A magyar kézilabda rendszerének átfogó megújulása: hazai bajnokságoktól az elitképzésig és a nemzetközi színtérig

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) jelentős reformokat vezet be, amelyek a sportág minden szintjét érintik, az utánpótlás-neveléstől az elitképzésen át a nemzetközi klubversenyekig. Ezek a változások a hazai struktúra megerősítését, a játékosok fejlődésének elősegítését és a magyar csapatok nemzetközi szereplésének javítását célozzák.

Hazai bajnokságok és a válogatott felkészülés

A magyar szövetség (MKSZ) tájékoztatása szerint a bajnokságokban továbbra is 14-14 csapat vesz részt. A lebonyolítás változatlan: a női NB I-ben körmérkőzéses rendszerben játszanak a csapatok 26 fordulót, ezt követően alakul ki a végeredmény. Rupp István kiemelte, hogy az NB I-es liga hozzájárulásával a nemzetközi versenynaptárban szereplő időpontokon kívül további lehetőséget kapnak a közös gyakorlásra a felnőtt válogatottak. A férfiak a jövő januári, hazai Európa-bajnokság előtt összesen 16 extra napon készülhetnek együtt, míig a női csapat ősszel további három, a jövő év első felében pedig hat napot kap a válogatott heteken túl.

Megújuló elitképzés és az utánpótlás rendszer

Megújul az elitképzés a magyar kézilabdázásban, idén hat helyszínen jönnek létre akkreditált akadémiák, a Magyar Kézilabda Szövetség emellett akadémiai alközpontok kiépítését is tervezi a jövőben. A klubok mellett működő akadémiák pedig egy másik, szintén életképes modellt követhetnek majd, hiszen a tehetségek együtt dolgozhatnak a legjobb játékosokkal, tehát szorosan a példaképnek számító felnőtt élsportolók, világklasszisok, vezérek mellett zajlik a képzésük. Jó esély van rá, hogy képzett magyar tehetségek kerülnek ki az akadémiákból, az eddiginél is többen, ami csak pozitívan hathat a válogatottakra és az NB I-es bajnokságokra is.

Az elitképzés azonban nem korlátozódhat hat helyszínre, ez egyértelmű, hiszen számos más műhelyben folyik nagyszerű munka. Az MKSZ a széles körű minőségi képzés híve, ezért az akadémiák alatt, azokkal együttműködésben határokon belül és azokon túl kibővítjük a Magyar Kézilabda Szövetség Elit Programját, amelyekben 12 éves kortól működhetne a képzés ebben a rendszerben, így a tehetséges gyerekeknek sem kellene kimozdulniuk megszokott környezetükből. Emellett az iskolai sportra is nagy hangsúlyt fektetve, a Kézilabda az iskolában program alapjain együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Diáksport Szövetséggel, hogy az ország szinte minden iskolájába eljuthasson a sportág és mind több gyermek ismerkedjen meg a kézilabdázással akár szabadidős mozgásformaként, akár versenyszerű formában. Így a Gyermekbajnokság is visszakerülhet az iskolákba.

A Magyar Kézilabda Szövetség feladata, hogy a sportág valamennyi szereplője, azaz az akadémiák, a klubok, a játékosok, az edzők és a testnevelők is elégedettek legyenek, hiszen ez erősítheti tovább a már meglévő, erős utánpótlás-bázist, amelynek a válogatottak szereplésében kell majd tükröződnie. Az akadémiai rendszerrel, a kibővülő Elit Programmal és az iskolai kézilabdázással minden láncszem a helyére kerül, és ebből az egész sportág profitálni fog.

