A magyar labdarúgó-bajnokság archívumának kincsei: Történetek és legendák

A magyar labdarúgás gazdag és sokszínű történelmének megőrzése kulcsfontosságú a sportág jövője és a szurkolói kultúra szempontjából. Ebben a szellemben a közmédia mindenki számára ingyenesen elérhetővé teszi a Nemzeti Sport archív tartalmait. A közmédia ezzel folytatja azt a stratégiáját, hogy a magyar sporttal kapcsolatos mindennemű tartalom minden magyar által szabadon hozzáférhetővé váljon. Ez a kezdeményezés páratlan betekintést nyújt a magyar bajnokság múltjába, a hőskortól egészen napjainkig, legendás mérkőzéseket, emlékezetes pillanatokat és ikonikus alakokat felidézve.

A kezdetek: Az első magyar bajnokság

A magyar labdarúgás történetének első bajnoki mérkőzésén 1901. február 17-én mérték össze tudásukat magyar labdarúgók. A végső elszámolásnál a BTC minden találkozóját megnyerve 100%-os eredménnyel végzett az első helyen. A legnagyobb gólkülönbséggel, 8-0-ra a BTC verte az FTC csapatát, ez volt a legtöbb rúgott gól is.

A kezdeti időkben számos érdekesség kísérte a bajnoki szereplést. A Műegyetemi Football Club (MFC) visszalépett a következő évi bajnoki szerepléstől. A döntésnek két kiváltó oka volt. Az első, hogy a BTC elleni mérkőzésüket megóvták (egyébként ezt a mérkőzést március 03-án játszották és 5-2-re elvesztették) és bár elsőfokon elfogadták panaszukat és újrajátszást rendeltek el, de miután a BTC is fellebbezett a közgyűlés végül 26-2 arányban jóváhagyta a pályán elért eredményt. Az óvást amiatt nyújtották be, hogy szerintük a BTC első góljánál a labda nem jutott át a gólvonalon. A második ok, hogy az MFC-nek gondot okozott az MLSZ őszi idényről hozott döntése. Már augusztus végén játszaniuk kellett volna, de mivel egyetemi csapat lévén sok vidéki játékosuk volt ezért kérték, hogy csak szeptember közepén kezdjenek. Ehhez az MLSZ nem járult hozzá, ezért úgy döntöttek, hogy ősszel a visszavágókon már nem lépnek pályára. Ezekután az ellenfelek játék nélkül kapták meg a 2-2 pontot.

A másodosztályban az első mérkőzés a 33FC - BEAC összecsapás volt, ami 6-1-es eredményt hozott. A II. osztályból visszalépett a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) az MFC-vel megegyező okok miatt. Egyéb okok késztették a visszalépésre a Magyar FC-t és a MAC-ot.

A feljutásért osztályozót kellett játszani. Az utolsó két csapatnak kellett mérkőznie, de mivel az MFC visszalépett, így a BSC mellett az FTC-nek kellett kiállnia a II. osztály első legjobbjaival. Az FTC könnyen legyőzte a Rákosszentmihályi SE csapatát és 10-2-es győzelmével biztosította helyét a legjobbak között. A másik találkozó furcsán alakult. Az eredmény BSC - 33FC 0-0, ami azt jelentette az akkori szabályok alapján, hogy a két csapat nem cserél osztályt. A csere nem is történt meg, de a 33FC mégis az I. osztályban maradt.

A labdarúgás korai szabályai és érdekességei

A magyar labdarúgás hajnalán a mai viszonyokhoz képest számos rendhagyó szabály és szokás jellemezte a bajnokságot. Sok érdekesség volt még ekkor. Lehetőség volt például arra, hogy egy játékos több klubnak is tagja legyen, ha azok nem azonos osztályban játszottak. Voltak is akik éltek ezzel a lehetőséggel és előfordult, hogy egy-egy labdarúgó egy napon két bajnoki mérkőzést is játszott. A mérkőzéseket bármilyen méretű pályán le lehetett játszani. A játékosokat nem igazolták, hanem csak egyszerűen bejelentették az egyesületek. A találkozók időpontját sem sorsolták, az ellenfelek megállapodtak az időpontban.

