Válogatott Információk a Magyar Klasszikusokról: Irodalom és Sport
A "magyar klasszikusok" fogalma rendkívül széles skálát ölel fel, magában foglalva az irodalom és a sport, különösen a labdarúgás kiemelkedő alakjait és eseményeit. Ez a cikk válogatott információkat kínál ezekről a területekről, bemutatva a múlt értékeit és a jelen megőrzését.
A Magyar Irodalom Klasszikus Művei és Alkotói
A magyar irodalom számos felejthetetlen alkotást és zseniális szerzőt adott a világnak. A klasszikusok között találunk regényírókat, novellistákat és költőket, akiknek művei generációk számára nyújtanak olvasmányélményt és gondolkodásra ösztönzést.
Gárdonyi Géza munkássága
„Teljes realizmus és mégis igazi költőiség, csodálatosan egyszerű és mégis finoman színező elbeszélő technika: ez Gárdonyi Géza hatásának egyik titka.” Gárdonyi Géza művei időtlenek, és a mai napig olvasottak.
Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny. In: Gárdonyi Géza: Messze van odáig. Dante, Budapest, 1926. 145-151.
A Mozaik Kiadó kötete válogatás Móra Ferenc, Benedek Elek, Jókai Mór, Tordai Árnyos, és Gárdonyi Géza magyar történelmi meséiből. A művek a történetük szerinti időrendi sorrendben találhatók meg a könyvben. És még mitől kapunk kedvet az olvasáshoz? Ha a kiadvány is szép. Szép a szövegtükör, a kísérő képek pedig segítenek értelmezni az olvasottakat.
Petőfi Sándor és "A helység kalapácsa"
"A rövid, kis népi eposz elsősorban nem azáltal hat, hogy paródia, hanem azáltal, ami eredeti, népies góbéság, bumfordiság […]. A magyar romantika kedvenc műfaját, az eposzt parodizálja. Azonban A helység kalapácsa nemcsak a klasszicista eszményt, a túlzásba vitt pátoszt, a fennkölt hangnemet és a jellegzetes eposzi kellékeket teszi nevetségessé, hanem a költészetnek romantikus, ünnepélyes értelmezését is. Petőfi műve nemcsak szándékoltan alantas nyelvi fordulataival hívta ki a kritikusok megbotránkozását, hanem tárgyválasztásával is: a hatalmasra növesztett falusi életképpel, amely végső soron a dolgos falusi nép vasárnapi foglalatosságait emeli fel és fokozza le a "költészet" segítségével. A mai napig közismert mű. Szeretjük, élvezzük, még ha egyre több az értelmezésre szoruló szó, kifejezés benne."
Móricz Zsigmond novellái
„Rendkívül érdekesen ír mindig, tudja, hogy az epika lényege a cselekményesség; nyelve gazdag és sokízű; stílusa erőteljes, de ha kell, finoman költői. Móricz a legnagyobb magyar novellisták egyike. Sokak szerint novellistának még nagyobb, mint regényírónak. Feszülten drámai kis képek ezek a rövid történetek.”
Krúdy Gyula öröksége
Krúdy nekünk Szindbád, és a film miatt (Huszárik Zoltán, 1971), fontos hogy megtudjuk, bármely korban játszódik a regénye, novellái, mindig a hétköznapok ismerhetők meg belőlük. A hétköznapokban pedig az ember. Az esendő és emelkedett ember.
Krúdy Gyula: Madame Louise délutánjai. A Hét, Budapest, 1907. szeptember 22., 1907. október 27.
Krúdy Gyula: Magyar író karácsonya. A Reggel, Budapest, 1922.
Krúdy Gyula: Téli szelek. Fővárosi Lapok, Budapest, 1899.
Krúdy Gyula: Középkori álom. Pesti Napló, Budapest, 1906.
Krúdy Gyula: Jézuska csizmája. Új Idők, Budapest, 1908.
Krúdy Gyula: Karácsony este. Magyarország. Budapest, 1922.
