Magyar Bíráskodás a Jégkorong Világversenyein: Olimpiai Döntők és Elismert Szakemberek
Kevesen tudják, hogy a magyar korcsolyasport nemcsak kiváló és világszínvonalú versenyzőket ad sportágainknak, hanem nagyszerű nemzetközileg elismert bírókat is. Rájuk legalább annyira büszkék vagyunk, mint versenyzőinkre!
A Bíráskodás Útjai: Versenysporttól a Nemzetközi Szintig
Balczóné dr. elmondása szerint "3 éves koromban kezdtem korcsolyázni. Később versenyeztem is. Nem is engedném, ha rajtam múlna, hogy bíró legyen, aki valaha nem korizott." Hozzátette: "1976 óta hazai, míg 1982 óta nemzetközi bíró is vagyok." Tapasztalatait széles körben kamatoztatta: "Nagyon sok Eb-n, Vb-n, 4kontinens viadalon, és Junior Vb-n pontoztam." Kiemelte, hogy "A bíráskodásban azt szeretem legjobban, hogy a pillanat tört része alatt kell megfelelő döntést hozni, miközben sokfelé kell figyelni. Hasonlít az autóvezetéshez."
Egy másik szakember, aki "három éves korom óta a jég közelében" van, kiemelte: "Versenyzőként és edzőként is dolgoztam a jégen, a bírói hivatást 1998-ban kezdtem." Számára "Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Olimpián vehetek részt! Reméltem, hogy egyszer erre is sor kerül, de meg most sem tudom igazán elhinni!" Vágya, hogy "Nagyon várom és kíváncsi vagyok, hogy mennyiben más mint egy világ- vagy Európa-bajnokság." A bírói munkában a legfontosabbat látni "ezt az igazán esztétikus sportágat, szép gyakorlatokat, amik csak kívülről tűnnek egyszerűnek." Különösen jó érzés, ha "magyar versenyző van a dobogó közelében nemzetközi versenyen. Ha a Himnuszunk is megszólal, az a hab a tortán."
Egy harmadik bíró, aki "első osztályos koromban indultam először városi korcsolya versenyen, és ezt követően az első év kivételével minden évben első helyezést értem el", megosztotta tapasztalatait: "Mivel elég mozgékony kisgyerek voltam sok fajta sportot kipróbáltam, úszás, triatlon, kosárlabda, de versenyszerűen csak a short track-et űztem." Edzőjéről, Kövérné Anikóról megemlékezett, mint aki "töretlen lelkesedéssel és ambícióval készített fel minket évről évre." Bírói pályafutása "érdekesen kezdődött, ugyanis édesapám, aki minden versenyre járt velünk egy idő után a bírói csapatba is bekerült." Egy alkalommal, amikor édesapja betegség miatt nem tudott részt venni egy debreceni versenyen, ő helyettesíthette. A nemzetközi vizsgát Boda Csaba hívta meg, és kiemelte, hogy "Tanárunk és mentorunk, Hernádi János (Életműdíjasunk - vele ide kattintva olvashattok nagyinterjút), aki ekkorra már nagy szakmai tapasztalattal rendelkezett, nagyon sokat segített a bírói szemlélet kialakításában." A bírói munkában számára "a sport közelsége a legfontosabb, hisz a sport iránti szeretet és tisztelet, valamint lelkesedés számomra a hétköznapokban is lendületet ad." Hangsúlyozta, hogy "Komoly elvárások vannak a bírók irányában, hisz a sport tisztaságáért vagyunk felelősek a szabályok betartásával."
Az Olimpiai Játékok Hívása: Elismertség és Felelősség
Egyik megszólaló elmondta: "Elképesztő élmény lesz az Olimpián részt venni bíróként, sajnos versenyzőként ez nem jött össze, de ezzel teljessé válik a “paletta”." Kiemelte, hogy "Voltam bíró EB-n, Világkupán, Junior Vb-n, Felnőtt VB-n, döntő bíró Ifjúsági Olimpián és Téli Univerziádén." Ezt "óriási szakmai elismerésnek tartom, amely nemcsak az én sikerem, hanem a magyar Short Track családé is." Külön öröm, hogy "ketten képviseljük majd Bettivel hazánkat egyszerre, amely példa nélküli." A bírói munka szerinte "nagyon nehéz, mindig igyekszel a legjobb döntést hozni." Személyes megközelítése, mint volt korcsolyázó, hogy "igyekszem belehelyezkedni a versenyzők bőrébe és úgy meghozni a döntést." Elismerte, hogy "Nemcsak mint külső szemlélő látok, ami sokszor talán azt jelenti, hogy más bíróhoz képest engedékenyebb vagyok." Hozzátette: "Én jobban szeretem, ha a jégen dőlnek el a dolgok és a bíró csak akkor avatkozik bele, amikor az feltétlenül muszáj." Természetesen "nekünk bíróknak függetlennek kell lennünk. A futam alatt csak számokat látok és nem országokat, de természetesen látom, ha éppen magyar versenyző van a futamban, akiért azért mindig külön nagyon izgulok, hogy ne csináljon semmi hülyeséget."