Legendás játékosok és korszakok

Az archívumokban kutatva számos olyan játékos története elevenedik meg, akik mély nyomot hagytak a magyar labdarúgásban, klubhűségükkel, tehetségükkel és eredményeikkel generációk számára váltak példaképpé.

Az Aranycsapat ikonjai és az MTK sikerei

Hidegkuti Nándor az MTK és az Aranycsapat kiemelkedő csatára volt. Felnőtt pályafutását 1940-ben a Gázművekben kezdte. Játszott az Elektromos FC, a Herminamezei AC és MTK csapataiban. Az MTK együttesével háromszor nyert bajnoki címet, egyszer Magyar Kupát. Válogatott szinten olimpiai bajnok 1952-ben és világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 1945 és 1958 között 69 mérkőzésen szerepelt és 39 gólt szerzett. Pályafutása befejezése után edzőnek állt. A Fiorentina, a Győr és az egyiptomi Al-Ahly csapatait is irányította.

Sándor Tamás az MTK legnagyobb királya. Így illették a kék-fehér szurkolók az utóbbi évtizedek legjobb támadóját. 1986-ban a Szombathelyi Haladás színeiben játszotta első NB I-es mérkőzéseit. 1995-ben az élvonalba frissen feljutó MTK játékosa lett. 317 mérkőzésen 157 gólig jutott az MTK együttesében. Összesen 540 NB I-es mérkőzésen 215 gólt szerzett. A magyar válogatottban 1991-ben debütált és 64 meccsig jutott. Címeres mezben 15 gólig jutott. Háromszor lett gólkirály. Négyszeres magyar bajnok és Magyar Kupagyőztes, emellett a Szuperkupát is megnyerte. A HLSZ szavazásán a 90′-es évek legjobb magyar labdarúgójának választották. 38 évesen 2006-ban az MTK csapatából vonult vissza.

Kanta József háromszoros magyar válogatott labdarúgó, 2008-ban bajnoki címig vezette az MTK Budapest csapatát. A közönségkedvenc középpályás pályafutása során csak az MTK-ban futballozott. A magyarországi klubhűség mintaképe. Bajnoki ezüst- és bronzérmek is színesítik dicsőséglistáját, de Szuperkupa-győzelmet is ért már el klubbal. 1998 óta az MTK játékosa, több mint 15 éve, 2004. augusztus 7-én debütált az NB I-ben, rögtön góllal. 350 élvonalbeli találkozón 112 NB I-es gól szerepel a neve mellett. Teljesítményét 2006-ban Puskás Ferenc-díjjal, 2008-ban - az Év játékosaként - Bozsik József-díjjal jutalmazták. Hosszú évekig az MTK csapatkapitánya volt. 2021. április 27-én jelentette be visszavonulását, két nappal később a Fehérvár ellen játszotta utolsó mérkőzését.

A Ferencváros és az Újpest legendái

Nyilasi Tibor az FTC örökös bajnoka, külföldön az Austria Wienben játszott, játékospályafutása után vezetőedző is volt az FTC-nél. 1981-ben az év labdarúgója Magyarországon, Ezüstcipős, 1984-ben pedig Ausztriában lett gólkirály. 70 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett, részt vett az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon. Játékosként két bajnoki címet és három MNK-t nyert a Ferencvárossal, amellyel vezetőedzőként is a csúcsra ért 1992-ben; még labdarúgóként tagja volt a KEK-döntős csapatnak, amely a Dinamo Kijev ellen kapott ki az 1975-ös fináléban.

Vincze Ottó 1990-ben lett a Ferencváros játékosa, legendás meccsen, az Újpest ellen 5-0-ra megnyert Megyeri úti derbin mutatkozott be szeretett csapatában, amellyel négyszer lett magyar bajnok, hatszor pedig Magyar Kupát nyert, tagja volt a 2004-ben UEFA-kupa-csoportkörbe jutott csapatnak, amely mellett az NB II-ben is kitartott játékosként. Külföldön a portugál sztárcsapat FC Porto tagja volt, a magyar válogatottban 58 meccsen 1 gólt szerzett.