A technológia bevezetése: a videó-rendszer a magyar élvonalban

A 2024/25-ös bajnokságok felétől a televízió által nem közvetített találkozókon is a játékvezetők és a versenybírók rendelkezésére áll a videó-rendszer (VR), több hónapos tesztelést követően. Sveda Marcell, az MKSZ versenyszervezési és monitoring igazgatója elmondta: "A rendszernek köszönhetően mostantól a magyar élvonalbeli kézilabda-bajnokságok - az olimpiák, a világbajnokságok, az Európa-bajnokságok és a Bajnokok Ligája mellett - azon kevés nemzeti versenysorozat közé tartoznak majd, amelyek videó-rendszert működtetnek, így ebben az élen járunk, elsősorban a csapatok érdekében."

A cél az, hogy a VR segítse a döntéshozatalt a kritikus esetekben, növekedjen a jó döntések aránya, ezzel együtt pedig a csapatok és a nézők bizalma a játékvezetést és a versenybíráskodást illetően. A játékvezetők - vagy a versenybírók - vizsgálhatják a VR használatával a labda nélküli súlyos és sportszerűtlen akciókat, a játékvezetők látóterén kívül történő labda nélküli eseteket, az összetűzéseket a játéktéren és a szimulálást. A rendszer segíthet a vétkes játékos mezszámának pontos meghatározásában, illetve akkor is, ha a játékvezetőknek komoly kételyei vannak, hogy azonnali időleges kiállítást, kizárást, vagy kizárás és írásos jelentés büntetést kell ítélni.

Az Európai Kézilabda-szövetség új klubrangsorolási rendszere és hatása a magyar csapatokra

Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) jelentősen módosítja a nemzetközi klubversenyek rangsorolási rendszerét, ami meghatározza az egyes szövetségek csapatainak számát a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában és az Európa-kupában. A női és a férfi versenysorozatok továbbra is teljesen külön állnak egymástól, és nem befolyásolják egymást. Az EHF szeptemberben döntött az új női és férfi ranglistarendszer elfogadásáról, melyeket úgy fejlesztettek tovább, hogy versenyspecifikusabbá tették azokat.

A korábbi években két részből álltak, egyik a BL és az El, a másik pedig az Ek küzdelmei számára. Az új, megreformált rendszerben, külön rangsorolják a három versenysorozatot, igaz az Európa-kupát régen is külön számították - de ezentúl az első és második számú nemzetközi kiírást is. Mérkőzésenként is osztanak további pontokat, a csoportkörök rendszeréhez hasonlóan, győzelmenként kettőt, döntetlen után egyet, vereség esetén semmit. A bónuszpontok mértéke értelemszerűen az adott fordulótól függ: egy döntő megnyerése többet számít, mint egy negyeddöntős kiesés vagy annak túlélése. Ahogyan az is mérvadó, hogy a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában viszi véghez egy csapat. Csak azok a pontok számítanak, amelyeket a figyelembe vett három szezonban szereztek.

Magyar kvóták és várható változások

A Bajnokok Ligája kiírása nem változik: 9 szövetség bajnokságának győztese és az Európa-liga előző kiírásának nyertese jogot szerez a csoportkörben való részvételre. A BL-ben 9 szövetség csapatának van bérelt helye a 16-ból, Magyarország pedig köztük van. Az utóbbi években a második honi csapat kvótát kapott az EHF-től, így indulhatott rendre az OTP Bank-Pick Szeged és a Telekom Veszprém a legrangosabb európai kupasorozatban.

A nők és a férfiak esetében is 1-1 magyar csapat indulhat alanyi jogon a csoportkörben, valamint további 1 az El-ből kvótát kaphat. Ha 1-1 csapat indulási engedélyt kap az EHF-től, akkor a női El-ben 3, a férfiaknál 1 lesz érdekelt az Európa-ligában. Ez jelentős változás a férfiak mezőnyében, hiszen a 2022/2023-as kiírásban 3-an is szerepelhettek, de apró vigasz, egy magyar együttest majd az Európa-kupában is figyelhetünk.

