős eseményt bonyolítottak le a Bernabéuban, ugyanis szintén ebben az esztendőben II. János Pál pápa is tiszteletét tette a Real Madrid szentélyében, és meg is áldotta a Real Madrid otthonát.

A '90-es évek és a további átalakítások

A végbement változások ellenére a ’90-es évek elejére mindenki számára világos lett, hogy ezzel még nem oldódtak meg a fennálló kérdések, s mivel a rendbontások és tragédiák miatt az UEFA és FIFA egyre több előírást hozott a stadionok biztonságára vonatkozóan, idővel elmondható volt, hogy a Bernabéu tulajdonképpen elavult, mi több, kicsi is az igények kielégítésére. A munkálatok elvégzésével a Gines Navarro Építkezést (Antonio, Amador és Carlos Lamela alkotta társaság) bízta meg a Real Madrid, a felújítások 1992. február 7-én vették kezdetüket. A műveletek három fázisban zajlottak le, 1994. május 7-én az utolsó tribünt is átadták, a következő években pedig a stadion irodáit, és egyéb létesítményeit korszerűsítették, beleértve a sajtózónát, a VIP-páholyt, és a bejáratokat. 1997. december 14-én 50. évfordulóját ünnepelte a Santiago Bernabéu stadion, a klub pedig úgy határozott, hogy a különleges alkalomnak különleges ünneplés dukál: a stadionban kiállították a Real Madrid trófeáit, bemutatásra került a hőskör történelme, mint ahogy a stadionnal kapcsolatos legjelentősebb események is megtekinthetőek voltak.

Florentino Pérez elnöksége és a 21. századi fejlesztések

2000. júliusában némi meglepetésre Florentino Pérez nyerte meg az elnökválasztásokat, egyik első tervezete pedig az volt, hogy a stadiont infrastrukturális szempontból is fejleszteni kell. Jelentős reformokon mentek át az öltözők, a játékosok innentől kezdve sokkal modernebb, és kényelmesebb körülmények között élvezhették a második otthonuk adta lehetőségeket. Pérez hatalomra kerülésével a reformok korszaka vette kezdetét, az öltözők után hipermodern eredményjelzők kerültek felszerelésre, amelynek lényegi hatása abban mutatkozott meg, hogy ennek bevezetésével kibocsátott hang az egész stadionban elérte a 103 decibelt. Még ezen a vonalon maradva, a közönség számára felállításra került egy Preferencia Részleg, amely az étel-ital ellátás fejlesztésével járt együtt, s szintén a nézőknek szólt az, hogy 680 televíziókészülék is felállításra került a stadion egyes emeletein.

2003. február 28-án a Santiago Bernabéuban új sajtóközpontot avattak, ahol a média munkatársai a mérkőzések napján kifogástalanul tudták végezni munkájukat. A sajtó munkatársai korábban a keleti oldalon dolgozhattak, az új központ azonban már a nyugati oldalon helyezkedett el, ugyanabban a magasságban, amelyen korábban is volt. Pérez elnökségének azonban az egyik legizgalmasabb kihívása nem ez volt, hanem a stadiontúra életre hívása. Ennek értelmében bárki megtekinthette a stadiont egy üres napon is, bejárhatta (és járhatja jelenleg is) a pályát, öltözőket, tribünöket, miközben ki is próbálhat bizonyos lehetőségeket. Sőt, a túra végén a Real Madrid híres múzeumába is el lehet látogatni, amely szintén nem akármilyen élményt garantál az érdeklődők számára. Az egyik legnagyobb építészeti beruházás ezekben az időkben az volt, hogy a keleti oldalra amolyan kupolát szerettek volna helyezni az illetékesek. A 2002/03-as szezonban bárki számára megfigyelhető volt a Real Madrid hazai mérkőzésein, hogy fent folynak a munkálatok, a 2003/04-es szezonra viszont minden sikerrel elkészült, így a Bernabéu arculata megint változott egy kicsit. Az első éttermet szintén Pérez elnöksége alatt avatták a Bernabéuban, egészen pontosan 2004. december 17-én, míg a másodikat 2005-ben. Bár a jelenlegi elnökség kevésbé hangsúlyozza, Florentino Pérez gyakorlatilag Santiago Bernabéu után a második a sorban, aki a legtöbbet foglalkozott a stadionnal, s aki a legtöbb reformot, fejlesztést hajtotta végre, melynek hatásai természetesen mindmáig érezhetőek, nem kis profitot hozva.

UEFA Elit státusz és további beruházások

2007. november 14-e a sokadik mérföldkő a Real Madrid történelmében, a klub ugyanis ezen a napon különleges levelet kapott az UEFÁ-tól: a stadion megkapta az Elit jelzőt, ami a létező legmagasabb besorolás a stadionok esetében. Ez volt a lehető legszebb ajándék a 60. évfordulóra. A munka mondhatni meghozta gyümölcsét, Florentino Pérez megkezdett munkáját Ramón Calderón sikerrel folytatta, hiszen az elmúlt években a Real Madrid 150 millió eurónál is többet ölt csak stadionrekonstrukcióba. A madridi Santiago Bernabéu stadion az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2010-es döntése értelmében ötcsillagos stadion.