Szusza Ferenc 1985-ben lett az Újpest örökös bajnoka, és az ő nevét viseli a Megyeri úti stadion. Szusza Ferenctől származik egy idézet, ami legendássá vált Újpesten: „Engem ideköt minden. A gyermekkor, a barátok, az újpesti utcák, a Megyeri úti stadion. Most megkérdezhetné bárki, hogy nem bántam-e meg ezt a hűséget. Szusza Ferenc edzőként is dolgozott."

Győri sikerek és a DVTK hűséges játékosai

Tagja volt a Győr első bajnokcsapatának, amelyik 1963 őszén végzett az NB I élén, sorozatban három MNK-t nyert az ETO-val, közben tagja volt a BEK-elődöntős csapatnak. Játszott az 1964-es olimpián aranyat nyert válogatottban, a döntőn nem léphetett pályára sérülés miatt.

Egy győri születésű labdarúgó a helyi MÁV DAC-ból a szintén győri Rába ETO-hoz került. Tagja volt Győr legsikeresebb csapatának, amellyel két bajnoki cím mellett egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Az 1981-82-es szezonban ő lett az NB I gólkirálya. A magyar válogatott tagjaként részt vett az 1986-os világbajnokságon.

Oláh Ferencet nem kell bemutatni a diósgyőri szurkolóknak: a DVTK saját nevelésű játékosa 1970 és 1984 között viselte a piros-fehér szerelést, mai fejjel szinte elképzelhetetlen módon más klubcsapatban soha nem is játszott. Tagja volt a Magyar Népköztársasági Kupát kétszer elhódító, és az 1978/1979-es idényben bronzérmet nyerő csapatnak, miként az 1973/1974-ben bajnokként feljutó alakulatnak is. A 14 év alatt 468 bajnokin lépett pályára az első és második vonalban, amivel messze ő vezeti a diósgyőri ranglistát. Ha csak az élvonalbeli bajnokikat számoljuk, akkor 350 fellépéssel - Salamon József mögött - a második.

A DVTK első külföldi egyesületben szereplő játékosa pályafutása végén két évet játszott Görögországban a PAOK Szaloniki csapatában. Egy másik diósgyőri játékos 18 évesen, 1966-ban mutatkozott be az első csapatban. Az ő nevéhez fűződik a legtöbb diósgyőri színekben lejátszott NB I-es mérkőzés, szám szerint 375. A klubhűség igazi mintaképe, 16 évet töltött a csapat szolgálatában, harmadik szezonjától kezdődően kirobbanthatatlan volt.

José Luque 2011 januárjában érkezett Diósgyőrbe személyében az első spanyol légiós, aki hamar a szurkolók kedvence és az ellenfél kapusainak réme lett. A DVTK színeiben 60 találkozón 18 gólt és 19 gólpasszt jegyzett. Karrierje során játszott többek között a Sevillában és az Atlético Madridban is. „Szív, otthon, család” - válaszolta arra a kérdésre, mi jut eszébe a DVTK-ról. „Örökké hálás leszek a szurkolóknak azért a szavakkal le sem írható szeretetért, amit Diósgyőrben kaptam a pályafutásom alatt és azt követően is."

A Vasas, Kisvárda, Mezőkövesd és egyéb kiemelkedő alakok

Mészöly Kálmán a Vasas és a magyar válogatott legendásan kemény hátvédje, sokat elárul róla a beceneve: Szőke Szikla. A III. Kerületben kezdett el focizni, 1959-ben igazolta le szeretett klubja, a Vasas, amellyel három bajnoki cím mellett ugyanennyi Közép-európa Kupát is nyert. Edzőként 1979-80-ban bronzérmes lett az angyalföldi klubbal, 1982-től mesteredző. Játékosként 61-szer lépett pályára a magyar válogatottban, tagja volt az Eb-bronzérmes alakulatnak. Az 1962-es vb-n 5., az 1966-os mundiálon 6. a magyar csapattal.

Cseri Tamás a Mezőkövesd történetének egyik legnagyobb játékosa. A rutinos középpályás 2017-ben a Kisvárdától került a matyóföldiekhez. Az azóta eltelt években meghatározó játékosa lett az együttesnek és nem mellesleg a csapatkapitánya. Ezidáig 179 bajnoki mérkőzésen 24 gólt szerzett kövesdi színekben.