A nők helyzete annyiban változik két BL-induló csapat esetén, hogy a jelenleg futó Európa-ligában látott 4 helyett jövőre három vehetne részt, mert a helyek nem tolódnak le és szállnak át egy másik csapatra. Miután a 2022/2023-as BL-idényben két magyar csapat is szerepelt az EHF engedélyével az El-ben pedig négy, összesen hat csapat volt érdekelt annak ellenére, hogy a szezon klubrangsora csupán ötöt írt elő. A női szakág esetében egyszerű a képlet, csupán azért lehet egy csapattal kevesebb a nemzetközi porondon, mert egy valószínűsíthető BL-kvóta esetén, nem száll át egy másik csapatra az El-szereplés lehetősége. A férfiak BL-kiírása, a nőkéhez hasonlóan kilenc csapatot emel ki, ebből egyet Magyarországról, természetesen a bajnokot. Az ország élhet kvótakérelemmel, melyet az elmúlt évek tanulságai alapján minden bizonnyal elfogad majd az EHF, de érdekessé válik a helyzet, ha kettőre duzzad férfi BL csapataink listája.

Magyar csapatok eredményei a korábbi nemzetközi szezonokban

A 2023/2024-es klubrangsorban alapvetően 2 magyar együttes kvalifikálhatna az Európa-ligába - fele annyi, mint ahány a jelenleg futó évad csoportkörben vitézkedett. Elsőre meglepő lehet a hirtelen váltás, de a számításba vett szezonok alapján világos, nem voltak túl sikeresek a magyar csapatok, ami okot ad a hátrasorolásra.

Az alábbi táblázat összefoglalja a magyar csapatok teljesítményét a figyelembe vett szezonokban a különböző európai kupasorozatokban:

A férfi szakág azonban egy szinte ismeretlen, keveset figyelt sorozatba is delegálhat egy csapatot, mégpedig az Európa-kupába. Az Ek-ban eddig nem láthattunk magyar csapatot, ami az új klubrangsorban is megmutatkozik.

A hazai bajnoki cím eldöntésének vitatott kérdései

A női NB I-ben egy klasszikus rendszerben játszanak, ahol mindenki mindenkivel játszik, győzelemért 2 pont, döntetlenért 1 pont jár, vereség esetén pedig 0 pont. Más extra nincs, aki a legtöbb pontot szerzi, az nyer. Amennyiben pontazonosság alakul ki, az egymás elleni eredmény, majd az egymás elleni idegenben lőtt több gól, végül pedig a gólkülönbség dönt. Egy egészen extrém eset történt, ugyanis a két csapat (Fradi és ETO) 26-24-re nyerte meg a hazai mérkőzését egymás ellen, ami azt jelenti, hogy az egymás elleni eredmények és az idegenben lőtt gólok alapján is döntetlen volt köztük. Végül a Győr lett a bajnok, mert összesen eggyel jobb gólkülönbsége lett, mint a Fradinak.

Ez a szituáció számos ember nemtetszését kiváltotta a rendszer miatt, sokan igazságtalannak tartották a végeredményt. Felvetődött a kérdés, hogy ha a következő 20 évben még egy alkalommal ilyen történne, akkor nem indokolt-e, hogy a két bajnokjelölt csapat ne csak 2 meccset játsszon egymás ellen, hanem esetleg többet, például egy felsőházi rájátszás keretében. A szöveg megemlíti, hogy mi lenne, ha a női és férfi szakág szabályait megcserélnék, vagy ha az utolsó meccseknek nagyobb tétje lenne. Egyes javaslatok szerint a csapatokat fel lehetne osztani egy felsőházra (első 6) és egy alsóházra (második 6), ahol a saját „házában” játszana még 1-1 meccset.

tags: #magyar #kezilabda #szintek

Népszerű bejegyzések:

• győzelem a Szolnok ellen
• Szolnoki sikerek Prlainovic érkezésétől
• Ötgólos meccsen kapott ki az U17-es válogatott
• Tudjon meg többet Kapuvári Melinda válogatottbeli helyzetéről
• Spanyol labdarúgás hírei