2006. november 30-tól a Bernabéu stadion boltja is megújult formában várja a látogatókat, köszönhetően két vezető márka, a Real Madrid és az Adidas évek óta tartó együttműködésének. Fontos változás, hogy mára a klub valamennyi irodája a Bernabéu stadion 2. emeletén található. Ugyanez a projekt eredményezte, hogy immáron a szociális ügyek is a Bernabéuban futnak össze, többek között az alapítványi irodákat is az elnökségi illetve vezérigazgatósági termekhez közel telepítették, úgyhogy tulajdonképpen minden egy helyen gyűlik össze, tökéletesen elegyítve ezzel a történelmet és a modern körülményeket.

A legutóbbi átalakulás és a jövő

A Real Madrid otthonának modernizációja öt évig tartott. A Santiago Bernabéu stadion rekonstrukcióját 2019 és 2024 között végezték el és ez alatt az öt év alatt az 1947-ben átadott stadion komoly modernizáción esett át. A Madrid belvárosában található épület több évig tartó felújításának célja nem csak az építmény rekonstrukciója volt. A felújítás során fejlesztések tömkelegét építették be. A maximális nézőszám 83000 főre emelkedett és kiépítésre került egy 360˚-os kijelzőrendszer is. Ezt 6 darab mozgatható, 105 méter hosszú és 11,6 méter széles „tálca” használatával, illetve a föld alatt kialakított, 30 méter mély tároló helyiséggel oldják meg. A játéktér gyepszőnyege a tálcákra kerül telepítésre. Ha a stadiont át kell alakítani, akkor az egyenként 1500 tonna súlyú tálcákat a tároló helyiség fölé mozgatják és egy speciálisan erre a célra kialakított hidraulikus emelőszerkezet segítségével leeresztik, majd függőlegesen egymás fölött tárolják őket. A gyepszőnyeg állagmegóvása és biztonságos tárolása természetesen nem áll meg annyiban, hogy a stadionban tartott egyéb rendezvények idejére a föld alá rejtik. A talajszint alatt történő tárolás esetén is rendelkezésre áll a szükséges légkondicionálás, öntözés és világítás, amivel ideális környezeti feltételeket biztosítanak a fű megőrzéséhez és növekedéséhez.

Az új Bernabéu a világ egyik legfejlettebb stadionjává válik, többek között egy behúzható tetővel, amely lehetővé teszi az egész éves rendezvényeket, egy 360 fokos videokivetítővel, modernizált VIP és vendéglátó területekkel, futurisztikus új külsővel és kibővített szurkolói zónákkal. Ezek a változások célja, hogy a Bernabéut egy világklasszis stadionból kategóriájában a legjobbak közé emeljék, multifunkcionális térré alakítva, amely nem csak futballmérkőzéseknek, hanem koncerteknek, rendezvényeknek és még sok másnak is otthont adhat, egész évben.

A Santiago Bernabéu Tour

A Santiago Bernabéu Stadion több mint a Real Madrid otthoni pályája; a futballtörténelem és dicsőség mérföldköve. A Bernabéu Túra betekintést enged a Real Madrid otthonába. A túra magában foglalja a panoráma kilátást a stadionra a dedikált kilátóplatformokról, a Real Madrid Múzeumot, ahol trófeák, mezek és interaktív kiállítások csodálhatók meg. Látható a 21. századi stadionmodell, amely a jövőbeli felújításokat mutatja be, valamint fotózási lehetőségek is vannak egy replika Bajnokok Ligája trófeával. A túra végén természetesen az hivatalos üzletben lehet exkluzív Real Madrid ajándéktárgyakat vásárolni. Átlagosan 1,5-2 órát vesz igénybe, de a látogatók szabadon időzhetnek a múzeumban és a kiállításokon. Létezik alap és vezetett túra is, mely utóbbi mélyebb betekintést nyújt szakértő segítségével.

A stadion rendszeresen ad otthont különleges eseményeknek, kiállításoknak és mérkőzésnapi élményeknek. A Real Madrid Múzeum folyamatosan frissíti kiállításait, lehetővé téve a rajongók számára, hogy ideiglenes kiállításokat élvezzenek, amelyek kiemelik a történelmi pillanatokat, a legendás játékosokat és az exkluzív relikviákat.

A Santiago Bernabéu Stadion továbbra is a futballvilág egyik ikonikus helyszíne, amely méltán viseli a klubot globális erővé formáló elnök nevét.

tags: #madrid #bernabeu #stadion #ulesek

Népszerű bejegyzések:

• Fradi pálya környéki parkolási lehetőségek
• Jegyinformációk a Groupama Arénába
• Tudj meg többet a Vasas BL-szerepléseiről
• Részletes útmutató a FIFA 14 adatokhoz
• Carlos Alcaraz történelmi sikere