Gosztonyi András közel hat éven keresztül játszott a Kisvárdában. Az utánpótlás válogatott középpályás 2016-ban került az akkor még az NB II-ben szereplő együtteshez, akivel kiharcolta a feljutást az élvonalba. Az NB I-ben is alapembere volt csapatának. Az egész kisvárdai pályafutását figyelembe véve 108 mérkőzésen lépett pályára és 15 találatot jegyzett. A klub történetének egyik legmeghatározóbb tagja. Gosztonyi 2022-ben távozott Kisvárdáról, jelenleg az NB III-as Móri SE-ben futballozik.

Vladan Szavics, a montenegrói középpályás 2007 és 2015 között közönségkedvenc volt Kecskeméten. Hosszú éveken át karmestere és csapatkapitánya volt a csapatnak. Vladan Szavics 181 bajnokin lépett pályára a lila-fehéreknél, ami a legtöbb a klub történetében, ezeken 17-szer vette be az ellenfelek kapuját. A KTE kizárásakor 2015-ben távozott a klubtól.

Pintér Ádám jelenleg a Freiburg válogatott labdarúgója, tagja volt a 2021-es Eb-n játszó nemzeti csapatnak is, valamint pályára lépett és két gólt is szerzett a wolverhamptoni angol-magyaron (0-4). A Puskás Akadémia tagjaként 2014-ben mutatkozott be az NB I-ben, második bajnokiján az első gólját is megszerezte a Ferencváros ellen. 2018-ban szerződött a Bundesligában játszó Freiburghoz, amelyben túl van a 100.

Egy nyíregyházi születésű játékos 2008 és 2014 között 28 alkalommal volt tagja a magyar válogatottnak. Tíz válogatott gólja közül a svédek ellen utolsó pillanatban szerzett a legemlékezetesebb. A francia Nancyval Ligakupát nyert, a Debrecennel pedig BL-csoportkörben játszott 2009-ben.

Egy magyar válogatott labdarúgó pályafutását a Győri ETO csapatában kezdte, majd fiatalon külföldre került, a portugál FC Porto csapatához. Később megfordult több kisebb luzitán csapatban és a Benficában. Egyszeres portugál bajnok és kupagyőztes, a Preimera Ligában 80 találkozón 27 gólt ért el 2004-ig.

Neves játékvezetők

Nemcsak a játékosok, hanem a játékvezetők is hozzájárultak a magyar labdarúgás nemzetközi hírnevéhez. Egy magyar játékvezetőként is sikeres volt. Két BEK-döntőn és három vb-n fújta a sípot, ezek mellett jutott neki egy-egy KEK- és UEFA-kupa-döntő is.

A magyar bajnokság jelene és a jövő kihívásai

A magyar bajnokság mindig is a viták kereszttüzében állt, hiszen örök vitatéma a magyar futballszurkolók között, hogy hány csapat alkossa az NB I mezőnyét. A jelen is számos kihívást és változást tartogat. Az OTP Bank Liga 2022-2023-as idénye, a 121. megkezdődik. Péntek este a Bozsik Arénában, a Bp. Honvéd-ZTE FC mérkőzéssel kezdődött meg.

Az MLSZ elnöksége keddi online ülésén elfogadta a 2022-2023-as bajnoki és kupa-versenykiírásokat, illetve meghatározta a versenynaptárat. Emellett a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége határozatban módosította a 2021/2022-es NB III-as labdarúgó-bajnokság versenykiírását, továbbá a következő évi versenynaptárát.

A Merkantil Bank Liga is friss hírekkel szolgált, ahogyan a DVTK bejelentette: "Vasárnap véglegessé vált a Merkantil Bank Liga 2022/2023-as mezőnye. A versenynaptár szerint a bajnokság 2022. [évben megkezdődik]." A Ferencváros a Kisvárda ellen hazai pályán kezdi a labdarúgó OTP Bank Liga 2021/22-es idényét a sorozatban negyedik sikerére készülő Ferencváros.

tags: #magyar #bajnoksag #archivum

Népszerű bejegyzések:

• Tudjon meg többet a petesejt donor adatbank működéséről
• A foci varázslója
• sípcsontvédő kiválasztása gyerekeknek
• Japán Liga elemzés és fogadási tanácsok
• Így alakul a futballbírók hazai és nemzetközi ranglistája