Egy másik bíró, aki "1989-ben 10 évesen kezdtem el korizni", és "2005-ben fejeztem be az aktív sportolói pályafutásomat", elmondta: "2006-ban kezdtem el bíráskodni, eleinte nem is gondoltam komolyan. Egyszerűen csak jó volt továbbra is a sport közelében lenni." Felidézte, hogy "régebben az asszisztens bírónak kellett odamenni az edzőkhöz és közölni velük a döntést. Nem bírtam ki mosolygás nélkül, amikor az első ilyet kellett közölnöm, volt csapattársaimmal vagy édesanyámmal (Kövérné Fejes Anikó, aki sok-sok éven keresztül az edzőm volt), később persze megkomolyodtam." Sokat tanult "Hernádi Jánostól, aki szinte a mentorunk volt". Kiemelte, hogy "nagyon sokat tanultam Hernádi Jánostól, aki szinte a mentorunk volt, bár eleinte vele is sokat “meccseltem”, hiszen versenyzőként sokszor zárt ki és nem mindig értettem egyet a döntésével."
A Bíráskodás Kihívásai és Felelőssége
Balczóné dr. hangsúlyozta: "Nagyon sok Eb-n, Vb-n, 4kontinens viadalon, és Junior Vb-n pontoztam." A bíráskodásban azt szereti legjobban, hogy "a pillanat tört része alatt kell megfelelő döntést hozni, miközben sokfelé kell figyelni. Hasonlít az autóvezetéshez." Külön kiemelte a bírók emberi oldalát: "Egy szerintem nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet. A bíró is ember. Tévedhet, hibázhat. A szándékos ferdítést, le vagy felpontozást azonban tolerálhatatlannak tartom." Tapasztalata szerint "a bírói székből végigélni egy versenyt, teljesen más, mint akár a nézőtéren ülve, élőben, vagy akár a képernyőről figyelni. Amikor az ember ott ül, minden érzékszervével benne él a produkcióban."
Egy másik szakember is hasonlóan vélekedett: "A bírói munka „kívülről” szerintem sokkal könnyebnek tűnik, mint amilyen valójában! Sokszor nehéz döntést hozni, hisz vannak kétes szituációk, melyek teljesen mást mutatnak kívülről, mint bent a jégről." Hozzátette: "Számomra elmondhatatlan öröm volt amikor tudatosult bennem, hogy az Olimpiára kaptam meghívót." Megemlítette, hogy "Engem a montreali felnőtt VB-re jelöltek, amivel teljesen elégedett voltam." Elmondása szerint "Egy sportoló/volt sportoló számára, ez a hegy csúcsa."
KORCSOLYASPORTOK – Ünnepi versenysorozattal hangoltak az új olimpiai ciklusra a korcsolyázók
A zsűri összeállítása az olimpiát megelőző év világbajnokságának eredményei alapján, illetve az olimpiai qualifikációs verseny - amely hagyományosan szeptember végén a bajorországi Oberstdorfban kerül megrendezésre - sorrendje szerint alakul ki. Amennyiben az eredmények alapján üres helyek maradnak, úgy sorsolás dönt arról, mely nemzet bírója vehet részt az eseményen. Így fordulhatott elő, hogy párosban nincs indulónk, mégis van magyar bíró.
Az egyik bíró kiemelte a hazai sikerek fontosságát: "Különösen jó érzés, ha magyar versenyző van a dobogó közelében nemzetközi versenyen. Ha a Himnuszunk is megszólal, az a hab a tortán." Emlékezetes élményként említette a világkupán történt esetet: "világkupán Erzurumban, Knoch Viktor 500 m-en megnyerte az első világkupa aranyunkat, akkor videobíró voltam és a képernyő előtt összeszorított foggal drukkoltam magamban, hogy ne kelljen semmilyen döntést hoznunk ellene." Hozzátette: "Nem kellett, de nem ujjonghatsz bíróként a magyar sikernek a jégen vagy a monitor mögött, így csak az öltözőben tudtam megölelni és gratulálni neki." Hasonlóan felemelő érzés volt számára "2016-ban Sanyi és Ádo versenyzése és éremszerzései a Szöuli felnőtt VB-n."
tags: #magyar #biro #olimpiai #dontoben