További Klasszikus Írók és Műveik
A magyar irodalom klasszikusainak listája hosszú és tiszteletre méltó. Számos szerző járult hozzá a magyar kultúra gazdagításához.
Rákosi Viktor: Sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 1-12.
Rákosi Viktor: Javított és bővített sáskajárás. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 13-19.
Rákosi Viktor: A sáskajárás vége. In: Rákosi Viktor: Kis emberek világa. Révai Testvérek, Budapest, 1911, 20-28.
Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról. Pesti Hírlap, 1932.
Kosztolányi Dezső: Szemetes. In: Kosztolányi Dezső: Béla, a buta. Athenaeum, Budapest, 1920, 69-76.
Kosztolányi Dezső: Esti megtudja a halálhírt.
Kosztolányi Dezső: Világ vége. Pesti Hírlap Vasárnapja. 1935. október 13., 41. sz., 3-4.
Tömörkény István: Az öreg Weisz haragszik. Magyarország, 1916/287.
Tömörkény István: A barom körül. Új Idők, 1913/14.
Tömörkény István: Csata a pitvarban. Pesti Hírlap, 1903/116.
Tömörkény István: Vita a kutya miatt. Magyarország, 1916/148.
Bródy Sándor: Kaál Samu. In: Bródy Sándor: Rejtelmek I. köt., Magyar Nyomda, Budapest, 1894. 119-130.
Ady Endre: A Török menyasszonya. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 24-27.
Ady Endre: A nyomorék Tar Pista. In: Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. Wodianer, Budapest, 1907. 46-49.
Cholnoky Viktor: A konyháról. In: Cholnoky Viktor: Kaleidoszkop. Az “Élet” Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1914. 48-53.
A bajusz pedig szintén egy remekmű, egy vers Szűcs György gazdáról, aki bajuszról álmodik.
Egy film fájdalma: Udvaros Dorottya és meghurcolt édesanyja története
Válogatott Magyar Irodalmi Művek
Az alábbi táblázatban néhány említett klasszikus szerző és műveik összefoglalása látható:
| Szerző | Mű címe | Kiadás éve (első említett) |
|---|---|---|
| Rákosi Viktor | Sáskajárás | 1911 |
| Krúdy Gyula | Madame Louise délutánjai | 1907 |
| Kosztolányi Dezső | Egy és más az írásról | 1932 |
| Tömörkény István | Az öreg Weisz haragszik | 1916 |
| Bródy Sándor | Kaál Samu | 1894 |
| Ady Endre | A Török menyasszonya | 1907 |
| Cholnoky Viktor | A konyháról | 1914 |
| Gárdonyi Géza | Néha az ember feledékeny | 1926 |
A Magyar Labdarúgás Klasszikus Pillanatai
A magyar labdarúgás története bővelkedik emlékezetes mérkőzésekben és legendás játékosokban, akik a sportág klasszikusaivá váltak.
Az 1992-es Ukrán-Magyar Mérkőzés 25. Évfordulója
2017. májusában a mérkőzés apropója az 1992-es ukrán-magyar válogatott mérkőzés 25. évfordulója, ez a találkozó ugyanis történelmi jelentőségű volt az ukránok számára: a mieink ellen játszotta első nemzetközi meccsét a szomszédos ország nemzeti csapata. Negyed évszázaddal ezelőtt a mieink Kiprich József duplájával és Sallói István góljával 3-1-re nyerni tudtak, majd négy hónappal később, Nyíregyházán ismét legyőzték Ukrajnát, akkor 2-1-re.
A kedden Ungvárra utazó 19 játékos összesen 413 válogatottsággal rendelkezik, a keretből Détári Lajos rendelkezik a legtöbb válogatott mérkőzéssel (61-gyel), Gellei Imre őt nevezte ki csapatkapitánynak is. "A huszonöt évvel ezelőtti csapatból végül öt játékos tudott eljönni a mérkőzésre, ennek ellenére nem volt nehéz dolgom a keret összeállításakor, mert azok a korábbi futballisták, akik végül bekerültek a csapatba, gondolkodás nélkül vállalták a játékot. Bár a legtöbbjük pályafutásuknak már lassan két évtizede vége, a játék iránti szenvedély mindegyikükben megvan ma is, ezt a mostani edzésen is azonnal látni lehetett. Ahogy előkerült a labda, mindenki visszafiatalodott jó néhány évet, és önfeledten vetette bele magát a játékba. A legfontosabb a jó hangulat, a baráti légkör, ami az első pillanattól kezdve jellemzi az egész utazást, de természetesen mindenkiben ott van a győzni akarás is, ezért a motiváció terén sincs különösebb nehézségem" - fogalmazott Gellei Imre.
Egy Különös Eset 1935-ből: Klubmezben a Válogatott
1935. szeptember 22-én a Hungária körúti MTK-stadion vendége volt a világbajnoki ezüstérmes csehszlovák válogatott. „...a csehszlovákok kissé elkésve megérkeznek a pályára, kiderül, hogy pontosan ugyanolyan színű, piros inget öltöttek magukra. Nosza, nagy kapkodás kezdődik a magyar öltözőben, mert tartalékul is piros inget hoztak ki. A magyar szövetségi kapitány Dietz Károly dr. „Felkérte a csehszlovákokat, hogy cseréljenek mezt. Miután azonban a csehszlovákok kifejtették, hogy Prága oly messze van, hogy ennek a kérésnek nem tudnak eleget tenni, mégis arra az elhatározásra jutottak, hogy a magyar csapat fog mezt cserélni. Az MLSZ emberei két taxit fogtak, és az egyiket megindították az Üllői út felé, a másikat pedig a szövetségbe, az idegenbeli mezekét. „Kirohantak a csehszlovákok, hamarosan utánuk a magyarok zöld-fehér Fradi-mezben, s kezdetét vette a mérkőzés. Megtörtént az az enyhén szólva különös eset, hogy a magyar nemzeti válogatott Európa Kupa-meccsen klubmezben állt fel. - írják a két nappal későbbi visszapillantóban. „Két perc múlva erős taps és újabb meglepetés: a bejáratban feltűnik a zöldfehércsíkos dressz. A mez varázsa hamar lekopott, mert a beszámolók szerint a rendkívül gyenge játék miatt hamarosan forrongott a tömeg. Szerencsére filmfelvétel is fennmaradt a mérkőzésről, melyen jól látható az első félidőben a csíkos Fradi-mez a magyar válogatotton, míg a fordulás után Markos Imre már a hagyományos idegenbeli szerelésben szerzi a találkozó egyetlen gólját.”
Egy film fájdalma: Udvaros Dorottya és meghurcolt édesanyja története
A Magyar Labdarúgó-válogatott Legendás Kapusai
A magyar labdarúgó-válogatott 115 éves történetében, a 919 hivatalos mérkőzésen, 83 ország csapata ellen, 97 kapus lépett pályára. „Tudod milyen pályák voltak akkoriban? Durva salak, vagy döngölt föld. Hónapokig viselte az ember egy-egy vetődésnek a nyomát…Az edzésen legalább nem azon az átkozott kemény földön kellett vetődni. Beálltam a gödörbe, mert abban legalább homok volt. Oda aztán rugdoshattak, repültem a labda után, mint a sas-madár. Ma meg szuper-kesztyű, szuper nadrág, kapusedző, lélektani felkészítés, pszichológus, még azt is láttam, hogy a világbajnokságon az egyik kapus egy szabályos kis neszesszerrel a hóna alatt vonult mindig a kapujába.”
Hetyei László, az Aposztróf Kiadó gondozásában megjelent „A magyar labdarúgó-válogatott legendás kapusai” című könyvében a nemzeti tizenegyben szerepelt kilencvenhét kapus közül kiválasztott tizenötöt, akiknek életét és pályafutását nem csak a száraz számokon keresztül, hanem korabeli újságok, magazinok, interjúk és szurkolói vélemények segítségével próbálja minél részletesebben és korhűen bemutatni.
tags: #magyar #klasszikusok #valogatott
